Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

1955 július 7, csütörtök NÉPLAP Megyei küldöttek felszólalásai a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség országos konferenciáján A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség Orszá­gos konferenciáján több Szabolcs-Szatmár megyei kül­dött is felszólalt. Tolmácsolták megyénk lelkes szövet­ségi tagságának üdvözletét, s elmondották, hogy Sza­bolcs-Szatmár dolgozói, Esze Tamás, Vasvári Pál, Sza­muely Tibor és Zalka Máté utódai becsülettel küzde­nek a béke megőrzéséért, bátran örtállnak szabadsá­gunk és függetlenségünk felett. SZANISZLÖ JANOS elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnökségének elnöke a kö­vetkezőket mondta: — A szövetség megyei tagsága lelkesen készült a konferenciára. A készülődés során 2.600 új tag lépett be szövet­ségünkbe, minőségileg javult a kiképzés. Hiba volt azonban, hogy nem fordítottunk kellő gon­dot a politikai felvilágosító munkára. Ennek megjavítá­sát tekintjük a közeljövő legfőbb feladatának. Ezt a pártszervezetek íránytmuta- tásával, a tömegszervezetek segítségével érjük el. Különösen fontosnak tartjuk, hogy szorosan együtt dolgozzunk a DISZ-el. Terv be vett ük, hogy előadá­sokat tartunk a fiatalok szá­mára a honvéd-esküről, a katonai jellemvonásokról, mert azt akarjuk, hogy an­nak a megyének a fiataljai, amely megye Szamuely Ti­bort és Zalka Mátét adta a hazának, bátor, helytálló katonákká váljanak. Sokät'4! várunk a fiatal pedagógu­soktól ezeknek a feladatok­nak megvalósításánál. Célul tűztük ki azt is; hogy ebben az esztendő-» ben minden községben létrehozunk egy alap­szervezetet, és ötezerrel növeljük a taglétszámot. szükségünk, mert az osz- lályellenség nem alszik és mindennel megpróbálkozik. Harcosságra neveljük tagjainkat és visszaver­jük az osztályellenscg minden kísérletét. Fazekas elytárs ezután versenyre hívta a ter­melőszövetkezeti hon­védelmi alapszervezete­ket a taglétszám növelésében és a mezőgazdasági munkák­ban való tevékeny közre­működésben. MARCZI ALBERT elvtárs, a kisvárdai járási elnökség küldötte, volt par­tizán, a következőket mon­dotta: — Ügy érzem, hogy a konferencia nagy segítséget ad a további munkához. Nagy örömmel tölt el az, hogy a szövetség alapsza­bályzata szerint megalakult a Szabadságért és Függet­lenségért Harcoltak Tago­zata. Ez biztosítja, hogy a volt partizánok tevékeny munkát végezzenek népünk .hazafias "nevelésében, hon­védelemre való felkészítésé­ben. Hiszen mi sok tapasz­talattal rendelkezünk, amit értékesíteni tudunk. Én, mint az ország egyik legfiatalabb par­tizánja, ígérem, hogy olyan lelkesen és har­cosan veszek részt a szövetség munkájában, mint ahogy annakide­jén 16 éves koromban fegyverrel a- kézben küzdöttem a fasizmus ellen a jugoszláv parti­zánhadsereg 14. brigád­jában Baranya, Bácska, Bánát, Somogy és Hor­vátország területén. Ezt a megye valamennyi partizánja nevében ígérhe­tem. Feldolgozzuk megyénk partizánjainak harci élet- történetét és a többi forra­dalmi emlékkel együtt meg­ismertetjük a megyei fiatal­ságával. . , M a r c z i elvtárs ezután a szabályzat kiegészítésére tett javaslatokat, majd vé­gezetül arra figyelmeztetett, hogy a szövetség tagjai so­ha ne feledjék el: békénk és biztonságunk megőrzése érdekében harci éberségre van szükség, mert a belső és a külső ellenség nem nyugszik bele veresé­geibe. Am ' ’-mzó nép összefo­gása, a 900 milliós béketá­bor meghozza számunkra á végső győzelmet!' Hangsxűrős fülkagylók zajos műhelyekben dolgosó munkások számára A Román Tudományos szűrős fülkagylók egyes Egyre több nőt is bevonunk szövetségünkbe. — Munkánk csak akkor lesz értékes, ha az közvetle­nül is segíti a népünk előtt álló legfontosabb feladatott a falu szocialista átszerve­zését, a mezőgazdaság ter­méshozamának növelését. — Ennek érdekében segítünk az aratásnál, cséplésnél és behordásnál, tűzőrségeket szervezünk, aratóbrigádokat alakítunk a bevonultak hoz­zátartozóinak segítésére. A politikai felvilágosító munka során rendszere­sen foglalkozunk a ter­melőszövetkezetek nép­szerűsítésével és arra törekszünk, hogy a Szö­vetség falusi tagjai kö­zül minél többen legye­nek termelőszövetkezeti tagok. — Ügy érezzük, hogy fel­adatainkat meg tud iuk olda­ni. A párt teljes támogatá­sát érezzük, van lelkes tag­ságunk, s mindez biztosíté­ka munkánk sikerének. — fejezte be felszólalását Sza- niszló János elvtárs. FAZEKAS FERENC elvtárs, a besenyődi Szikra Termelőszövetkezet küldöt­te is szót kapott. Bevezető­jében arról beszélt, hogy a besenyődi dolgozók megelé­gedéssel és örömmel fogad­ták a varsói értekezlet hatá­rozatát, mert békés építő­munkájuk biztosítását lát­ták benne. — Számos új taggal ren­delkezünk, — mondotta Ja továbbiakban, — s már ők is bekapcsolódnak a nyári munkálatokba, a tűzvédelmi őrségekbe. Hét kaszásból ál­ló aratócsapatot szerveztünk a bevonultak hozzátartozói­nak megsegítésére. Tudjuk azt, hogy éberségre van Akadémia tudományos munkatársai különleges hangszűrőkészüléket szer­kesztettek, hogy a fémmeg­munkáló iparban foglalkoz. tatott munkásokat megvéd­jék az állandó erős zajok ártalmas hatásától. A hang­anyagoknak azon a tulaj­donságán alapulnak, hogy csak meghatározott rezgés­számú hangot engednek át. A védőkagylö elég jól át­engedi az emberi hangot, de a gépek dübörgését, zú­gását és csikorgását tökéle­tesen kiszűri. I a komorói tanács vb. elnökével arról, hogyan segítik, ellenőrzik az aratás-cséplés, begyűjtés munkáját A Minisztertanács határozatot hozott az 1955. évi aratás, cséplés és begyűjtés végrehajtásának feladatai­ról. A megye minden községében lelkesen Colyik a munka a határozat megvalósításáért. Megkerestük Csáki András elvtársat, a komorói község' tanács vég­rehajtó bizottsága elnökét, s vele beszélgetést foly­tattunk. Kérdés: Hogyan készültek fel az aratásra? Felelet: A közelmúltban végrehajtó bizottsági ülést tartottunk, amelyen tizen­öten vettek részt. Meghív­tuk a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét, a termelőszövetkezetek vezetőit, a Hazafias Nép­front elnökét, a DlSZ-szer- vezet képviselőjét. Itt be­széltük meg az aratással kapcsolatos feladatokat. El­sősorban a szemveszteség- nélküli aratásról beszéltünk és arról, hogy a község öt nap alatt végezze el ezt a nagy munkát. Itt alakult meg az ellenőrző bizottság öt taggal, főleg a mezőgaz­dasági állandó bizottság tagjaiból. Ezek az elvtársak tartanak kisgyűléseket a faluban, ahol pontosan ki­számítják, mennyi a szem­veszteség, ha akár egy na­pot is késünk az aratással. Közben a növényápolásról is szó esik. Arról sem feled­kezünk el, hogy elsők aka­runk lenni a beadás járási rangsorában." E hét végén kezdjük meg az aratást és a munka vasárnap sem szü­netel. Kérdés: Miben segítenek az aktivisták? Felelet: Már beszéltem a mezőgazdasági állandó bi­zottságról, amely az ellenőr­zési teendőket is ellátja és azonnal figyelmezteti a kés­lekedőket. Ezenkívül a dol­gozó parasztok önkéntes tűzfigyelő szolgálatot szer­veztek. A legnagyobb se­gítséget talán mégis a DISZ A nagyapák és nagyanyák estje A leningrádi Elekíro- szila-gyár kultúrotthoná- na’.c munkatársai már ré­gen törték a fejüket azon, hogy össze kellene gyűjteni a környező ház­tömbökben lakó nagy­apákat és nagyanyákat. A gyár munkásainak szóra­kozásáról gondoskodnak, a gyerekek számára ott van­nak a kü’enböző szakkö­rök, no meg az ünnepe­ken sem feledkeznek meg róluk. De kinek jutnak eszébe az Öregek, akik már nem dolgoznak, ha­nem odahaza ülnek?’ Hi­szen legtöbbjük még für­ge és tevékeny, nemcsak a háztartást .vezetik, ha­nem nagymértékben rá­juk bízzak az unokák nevelését is. A gyerekek többet látják az odahaza serénykedő nagymamát, mint a munkába járó szü­lőket. Megbeszélték az ötletet Szeraíima Ivanovna Ku­liké vies iskolaigazgatónö­vel, aki már 42 éve ta­nítja a gyerekekeket és a vezetése alatt álló isko­lában ma már volt tanít­ványainak nemcsak gye­rekei, hanem unokái. is ott szaladgálnak. Az igaz­gatónőnek megtetszett az elképzelés. Szívesen vál­lalta, hogy rövid bevezető beszédet mond az össze­jövetelen. Befejeződtek az előké­születek, kiküldték a meghívókat. A kultúrott­hon munkatársai sok csa­ládot személyesen látogat­tak meg. „Beszéljünk az unokákról” ezt a címet adták az estnek, A meg­hívók közölték, hogy a hivatalos részen kívül elő­adás, film és büffé vár az egybegyűltekre. A meghívottak nem vá­rattak magukra. A kitű­zött időben, 7 óra körül az előcsarnok már telve volt vendégekkel. Túl­súlyban voltak a nagy­mamák, de a sötét és tarka fejktndők között itt-ott feltűnt egy-egy nagyapa deres feje is. El­nöknek felkérték a ven­dégek közül a 70 éves Vaszilij Szafronovot,' aki nagy méltósággal fogadta a megtiszteltetést. Kiderült, hogy neki nagának ís 12 unokája van és nemrégiben szüle­tett az első dédunoka. Az öreg elfoglalta az elnöki helyet,, komótosan körül­nézett, aztán megszólalt: — Kedves nagymamák és nagyapák! Engem bíz­tak meg azzal, hogy megnyissam a gyűlést. —; Kérem, hogy hallgassák csendesen végig Szerali- ma Ivanovna Kulikevics érdemes tanárnő most következő előadását. *, Szcrafima Ivanovna ter­mészetesen nem papír: ol olvasta fel mondanivaló­ját. Tulajdonképpen nem is eiőadás volt ez, hanem az idős pedagógus köz­vetlen és. egyszerű sza­vakkal beavatta hallgató­ságát gazdag élettapasz­talataiba, elmondta, hogy miket látott tanítványai­nak családi körében. Az persze magától értetődő, hogy ebben a beszámoló­ban nagy hely jutott a nagymamáknak. Az igazgatónő beszéde után zsibongani kezdett a hallgatóság és egyszerre többen is szólásra jelent­keztek. Elsőnek az ősz­hajú, szikár Anna Tyi- mocskina jött ki. Vál­lán szürke kendő, szok­nyája hosszú, régimódi, összes hajfürtjei közé nagy fésű volt betűzve... Szóval egészen minden­napi nagymama volt, egy azok közül, aki ott üldö­gél a kelti pádon és ügyel az unokákra, vagy korán reggel odaáll az üzletek még lehúzott rol- léja el és hangosan „dör- mög”, mikor nincs meg friss zsemlye a péknél... Nos, hát ez az „egészen mindennapi nagymama” bsezédet tartott a többi hozzá hasonló öreg em­ber gyülekezete előtt. Ki­húzta magát, sovány ar­ca fiatalosan kipirult. — Hangosan és érthetően be­szélt, minden szava szív­hez szólóit. Kezdetben visszaemlékező! t Volga- nienti szülőfalujára es gyermekkorára, amikor rettenetesen vágyott •» ta­nulás után ... Felnőtt, íérjhezment és huszonöt­ben három fiával özve­gyen maradt. Negyvene­dik évét taposta, amikor belepett a pártba, ott volt az első Kolhozok szerve­zésénél. Az egész kerü­let jó tarsadairrü mun­kásként ismerte meg. De miért emlékezik visz- :-za erre éppen mav Azért, hogy mindenki megértse: nem felesleges ember ő, nem őr, akire rábízzák a házat! Fiának és menyinek megbízható segítőtársa az unokák ne­velésében és a család nagyra becsüli hosszú munkáséleíéoe'z tapaszta­latait ... És Anna Tyi- mccskina büszkén említi meg felnövő unokáit, akik nem egy tekintetben őrá hasonlítanak ;: Az unokákról beszéltek még akkor is, amikor a hivatalos rész már véget ért és az öregek a társal­góban csoportokra oszol­va leázgatlak, beszélget­tek. Még egy olyan cso­port is összeverődött, amely csendesen énekelt. Megkezdődött a műsor. A művészek nem min­dennap találkoztak ilyen fogékony és közvetlen nézőközönséggel, mint az­nap este. Hidegen hall­gattak, ha nem tetszett a szára és ha kedvük sze­rint valót láttak, akkor úgy zajongtak, mint a leglelkesebb íutballszur- kolók.., Késő este volt mar, amikor a vendégek haza­felé indultak, megelége­detten és vidám izgalom­ban. Irina. Golovany. fiataloktól kapjuk. Az el­múlt heti gyűlésükön be­szélték meg, hogy több olyan dolgozó parasztnak, vagy özvegyasszonynák aratják le a terményét, akiknek a néphadseregben szolgál a fiuk. A DISZ-ta- gok vasárnap aratják majd le ezeknek a terményeit. Kérdés: Mit tesznek az aratás után? Felelet: Természetesen minden learatott területet felszántunk. A learatott és felszántott föld több mint felébe vetünk másodnö­vényt. A szövetkezetieket nem kell meggyőzni arról, hogy milyen előnyös ez. A tavalyi példa meggyőzte őket. Még most is van ta­karmányuk. Az egyénieknek is megvan már a vetőmag­juk a másodvetéshez. Álta­lában tarlórépát, csillagfür­töt, kölest és kukoricát vet­nek. Főleg homokos terüle­ten egész szép mennyiség­ben vetnek talajjavító ke­serű csillagfürtöt. Közben persze a behor- dás is folyik. A. tsz-ben kombájn és aratógép dolgo­zik, itt nem lesz probléma ezzel. Az egyéniek pedig — úgy határoztunk.— utcán­ként hordjanak. Ha egy ut­ca fogatai közösen dolgoz­nak (futószalag-szerűen) s állandóan a gép előtt jár­nak, akkor nem kell feles­legesen várni a gépnek, ke­vesebb üzemanyag szüksé­ges, az esőtől és a tűztől is megvédjük'a terményt, pon­tosan meghatározzuk a cséplő-rajonírozást, nem be­szélve arról, hogy a mun­kások jobban keresnek. Kérdés: Milyen terveik vannak a csépléssel, be­gyűjtéssel kapcsolatban? Felelet: Két 1070-es csép­lőgép már meg is jött. A munkacsapatok, ellenőrök készen vannak. A szérűket, tűzrendészet! óvórendsza­bályokat állandóan ellen­őrizzük. Felülvizsgáltuk az ellenőrók könyveit. A begyűjtésben jelenleg a járás második helyén va­gyunk, 32 község közül. A vb. az aratás, cséplés idején hetenként tart ülést, ahol egy napirendi pontot be­szélnek meg az aratás, csép­lés, gabonabegy üjtés állásá­ról. Itt számoltatjuk be a begyűjtési megbízottat is. Azt akarjuk, hogy elsők le­gyünk a gabonabegyűjtés­ben. Ezt beszéljük meg a következő tanácsülésen is. Kérdés: Segítenek a tsz- nek is? Felelet: Raktárt biztosí­tottunk nekik és ha szük­ség lesz rá, megbeszéltük az egyéniekkel és szívesen ad­nak helyet, — ameddig .a szükség megkívánja, — ter­ményüknek a padlásukon. Ezenkívül résztvetten a ve­zetőségi, majd közgyűlésü­kön, ahol részletes tervet dolgoztunk ki a nyári mun­kákra. Minden tagnak meg van a feladata, együtt vég­zik az aratást, növényápo­lást is. Ezenkívül ídény- napköziotthont szerveztünk, ahol máris harminc gyerek­re vigyáz az óvónő és ha a munka megindul, sokkal több anya mehet dolgozni, hisz vigyáznak gyermekeire. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Komoró, ez az 1300 lakosú lelkes község, lelkes vezetőkkel rendelke­zik. Igyekeznek mindent jól megoldani, a Miniszterta­nács natározatá szerint járnak el. Van azonban néhány javaslatunk, amit a tapasztalatok alapján teszünk: 1. A holnap tartandó tanácsülésen hozzanak hatá­rozatot a munkák ellenőrzésére és segítésére, s tegye­nek felelőssé a végrehajtásért egy-egy vb-tagot. 2. Szervezzenek versenyt aratópárok, brigádok kö­zött, s ezt rendszeresen értékeljék az erre a célra ké­szített dicsőségtáblán. 3. Szervezzenek ünnepélyes beadást. 4. Állandóan szorgalmazzák más termékek begyűj­tését és az adófizetést, ne hanyagolják el a növény- ápolást. 5. A földjnüvesszövetkezettöl követeljék meg a mozgóbüíét, K, J, o

Next

/
Thumbnails
Contents