Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-06 / 157. szám
19S5 július 6, szerda L Ha a városalapító tirpák ősök néhány órára feltámadnának hamvaikból és kétkerekű taligáikon végig- kocognának Nyíregyháza utcain, alighanem oda lennének . a csodálkozástól. Mert — bár tisztelet a város szorgalmas polgáraj- , J ~ méSis csak 190 esztendő kellett ahhoz, hogy a községből al'éle alföldi várost építsenek. Az emberek es lelkesedését gúzs- bakototte egy kegyetlen és mostoha kor. Csak a két évszázad utolsó évtizedépen jött el az ötemeletes do- hányfermentáló, a gépja- v»r° szép Pályaudhaf’ ~Sbb U3 Mrh0z. iskola, bölcsödé építésének kora a Kossuth téri köpködő, a Búza téri embervásár, a Jég utcai barlanglakások megszűnésének ideje. Egve- i hajlamosak a feledékenységre, azt mond_ lak hogy Bencs Kálmán, a hajdani polgármester sokat i!" * párosért, szépítette és felfedezte a Sóstót. Igen Kölcsönpénzből parkosított A pénz városszépítésre fo--. ártott részé szinte kibírha- tatlan adóterhet jelentett a altosoknak. A másik része e,UPnt- Az akkori rend szokása szerint a polgármester zsebébe vándo- rolt, hogy aztán emeletes villa, formáiéban öltsön testet. A villa homlokzatára nem írták ugyan ki a kapi- talizmus ismert közmondá- ítt: :’1?.ln,den szentnek maga fele hajlik a keze“, de a nyíregyházi polgárok tudták, hogy Bencs Kálmán a ró szentek közé tartozott;;; De hogyan is lehetne összehasonlítani néhány ?ark.ot ,a ma építésével, amelynek forrása a dolgo- zok szabadon kibontakozó alkotóereje és bölcsességen’- olyan légkörben foiyo lelkes építőmunka fejlesztette és fejleszti gyors ütemben ezt a hajdani poros akácos dzsentri várost, amelyben dicsőség a közért tenni valamit, szégyen eS gyalázat a közös- segtol lopni, e légkörből születő felháborodás írta fel az elmúlt hetekben a varos szégyentáblájára a Kiss-féle sikkasztó, üzérkedő tolvajbanda tagjainak neveit. Szégyen és gyalázat azokra, akikben Bencs Kalman lelke ül, akik kö zel egymillió forint kari ökoztak Nyíregyháza dolgozóinak. Ebből az összegből tizennégy 2 szoba összkomfortos családi házat, vagy két bölcsődét lehetett volna felépíteni! II. A 61. műszaki bolt volt vezetője Kiss József és cinkosai Palotai, Karsai KeL lermann, a két Gáspár, Benke volt bércséplők, ku- lakok, földbirtokosok, üzlettulajdonosok s azok a haj. dani becsületes munkásnak dolgozónak számított emberek, akik most kapzsi vágyból szintén a köztulajdon lopásara vetemedtek, mint Váradi, Paulikné, s a többiek, sorozatos bűnt követ- eí a néppel szemben Kihasználták az autó- és motoralkatrészek forgalom- bahoza tálánál mutatkozó nehézségeket, a feketepiac: kártevők harácsoló hadábs léptek és hogy bűnüket leplezzék, okiratokat, szám. ■ákat, bizonylatokat hamisí- tottak. Egyesek közülük azza mentegetőznek, hogy jc szolgálatot tettek a termelésnek, mert hiánycikkeke „teremtettek elő“. Egyesei- mint Palotai, Karsai é; Gucsa közismert spekulán. sok, akik ezreket és tízezreket vágtak zsebre, szinte hősöknek, hazafiaknak tüntették fel magukat, akik nélkül „a termelés megállt volna *. Aljasul rágalmaztak tehát a becsületesen és szorgalmasan dolgozó munkáikat, parasztokat, technikusokat, mérnököket, sztahanovistákat, a szocialista építés igazi hőseit. A Kiss- és Palotai-féle alakok az elmúlt kapitalista-fasiszta társadalmi rendszerben voltak „hősök“. A korrupt, erkölcstelen úri bitangok, kizsákmányolok, kis és nagy panamisták, tolvajok „hősei“. Persze, tőlük igazán nem ^het elvárni, hogy valamennyire is ismerjék a szocializmus politikai gazda- sagtanat. Nem ismerik azt a fo törvényt, hogy a ter- meles gyors növekedését, a termelés növelésének lehetőségét egyedül a munka termelekenysége biztosítja! S ,f[ajon milyen útjai és modszerei vannak a munka termeiekenységének emelé- sének. A spekuláció? Az üzérkedés? A számlábaim, ■vitás? Semmiképpen sem hanem a technika állandó tokeletesitese, a termelés gepesítese és villamosítása a rendelkezésre álló technika egyre jobb kihasználása, a dolgozók szaktudásának emelése, a tudatos fegyelem, az elvtársi együtt működésen alapuló szocial lista munkaszervezet, a szocialista munkaversenv és így tovább. A Kiss-féle bűnszövetkezet tagjai nem ezeken az utakon jártak. Nem véiet- enul — sorozatos bűncselekményeik elkövetésének időpontja egybeesik azzal az időszakkal, amikor Na<*y Imre jobboldali politikája súlyosan fertőzte a közhangulatot, a közéletet, amiko,- falvakban és városokban újra kezdték felütni fejüket a spekulánsok. A Kiss Palotai és Karsai-féle elemek ügy érezték, hogy „eljött az idejük és megkezdték üzleti manővereiket a társadalom kárára. A Kiss- fele áHami bolt útján salat es a pesti zugpiacokon vásárolt alkatrészeiket drágább áron, hamisított számok és bizonylatok, hálójukba kerített dolgozók segítségével nagyrészt éppen azoknak az üzemeknek adták el felháborító szemérmetlenséggel. amelyekbe ok mint dolgozók, vezetők bef kutakodtak. Hasonlítottak azokhoz a kulákokhoz. aluk ugyanazon idők alatt a falvakban spekuláltak, üzérkedtek terménnyel, sertés- se! i a telhetetlen piaci kofákhoz, akik az árakat többszörösére emelik. Nem, egyáltalán nem a termelés emelésének ügyét tartották ők szem előtt, hanem saját hasznukat! Ä lopott pénzből mulatoztak, vagy hogy ne legyen feltűnő, az ország más vidékein ingatlanokat vásároltak. III. Az üzérkedés központja a szocialista állami kereskedelem egyik boltja, a nyíregyházi 61. számú műszaki bolt volt, amelyet Kiss József vezetett, s amelynek minden alkalmazottja, 'paulikné, Rubóczkiné, Papp Klára, Bogárné, Benke László tagja volt a bűnszövetkezetnek. Szocialista kereskedelmünk egyre jobban betölti hivatását ám sok boltot találunk, ál am.t és földművesszövetkezetit egyaránt, amelyekben nam renden vannak a szabálvta- lanságok. Elburjánzott a társadalmi tulajdon lopási- fosztogatása. szaki boltban es eszrevtette. tőgy Iíissék a kerékpár- jrizmákat többszörös áron írulják, többezer forintos lasznot vágtak zsebre. Ezt oejelentette az illetékeseknek, akik c tevékenységet felháborító liberalizmussal így indokolták: „kezdők még a szakmában, nem tudták az árat“ — s napirendre tértek a dolog felett. Vajon ez a „behunyt szemű“ politika nem bátorította-e a Kiss-féle tolvajbandát nagyobb bűnök elkövetésére?! Mint látható — igen! Csakis a dolgozók bevonásával történő szigorú helyszíni ellenőrzés gátolhatja meg a kártevők működését. segítheti a szocialista kereskedelmet nagy feladata teljesítésében. Ezt is fontos tanulságként kell levonni ebből a bűnperből, amelynek szereplői a megyei bíróság előtt állnak, hogy feleljenek gyalázatos, népellenes tetteikért. IV. A város szorgalmas lakói töretlen lelkesedéssel végzik munkájukat. Napfényben fürdik Nyíregyháza. Az utcákon soha nem látott forgalom mutatja a lüktető élet képét, a gépjavító üzem munkásai arra készülnek, hogy tizedszer is feltűzzék kapujukra az élüzem jelvényt, a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai széles suhintással vágják a gabonát, a pedagógusok új terveket szőnek a felnövő generáció nevelésének javára. így épül és gazdagodik a város — így lépnek előre a jólét útján a dolgozók. A becsületes emberek megvetően fordulnak el azoktól az undorító hörcsögöktől, akik a közös kincsből, a nép vagyonából merészeltek lopni, sikkasztani. Azt mondják a becsületes emberek: „megérdemlik a méltó büntetést!“ SOLTÉSZ ISTVÁN. QtttikÄk A meleg júliusi napok egycsapásra elevenné, élénkké tették az életet a Sóstón. Mind gyakrabban keresik fel a kirándulók és különösen forgalmas a hétvégi napokban. Most, amikor már teljes díszében pompázik a nyár, a nap forró sugarai mind nagyobb meleget árasztanak, vidám kispajtások csoportja élvezi az erdő és a viz húsét. Az elmúlt héten érkezett meg az úttörők első csoportja, hogy vidám, gondtalan két hetet töltsön az iskolaév végeztével az erdőn. Megyénk iskoláinak legvidámabb tanulói ők, akik jutalomképpen az egész évi szorgalmas tanulás után itt üdülnek. Vidám zsibongásuk. felveri az erdő csendjét, kacajuk, nevetésük azt újságolja: szép itt az erdőn, nagyszerű a vakációt itt tölteni. Bécsi Zoltán pedagógus szerető gonddal vigyáz rájuk. Amikor az ellátás és a tábor élete iránt érdeklődünk szobájában, egy percet sem tudunk eltölteni anélkül, hogy egy halk * Egy „Érdemes orvos44 Sokan ismerik megyénkben dr. Salamon István nevét, aki csak nemrég, május elsején vette át a nyíregyházi kórház igazgatását. Fialni, de nagy tapasztalatokkal rendelkező orvos. Kolozsvárott végezie tanulmányai:. Katona-, Községi orvo3, majd az SZTK főorvosa lett. Itt két és fél évig dolgozott. E munkaterületet cserélte fel jelenlegi beosztásával. Salamon látván elvtárs azok közé az orvosok közé tartozik, aki munkáját és életét a közösségnek, a közegészségügy megjavításának szenteli. Kiváló munkájáért július 1-én dr. Román József egészségügyi miniszter „Érdemes orvos” kitüntetést nyújtott át neki. Ez alkalommal felkerestük és kértük, hogy beszéljen munkájáról, — Amint átvettem új munkakörömet, — mondja Salamon István elvtárs, — a pozitívumok mellett első benyomásom az volt, hogy a kórházban laza a munkafegyelem, rmod az orvosi, mind az egészségügyi középkáderek munkájának területén. Az ellenőrzés nem volt helyes, sem kielégítő. Meg kell állapítanunk, hogy egyesek részéről még mindig fennállt a „fizető” betegek megkülönböztetése. Az egyes osztályokon gyakori volt a gyógyszerek pazarlása. Ez részben szándékos, talán nyerészkedési célból történt, másrészt gondatlanságból. A munkafegyelem lazulásának egyik példája volt az, hogy az osztályok közötti kapcsolat nem jó. Jellemző, hogy bár alkalmazták az új, korszerű módszereket a gyógyításban, alapvizsgálatot nem tartottak, s így banális betegségeknél is fölöslegesen, s némely esetben kevesebb sikerrel a legdrágább, legkisebb mértékben rendelkezésünkre álló gyógyszereket alka'mazták. Ez növelte az önköltséget, s azt a veszélyt is magával hozta, hogy sürgős esetekben — ahol ezekre a gyógyszerekre volt szükség, — nehézségeké*; okozott. Fiatal orvosainkról is beszélnem kell. A kórházi orvosi pálya valóban türelmes, áldozatkész munkát követel. Azonban, ha ün- nézünk a kórház kerítésein, meg kell látnunk, hogy a körzeti orvosi Hálózat sokkal mostohább körülmények között küzd a szocialista egészségügy megvalósításáért. Fiatal orvosaink mégis lebecsüloen nyilatkoznak erről. Ez a íelfogás abból fakad, hogy hajlamosak munkájuk gépies elvégzésére. Éppen ezért tervbe van veve, hogy jövö évben pár hónapra falura küldjük fiatal orvosainkat, hogy ismerjék meg közelebbről az „első harcvonalat”, s fokozódjék felelősségérzetük. — Másrészt a falusi körzeti orvosoknak ez idő alatt módjukban lesz kórházunkban továbbképzésben részesülni. Kiváló képességű orvosaink vannak, hogy neveket említsek: Dohnál Jenő f őorvos munkatársával Frankel Paulával, a gyer- megkosztaiyun; a sebészeten Eisert Árpád főorvos, Illyés Zsigmond adjunktus, példamutatóan végzik munkájukat. Sarvay Tivadar „Érdemes orvos” kitüntetést kapott — együtt voltunk — Gerley doktor, a kórbonctan ioorvosa... s még nevezhetném tovább azokat, akiktől fiatalságunk tanulhatna. Ez vezet arra, hogy bevezessük ismét a havi oszláiyértekezleíe- ket, hol a havi munkát értékelik, s feltárják az egyes orvosok hibáit, de eredményeit is. Feladatunk tehát, emelni mind szakmailag, mind politikailag orvosi és kózépkáderhaljzatunk tudásának színvonalát, tovább javítani a betegellátást, fokozottan vigyázni a közös vagyonra és megjavítani a közösségi életet, az egymás közötti szakmai kapcsolatot. S. B. üdültie.lt kopogás után egy pajtás ne keresné. — Igazgató pajtás, a futballt szeretnénk elvinni. Az igenlő válasz után azonnal magához öleli a labdát a kis szőke pajtás, majd egyet gondol és még ott a szobában kipróbálja: elég nagyot ugrik-e? A napirendről és a szakköri foglalkozásról van szó, amikor egy újabb, nevető arcú fej kukkant be az ajtón és gombfocit kér. Alig csukódik be utána az ajtó, már újabb gyermek kopog és a dominót viszi, utána a sakkot, a röplabdát és a többi játékot, sportfelszerelést kérik a gyermekek. Megtudtuk azt is, hogy egy-egy csoport két-két hétig élvezi a gondtalan vakáció örömeit a sóstói úttörő-üdülőben. Most, amikor fiúk vannak itt, Fiók Lajos, tarpai tanító segédkezik Bécsi elvtársnak a gyermekek nevelésében. Két hét múlva leánycsoport veszi birtokába az üdülőt, akkor pedig női segítséget kap munkájához. cl Sdjitán Hogy milyen nagyszerűen érzi itt mayát az 51 pajtás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a haza írt levelek sokasága, és azokban is az, ahogyan a táborról írnak. — Nagyszerű itt, — Írja az egyik pajtás. — Játszunk, sokat alszunk, für- dank és annyit kapunk ebédre, amennyit kérünk. Egy másik levélben mar arról olvashatunk, hogy mik a terveik. — Egésznapos kirándulást tervezünk, — írja szüleinek, — elmegyünk a múzeumba és a dohánygyárba is. Egy újabb levélben pedig ezt olvashatjuk: Nagyon örülök, hogy ide eljöhettem. Nagyon jó itt és ezen a héten egy egész napot fogunk fürödni. Egyetlen levélből sem hiányzik az elismerő szó, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy minden pajtás nagyszerűen érzi itt magát, boldog, hogy itt töltheti a nyár egy részét. (balasa) í ■J—EtaaMHEJia.'jggT . * ^ P L A ^ A tí I S S ■ IT Cr Y m O L Figyelmeztesse ez párt-' i bizottságainkat, pártszerve- 1 zeteinket, dolgozóinkat arra, ] hogy fordítsanak nagyobb ; figyelmet a kereskedelem- 1 re! Vannak még olyan I 1 pártfunkcionáriusok, akik a j: kereskedelemmel való fog- 1 lalkozást harmadrendűnek, i vagy egyáltalán szükségte- i lennek tartják, vagy a szo-j cialista kereskedelmet egy I kalap alá veszik a tőkés! kereskedelemmel, készek í általánosított véleménnyel I a kereskedelem minden al- í kalmazottját „rosszhírű,! nem tisztakezű“ embereknek nyilvánítani. Ezek a nézetek ostobák és párt- ellenések, megkönnyítik az ellenséges, kártevő elemek garazdalkodásait. Nem szabad elfelejteni, fogy a „kereskedelem a szocializmusban az a fő foima, amelynek révén a1 közszükségleti cikkeket a | I társadalom tagjai között el- osztják, a dolgozók növekvő egyéni szükségleteit I kielégítik“. Ugyanakkor I .. formája a város és I ía , közötti gazdasági kap- I cso|atnak. A szocialista ke- j reskedelem elősegíti a szo- cailista termelés fejlődését és erősödését. Sztálin elv- tars arra tanít bennünket: „Annak, hogy az ország! gazdasági élete felpezsdüljön, az ipar és a mezőgaz- dasag pedig ösztönzést kap I jón a termelés további növelésére, még egy elöfeltéifi6i Yan’ mégpedig: az élénk áruforgalom a város es falu között, az ország kerületei es területei közölj a népgazdaság különböző agai között. Szükséges, hogy az egész országot az áru- raktarak, üzletek, boltok g3zd8g hálózata fogja át. Szükséges, hogy ezeknek a raktáraknak, üzleteknek boltoknak csatornáin kel resztül az áruk állandóan keringjenek a termelési helyükről a fogyasztóikhoz". Igen nagy szüksége van a szocialista kereskedelemnek arra, hogy állandóan törődjenek vele. Pártbizottságainknak, pártszervezeteknek olyan légkört kell kialakítani, a kereskedelem egységeinél, amelyben meg. becsülés és tisztelet övezi azokat a kereskedelmi dolgozókat, akik hűen, áldozatkészen szolgálják a népet, de megvetés és gyalázat az osztályrészük a tolvajoknak, a sikkasztóknak. A perből az illetékes megyei és városi hatóságoknak, ellenőrző szerveknek is le kell vonni a tanulság [gokat. Megkönnyítette a 61. műszaki bolt kártevőinek • aknamunkáját, hogy az ellenőrző szervekben korrupt elemek garázdálkodtak, akik összejátszottak a kártevőkkel. Meg kell javítani az ellenőrzés munkáját — de nemcsak hivatali vonalon, társadalmi vonalon is! ! A tanácsok kereskedelmi . állandó bizottságainak, a i tömegszervezeteknek, első- sorban az MNDSZ-nek kö- : telessége, hogy széleskörűvé- tegyék a kereskedelem fe- i letti társadalmi ellenőrzést. ; Az illetékesek biztosítsanak- tekintélyt a társadalmi el- lenőrzésnek azzal, hogy a- bejelentett hibákat, észre- i vételeket következetesen, t alaposan kivizsgálják, s a t bűnösöket példamutatóan- büntetik. Érdekes levél ér- kezett a szerkesztőség- i hez. Egy vioéki levelező ., írja, hogy 1953 nyarán bent járt a Kiss-féle mű
