Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

19S5 július 6, szerda L Ha a városalapító tirpák ősök néhány órára feltá­madnának hamvaikból és kétkerekű taligáikon végig- kocognának Nyíregyháza utcain, alighanem oda len­nének . a csodálkozástól. Mert — bár tisztelet a vá­ros szorgalmas polgáraj- , J ~ méSis csak 190 esz­tendő kellett ahhoz, hogy a községből al'éle alföldi vá­rost építsenek. Az emberek es lelkesedését gúzs- bakototte egy kegyetlen és mostoha kor. Csak a két évszázad utolsó évtizedé­pen jött el az ötemeletes do- hányfermentáló, a gépja- v»r° szép Pályaud­haf’ ~Sbb U3 Mrh0z. iskola, bölcsödé építésének kora a Kossuth téri köpködő, a Búza téri embervásár, a Jég utcai barlanglakások megszűnésének ideje. Egve- i hajlamosak a fe­ledékenységre, azt mond_ lak hogy Bencs Kálmán, a hajdani polgármester sokat i!" * párosért, szépítette és felfedezte a Sóstót. Igen Kölcsönpénzből parkosított A pénz városszépítésre fo--. ártott részé szinte kibírha- tatlan adóterhet jelentett a altosoknak. A másik része e,UPnt- Az akkori rend szokása szerint a pol­gármester zsebébe vándo- rolt, hogy aztán emeletes villa, formáiéban öltsön tes­tet. A villa homlokzatára nem írták ugyan ki a kapi- talizmus ismert közmondá- ítt: :’1?.ln,den szentnek ma­ga fele hajlik a keze“, de a nyíregyházi polgárok tud­ták, hogy Bencs Kálmán a ró szentek közé tartozott;;; De hogyan is lehetne összehasonlítani néhány ?ark.ot ,a ma építésével, amelynek forrása a dolgo- zok szabadon kibontakozó alkotóereje és bölcsessé­gen’- olyan légkörben foiyo lelkes építőmunka fejlesztette és fejleszti gyors ütemben ezt a haj­dani poros akácos dzsentri várost, amelyben dicsőség a közért tenni valamit, szé­gyen eS gyalázat a közös- segtol lopni, e légkörből születő felháborodás írta fel az elmúlt hetekben a varos szégyentáblájára a Kiss-féle sikkasztó, üzérke­dő tolvajbanda tagjainak neveit. Szégyen és gyalá­zat azokra, akikben Bencs Kalman lelke ül, akik kö zel egymillió forint kari ökoztak Nyíregyháza dol­gozóinak. Ebből az összeg­ből tizennégy 2 szoba össz­komfortos családi házat, vagy két bölcsődét lehetett volna felépíteni! II. A 61. műszaki bolt volt vezetője Kiss József és cin­kosai Palotai, Karsai KeL lermann, a két Gáspár, Benke volt bércséplők, ku- lakok, földbirtokosok, üzlet­tulajdonosok s azok a haj. dani becsületes munkásnak dolgozónak számított embe­rek, akik most kapzsi vágy­ból szintén a köztulajdon lopásara vetemedtek, mint Váradi, Paulikné, s a töb­biek, sorozatos bűnt követ- eí a néppel szemben Kihasználták az autó- és motoralkatrészek forgalom- bahoza tálánál mutatkozó nehézségeket, a feketepiac: kártevők harácsoló hadábs léptek és hogy bűnüket lep­lezzék, okiratokat, szám. ■ákat, bizonylatokat hamisí- tottak. Egyesek közülük azza mentegetőznek, hogy jc szolgálatot tettek a terme­lésnek, mert hiánycikkeke „teremtettek elő“. Egyesei- mint Palotai, Karsai é; Gucsa közismert spekulán. sok, akik ezreket és tízez­reket vágtak zsebre, szinte hősöknek, hazafiaknak tün­tették fel magukat, akik nélkül „a termelés megállt volna *. Aljasul rágalmaz­tak tehát a becsületesen és szorgalmasan dolgozó mun­káikat, parasztokat, tech­nikusokat, mérnököket, szta­hanovistákat, a szocialista építés igazi hőseit. A Kiss- és Palotai-féle alakok az el­múlt kapitalista-fasiszta tár­sadalmi rendszerben voltak „hősök“. A korrupt, erkölcs­telen úri bitangok, kizsák­mányolok, kis és nagy pa­namisták, tolvajok „hősei“. Persze, tőlük igazán nem ^het elvárni, hogy vala­mennyire is ismerjék a szo­cializmus politikai gazda- sagtanat. Nem ismerik azt a fo törvényt, hogy a ter- meles gyors növekedését, a termelés növelésének lehe­tőségét egyedül a munka termelekenysége biztosítja! S ,f[ajon milyen útjai és modszerei vannak a munka termeiekenységének emelé- sének. A spekuláció? Az üzérkedés? A számlábaim, ■vitás? Semmiképpen sem hanem a technika állandó tokeletesitese, a termelés gepesítese és villamosítása a rendelkezésre álló tech­nika egyre jobb kihaszná­lása, a dolgozók szaktudá­sának emelése, a tudatos fegyelem, az elvtársi együtt működésen alapuló szocial lista munkaszervezet, a szo­cialista munkaversenv és így tovább. A Kiss-féle bűnszövetke­zet tagjai nem ezeken az utakon jártak. Nem véiet- enul — sorozatos bűncse­lekményeik elkövetésének időpontja egybeesik azzal az időszakkal, amikor Na<*y Imre jobboldali politikája súlyosan fertőzte a közhan­gulatot, a közéletet, amiko,- falvakban és városokban újra kezdték felütni fejü­ket a spekulánsok. A Kiss Palotai és Karsai-féle ele­mek ügy érezték, hogy „el­jött az idejük és megkezd­ték üzleti manővereiket a társadalom kárára. A Kiss- fele áHami bolt útján sa­lat es a pesti zugpiacokon vásárolt alkatrészeiket drá­gább áron, hamisított szám­ok és bizonylatok, háló­jukba kerített dolgozók se­gítségével nagyrészt éppen azoknak az üzemeknek ad­ták el felháborító szemér­metlenséggel. amelyekbe ok mint dolgozók, vezetők bef kutakodtak. Hasonlítottak azokhoz a kulákokhoz. aluk ugyanazon idők alatt a fal­vakban spekuláltak, üzér­kedtek terménnyel, sertés- se! i a telhetetlen piaci kofákhoz, akik az árakat többszörösére emelik. Nem, egyáltalán nem a termelés emelésének ügyét tartották ők szem előtt, ha­nem saját hasznukat! Ä lo­pott pénzből mulatoztak, vagy hogy ne legyen fel­tűnő, az ország más vidé­kein ingatlanokat vásárol­tak. III. Az üzérkedés központja a szocialista állami kereske­delem egyik boltja, a nyír­egyházi 61. számú műszaki bolt volt, amelyet Kiss Jó­zsef vezetett, s amelynek minden alkalmazottja, 'pau­likné, Rubóczkiné, Papp Klára, Bogárné, Benke László tagja volt a bűnszö­vetkezetnek. Szocialista ke­reskedelmünk egyre job­ban betölti hivatását ám sok boltot találunk, ál am.t és földművesszövetkezetit egyaránt, amelyekben nam renden vannak a szabálvta- lanságok. Elburjánzott a társadalmi tulajdon lopási- fosztogatása. szaki boltban es eszrevtette. tőgy Iíissék a kerékpár- jrizmákat többszörös áron írulják, többezer forintos lasznot vágtak zsebre. Ezt oejelentette az illetékesek­nek, akik c tevékenységet felháborító liberalizmussal így indokolták: „kezdők még a szakmában, nem tud­ták az árat“ — s napirend­re tértek a dolog felett. Vajon ez a „behunyt sze­mű“ politika nem bátorí­totta-e a Kiss-féle tolvaj­bandát nagyobb bűnök el­követésére?! Mint látható — igen! Csakis a dolgozók bevo­násával történő szigorú helyszíni ellenőrzés gátol­hatja meg a kártevők mű­ködését. segítheti a szo­cialista kereskedelmet nagy feladata teljesítésében. Ezt is fontos tanulság­ként kell levonni ebből a bűnperből, amelynek sze­replői a megyei bíróság előtt állnak, hogy felelje­nek gyalázatos, népellenes tetteikért. IV. A város szorgalmas lakói töretlen lelkesedéssel végzik munkájukat. Napfényben fürdik Nyíregyháza. Az ut­cákon soha nem látott for­galom mutatja a lüktető élet képét, a gépjavító üzem munkásai arra készülnek, hogy tizedszer is feltűzzék kapujukra az élüzem jel­vényt, a Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai széles su­hintással vágják a gabonát, a pedagógusok új terveket szőnek a felnövő generáció nevelésének javára. így épül és gazdagodik a város — így lépnek előre a jólét útján a dolgozók. A becsületes emberek megvetően fordulnak el azoktól az undorító hörcsö­göktől, akik a közös kincs­ből, a nép vagyonából me­részeltek lopni, sikkasztani. Azt mondják a becsületes emberek: „megérdemlik a méltó büntetést!“ SOLTÉSZ ISTVÁN. QtttikÄk A meleg júliusi napok egycsapásra elevenné, élénkké tették az életet a Sóstón. Mind gyakrabban keresik fel a kirándulók és különösen forgalmas a hétvégi napokban. Most, amikor már teljes díszé­ben pompázik a nyár, a nap forró sugarai mind nagyobb meleget áraszta­nak, vidám kispajtások csoportja élvezi az erdő és a viz húsét. Az elmúlt héten érke­zett meg az úttörők első csoportja, hogy vidám, gondtalan két hetet tölt­sön az iskolaév végeztével az erdőn. Megyénk isko­láinak legvidámabb tanu­lói ők, akik jutalomkép­pen az egész évi szorgal­mas tanulás után itt üdül­nek. Vidám zsibongásuk. felveri az erdő csendjét, kacajuk, nevetésük azt új­ságolja: szép itt az erdőn, nagyszerű a vakációt itt tölteni. Bécsi Zoltán pedagógus szerető gonddal vigyáz rá­juk. Amikor az ellátás és a tábor élete iránt érdek­lődünk szobájában, egy percet sem tudunk eltölte­ni anélkül, hogy egy halk * Egy „Érdemes orvos44 Sokan ismerik megyénk­ben dr. Salamon István ne­vét, aki csak nemrég, má­jus elsején vette át a nyíregyházi kórház igaz­gatását. Fialni, de nagy ta­pasztalatokkal rendelkező orvos. Kolozsvárott végezie tanulmányai:. Katona-, Köz­ségi orvo3, majd az SZTK főorvosa lett. Itt két és fél évig dolgozott. E munkate­rületet cserélte fel jelen­legi beosztásával. Salamon látván elvtárs azok közé az orvosok közé tartozik, aki munkáját és életét a közösségnek, a köz­egészségügy megjavításá­nak szenteli. Kiváló mun­kájáért július 1-én dr. Ro­mán József egészségügyi miniszter „Érdemes orvos” kitüntetést nyújtott át neki. Ez alkalommal felkeres­tük és kértük, hogy be­széljen munkájáról, — Amint átvettem új munkakörömet, — mondja Salamon István elvtárs, — a pozitívumok mellett első benyomásom az volt, hogy a kórházban laza a mun­kafegyelem, rmod az or­vosi, mind az egészségügyi középkáderek munkájának területén. Az ellenőrzés nem volt helyes, sem ki­elégítő. Meg kell állapíta­nunk, hogy egyesek részé­ről még mindig fennállt a „fizető” betegek megkü­lönböztetése. Az egyes osz­tályokon gyakori volt a gyógyszerek pazarlása. Ez részben szándékos, talán nyerészkedési célból tör­tént, másrészt gondatlan­ságból. A munkafegyelem lazulásának egyik példája volt az, hogy az osztályok közötti kapcsolat nem jó. Jellemző, hogy bár alkal­mazták az új, korszerű módszereket a gyógyítás­ban, alapvizsgálatot nem tartottak, s így banális be­tegségeknél is fölöslegesen, s némely esetben kevesebb sikerrel a legdrágább, leg­kisebb mértékben rendel­kezésünkre álló gyógysze­reket alka'mazták. Ez nö­velte az önköltséget, s azt a veszélyt is magával hoz­ta, hogy sürgős esetekben — ahol ezekre a gyógysze­rekre volt szükség, — ne­hézségeké*; okozott. Fiatal orvosainkról is be­szélnem kell. A kórházi or­vosi pálya valóban türel­mes, áldozatkész munkát követel. Azonban, ha ün- nézünk a kórház keríté­sein, meg kell látnunk, hogy a körzeti orvosi Há­lózat sokkal mostohább kö­rülmények között küzd a szocialista egészségügy megvalósításáért. Fiatal or­vosaink mégis lebecsüloen nyilatkoznak erről. Ez a íelfogás abból fakad, hogy hajlamosak munkájuk gé­pies elvégzésére. Éppen ezért tervbe van veve, hogy jövö évben pár hó­napra falura küldjük fia­tal orvosainkat, hogy is­merjék meg közelebbről az „első harcvonalat”, s foko­zódjék felelősségérzetük. — Másrészt a falusi körzeti orvosoknak ez idő alatt módjukban lesz kórhá­zunkban továbbképzésben részesülni. Kiváló képességű orvo­saink vannak, hogy neve­ket említsek: Dohnál Jenő f őorvos munkatársával Frankel Paulával, a gyer- megkosztaiyun; a sebésze­ten Eisert Árpád főorvos, Illyés Zsigmond adjunktus, példamutatóan végzik mun­kájukat. Sarvay Tivadar „Érdemes orvos” kitünte­tést kapott — együtt vol­tunk — Gerley doktor, a kórbonctan ioorvosa... s még nevezhetném tovább azokat, akiktől fiatalságunk tanulhatna. Ez vezet ar­ra, hogy bevezessük ismét a havi oszláiyértekezleíe- ket, hol a havi munkát ér­tékelik, s feltárják az egyes orvosok hibáit, de eredményeit is. Feladatunk tehát, emelni mind szak­mailag, mind politikailag orvosi és kózépkáderhalj­zatunk tudásának színvona­lát, tovább javítani a be­tegellátást, fokozottan vi­gyázni a közös vagyonra és megjavítani a közösségi életet, az egymás közötti szakmai kapcsolatot. S. B. üdültie.lt kopogás után egy pajtás ne keresné. — Igazgató pajtás, a futballt szeretnénk elvin­ni. Az igenlő válasz után azonnal magához öleli a labdát a kis szőke pajtás, majd egyet gondol és még ott a szobában kipróbálja: elég nagyot ugrik-e? A napirendről és a szak­köri foglalkozásról van szó, amikor egy újabb, nevető arcú fej kukkant be az ajtón és gombfocit kér. Alig csukódik be utá­na az ajtó, már újabb gyermek kopog és a domi­nót viszi, utána a sakkot, a röplabdát és a többi já­tékot, sportfelszerelést ké­rik a gyermekek. Megtudtuk azt is, hogy egy-egy csoport két-két hétig élvezi a gondtalan vakáció örömeit a sóstói úttörő-üdülőben. Most, amikor fiúk vannak itt, Fiók Lajos, tarpai tanító segédkezik Bécsi elvtárs­nak a gyermekek nevelé­sében. Két hét múlva leánycsoport veszi birto­kába az üdülőt, akkor pe­dig női segítséget kap munkájához. cl Sdjitán Hogy milyen nagysze­rűen érzi itt mayát az 51 pajtás, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a ha­za írt levelek sokasága, és azokban is az, ahogyan a táborról írnak. — Nagyszerű itt, — Írja az egyik pajtás. — Ját­szunk, sokat alszunk, für- dank és annyit kapunk ebédre, amennyit kérünk. Egy másik levélben mar arról olvashatunk, hogy mik a terveik. — Egészna­pos kirándulást tervezünk, — írja szüleinek, — elme­gyünk a múzeumba és a dohánygyárba is. Egy újabb levélben pe­dig ezt olvashatjuk: Na­gyon örülök, hogy ide el­jöhettem. Nagyon jó itt és ezen a héten egy egész napot fogunk fürödni. Egyetlen levélből sem hiányzik az elismerő szó, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy minden paj­tás nagyszerűen érzi itt magát, boldog, hogy itt töltheti a nyár egy részét. (balasa) í ■J—EtaaMHEJia.'jggT . * ^ P L A ^ A tí I S S ■ IT Cr Y m O L Figyelmeztesse ez párt-' i bizottságainkat, pártszerve- 1 zeteinket, dolgozóinkat arra, ] hogy fordítsanak nagyobb ; figyelmet a kereskedelem- 1 re! Vannak még olyan I 1 pártfunkcionáriusok, akik a j: kereskedelemmel való fog- 1 lalkozást harmadrendűnek, i vagy egyáltalán szükségte- i lennek tartják, vagy a szo-j cialista kereskedelmet egy I kalap alá veszik a tőkés! kereskedelemmel, készek í általánosított véleménnyel I a kereskedelem minden al- í kalmazottját „rosszhírű,! nem tisztakezű“ emberek­nek nyilvánítani. Ezek a nézetek ostobák és párt- ellenések, megkönnyítik az ellenséges, kártevő elemek garazdalkodásait. Nem szabad elfelejteni, fogy a „kereskedelem a szocializmusban az a fő foima, amelynek révén a1 közszükségleti cikkeket a | I társadalom tagjai között el- osztják, a dolgozók nö­vekvő egyéni szükségleteit I kielégítik“. Ugyanakkor I .. formája a város és I ía , közötti gazdasági kap- I cso|atnak. A szocialista ke- j reskedelem elősegíti a szo- cailista termelés fejlődését és erősödését. Sztálin elv- tars arra tanít bennünket: „Annak, hogy az ország! gazdasági élete felpezsdül­jön, az ipar és a mezőgaz- dasag pedig ösztönzést kap I jón a termelés további nö­velésére, még egy elöfelté­ifi6i Yan’ mégpedig: az élénk áruforgalom a város es falu között, az ország kerületei es területei közölj a népgazdaság különböző agai között. Szükséges, hogy az egész országot az áru- raktarak, üzletek, boltok g3zd8g hálózata fogja át. Szükséges, hogy ezeknek a raktáraknak, üzleteknek boltoknak csatornáin kel resztül az áruk állandóan keringjenek a termelési he­lyükről a fogyasztóikhoz". Igen nagy szüksége van a szocialista kereskedelemnek arra, hogy állandóan tö­rődjenek vele. Pártbizott­ságainknak, pártszerveze­teknek olyan légkört kell kialakítani, a kereskedelem egységeinél, amelyben meg. becsülés és tisztelet övezi azokat a kereskedelmi dol­gozókat, akik hűen, áldo­zatkészen szolgálják a né­pet, de megvetés és gyalá­zat az osztályrészük a tol­vajoknak, a sikkasztóknak. A perből az illetékes me­gyei és városi hatóságok­nak, ellenőrző szerveknek is le kell vonni a tanulság [gokat. Megkönnyítette a 61. műszaki bolt kártevőinek • aknamunkáját, hogy az el­lenőrző szervekben korrupt elemek garázdálkodtak, akik összejátszottak a kár­tevőkkel. Meg kell javítani az ellenőrzés munkáját — de nemcsak hivatali vona­lon, társadalmi vonalon is! ! A tanácsok kereskedelmi . állandó bizottságainak, a i tömegszervezeteknek, első­- sorban az MNDSZ-nek kö- : telessége, hogy széleskörűvé- tegyék a kereskedelem fe- i letti társadalmi ellenőrzést. ; Az illetékesek biztosítsanak- tekintélyt a társadalmi el­- lenőrzésnek azzal, hogy a- bejelentett hibákat, észre- i vételeket következetesen, t alaposan kivizsgálják, s a t bűnösöket példamutatóan- büntetik. Érdekes levél ér­- kezett a szerkesztőség- i hez. Egy vioéki levelező ., írja, hogy 1953 nyarán bent járt a Kiss-féle mű­

Next

/
Thumbnails
Contents