Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

A mai számban : XXI. évfolyam. 162. szám ÁRA SO FILL&R 1955 július 12, kedd Agitációs érvek Nagyhalász számára (2. olaal) A kisipari termelőszövetkezetek megyei tanácskozása elé (3. oldal) Mi újság a külpolitikában (3. oldal) Sport (4. oldal) Vigyük győzelemre az aratási csatát „A családtagok bevonásával végezzük az aratást44 A határt járó emberek, els5sorban a termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó parasztok, elégedetten vizs­gálják az évi munka eredményét. Az eddig elcsépelt árpa holdankénti átlaga 3—4 mázsával haladja meg a múltévit — s a még lábon álló rozs és búza is azt mutatja, hogy a kalászosok legtöbb helyen jó termés­sel fizetnek az idén. Nyugodtak azonban csak akkor lehetünk, ha zsákban, raktárban áll már a termény. A bőséges csapadékból ugyancsak kijutott me­gyénknek az utóbbi hónapokban, napokban. A gyakori esőzés nagy mértékben javította terméskilátásainkat, gabonából kapásokból egyaránt. Ugyanakkor azonban a szokottnál is jobban kitolta az aratás idejét. Vasár­napra megyeszerte kiderült, és a napfényes idő hatá­sára rohamosan kasza, kombájn alá érik a rozs és a búza, elsősorban a homokos járásokban. A Minisztertanács határozata az eddiginél nyoma­tékosabban figyelmeztet bennünket a szemveszteség csökkentésére. Ezekben a napokban tehetünk — és kell tennünk legtöbbet azért, hogy egész évre biztosít­suk népünk kenyerét, ne kerüljünk ismét olyan hely­zetbe, hogy sokezer Zetor traktor árán kenyérgabonát kelljen behozni külföldről. A gabona betakarítás munkáját jónéhány körül­mény nehezíti az idén. Elsősorban az, hogy már július közepén járunk és az esőzés miatt az őszi árpa jó- része is lábon áll még, ugyanakkor a következő na­pokban a szokástól eltérően csaknem egyszerre érik be a rozs és az őszi búza. Emellett számításba kell venni, hogy az eső a gyomoknak is kedvezett és ezért a növényápolás leköti a munkaerő egyrészét, almás­kertjeinkben pedig, éppen a csapadékos párás idő miatt, nem hanyagolhatják el a permetezést, a gyü­mölcsfák ápolását. Mindez arra kötelezi a betakarítási munka irá­nyítóit és tervezőit, hogy alaposabban és megfontol­tan mérjék fel és osszák el a rendelkezésre álló erőket. Mindenekelőtt a gépeket vegyék figyelembe. Me­gyénkben már 60 kombájn segíti az aratást és ha ezt az érőt jól felhasználják termelőszövetkezeteinkben, kenyérgabona területünk egyharmadán már biztosítot­tuk a veszteségmentes betakarítást. .Jól kijavított gé­pek, többéves tapasztalattal bíró szakemberek biztosít­ják a jó munkát. A szervezési munka azonban még akadozik. Gépállomásaink csak a kombájnmunka 62 százalékára kötöttek eddig szerződést és számos ter­melőszövetkezeti vezető részéről indokolatlan tartóz­kodás tapasztalható a gépi munkával szemben. Ha­sonló volt a helyzet tavasszal, amikor a gépi kapálás . tapasztalatai győzték meg az ellenkezőket. Most azon­ban sokkal gyorsabb felvilágosító munkára van szük­ség termel ősspvetkezeteinkben. Székelyben is kézzel fogtak hozzá 160 hold aratásához, pedig a géptől való idegenkedésnek éppen ezekben a napokban vallja legnagyobb kárát a termelőszövetkezet és egész nép­gazdaságunk. Szervezetlenség mutatkozik még itt-olt a gépi munka megszervezésénél. Egyes helyeken elhanyagol­ták a kombájnszérű megszervezését, /agy rossz he­lyen jelölték azt ki. Előfordul olyan kirívó eset is, mint a sóstóhegyi Vörös Csillag TSZ-ben, ahol kézzel kezdtek a rozs aratásához, mert az ott álló aratógép­nek nem volt kezelője. Nincs ok a túlságos nyugalomra. Gyors, határozott intézkedésekre van szükség, elsősorban a Megyei Me­zőgazdasági Igazgatóság igazgatója, a gépállomás igazgatója, főagronómusa, a gépállomás igazgatósága es az illetékes járási és gépállomási vezetők részéró!. A kalászok fejlődése kitűnő, a szemek a szokottnál jóval fejlettebbek, duzzadtabbak. Ez viszont két követ­kezménnyel jár. Először azzal, hogy a szemek köny- nyebben kihullanak a kalászokból, ezárt időben, soka: és gyorsabban kell aratni, hogy ezt elhárítsuk, má­sodszor a nehéz kalászok sokhelyen megdőltek, ezért biztosítani kell a kalászemelőket. A termelőszövetkezetek munkáját is jóval szerve­zettebbé kell tenni. Azok a tsz. vezetők látják jól a feladatukat, ahol a szemveszteség csökkentése érde­kében mozgósítanak minden erőt, elsősorban a gépe­ket. Soha ilyen szükség nem volt arra, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok hozzátartozói, családtagjai részi vegyenek a munkában, mint most. Az aratáson túl — a sok csapadék miatt — néhány járásban még a nö­vényápolási munka elején járnak és ott a kapálás sem tűr halasztást. Ugyanez a probléma fennáll az egyénileg dolgozó parasztoknál is -r- nem véletlen, hogy a nagykállói gépállomással már többen kötöttek szerződést gépi aratásra. Ez az időszak minden évben a legnagyobb nyári munka ideje, de ezévben a szokottnál is jobban tor­lódtak a tennivalók, Éppen ezért minden módon elő — írja a hermánasegi Béke TSZ elnöke Egyéni dolgozó paraszt­ságunk jelentős része megértette, hogy kettős érdeke fűződet ahhoz, hogy közös szérűre hord­ja csépelnivaió kalászo­sát. Érdeke, mert közös szérűn a gépállomás gé­pei 10 százalékos kedvez­ménnyel csépelnek, tehát olcsóbban. A közös szé­rűn való cséplés gyor­sabb is, mert a gépet nem kell ide-cda húzatni. Eb­ből az is következik, hogy népgazdaságunk előbb számíthat az új kenyér- nekvalóra, és az egyéni, dolgozó paraszt előbb jut az államunknak beadott, vagy eladott terménye után pénzhez. Tehát a közös szérűre való hor­dás nemcsak egyéni, de népgazdasági érdek is. Azokban a községek­ben,, ahol a pártszerveze­tek gondot íordítoítzk erre és visszaverve az el­lenség hazudozásait, a kö­zös szérű előnyéről felvi­lágosították a dolgozókat, több közös szérűt szervez­tek. Rakamazon nem hi­ányzott a jó felvilágosító munka, a pártszervezetek nem sajnálták a fáradsá­got és tanács termelési előbb csépelni szeret­nénk. A cséplőgéptől nyomban teljesítjük ál­lamunkkal szembeni kötelezettségünket, a beadást. Amilyen ütemben az ara­tással, hordással megle­szünk, úgy végezzük a tar­lószántást és a másodve­tést. Ez nem lesz nehéz, mert a gépáll tmás gépei­vel segítségünkre lesz. — Csáplés után megkezdjük a csalamádé silózását, mert csak így tudjuk állatállo­mányunkat takarmánnyal ellátni. Simái János tsz. elnök, Herrr.ánszeg. Az aratás és cséplés ide­jére gondoskodunk arról is, hogy cigarettából, a nők­nek, akik nem dohányoz­nak, cukorkából, szükséges italból ne legyen hiány. Ügy beszéltük meg, hogy aratás után azon­nal hozzá kezdünk a hordáshoz, mert minél Négy új előkészítő bizottság alakult az elmúlt héten Köszöntőbrigádok alakulnak Ujíehértón Legendás hajók hőseinek találkozása előkészítő bizotts4g. Gesz- teréden négy család 6 tagja írta alá a beléoési nyilat­kozatot. Zsarolyánban 6, Fábiánházán 8 tagú előké­szítő bizottság alakult. — Nagycserkeszen 8 család 68 holdon alakította meg az előkészítő bizottságot. Elhatározták, nogy az ara­tás és kenyérgabonabe­gyűjtés idején köszöntő brigádokat is szerveznek, amelyek a hangos híradó­ban köszöntik majd a falu élenjáró gazdáit. A hermánszegi Béke TSZ-ben befejeztük a nö­vényápolást. Znnex a mun­kának a végzéseben min­denkor példát mutattak a kommunisták és a DISZ- fiatalok. Elenjárásukkal magukkal vonták azokat is, akik nélkülük lemaradtak volna. Különösen jó munkát végeztek Szakács Mihály és Kiss Istvánnc párt­tagok. A számukra kiosztott te­rületen nincsen gaz, a nö­vények szépen fejlődnek és b3 termést ígérnek, A DISZ- fiatalok közül Dányádi Bertalan érdemel dicsé­retet. Szövetkezetünk tagsága felkészülve várja az ara­tást. Az esős idő nagyon hátráltat. Ha jó meleg idő járna, már régen be is hordtuk volna az őszi ár­pánkat és megkezdhettük volna a búza aratását is. A rossz időjárás hátráltatja a munkánkat, de mi bízunk abban, hogy mégis min­dent elvégzünk rendesen és időre. Bevonjuk a munkába a családtagokat is, mert az időokozta kiesést csak így tudjuk be­hozni. A családtagok szívesen részt vesznek, mert látják, hogy nagy szükség van rá­juk, a bő termést ígérő földjeink pedig azt mu­tatják, hogy munkájuknak meg is lesz a gyümölcse: bőséges jövedelemre szá­míthat minden szövetkezeti tagunk. A munkakedvet fokoz­ta az is, hogy munka­egységenként 17.70 fo­rint előleget is adtunk. Az elmúlt héten további belépőkkel erősödtek a meglévő termelőszövetke­zetek és újabb előkészítő bizottságok alakultak. Me­gyénk 14 termelőszövetke­zetébe vettek fel új tago­kat. 23 taggal és 36 hold földdel erősödtek a terme­lőszövetkezetek. A csenge­Jól használják a hangos- híradót Üjfehértón, ahol hetenkint háromszor félr napos, vasárnap egész na­pos, a hét többi napjain néhány órás műsort adnak. A hangos híradóban rend­szeresen ismertetik a leg­fontosabb rendeleteket is a dolgozó parasztokkal, hanglemezekkel köszöntik a község élenjáróit. Júhus 10-én például elsőnek az Áchim András TSZ-t kö­szöntötték, mert a község­ben, sőt a járásban is első­nek teljesítette árpabeadási kötelezettségét. Hanglemez­zel köszöntötték Peller Sándor dolgozó parasztot, aki megkezdte az aratást, Molnár János begyűjtési állandó bizottsági tagot a ri Lenin Termelőszövetke­zetbe Bányai Károlynét, Bányai Sándort, Szilágyi Irént és Munzik Józsefet vette fel a közgyűlés a ta­gok sorába. A meglévő termelőszö­vetkezetek tagjainak szám­szerű növekedése mellett négy községben alakult begyűjtésben végzett jó munkájáért és Ferenci Mi­hály pénzügyi állandó bi­zottsági tagot, aki nagyban elősegítette azt, hogy a község határidőre eleget tett félévi adófizetésének. A napokban a kievi Tiszti Házban találkozót rendeztek az „Aurora”, a „Patyomkin” és a „Varjag” hajók hősei a „Patyomkin” páncélhajón kitört lázadás 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi est résztvevői melegen köszöntötték Gri- gorij Nyekrasevicsot, Gri- gorij Poltorackijt és Gera­szim Hacenkot, a „Patyom­kin” volt matrózait; Andrej Sketnyiket és Mogyeszt Vlagyimirenkot, a „Varjag” cirkáló volt matrózait, va­lamint Alekszandr Nyevc- lint, az „Aurora” cirkáló egykori gépészét. I. Ponomarjev, a „Pa­tyomkin hősei” című könyv szerzője beszámolt a törté­nelmi jelentőségű lázadás részvevőivel való találko­zásairól, a „Patyomkin” volt matrózai pedig visz- szaemlékeztek a lázadás hősi napjaira. Rövid hírek A tiszalcanyári gyümölcs- termelők szakköre verseny­re hívta a megye többi gyümölcsterme'.ési szakkö­rét. Többek között arra vállalkoztak, hogy termé­sük 60 százaléka exportké­pes gyümölcs lesz. * Magyar-japán szótár ké­szítésén dolgozik Imaoka Gyu-icsiro japán egyetemi tanár. Az összegyűjtött címszavak száma eddig meghaladja a hetvenezret. Közös szérűre vdé hordás — gyorsabb cséplés állandó bizottsága is se­rénykedett a közös szé­rűk szervezésében. A köz­ségben körülbelül 10—11 közös szérűt alakítanak az egyéni dolgozó parasz­tok, hogy meggyorsítsák a cséplést. A nyíregyházi járás több községében hasonlóan. Napkoron 8, Tiszabercclen, Ibrányban és más községekben a szükségnek megfelelően több közös szérűt horda­nak az egyéni paraszt gazdák. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok gazdag termés beta­karítására készülnek ez évben, Ország-, megyeszerte ismert, lelkes traktorosok, kombájnosok, aratógép kezelők segítik ezt a munkát. Helytállásukon, odaadó munkájukon múlik, hogy megvalósítsák a falura te­kintő dolgozók kívánságát; Bőséges, jó aratást elv­társak! kell segíteni, hogy zökkenőmentesen folyjék a munka. A falusi pártszervezetek, tanácsok figyelme arra is terjedjen ki, hogy az aratógépek, kaszák után ne ma­radjon el az eke, őrizzük meg a talaj nedvességét és mielőbb pótoljuk másodvetéssel, amit tavasszal szá­lastakarmányból elvesztettünk. Emellett fontos feladat, , hogy meggyőző szóval biztosítsuk a gyorsabb, gazda­ságosabb cséplés alapját, a közös szérűt,

Next

/
Thumbnails
Contents