Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

N £ f t a p 1355 jüMus 31, vasárnap A BOT Cerusmj egyse fék egy beszélgetésről Intett a pirossapkás *■ forgalmista, mire a 'tis mozdony rántott egyet i kocsikon és hangosat ’rittyentett, mint mikor in- iuláskör a türelmetlen csi­kó örömében felnyerit. Az tmberek összeborultak a kocsikban. Hangos nevetés­sel, tréfálkozva nézték egy­mást, hogy kinek, ki lett a pária. Majd beszélgetni kezdjek. Mindjárt az ajtó­nál lévő első ablaknál is ■ült egy nagybajszos ember, vele szemben egy görbebo­tos. A bajszos szeretett vol­na beszélgetni, de nem tudta, hogyan kezdje. Kiné­zett az ablakon, hátha va­lami érdekest lát és szólhat a komának, de nem látott semmit. A botos embert kezdte hát szemlélni. A ka­lapon kezdte és ment végig a. tekintetével egészen a ci­pőig, de mégse végig, mert útközben valamin meg­akadt a tekintete — a bo­ton. Jóféle bot. Valami régi szerszám. Közelebb hajlik, r,ézi. A bot gazdája látja ezt, elmosolyodik és térde közül kijebb fordítja a bo­tot, hogy jobban lássék. — Nád az! — állapítja meg a bajszos, mintha ed­dig mindig azon vitatkozott volna valakivel, hogy nem az. — Az! — bólint a botos. A bajszos tudja, hogy a szomszédja nem igen adott azért pénzt, de mégis így kérdi: — Drága volt? A botos felemeli a bo- tot, nézi, mintha most akarna rá alkudni. — E bizony *drága . .. nagy ára vöt — dönti el végre. — Mit fizetett érte? — kíváncsiskodik a bajszos. A botos felnevetett. — Hehehe . .. jajon vet­tem! — mondja önérzettel. — Jajon? — csodálkozik a másik. Ekkor már az egész kocsi utasnépe oda­figyel. Egy fiúcska oda is áll a pad végéhez és majd nyála cseppen annyira fi­gyel. — És sokért? — fordul meg egy ember a szomszéd pádon. — Nem is egyszerre fizet­tem érte ... részletre, hehe­he — felel az ember nevet­ve és méregeti a botot, mintha most döntené el, hogy megérte e az árát. — Akkor az drága bot — állapítja meg a bajszos. — Bizony ez a! — kap a szón a botos és mesélni kezd, mert most ilyen kedve van. — Béres vótam én valamikor. Volt egy ve-1 szedelrr.es gazdám, egy föld­birtokos . .. Trágyát hord- tunk egyszer. Azt mondom neki, mert kijött hozzánk. ■ hogy méltóságos úr. , így szólíttatta magát, adja ki nekem a szombati, még a vasárnapi napot, hA.gy men­jek el a testvéremhez, mert meghalt az ura, temetik. Azt mondja erre, mit gon­dolsz te . . . te gazember.' így mondta, IBpom én a' pénzt, azért osztom á kom-\ menciót, hogy temetésekre járj? Mán megengedjék az úr — mondom neki, mér én | is mérges lettem — én még most kérek ilyet a nagysá­gos úrtól először, ha van magában szív, elenged. Szó, szót követett,' összevesztünk és ezzel a bottal, mert ez az övé volt, megvert. .Ekkor fizettem érte először. Majd aztán 1942-ben is megvert. Akkor éppen káposztát hordtunk. Odaöntögettük! egy ponyvára az udvarra. Én odalöktem a ló elé két. \ három lágy fejet, hát aztán megint ezért. — Ilyet hallani..; háti vöt isten az égbe, hogy ezt elnézte? — szörnyűlködik. egy fiatal asszonyka. Sokáig csend van, min- denki gondolkozik a hallottakon. Ügy üli meg az emberek gondolatát az a sötét kor felmerült emléké­vel, mint a kicsapott folyó lápja az üdezöld bokrokat. Senki se kérdi, hogy hívták azt az urat, a botos ember sem mondta, mert ugyan­mindegy. mindegyik meg­tette ezt. Sokára aztán meg­szólal a bajszos, kezébe véve szomszédja botját. — Én hallja, nem tarta­nám a háznál! — mondja. — Adja el, megveszem — fordul hátra újra a szomszédpadról az ember. A botos nevetett. — Nem adom, mer . ,. olyan e nekem, mint az ec- ceri királynak a szógája vöt. , — Nafene? — Az az egyszeri király is kikapott egyszer. De megparancsolta a szolgának, hogy minden evéskor emlé­keztesse az ellenségre, ne­hogy elmúljon a haragja... Ezért nem adom el, e ne­kem a szógám. Ha otthol vagyok ott lóg a szobában a szegen és ahányszor be­megyek, mindig eszembe jut róla, hogy kikaptam. Ez az én szógám! — mondta és úgy forgatta a botot, mint valami értelmes jószágot. — Hát azt honnét tudja, hogy az a király úgy csi­nált? — fordul meg egy vá­rosi ember is, aki eddig csendes mosolygással hall­gatta a beszélgetést. — Onnan, hogy... An­nak az úrnak sok könyve volt és a fiam hozott belőle nekem borotválkozáshoz ... Az egyikből olvastam arról a királyról, a fene tudja már, hogy hívták ... Sajnáltam is aztán a könyvet, hogy elborotválkoztam, mert az­óta se tudom, hogy vissza­adta-e a verést a király a másiknak, vagy sem. — Maga is vissza akarja adni? Hát nem jön az ide — szólt a bajszos. — Én vissza is adom. — Hát, hogy, ha nincs itthon? — Ügy, hogy a kastélyába lakok, amit a mi erőnkből épített, a földjén gazdálko­dók, amit mi munkáltunk, a megmaradt könyveit meg mind elolvasta a fiam, de sokat én is. Most a bot is az év. kezemben van. Hát micsoda méreg lehet ez ne­ki — mondta és felnevetett. Az utasok is nevettek. (ó. G. —) Ahogy Nyíregyházán a Bessenyei térre érünk, fel­tűnik az újjáépített szín­ház. Nicsak, sokkal széle­sebb és magasabb is az épület, mint a régi „volt“. Az emeletről 7 ablak néz a térre. Az épület homlok­zatát szobrász és műkő­műves munka ékesíti. Nézzük csak meg köze­lebbről, belülről is a szín­házat. Előttünk a főbejá­rat öt ajtóval. Afféle szél­fogó helyiség következik, melyből három ajtó vezet az előcsarnokba. Kell is három ajtó, hiszen sokan látogatják a színházat. A nyíregyháziak szeretnek színházba járni. Sokáig vártak az új színházra, a nyíregyházi színtársulatra. Az előtérben sokan állnak a pénztár előtt, jegyet sze­retnének venni, de már „minden jegy elkelt“. Ez van a pénztár ablakára írva. (így szokott ez len­ni másutt is.) Akinek van jegye, az kényelmesen megy a nézőtérre. Az ol­dal folyosókon ruhatár és büfé várja a szórakozó vendégeket. A földszinti nézőtéren 363 ülőhely van. Kényel­mes ülőhelyek. Külön öröm a nézőknek, hogy előadás közben nem nyi­korognak a székek. Pom­pás berendezés. Az erké­lyen még 150 ülőhely vám Az oldalpáholyokból is kényelmes a látás a szín­padra. Négy személyes páholyok, kárpitozott be­rendezéssel. A színpadot is újjávará­zsolták. A színpad felett zsinórpadlás van. Ott függnek a színfalak, és az előadáshoz szükséges dísz­letek. A színpad előtti süllyesztett helyen foglal helyet a zenekar. Mielőtt felgördül a füg­göny, hagy mondjam még el, hogy az épület gépesí­tése több mint 3,200.000 forintot tesz ki. Kazánhoz és trafóház is „van“. Mi­lyen szép az egész szín­ház. Boldog lehet a város népe, és mindenki, aki ilyen szép színházat láto­gathat. (Függöny.) 1955 augusztus 1. A Megyei Építőipari Vállalat hozzá kezd a színház újjá­építéséhez. Államunk 8 és fél millió forint költséggel újjáépítteti a Városi Szín­házat. Knolmayer János építésvezető kapta meg az építési tervet. Lelkesedés­sel beszél a szép színház­ról, a tervekről. Azt mond­ja, hogy „minta munka­hely“ lesz a színházépít­kezés és ha minden jól megy. akkor 1956 decem­ber 31-én az újjáépített színházban szilveszterez­hetnek városunk dolgozói: O. A. Külföldi kulturális hírek SZOVJETUNIÓ: Amerikai egyetemi professzor találkozása szovjet irodalmárokkal Moszkvában tartózkodik William Adgerton, Penn­Sserkesstőség postájából Uj tagokkal erősödik a jékei S*a!»ad Föld TSZ ban ez a szép eredmény. Egyre-másra keresik fel a kívülállók a szövetkezetei és kérik felvételüket. Ko­vács Mária DISZ-tag pél­dául már bennt dolgozik a szövetkezetben. Banga Sán­dor egész családjával lépett be a napokban. Babincsák József és Albert Sándor is beadta már belépési nyilat­kozatát. és kérelmét: ő is szövetkezeti tag szeretne lenni. Stranszky György vb. titkár. sylvania állam (Egyesült Államok) egyetemének professzora. A napokban a professzor az „A. M. Gorkij“ Világirodalmi In­tézetben szovjet tudósok­kal találkozott és ismer­tette, hogyan szervezték meg az Egyesült Államok főiskoláin az orosz nyelv és irodalom oktatását. William Adgerton kö­szönetét mondott azért, hogy a Szovjetunióban ta­nulmányozhatta azoknak az orosz íróknak irodalmi archívumát, akiknek mű­veit angol nyelvre szándé­kozik fordítani. A jelenlévők nevében D, Blagoj professzor üdvö­zölte a vendéget. D. Éla- goj kijelentette, hogy a szovjet emberek baráti ér­zéseket táplálnak az ame­rikai nép iránt és örül­nek, hogy vendégül láthat­ják egyik képviselőjét. CSEHSZLOVÁKIA: Ismeretlen bolygót fedezett fel a Szlovák Tudományos Akadémia obszervatóriuma A községünkben lévő ter­melőszövetkezet ez évben sokkal szebb eredményre számíthat, mint eddig bár­mikor. Veteményei sokkal szebbek a kívülállókénál. Burgonyatáblájukat már sokan megcsodálták eddig is. A szövetkezet minden tagja igen nagy gondot for­dított a munkára, ami most az eredményeken látszik meg. A kívülállók úgy em­legetik, hogy — a tsz. ta­gok úgy megművelik föld­jüket, hogy náluk még egy kis gyomot sem találni a sertések számára. A 40 taggal rendelkező és 164 holdon gazdálkodó szö­vetkezet minden tagja tud­ja, hogy saját magának dolgozik. ösziárpa átla­guk 16 mázsa volt, amit már elcsépetek és az állam irán­ti kötelezettségüknek is eleget tettek. Egy-egy tag előlegként eddig munka- egységenkint másfél kilót vitt haza. Természetesen a kívülál­lók előtt sem maradt titok­-l.-M.II... — ...............„.-I.,, „ . MegyenKDen igen sokan kérték az elmúlt hónapok­ban a postahivatalt arra, hogy kapcsolják be laká­sukba a vezetékes rádiót. Természetes, hogy a posta minden ilyen kérésnek igyekszik eleget tenni, azonban van olyan eset, amikor a legjobb akarattal sem tudja teljesíteni a dol­gozók kérését. Mi ennek az oka? Ha a kérelmező olyan helyen lakik, ahol nincs ve­zetékes rádió hálózat, akkor a kérésnek nem lehet ele­get tenni. Akkor sem kap­Ez év március végén R. Saskyova-Podsíanická, a Szlovák Tudományos Aka­démia Skalnaté Pleso-i obszervatóriuma eddig is­meretien új kis bolygot fedezett fel. Tudományos körökben az ilyen bolygók számát 44 ezerre becsülik. Ezek közül 1949-ig össze­sen mégcsak 1570-et fedez­tek fel. Olyan kis égites­tek ezek, amelyek a leg­különbözőbb pályákon ke­ringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter közti térségben. A felfedezést a Szlovák Tudományos Akadémia je­lentette az illetékes nem­zetközi szerveknek. Ab­ban az esetben, ha a boly­gó ismételten megjelenik pályáján,1 akkor a felfe­dezője által választott megnevezést kapja. A történelem folyamán először fordult elő, hogy Csehszlovákia területén lévő csillagvizsgálók is­meretlen bolygót fedeztek fel. FRANCIAORSZÁG: 45.000-en nézték meg a pekingi opera együttesének előadásait A Párizsban rendezett Nemzetközi Drámai Fesz­tivál keretében fellépő pe­kingi operaegyüttes 18 előadását összesen 45.000- en nézték meg. Az együt­tes tagjai kínai klasszikus drámákból és egyéb iro­dalmi művekből álló érté­kes gyűjteményt nyújtot­tak át ajándékul a pá­rizsi egyetemnek. Soltész Albert képe Pintér József né érpataki dolgozó parasztasszony eleget tett kenyérgabona beadási kötelezettségének, de eleget tesz — mint képünkön is látható — az állami szabadfelvásárlási kötelezettségének is. 4____ Á nvireqyhazi Városi Színházban Mii kell tudni a veictékes rádiá bekapcsol! atásáiioz hatnak hangszórót a dolgo­zók, ha a hálózat túl van terhelve. Ugyancsak nem teljesíthető a kérés, ha a hitelkeret kimerült. Tudni kell azt is, hogy a hangszóró havi üzemelteté­sének díja 6 forint, aminek befizetése mellett a Kos- suth-rádió egész napi mű­sorát lehet hallgatni. Min­den kérelmet az illetékes postahivatalhoz kell be­nyújtani a vezetékes rádió bekapcsolására. % Nyilas Miklós Postaigazgatóság, Debrecen. A R A T A m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents