Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

1953 július 3, vasárnap

NÉPLAP

»>

VIRÁGOK A GYÁRBAN

MEGVÁLJOZOTI EMBEREK

A Moszkvai -,,Kalibr“-gyár egyik üzeme.

Amint elhagyjuk a moszkvai „Kalibr" szerszámgyár kapuellenőrzését, gyönyörű park tárul a látogató eie. Mindenütt fenyők, jázminok és egyéb más virágfajták. De a „Kalibr“-gyárban nemcsak a parkban láthatunk virágot. A gyár több üzeme első pillantásra pálmaházhoz hason!ír,. Az állványokon és az ablakokban szebonéi-szebb virágok pompáznak, a szcilőz- tetőcsöveken, sőt a futószalagok mellett is virágos- vázák díszlenek.

Gondos munkát igényel a

A Tiszti Klubban megrendezett fogadáson tegnap több mint száz vendég vett részt, melyet a városi tanács a Varsó Cirkusz művészeinek tiszteletére adott. A város dolgozói nevében Botrágyi Zoltán elvtárs, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. Utána Markovits Miklós elvlárs, a városi pártbizottság nevében mondott köszöv: rágok kiválasztása egy- <rgy üzem részére. Van világfajta, amely nem bírja a benzingőzt, de van olyan, amelyik a t enzingőz: • elnyeli s így aromával tölti meg a levegőt. Vannak virágok, am ily eknek fényre van szükségük, de mások nagyszer ion virágoznak sí- tétben is, — vannak olyanok, amelyek csak meleg helyen élnek, megint nas rajtáknak pedig jó a hidegebb hőmérséklet iá.

A virágoknak itt nemcsak az a rendeltetése, hogy az üzem díszévé váljanak, hanetet a művészeknek azért,- hogy városunkba is ellátogattak. A lengyel művészek részéről JedrzejerSlti Nell Edmund, a Varsó Cirkusz igazgatója mondott köszönetét a meleg, baráti fogadtatásért. Dobpergés közepette vonult be az úttörő küldöttség a terembe. Tolmácsolták a város úttörőinek üdvözletét a művészeknek. Arra kérték őket, hogy

(Foto: A, Slihet.)

nem egészségügyi szempontok is közrejátszanak. A gyárban speciális bizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezek a dolgozók igyekszenek valóságos „virágoskertté“ változtatni a gyárat. Munkájukban sok segítséget kapnak a lelkes gyári munkásoktól is. De nemcsak a gyár munkásai segítenek, hanem a tudományos akadémia botanikus kertje is. A botanikus kert dolgozói választják ki a virágokat és a többi növényeket.

üdvözletüket adják át a lengyel pajtásoknak. A város dolgozóinak ajándékát Botrágyi Zoltán elvtárs nyújtotta át a művészeknek. A lengyel művészek nevében a társulat legöregebb tagja, a szocialista érdemrenddel kitüntetett Truszkov- szki József világhírű állatidomító mondott köszönetét.

A városi tanács fogadást adott a lengyel állami cirkusz művészei tiszteletére

négyszögölet, ök is megér-i tették, hogy végét kell szakítani a régi életmódnak. Hogy mennyire megértették az új életformát, arra példa, hogy közülük többen beléptek a Haladó TSZ-be. Jól dolgoznak. De köztük is légjobb Gábor Lajos. A növényápolási brigádban dolgozik, eddig 150 munkaegysége van. Ha szorít a munka, felesége is segít. Munkatársai szeretik, megbecsülik, mert betartja a munkafegyelmet, törekvő, becsületes munkás. Laci fia példás magatartású, kitűnő rendű tanuló. Szántónkén, ellenőrzi gyermeke otthoni munkáját. Negyedik osztályos kislánya is jól tanul,

megérdemli nevelői dicsére* tét.

KISE IMRE nemcsak gyógyít, hanem a szociális kérdésekkel is foglalkozik.' Jutott és jut ideje, hogy az elhagyatott életmódot élő cigányokat hasznos tagjaivá nevelje a társadalomnak- Munkássága értékét növeli, hogy munkatársai is hasonló lelkesedéssel, humanizmussal segítettek a cigányok életmódját javítani. Munkáját felettesei is figyelemmel kísérik, példaképül állítják. Nemcsak élethivatásának, nemcsak egy foglalkozásnak él, hanem szívén viseli az egész falu problémáját. Sz. M.

Védekezzünk az amerikai teliér szövőlepke ellen

A hűvös tavaszi időjárás i miatt az amerikai fehér szövőlepke első nemzedékének rajzása három-négy hetet késett. Emiatt sokan azt hitték, hogy megszűnt az amerikai fehér szövőlepke kártétele, és éppen ezért fel sem készültek az ellene való védekezésre.

Ezúton hívjuk fel tanácsaink és a dolgozók figyelmét, hogy az amerikai szövőlepke első nemzedéke hernyóinak kártétele már megkezdődött és sokhelyütt már arasznyinál nagyobb szövedékek is láthatók. A védekezést azonnal meg kell kezdeni, elsősorban a hernyófészkek leszedésével és megsemmisítésével.

Gondoskodás történt arról, hogy a súlyosabban fertőzött területeken permetezés útján történjen a védekezés. Ezért elsősorban közterületeken f. hó 4-ével a növényvédő állomás motoros permetezőgépei megkezdik a védekezést, a község belterületén pedig a dolgozók birtokában lévő háti permetezőgéppel, vagy pedig a növényvédő állomástól igényelt hátigépek igénybevételével, lehetőleg szervezett brigádban kell a védekezést végrehajtani.

Az ingyenes permetezószer kiszállítása a járási tanácsok székhelyein lévő növényvédelmi helyi zárszolgálati felelőshöz megtörtént. A községi tanácsok gondoskodjanak arról, hogy a szükséges mennyiséget a járás székhelyéről községükbe azonnal elszállítsák, Ellenőrizzék mind a mechanikai, mind a vegyi védekezés végrehajtását, hogy ne fordulhasson elő a szövőlepke előző években tapasztalt súlyos kártétele.

Megyei Mezőgazdasági

Igazgatóság.

Varsóban

tix év alatt 170.000 gyermek szüleiéit

A lengyel fővárosban jelenleg hatszor annyi gyermek születik, amint a háború előtt. A népi Lengyelország fennállásának' tíz esztendeje alatt Varsóban 170.000 gyermek szüle* tett. Egyre több a házasságok száma. A múlt évben! a lengyel főváros területén! csaknem 11.500 új házassá-, got kötöttek.

„Sűrű vetés, de kombájnom levágja...66

SÜRÜ ÁRPA, jaj de

nehéz levágni,,, Így panaszkodik a kaszás, így énekli meg a fáradást, az izzadást, amit az életért, a mindennapi kenyérért évről-évre vállalnia kell. A jobbágyősöktől örökölte a dolgozó parasztság ezt a dalt, de megtartotta, mert élete, munkája nehézségét fejezte ki. Gép még álmában sem jelent meg apáinknak. A lámpavilágos téli esték meséiben is csak búzát sze- melgető galambok, gyorsan nyomtató táltos paripák és parancsszóra cséplő mogyorófabotok segítik a mesélő akaratából kegyre született mesehőst. Még a képzelet csodás világa sem szülhette meg azt, ami a ma dolgozó parasztjait a nehéz aratási, cséplési munka fáradalmaitól megkíméli: a gépet, a nagyüzem munkaeszközét.

S ÍME A JELEN: a nyírmadai mezőn, a vér és veríték öntözte földön, mint az álmok színes tollú madarai, parancsszóra várva, a legkorszerűbb gépek sorakoznak. Az emberek, akik a mesék világából az alkotó emberi munka, a gépek

korszakába léptek, válogatnak köztük melyik gép jobb, hogyan és hol jobb, hogyan lehetne még jobbá tenni őket, hogy az ember alkotóerejét jobban magábagyűjtse és gyü- mölcsöztesse. Vagy száz ember, kombájnos, aratógépkezelő, traktoros, cséplőgépvezető jött ide össze, hogy ezt megbeszélje, megnézze és saját gépére is rászerelje az itt látható újításokat, ésszerűsítéseket.

Először egy kévekötőaratógépet néznek meg. Ismerős már ez a gép, hiszen nem először alkalmaztuk már aratáskor. De nicsak, mintha ennek több alkatrésze lenne, mint a többinek van. — Nagy kört alkotnak a gép körül. Nézik, többen meg is tapogatják.

— Mi ez a tepsi N rajta? — ez most a kérdés. Figyeljünk csak a feleletre. Molnár János elvtárs, az állami gazdaságok megyei igazgatója már magyarázza is.

— Erre a kévekötőaratógépre, a szemveszteség csökkentése érdekében, két tálcát szereltünk fel,

A gép körül állók helyeslőén bólintanak, az elől állók leülnek, hogy a hátulsó sorok is lássanak.

— Az egyik tálca a tömörítő asztal alá van szerelve. Első része rágósán nyitható és ezáltal a belegyűlt szemet könnyen zsákba lehet önteni. A másik tálca a vízszintes ponyva-felhordószalag mögött "van elhelyezve. Ez a tálca a ponyva forgása közben kiperüülő szemeket ,tört kalászokat gyűjti össze. A tálca könnyen elkészíthető. Legjobb, ha drót vázra, hulladék ponyvadarabokból készítjük el.

— De lássuk a működését, mennyi szemet takarít meg? — kérdezik többen is.

A GÉP MEGINDUL.

Fordul néhányat az árpatáblán és újra megáll az összegyűlt emberek előtt. Száz szempár nézi, kutatja a tálcák tartalmát. Az összegyűjtött szemet, tört kalászokat ponyvára ön- tik, emelgetik, saccolják, számolgatnak.

— Holdanként 15 kilót... ez igen, ez jó... — mondják.

Néhány percig csend van, gondolkoznak. Egyszer csak azt mondja egy ember, Balázs elvtárs, a nyírlugosi gazdaság dolgozója:

— Jó ez, de az ürítéssel sok idő eltelik, márpedig az aratással igyekezni kell. Én mélyebb tálcát szerelnék rá, azt ritkábban kell üríteni.

— A hátulján végig nyílás kell, az alá pedig egy könnyen leakasztható keresztbe hasított zsákot kell függeszteni... úgy mégjobb — szól bele egy másik traktoros.

ÚGY SZÜLI EGYIK ÖTLET A MÁSIKAT, MINT JÓ FÖLD A VIRÁGOT. Menjünk csak a kombájnokhoz. Ott is van látnivaló. A bemutató résztvevői körülállják a gépeket. Nézik, figyelik, m: az, ami új dolog ezeken a nagy gépeken. A szakértő szemek meg is találják azonnal. Igen, ott a maggyűjtő szekrényben van valami.

.— Magtisztító szerkezet — találják ki.

— Igen, ez az!

— Hogy működik, mi a lényege? — érdeklődnek.

Mindjárt meg is kapják a választ.

■* Az a lényege, hogy

a magtisztító szerkezet segítségével a kombájn elvégzi az eddig külön munkát jelentő magtisztí- tást is — magyarázza Molnár elvtárs. A mag- gyüjtő szekrényben egy rosta van elhelyezve. Ez a rosta különválasztja a gyommagvakat, az éretlen és léha szemeKet a többitől. A rosta mellé szelelő van szerelve. Annak az a feladata, hogy a magtisztítást segítse és szárítsa a magvakat. De segít másban is. A rosta alá szerelt csatornába is belefújja a kiválasztott gyommagvakat és éretlen szemeket. A csatornán át a kiválasztott éretlen, tört magvak, a gyommagvakkal együtt, külön zsákba ömlenek, nem pedig a tarlóra.

EZ A SZERKEZET MEGGYORSÍTJA A MUNKÁT, lehetővé teszi, hogy már a gép meliől azonnal a begyüjtőhelyre kerüljön a megtisztított termény. Az ötletes szerkezet 90 százalékban tisztítja meg a terményt.

Okos újítás, érdemes a figyelemre. A gépállomások kombájnosaí is szereljék fel minél előbb gépükre.

A mai nap tanulsága tehát az, hogy a látott, egyszerű, de nagyon ötletes

es hasznos újítások meg-, gyorsítják a munkát, csők. kentik a szem vesztesége'.. Uj verseny, ehe tőségeket

biztosítanak ezek. A bemutató utáni ankéton össze is dugják fejüket a nyírtasi államt -gazdaság aratógepkezelői es kora- báj nosai. Meg is születik a versenykihívás azonnal,'

— Versenyre hívjuk ki a megye ailami gazdasagainak kombájnosait — mondja egy nyírtasi kombájnos. — A következő feltételekkel: Egy- tgy kombájnnal 300 holdat learatunk. A szemveszteség nem lesz nagyobb 1 százalékosnál es holdanként 2.G kiló üzemanyagot megtakarítunk.

— Elfogadjuk! —hang. zik a következő felszólalásokban. Abuan is megegyeznek, nogy az elért eredményekről ót naponként jelentési küldenek az äliami gazdaságok megyei igazgatóságai! oz.

késő délután van,

mikor az rnkét végeié.-. Siet haza mindenki, hogy megvalósítsa az itt látottakat es becsülettel elvégezze azt a munkát, ami lávár, ds bizony gyorsan — géppel. Mert a mi nótánk már az, hogy: „Sűrű vetés, de kombájnom levágja . . .” Szabó György.

AZ EMBEREK köztudatában a cigányság úgy él, mint a messzi távolkeletről, a népvándorlás idején idesodródott egzotikus népfajta.

Ügy ismertük őket, mint a faluvégi nyomorúságos putrik lakóit. .. ököritófül- pösön is így éltek a cigányok. A falu végén laktak, rozzant kis putrikban, nyomorúságos életkörülmények között. Százharminc cigány alig néhány házikóban, melynek fala szalmás sárból rakott. Összezsúfolva egy szobában hat-nyolc ember, Nem volt mit enniok, nem volt rendes ruházatuk, sok közülük lopott. Mások nyáron vályogot vetettek, az asszonyok gyékénykosa- rat, vagy lábtörlőt készítettek, s ezt cserélték legtöbbször élelemért.

1930-AT ÍRTAK AKKOR, amikor dr. Kise Imre lett a községi orvos Ököritófül- pösön. Fiatalon, ambícióval telve kezdte meg a munkát. Sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Közismert volt, hogy a harmincas években Szabolcs-Szatmar megyében volt nemcsak a legtöbb analfabéta, de a nagyobb halálozási arányszám, a tüdőbaj. Ez a szatmári rész volt legkevésbé ellátott orvosilag. Kórház nagyon messze volt. Kise Imre doktor kilencezer ember életéért volt felelős. Gyakori volt azidőben a járvány is. Elődje is tífuszban halt meg. Szinte védhetet- lenek voltak ezek a betegségek, mert a házaló, kolduló cigányok terjesztették. — Látta, hogy tétlenül nem lehet nézni ezt a jelenséget, munkához látott. Kérte a felsőbb hatóságok segítségét, hogy juttassák a cigányokat emberi körülmények közé: adjanak nekik házhelyet, neveljék munkaszeretetre, s ehhez adjanak munkalehetőséget. Nem törődtek kérésével.

A FELSZABADULÁS UTÁN és különösen a tanács megalakulása folytán ! megoldódott ez a probléma j is. Az orvos régi kérelme most meghallgatásra talált. I Letelepítették a cigányokat, J házhelyet kaptak négyszáz