Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

1953 július 3, vasárnap NÉPLAP »> VIRÁGOK A GYÁRBAN MEGVÁLJOZOTI EMBEREK A Moszkvai -,,Kalibr“-gyár egyik üzeme. Amint elhagyjuk a moszk­vai „Kalibr" szerszámgyár kapuellenőrzését, gyönyörű park tárul a látogató eie. Mindenütt fenyők, jázmi­nok és egyéb más virágfaj­ták. De a „Kalibr“-gyárban nemcsak a parkban látha­tunk virágot. A gyár több üzeme első pillantásra pálmaházhoz hason!ír,. Az állványokon és az ablakok­ban szebonéi-szebb virá­gok pompáznak, a szcilőz- tetőcsöveken, sőt a futósza­lagok mellett is virágos- vázák díszlenek. Gondos munkát igényel a A Tiszti Klubban meg­rendezett fogadáson tegnap több mint száz vendég vett részt, melyet a városi ta­nács a Varsó Cirkusz mű­vészeinek tiszteletére adott. A város dolgozói nevében Botrágyi Zoltán elvtárs, a városi tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket. Utána Markovits Miklós elvlárs, a városi pártbizott­ság nevében mondott köszö­v: rágok kiválasztása egy- <rgy üzem részére. Van vi­lágfajta, amely nem bírja a benzingőzt, de van olyan, amelyik a t enzingőz: • el­nyeli s így aromával tölti meg a levegőt. Vannak vi­rágok, am ily eknek fényre van szükségük, de mások nagyszer ion virágoznak sí- tétben is, — vannak olya­nok, amelyek csak meleg helyen élnek, megint nas rajtáknak pedig jó a hide­gebb hőmérséklet iá. A virágoknak itt nemcsak az a rendeltetése, hogy az üzem díszévé váljanak, ha­netet a művészeknek azért,- hogy városunkba is elláto­gattak. A lengyel művészek részéről JedrzejerSlti Nell Edmund, a Varsó Cirkusz igazgatója mondott köszö­netét a meleg, baráti fo­gadtatásért. Dobpergés kö­zepette vonult be az úttörő küldöttség a terembe. Tol­mácsolták a város úttörői­nek üdvözletét a művészek­nek. Arra kérték őket, hogy (Foto: A, Slihet.) nem egészségügyi szempon­tok is közrejátszanak. A gyárban speciális bizottság foglalkozik ezzel a kérdés­sel. Ezek a dolgozók igyek­szenek valóságos „virágos­kertté“ változtatni a gyárat. Munkájukban sok segítsé­get kapnak a lelkes gyári munkásoktól is. De nemcsak a gyár munkásai segítenek, hanem a tudományos aka­démia botanikus kertje is. A botanikus kert dolgozói választják ki a virágokat és a többi növényeket. üdvözletüket adják át a len­gyel pajtásoknak. A város dolgozóinak ajándékát Bot­rágyi Zoltán elvtárs nyúj­totta át a művészeknek. A lengyel művészek nevében a társulat legöregebb tag­ja, a szocialista érdemrend­del kitüntetett Truszkov- szki József világhírű állat­idomító mondott köszöne­tét. A városi tanács fogadást adott a lengyel állami cirkusz művészei tiszteletére négyszögölet, ök is megér-i tették, hogy végét kell sza­kítani a régi életmódnak. Hogy mennyire megértet­ték az új életformát, arra példa, hogy közülük többen beléptek a Haladó TSZ-be. Jól dolgoznak. De köztük is légjobb Gábor Lajos. A növényápolási brigádban dolgozik, eddig 150 munka­egysége van. Ha szorít a munka, felesége is segít. Munkatársai szeretik, meg­becsülik, mert betartja a munkafegyelmet, törekvő, becsületes munkás. Laci fia példás magatartású, kitűnő rendű tanuló. Szántónkén, ellenőrzi gyermeke otthoni munkáját. Negyedik osztá­lyos kislánya is jól tanul, megérdemli nevelői dicsére* tét. KISE IMRE nemcsak gyógyít, hanem a szociális kérdésekkel is foglalkozik.' Jutott és jut ideje, hogy az elhagyatott életmódot élő cigányokat hasznos tagjaivá nevelje a társadalomnak- Munkássága értékét nö­veli, hogy munkatársai is hasonló lelkesedéssel, hu­manizmussal segítettek a cigányok életmódját javí­tani. Munkáját felettesei is figyelemmel kísérik, példa­képül állítják. Nemcsak élethivatásának, nemcsak egy foglalkozásnak él, ha­nem szívén viseli az egész falu problémáját. Sz. M. Védekezzünk az amerikai teliér szövőlepke ellen A hűvös tavaszi időjárás i miatt az amerikai fehér szö­vőlepke első nemzedékének rajzása három-négy hetet késett. Emiatt sokan azt hitték, hogy megszűnt az amerikai fehér szövőlepke kártétele, és éppen ezért fel sem készültek az elle­ne való védekezésre. Ezúton hívjuk fel taná­csaink és a dolgozók fi­gyelmét, hogy az amerikai szövőlepke első nemzedéke hernyóinak kártétele már megkezdődött és sokhelyütt már arasznyinál nagyobb szövedékek is láthatók. A védekezést azonnal meg kell kezdeni, elsősorban a hernyófészkek leszedésével és megsemmisítésével. Gondoskodás történt ar­ról, hogy a súlyosabban fertőzött területeken per­metezés útján történjen a védekezés. Ezért elsősorban közterületeken f. hó 4-ével a növényvédő állomás mo­toros permetezőgépei meg­kezdik a védekezést, a község belterületén pedig a dolgozók birtokában lévő háti permetezőgéppel, vagy pedig a növényvédő állo­mástól igényelt hátigépek igénybevételével, lehetőleg szervezett brigádban kell a védekezést végrehajtani. Az ingyenes permetezószer kiszállítása a járási taná­csok székhelyein lévő nö­vényvédelmi helyi zárszol­gálati felelőshöz megtör­tént. A községi tanácsok gondoskodjanak arról, hogy a szükséges mennyiséget a járás székhelyéről közsé­gükbe azonnal elszállítsák, Ellenőrizzék mind a mecha­nikai, mind a vegyi véde­kezés végrehajtását, hogy ne fordulhasson elő a szövőlepke előző években tapasztalt súlyos kártétele. Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság. Varsóban tix év alatt 170.000 gyermek szüleiéit A lengyel fővárosban je­lenleg hatszor annyi gyer­mek születik, amint a há­ború előtt. A népi Len­gyelország fennállásának' tíz esztendeje alatt Varsó­ban 170.000 gyermek szüle* tett. Egyre több a házassá­gok száma. A múlt évben! a lengyel főváros területén! csaknem 11.500 új házassá-, got kötöttek. „Sűrű vetés, de kombájnom levágja...66 SÜRÜ ÁRPA, jaj de nehéz levágni,,, Így pa­naszkodik a kaszás, így énekli meg a fáradást, az izzadást, amit az életért, a mindennapi kenyérért évről-évre vállalnia kell. A jobbágyősöktől örökölte a dolgozó parasztság ezt a dalt, de megtartotta, mert élete, munkája ne­hézségét fejezte ki. Gép még álmában sem jelent meg apáinknak. A lám­pavilágos téli esték me­séiben is csak búzát sze- melgető galambok, gyor­san nyomtató táltos pari­pák és parancsszóra csép­lő mogyorófabotok segítik a mesélő akaratából kegyre született mese­hőst. Még a képzelet cso­dás világa sem szülhette meg azt, ami a ma dol­gozó parasztjait a nehéz aratási, cséplési munka fáradalmaitól megkíméli: a gépet, a nagyüzem munkaeszközét. S ÍME A JELEN: a nyírmadai mezőn, a vér és veríték öntözte földön, mint az álmok színes tollú madarai, parancsszó­ra várva, a legkorsze­rűbb gépek sorakoznak. Az emberek, akik a me­sék világából az alkotó emberi munka, a gépek korszakába léptek, válo­gatnak köztük melyik gép jobb, hogyan és hol jobb, hogyan lehetne még job­bá tenni őket, hogy az ember alkotóerejét jobban magábagyűjtse és gyü- mölcsöztesse. Vagy száz ember, kombájnos, arató­gépkezelő, traktoros, csép­lőgépvezető jött ide össze, hogy ezt megbeszélje, megnézze és saját gépére is rászerelje az itt látha­tó újításokat, ésszerűsíté­seket. Először egy kévekötő­aratógépet néznek meg. Ismerős már ez a gép, hi­szen nem először alkal­maztuk már aratáskor. De nicsak, mintha ennek több alkatrésze lenne, mint a többinek van. — Nagy kört alkotnak a gép körül. Nézik, többen meg is tapogatják. — Mi ez a tepsi N raj­ta? — ez most a kérdés. Figyeljünk csak a fele­letre. Molnár János elv­társ, az állami gazdasá­gok megyei igazgatója már magyarázza is. — Erre a kévekötő­aratógépre, a szemveszte­ség csökkentése érdeké­ben, két tálcát szereltünk fel, A gép körül állók he­lyeslőén bólintanak, az elől állók leülnek, hogy a hátulsó sorok is lássanak. — Az egyik tálca a tö­mörítő asztal alá van sze­relve. Első része rágósán nyitható és ezáltal a be­legyűlt szemet könnyen zsákba lehet önteni. A másik tálca a vízszintes ponyva-felhordószalag mö­gött "van elhelyezve. Ez a tálca a ponyva forgása közben kiperüülő szeme­ket ,tört kalászokat gyűjti össze. A tálca könnyen elkészíthető. Legjobb, ha drót vázra, hulladék ponyvadarabokból készít­jük el. — De lássuk a működé­sét, mennyi szemet taka­rít meg? — kérdezik töb­ben is. A GÉP MEGINDUL. Fordul néhányat az árpa­táblán és újra megáll az összegyűlt emberek előtt. Száz szempár nézi, kutat­ja a tálcák tartalmát. Az összegyűjtött szemet, tört kalászokat ponyvára ön- tik, emelgetik, saccolják, számolgatnak. — Holdanként 15 kilót... ez igen, ez jó... — mond­ják. Néhány percig csend van, gondolkoznak. Egy­szer csak azt mondja egy ember, Balázs elvtárs, a nyírlugosi gazdaság dol­gozója: — Jó ez, de az ürítés­sel sok idő eltelik, már­pedig az aratással igye­kezni kell. Én mélyebb tálcát szerelnék rá, azt ritkábban kell üríteni. — A hátulján végig nyílás kell, az alá pedig egy könnyen leakasztható keresztbe hasított zsákot kell függeszteni... úgy mégjobb — szól bele egy másik traktoros. ÚGY SZÜLI EGYIK ÖTLET A MÁSIKAT, MINT JÓ FÖLD A VI­RÁGOT. Menjünk csak a kombájnokhoz. Ott is van látnivaló. A bemutató résztvevői körülállják a gépeket. Nézik, figyelik, m: az, ami új dolog eze­ken a nagy gépeken. A szakértő szemek meg is találják azonnal. Igen, ott a maggyűjtő szekrényben van valami. .— Magtisztító szerkezet — találják ki. — Igen, ez az! — Hogy működik, mi a lényege? — érdeklődnek. Mindjárt meg is kap­ják a választ. ■* Az a lényege, hogy a magtisztító szerkezet se­gítségével a kombájn el­végzi az eddig külön munkát jelentő magtisztí- tást is — magyarázza Molnár elvtárs. A mag- gyüjtő szekrényben egy rosta van elhelyezve. Ez a rosta különválasztja a gyommagvakat, az éretlen és léha szemeKet a többi­től. A rosta mellé szelelő van szerelve. Annak az a feladata, hogy a magtisz­títást segítse és szárítsa a magvakat. De segít más­ban is. A rosta alá sze­relt csatornába is bele­fújja a kiválasztott gyom­magvakat és éretlen sze­meket. A csatornán át a kiválasztott éretlen, tört magvak, a gyommagvak­kal együtt, külön zsákba ömlenek, nem pedig a tarlóra. EZ A SZERKEZET MEG­GYORSÍTJA A MUN­KÁT, lehetővé teszi, hogy már a gép meliől azon­nal a begyüjtőhelyre ke­rüljön a megtisztított ter­mény. Az ötletes szerke­zet 90 százalékban tisz­títja meg a terményt. Okos újítás, érdemes a figyelemre. A gépállomá­sok kombájnosaí is sze­reljék fel minél előbb gé­pükre. A mai nap tanulsága te­hát az, hogy a látott, egy­szerű, de nagyon ötletes es hasznos újítások meg-, gyorsítják a munkát, csők. kentik a szem vesztesége'.. Uj verseny, ehe tőségeket biztosítanak ezek. A be­mutató utáni ankéton össze is dugják fejüket a nyírtasi államt -gazdaság aratógepkezelői es kora- báj nosai. Meg is születik a versenykihívás azonnal,' — Versenyre hívjuk ki a megye ailami gazdasa­gainak kombájnosait — mondja egy nyírtasi kombájnos. — A követ­kező feltételekkel: Egy- tgy kombájnnal 300 hol­dat learatunk. A szem­veszteség nem lesz na­gyobb 1 százalékosnál es holdanként 2.G kiló üzem­anyagot megtakarítunk. — Elfogadjuk! —hang. zik a következő felszóla­lásokban. Abuan is meg­egyeznek, nogy az elért eredményekről ót napon­ként jelentési küldenek az äliami gazdaságok megyei igazgatóságai! oz. késő délután van, mikor az rnkét végeié.-. Siet haza minden­ki, hogy megvalósítsa az itt látottakat es be­csülettel elvégezze azt a munkát, ami lávár, ds bizony gyorsan — géppel. Mert a mi nótánk már az, hogy: „Sűrű vetés, de kombájnom levágja . . .” Szabó György. AZ EMBEREK köztuda­tában a cigányság úgy él, mint a messzi távolkelet­ről, a népvándorlás idején idesodródott egzotikus nép­fajta. Ügy ismertük őket, mint a faluvégi nyomorúságos putrik lakóit. .. ököritófül- pösön is így éltek a cigá­nyok. A falu végén laktak, rozzant kis putrikban, nyo­morúságos életkörülmények között. Százharminc cigány alig néhány házikóban, melynek fala szalmás sár­ból rakott. Összezsúfolva egy szobában hat-nyolc em­ber, Nem volt mit enniok, nem volt rendes ruházatuk, sok közülük lopott. Mások nyáron vályogot vetettek, az asszonyok gyékénykosa- rat, vagy lábtörlőt készí­tettek, s ezt cserélték leg­többször élelemért. 1930-AT ÍRTAK AKKOR, amikor dr. Kise Imre lett a községi orvos Ököritófül- pösön. Fiatalon, ambícióval telve kezdte meg a mun­kát. Sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Közismert volt, hogy a harmincas években Szabolcs-Szatmar megyében volt nemcsak a legtöbb analfabéta, de a nagyobb halálozási arány­szám, a tüdőbaj. Ez a szat­mári rész volt legkevésbé ellátott orvosilag. Kórház nagyon messze volt. Kise Imre doktor kilencezer em­ber életéért volt felelős. Gyakori volt azidőben a jár­vány is. Elődje is tífuszban halt meg. Szinte védhetet- lenek voltak ezek a beteg­ségek, mert a házaló, kol­duló cigányok terjesztették. — Látta, hogy tétlenül nem lehet nézni ezt a jelensé­get, munkához látott. Kérte a felsőbb hatóságok segít­ségét, hogy juttassák a ci­gányokat emberi körülmé­nyek közé: adjanak nekik házhelyet, neveljék munka­szeretetre, s ehhez adjanak munkalehetőséget. Nem tö­rődtek kérésével. A FELSZABADULÁS UTÁN és különösen a ta­nács megalakulása folytán ! megoldódott ez a probléma j is. Az orvos régi kérelme most meghallgatásra talált. I Letelepítették a cigányokat, J házhelyet kaptak négyszáz

Next

/
Thumbnails
Contents