Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-12 / 162. szám
2 NÉPLAP 1955 július 12, kedd .............Ill l ' ....... PÁRTÉPÍTÉS * Van miről beszélni a nagyhalászi népnevelőknek Pártunk politikai agitáciája arra épül, hogy a párt felhívásait, a párt és a kormány politikájának és határozatainak értelmét népnevelőink a tömegek között helyesen magyarázzák. Ezeknek az alapelveknek a figyelembevétele nélkül párt- bizottságaink és pártszervezeteink nem tudják helyesen irányítani az agitációs munkát. A falusi népnevelő kollektívákra nem kisebb feladat vár, mint megmagyarázni, megértetni a falu dolgozóival mező- gazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét, szükségességét, s ugyanakkor a terméshozamok állandó növelésének fontosságát. E két, de egységes, egymástól elválaszthatatlan feladat megértetésére a népnevelők csak akkor lesznek képesek,' ha a pártbizottságok és a pártszervezetek megfelelő agitációs érvekkel látják el őket. A nagyhalászi községi pártbizottság a napokban összehívta a népneve- veíiket és kibővített aktíva értekezleten tárgyalta meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos agitációs feladatokat. Milyen érvekkel segítette a [ pártbizottság a népnevelőket munkájukban? Milyen jövedelemre sxámíthat tabu Bertalan kisparaaxt ? A község dolgozói, a tanácskozáson megjelent több mint 60 népnevelő jó gazdának ismeri a 7 hold 322 négyszögölön gazdálkodó Fabu Bertalant. A párt- bizottság nem csak úgy általában, hanem részletesen elemezte, hogy milyen jövedelemre számíthat ez a példamutató gazda, ha a legjobb terméseredményekkel végezzük a számítást. Ebben az évben ez az egyénileg dolgozó paraszt 2 hold földön termelt búzát, két holdon szálastakarmányt, valamint egy fél holdon takarmányrépát és burgonyát, egy fél holdon cukorrépát és dohányt. 1 holdon kukoricát és egy holdon pedig árpát és napraforgót. Nagyon jó gazdálkodás mellett, a kisüzem lehetőségeit figyelembe véve, ha búzából eléri a 10 mázsás átlagot, az nagyon jónak mondható. Két holdról ezek szerint 20 mázsát takarít be. A családja három tagú. Kenyérszükséglete 11 mázsa. Adóba és beadásra számítsunk 3, géprészre pedig másfél mázsát. Ha félreteszi a vetőmagot a következő évre, eladhat még négy és fél mázsa búzát. Ezért, ha 200 forintos árat veszünk alapul, kap 900 forintot. Tételezzük fel, hogy cukorrépából eléri a 200 mázsás átlagot. Akkor a negyedholdon terem neki 50 mázsa. Ez biztosítja számára a család cukorellátását, ezen felül I kap még 1000 forintot. A dohányból nagyon jó számítással kap 2000 forintot. A kukorica termésének nagyrésze szükséges az állatok számára és a beadásba. Ebből eladhat még 5 mázsát, melyért 300 forintos árat számítva, jövedelmez számára 1500 forintot. Az árpa termése szükséges takarmányozásra és vetőmagnak. Jó tűr més esetén a napraforgó megadja a 12 mázsás átlagot, ebből 2200 forint jövedelemre számíthat. Év végén az összes pénz. jövedelme ezek szerint 7600 forint lesz. Az évi adója előreláthatólag 2500 forint. Marad 5100 forint, mely feltétlenül szükséges ruházatra, háztartási eszközökre, no, meg a gazdaságban elhasznált munkaeszközök javítására. pótlására. — A számítás azt bizonyítja, hogy a kisüzem nem képes a termelés bővítésére, hosszabb időn keresztül, még akkor sem, ha nagyon jó terméseredményeket veszünk figyelembe. A Petőfi TSZ földjén Jól gazdálkodó termelőszövetkezetnek tartják az egyénileg dolgozó parasztok is Nagyhalászban a Petőfit. Még irigy szem sem mondhatja — aki megtekintette a szövetkezet búzáját —, hogy nem lesz meg rajta a 12 mázsás átlag, ha nem több. Csak így számolva Is a szövetkezet holdanként 3.5 mázsával termel többet egy hold búzaföldön, mint az egyéniek. Ha összehasonlítjuk a szövetkezet 67 hold földön termelt búzáját a egyém'ek hatvanhét holdon termelt búzájával, akkor világosan megmutatkozik a nagyüzem fölénye. A Petőfi TSZ ugyanannyi földterületen már ebben az évben 234.5 mázsa búzával termel többet, mint a község egyénileg dolgozó parasztjai. A 27 hold rozsból hasonló az eredmény a szövetkezet és az egyénileg gazdálkodók termése között. Kukoricáról nem is szólva, melyből a szövekezetnek már ebben az évben meg lesz a 30 mázsás átlagtermése. Ez 10 holdnál 300 mázsát jelent. A Petőfi TSZ 104 hold földön 58.000 forint értékű terménnyel termel többet, mint ugyanannyi földterületen a község egyénileg dolgozó parasztsága. A termelőszövetkezet betervezett munkaegységeinek száma összesen 13 369. Csupán az 58.000 forint plusz jövedelmet véve számításban ez azt jelenti, hogy ebből a jövedelemből 4.40 forint esik egy munkaegységre, melyből Népnevelők Ezek után nem volt nehéz a népnevelők munkája. Az igaz, hogy Paulistyák Pál középparaszt ezelőtt sem tudott úgy elmenni a szövetkezet földje mellett, hogy meg ne vizsgálgatta volna. Most azonban, hogy Lábas Miklóssal, a szövetkezet párttitkárával beszélt, aki papíron bizonyította be neki, hogy jobban jár, ha a szövetkezetbe lép, már a gondolat is érlelődött benne a belépés iránt. A frontot azonban mégsem sikerült áttörni Lábas elvtársnak, mert Paulistyák Pál úgy nyilatkozott, hogy majd az év végén lép be. Paulistyák már azt is mondta, hogy ha ő belép, akkor a vezetőség tehenésznek tegye meg, mert az állatokat nagyon szereti. A népnevelő azonban mégsem magyarázta meg, hogy nem kell a belépéssel az év végéig várni. És miért? Azért, mert erre nem kapott felvilágosítást. Ugyanis a termelőszövetkezetben úgy gondolkoznak, hogy ha most felvennének valakit, akkor az szintén részesülnek a szövetkezet ez évi jövedelméből, és nem jutna annyi jövedelem egy munkaegységre, mint így. Az egyéni gazda viszont attól tart, hogy ha belép, akkor nem tudja ősz végéig egyénileg művelni földjét, mint így. így aztán Nagy András, a termelőszövetkezet tagja, ha 760 munkaegységet teljesít év végére — már pedig ez nem kétséges — csak ebből a plusz jövedelemből tisztán 3800 forintot kap. Mit bizonyít ez a példa? Azt, hogy a t érmei őszövet kezet ben. ahol mód és lehetőség van a fejlett nagyüzemi termelési módszerek alkalmazására, sokkal jobb életet biztosít a termelőszövetkezet tagjainak, mint a kisüzemi gazdálkodás az egyénileg dolgozó parasztoknak. A talaj korszerű megművelésére, a fejlett gépi technika alkalmazására a kisüzem nem képes. Már pedig csak a legfejlettebb termelési eljárásokkal fokozhatjuk a terméshozamokat, mely nemcsak az állam, hanem a család érdeke is. Ha a község dolgozó parasztsága már ebben az évben a termelőszövetkezeti gazdálkodást választotta volna — a Petőfi TSZ terméseredményeit figyelembe véve — úgy ebben a gazdasági évben búzából több mint 4231 mázsával, rozsból 940 mázsával, kukoricából pedig több mint 4500 mázsával termelhettek volna többet Nagyhalászban, mint így. Ez.pénzben kifejezve annyit jelent, hogy a község már ebben az esztendőben több mint másfélmillió többletjövedelemhez jutott volna, munkára mind a két részről várakozás van. Ez viszont helytelen, mert csak hátráltatja a szövetkezet fejlődését. A nagyhalászi népnevelők magyarázzák meg a belépni szándékozó egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy ha most belépnek a szövetkezetbe, az egyáltalán nem akadályozza őket abban, hogy zárszámadásig, betakarításig egyénileg gazdálkodjanak, a termelőszövetkezeti tagoknak pedig azt, ez részükre nem jelent károsodást, munkaegység hígulást. Sőt előnyös, mert a tervezésnél már most helyesen tudják elosztani a munkaerőt üzemáganként, mely nagyban elősegítheti a jövőévi terméshozamok további emelkedését, a bet- terjesebb gazdálkodást. A népnevelők Nagyhalászban is legyenek szószólói a júniusi határozatnak. Ismertessék egyéni beszélgetésük során a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét és győzzék meg az egyénileg dolgozó parasztokat arról, a pártbizottságtól kapott agitációs érvek alapján, hogy már most minél több dolgozó paraszt válassza a termelőszövetkezeti utat, mely boldogabb életet biztosít számára, mint az egyéni gazdálkodás, (F. K.) Segítsük teljes erőnkkel az aratást és a betakarítást A nyíregyházi járási népfront-bizottság felhívása A nyíregyházi járási népfront-bizottság július 9-én ülést tartott, melyen megvitatta az időszerű mezőgazdasági munkálatokba való bekapcsolódást. Ezen az ülésen a következő felhívást fogadták el: — A jelen időszak legfontosabb, s leghazafiasabb feladata a kenyérgabona teljes betakarítása és biztosítása népünk számára. Felhívjuk járásunk hivatalait, vállalatait és intézményeit, hogy az általuk foglalkoztatott, eredetileg mezőgazdasági dolgozók szabadságát úgy adják ki, hogy ók részt tudjanak i venni az aratás és a betakarítás nagy csatájában, elsősorban az aratásban. Ugyanakkor felhívjuk a járás községi népfront-bizottságait, hogy a pártszervezetek irányításával, a tömegszervezetek segítségével végezzenek széleskörű népnevelő munkát a betakarítás és a beadási kötelezettség teljesítése érdekében. — Vizsgálják meg az utakat, dűlőket, átereszeket és hidakat és ahol a javításra szükség van, mozgósítsák a társadalmi erőket. — A kenyérgabona betakarítása nagy hazafias ügy, az egész nép ügye, éppen ezért vegyen benne részt minden hazafi. A nyíregyházi járási népfront-bizottság. Ha már ügy, miért oe legyen bonyolult ?! Pedagógusok és járási néplront bizottsági elnökök tanulmányi kirándulása megyénkben A Hazafias Népront és a Pedagógus Szakszervezet szervezésével július 11-én kiváló történelem és földrajz szakos tanárokból és tanítókból járási hazafias népfront elnökökből álló csoport 4 napos tanulmányi kirándulását kezdte meg. A csoport négy napon át tanulmányozza a megye természeti, gazdasági és földrajzi helyzetét, a felszabadulás óta elért eredményeit, valamint a megye műemlékeit. A tanulmányi csoport július 11-én, tegnap Kisváráéra látogatott el. Kisvárdán a Vulkán vasöntödét, a kultürházat, majd a műemléknek nyilvánított kisvár- dai várat tekintették meg. — A kisvárdai várról Makkal László gimnáziumi tanár tartott ismertető előadást. A tanulmányi csoport kedden a vásárosnaményi járásban a Tisza, Szamos, Túr és Kraszna folyók mentén végez kutatást. Megtekintik azt a helyet is, ahol Esze Tamás talpasai keltek át annakidején a Tiszán. A következő útvonaluk Mátészalka, ahol az épülő tejüzemet, a közelmúltban felavatott Kraszna hidat nézik meg. Ezután ellátogatnak a bátorligeti védett területre, majd a nyírbátori falumúzeumba. A negyedik nap Tiszalökön az épülő erőművet és a Keleti Főcsatornát tekintik meg. A tanulmányi csoport azokban a községekben, ahol a négy nap alatt tartózkodik, tapasztalatcserét tart a helyi népfront-bizottságokkal. Jól működik hangoshíradó a mátészalkai járásban A mátészalkai járás hónapok óta elsők között van a begyűjtésben. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy jó a járásban a propaganda munka. A községi tanácsok jól felhasználják erre a célra a hangoshíradókat, amely különösen a járás székhelyén, Mátészalkán működik jól. Heti piaci napokon egész napos műsort ad. Legutóbb Lengyel Ferencnek küldtek nótát, aki sertésből és szarvasmarhából már egész évi beadását teljesítette. A tanács úgy tervezi, hogy az aratás, cséplés és kenyérgabonabegyűjtés idején minden nap értékelik majd az eredményeket s ennek alapján naponta köszöntik a nyári munkák élenjáróit. Egyszerű, szimpla lakáscseréről volt szó. Legalább is annak látszott. Az történt ugyanis, hogy Kallós Gyula, — aki Nyíregyházán, a Vécsei-utca 9. szám alatt lakik — szolgálati érdekből már évek óta kénytelen mindennap Záhonyba utazni, hogy ott a pénztárosi teendőit ellássa. Mindennap megtette ezt a több mint száz kilométeres utat. Néhány napja azonban már Törzsök J ózsef is ugyanennyit utazik, mert őt szolgálati helye a nyíregyházi Kisvasúthoz köti. Az ő lakása Záhonyban van. Gondoltak egy nagyot és merészet és elhatározták, hogy lakásukat elcserélik. Mindketten jobban járnak így, mert akinek Nyíregyházán van munkája, az itt fog lakni, aki pedig Záhonyban dolgozik, az oda költözik. A gondolatot tett követte volna, ha — ha közbe nem avatkoznak olyan szervek és egyének, akik ezt nem látták ilyen egyszerűnek. Törzsök József és Kallós Gyula a MÁV. igazgatóság illetékes osztályának beleegyezését kérték a lakáscseréhez. Ezt megkapták. Ekkor elmentek a KIK- hez, — mert tudomásukra jutott, hogy enélkül nem lehet cserélni — és kérték beleegyezését. Ez pénteken volt, július 8-án. Karcag Jánosné, — a KIK alkalmazottja — fogadta őket. A kérelmezője előadták kérésüket a lakáscserére. Még végig sem mondhatták mondókájukat, amikor Karcagné közbe szólt: „Kérem, erről szó sem lehet. Ön — mutatott Kallós Gyulára — 8.000 forintért el akarta adni a lakást. Vigyázzon . arra, hogy most föbérlő és cserélni csak úgy lehet, ha ad egy nyilatkozatot, amelyben lemond további f:jbérleti jogáról. Jól gondolja ezt meg. Még azt is megmagyarázta, hogy kell a lakástulajdonos nyilatkozata is, hogy beleegyezik a cserébe. Hiába bizonygatta Kallós Gyula, hogy nem kapott 3.000 forintot. Törzsök József pedig azt, hogy nem fizetett, mert nem is tud. Nem számított az semmit. — Majd holnap jöjjenek vissza, akkor beszélünk — ezzel a KIK lezárta az ügyet. Elmentek a városi tanács kommunális osztályára, hogy a cseréhez hozzájáru lásukat kérjék. Péter és Es tők elvtársak logadlák őket, Péter elvtárs: Kérem, a cserét nem lehet megcsinálni. Estók elvtárs: Lehet, hogy tudunk segíteni, kérem jöjjenek vissza holnap reggel. Kénytelenek voltak innen is elmenni és másnap reggel megkezdeni az egészet élőiről, A KIK-nél ismét Karcagné fogadta őket, majd együtt mentek Péter és Estók elvtársakhoz. Már megvolt minden nyilatkozat, papír, amit előző napon a két szerv kért. Végül újra elutasították a kérelmezőket: „Jöjjenek hétfőn reggel.” Már eddig két napot töltöttek hárman a lakáscsere miatt. Szerkesztőségünkhöz fordultak, mi pedig felhívtuk először Karcag ' Já- nosnét, hogy megtudjuk a halogatás okát. Válasza: „Valaki bejelentette nekem telefonon, hogy Kallós Gyula elakarja adni Törzsók Józsefnek a lakását, ezért nem adtuk ki az iratokat.” Utána Estók elvtárssal beszéltünk: „Kérem, én nem tudok semmiről. Karcagné azt állítja, hogy valaki beszélt neki valamilyen eladásról. Nálunk még nincs is ennek semmilyen irata, ezért nem is adhattuk ki az engedélyt.” Hétfőn mindhárman újra felkeresték a városi tanács kommunális osztályát, ahol Karcagné már várta őket. „Kérem, nem tehetünk semmit, ez a felsőbb szerv utasítása” — közölte az immár harmadszor maga elé rendelt Kallós Gyu- láékkal. Hogy mégis lehet tenni valamit, azt a következő félóra ékesen be bizonyítót: >) VJ j ta. Szerkesztőségünk a me-v gyei tanács illetékeseinek figyelmét felhívta a nem mindennapi lelketlen munkára és most derült ki, hogy: — a KIK-nek és Karcag Jánosnénak ehhez a lakáscseréhez semmi köze nem volt. Ténykedésük és „ügybuzgalmuk” ellenére, egy félóra alatt Kallós Gyula és Törzsök József kezében volt a tanács engedélye. Nem lehetett volna ezt rögtön az elején így elintézni? <b U
