Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
1955 július 31, vasárnap NÉPLAP ..flint any;) után a méhek" Terebélyesedik a szövetkezeti mozgalom Balsán is Ügy folyik medrében a szőke vizű Tisza a falu alatt, mint valami lusta kamasz. Mintha semmi gondja nem volna, csak az, hogy pihenjen, erőt gyűjtsön, megtartsa hátán a kompot és elringassa a parti fűzek és a messze kéklő hegyek rezge Képét. Hej pedig Virgonc volt őkelme valamikor, nagyon virgonc. Hét falu sem bírt az erejével. Beláthatatlan tengert csinált, nádast, mocsarat, amiből csak itt, ott emelkedett ki egy-egy kis porong, rajta néhány télős házikóval. Akkortájt nem is igen ettek mást az emberek, csak halat, káka- böngyért és viziszárnyasok tojását. Nemhiába mondja a régi nóta is: Az élete jaj de bús, Kinek az étele hús. Bizony az nagy szomorúság, ha nincsen kenyér, üzen a vidéken pedig lem volt, csak vendégségbe járt ritka napokon. Azt is tartja a rege, hogy amikor a ti- szarádiak új papot vittek a faluba, csónakon kellett vinniök, mert még út sem volt. A pap — egy fiatal káplán — egy ideig csodálta a szép nádtengert, a vízililiomokat, a tündérrózsákat és a kedves madárdalt, de amikor megéhezett, eszébe jutott, hogy még szántóföldet nem látott, pedig hosszú utat megtettek a csónakkal. Meg is kérdezte, hogy van-e errefelé ió szántóföld? „Nincs!” — telelték neki. „Hát akkor miből élnek az embereit? Van-e kenyér?” „Nincs, csak látogatóba jár ide.” A káplán elszomorodva sóhajtott fel: Kék, Vasmegyer és Tiszarád. Uram, éhenhal Hi a szolgád. így éltek itt Balsán is az emberek nagyon hosszú ideig, de aztan megküzdőitek a vízzel, a naddal, a rétifarkasokkal, belegyökereztek a földbe és termővé, szántóvá tették, ügy- annyira, hogy Balsának ma már 3600 holdas határa van és ebből 2600 hold szántó, de még milyen szántó. A Haladó Termelőszövetkezetnek az idén is 8.000 kereszt búzája, gabonája termett. Ennyi terménnyel fizetett a föld a jó munkáért, gondozásért. Szeretik is a földet, de szeretik a gyermekeket is a balsai dolgozók. Az új életet, a jövőt szeretik benne. Meg is tesznek mindent azért, hogy a föld többet, jobbat teremjen, a gyermekek élete szép, boldog legyen — a maguk életét sohse tedje szomorúság árnyéka. Ezt mutatja az is, hogy egyre többen és többen gondolkoznak azon, hogy belépnek a Haladó, vagy a most megalakult Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. 2. Ügy született Balsán az új szövetkezet, mint a gyermek: vajúdva. Azok, akik alakították sokat és sokszor vitatkoztak, beszélgettek róla azokkal, akik nehezebben értették meg miért is helyes az embereknek összefogni, közösen, gépi erővel, a tudomány alkalmazásával művelni a földet. A Vörös Csillag tagjainak többsége már kijárta az iskolát — az első típusú Új Erőnek voltak a tagjai. Ott tanulták meg, hogy közösen jobban, eredményesebben lehet gazdálkodni, ott szokták meg a kollektív munkát, a fegyelmet, a közösség érdekéért való fáradhatatlan törekvést. Az Üj Erő párttitkára, Vigvári Gábor elvtárs és a többi kommunista szövetkezeti tag úgy akarta, hogy az Űj Erő alakuljon át harmadik típusú szövetkezetté. Ez azonban nem sikerült — voltak, akik kitartottak amellet, hogy maradjanak ezután is első típusú csoport. (Ezért új szövetkezetét alakítottak.) Vigvári elvtárs, Kulcsár Lász- lóné, Sándor János és még három kommunista kezde- ményeztésére összeálltak tizenhármán és megalakították 54 holdon az új szövetkezetét. Az Üj Erő első típusú tszcs, tagjai, akik nem csatlakoztak, most várnak, gondolkoznak. Az új szövetkezet tagjai pedig már tervezgetnek, mit, hogyan és mikor csináljanak, hogyan kezdjenek hozzá az új élethez. 3. A napokban megalakult a Vörös Csillagban a partszervezet is. A kommunisták Sándor János elvtársat, az Új Erő első típusú tszcs, volt elnökét választották meg titkárnak. A pártszervezet pedig már dolgozik, neveli, oktatja az új szövetkezet tagjait. A párttitkár elvtárs sokszor megkérdezi a szövetkezeti tagokat, hogyan gondolják a kezdést, milyen terveik vannak, mikor akarják megvalósítani. Gyakran összeül a szövetkezet elnökével, Vigvári elvtárssal, aki meg a szövetkezet megalakítása előtt az Új Erő párttitkára volt és tervez-' getnek, elosztják az elkövetkező munkát. A vetést, helyesebben előtte a szántást már közösen végzik. Közös tarlóhántásról, másodvetésről nem lehet szó, hiszen az Új Erő földjén még sok a betakarítatlan termény, burgonya, kukorica, do hány. A vetések, amelyek után tarló maradt, diribbe- ! darabba vannak. Meg kell várni az őszt, a teljes betakarítást és akkor .,. Akkor lehet kezdeni. Az a terv, hogy télen vesznek néhány igás állatot. — Tavasszal kertészetet •létesítenek, mert több szövetkezet példájából tudják, hogy az nagy jövedelmet biztosít, aztán baromfi- telepet építenek. Már azt is kigondolták, hogy ki vezeti majd: Nagy Mihályné elvtársnő. A dombra —más neve nem igen van ennek a íölddarabnak — dinnyét vetnek. Micsoda jövedelme: ad az, ha egy teherkocsi jó dinnyét bevisznek Miskolcra a piacra. Még a napokban' felméretik a tisza- parti földjüket — a Sasfészket. Nem tudni, hol a mezsgye, meddig a szövetkezeté, meddig az egyénieké, mert eddig nem volt tavasszal csíráztatott burgonyát vetnek, amiből korán pénzelhetnek majd. Az árából disznókat vásárolnak. A csíráztatott korai burgonya termeléséhez nagyon értenek a szövetkezet tagjai. így tervezgetnek. Az Üj Erő többi tagjai pedig gondolkoznak és lassan, ha egyesével is, de mégis átszállingóznak az új .szövetkezetbe. A párttitkár és az új szövetkezet tagjai sokat beszélgetnek velük, maga r.z elnök, Vigvári elvtárs is. Bízik is abban, hogy valamennyien átjönnek az í j szövetkezetbe. Vigvári elvtárs volt a párttitkárjuk és nem hiába mondja: „Jönnek azok utánam, mint anya után a méhek.” —ó G — szerbe-számba véve. Kora ‘ Pé! d a ni utató üzemorvos Doktor Szabó Zoltánról, a ] és mindent elkövet azért, záhonyi állomás üzemorvo-] hogy segítsen betegein. Ez sáról van szó. Berecz Péteri az eset is nagyszerű btzo- átrakómunkás az egyik é.i- i nyítéka annak, hogy mijei munkája közben megsé-1 lyennek kell lenrji orvo- rült. Mire az első segély- sainknak, hogyan teljesít- nyú.itásra került volna sor, sék feladatukat. Ezért szemár az üzemorvos ott vár- j rétik munkatársai, becsülik ta, hogy segítsen rajta, eny- és tisztelik az átrakó dol- hítse fájdalmát. Fiatal! gozói. üzemorvosunk éjjel-nappal | Sajtos R. András a dolgozók szolgálatában áll munkavédelmi felelős. Míás-sdvetés ex nyírcsászári Haladás TSZ-ben A nyírcsászári Haladás Termelőszövetkezetben gondoskodnak az állatállomány téli takarmányáról. Végzik a másodvetést. Hatvan holdat vetnek be. 23 mázsa búza egy holdról homokon Irta .* Ajtay Ödön tudományos svgédntunhutárs za homoki pillangós takarA nyíregyházi Homokki- sérleti Telep búzatermésének elcséplése július 28-án befejeződött. Mint minden évben, úgy ezidén is igazolják az elért eredmények azt, hogy milyen előnyöket rejt magában a vetésforgórendszerű gazdálkodás az okszerűen alkalmazott szerves- és műtrágyázással egybekapcsolva! Az őszi búzával végzett kísérletek összes vetésterülete 1955 .évben 9.31 kát. hold volt. Erről a területről elcsépeltünk összesen 161.44 mázsa őszi búzát és így 1 kát. hold üzemi átlaga 17.34 mázsa szemtermés. Az üzemi állag azt jelenti, hogy ebbe bele vannak számítva a trágyáza'.lan és a kevésbé jól kezelt ellenőrző parcellák termései is. Kimagasló eredményt ért el a futóhomokdomb oldalán elhelyezett „Székács” 1055 fajta búza, amelynek kát. boldankinti átlagtermése 18.12 mázsa volt. Ezen a futóhomokon a búmánynövények után következett és nitrogén-, foszfor- valamin t káliműtrágyát kapott. Nagyon tanulságos termésadatokkal szolgai a füves vetésforgókat ellenőrző magyar pillangósvirágú növényeket termesztő vetésforgó. Ebben a vetésforgóban ugyanis az egyik búza takarmánynak levágott zabosbükköny után következik, csupán szuperfoszfát- lal műtrágyázva. A másik búza pedig mágnak termesztett „Viktória” borsó után következik, de petisó- val és szuperfoszfáttal műtrágyázva. Ezen elővetemé- nyek után és a jelzett műtrágyázások segítségével a szemtermés a következően alakult kát. holdanként: A zabosbükköny utáni búza 23.22 mázsa; a Viktória borsó utáni 22.70 és a kukorica után vetett búza pedig 22.18 mázsa szemtermést adott. íme világos példa ez arra nézve, hogy az úgynevezett kedvezőtlen elövetemények után is lehet jó búzatermést elérni, ha okszerűen előkészítjük a talajt búza alá, ezen felül pedig azt helyesen műtrágyázzuk és jó vetőmagot használunk. Az idei nagyszámú tanulmányi csoportok látogatói különös érdeklődéssel szemlélték e parcellákat, ^ mert köztudomású, hogy a kukorica nem jó előveteménye a búzának. Sőt, ha a búzát műtrágyával vetették, még rosszabb volt az eredmény, mint ahol nem használtak műtrágyát — említették sokan. — Igaz! mert helytelenül alkalmazták a műtrágyát. Ök csupán szuperfoszfát műtrágyát alkalmaztak, amely nitrogénegyensúly hiányában depressziót okozott és ez okozta a termésvisszaesést. Tehát tanulság az, hogy kukorica után vetett búzát nem csak I szupertoszfáttal, hanem A hitetlen Molnár én ax üres garat Molnár Ferenc még éjszaka sem tudott aludni. Nyugtalan volt az előző napi kombájn-aratás miatt. — Beszélhetnek, amit akarnak. Pocsékol és kész — mondogatta még éjszaka is. S ha nem volt, aki meghallgassa, akkor is mondta. így van ez, mikor valaki saját „igazát“ akarja bebizonyítani. Viszont Jakab István sem hagyta magát. Beüzent Molnárnak meg a többi hitetlen- kedőnek, hogy menjenek ki hozzá a búzába és nézzék meg, hogy dolgozik. Nem hagyja talán, hogy csorba essen egy kombájnvezető hírnevén? Nem is hagyta. Ügy dolgozott, hogy nem volt abban kifogás. Molnár Ferenc mégis ínak- rancoskodott. Hogy miként? Ha nem látott szemet a tarlón, ráfogta, hogy a szalmában marad a szem. Állítását nem döntötte meg ugyan senki, mert ha valaki azt mondta, hogy nem hagy a szalmába, akkor Molnár rávágta: — Bizonyítsa be. Ezzel aztán sok mindent elintézettnek tartott. Hanem arról nem győzte meg senki, hogy a kombájn jól dolgozik. Kegyetlen bosszantotta, hogy az előbbi állításában tévedett. Mert, hogy tévedett, azt bizonyította, hogy egyetlen szem búzát sem találtak a tarlón. Hanem ezután elhatározta, ha törik, ha szakad bebizonyítja ország-vidág előtt „igazát". Megbeszélte néhány szövetkezeti taggal, hogy reggel korán néhány kom- bájn-szalmahordó kocsi i a való szalmát behordanak a tarlóról és elcsépeíik, mint a rendes terményt és megtudják, hogy mennyi szem maradt benne. V.Jt aki helyeselte, de legtöbben nem tartották érdemesnek javaslatát, ő azonban addig beszélt, amíg hozzá nem fogtak és két kocsira való kombájnszalmát a cséplőgéphez szállítottak. Jakab István, a kombájnvezető majd ki csattant a kíváncsiságtól. Nem azért, mert félt, hogy sok szemet találnak benne! Korántsem. Hanem azért, hogy mit fognak lenni ezután. Forgács János traktoros nagynehezen beállította a cséplőgépet, ; a traktort megindította. Először csak csendesen járatta, majd egyre fokozta a gázt. A kocsisok, „kévevágók“, ,,kéverakók“ és a gépnél lévők égtek a kíváncsiságtól. Legjobban. Molnár Ferenc várta az eredményt. Mikor aztán rendes ütemben zakatolt a traktor és cséplőgép, megkezdték a kombájnszalmát rakni a dobra, onnan meg bele a dobkosárba, hogy „hagy verje a szemet“. Verte is a gép a szalmát, csak úgy nyelte el a nagy adagokban bele eresztett csomókat. Néhányan a cséplőgépnél foglalatoskodtak. Zsákokat készítettek elő, rendesen felszerelték a gépre. Tartalékzsákot is vittek, nehogy kevés legyen a zsák és ne legyen hova ereszteni a búzát. Szóval rendesen elkészítették a gépet és mindent, ami a csépléshez szükséges. Molnár Ferenc az első 5-6 villa szalma beleenge- dése után ment a gépen lévő zsákokhoz. Kezét oda tartotta, ahol a szem elhagyja a gépet. Hiába tartotta a kezét, nem akart abba egyetlen szem búza sem kerülni. — Majd megindul ez mindjárt, csak várjatok —< bíztatta a többit. Mikor már az egyik kocsi szalmát elcsépelték és nem jött egyetlen szem mag sem a gépből, néhányan otthagyták a gépet Molnár azonban kitartott Bízott benne, hogy győzni fog. Járta körbe-körbe a gépet figyelte, hogy menynyi szem megy a törekbe^ De ott sem talált semmifi így aztán megtudta ország-világ, de különösen a demecseri Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai, hogy valóban érdemes kombájnnal dolgoztatni. Nagy Tibori pétisóval is el kell látni. Tekintettel arra, hogy a kukorica tuja gyökérzete tóképpen szénhidrátod tartalmaz és nitrogént nem, vagy csak elenyésző mér- tékDen, a gyökerzetet felbontó talaj baktériumoknak e nagy munkájuk elvégzéséhez nagy mennyiségű nitrogénre van szükségük, amelyet a talajból vonnak el, a kukorica után vetett búza elöl. Ezért rossz előveteménye a kukorica a búzának. Kísérleti telepünk a kukorica után vetett búza alá 150 kg. szuperfoszfát mellé még 100 kg. pétisó műtrágyát is ad, ezáltal helyrebillen a nitrogénegyensúly és így beigazolást nyert az, hogy igenis kukorica után is lehet jó búzát termelni. Ez különös jelentőséggel bír ma, amikor az ország érdeke igen megkívánja a fokozottabb kukoricatermesztést. Tehát a búza termesztésénél mindig ügyelni kell a talaj nitrogénegyensúlyára. Pillangósvirágú növények után a legtöbb esetben van elegendő nitrogén, tehát ezek után elegendő az egymagában adott szuperfoszfát. Ezzel szemben kukorica után a talaj kimerül nitrogénban és ezen okból nemcsak szuperíosz- fátot kell adni a búzának, hanem pétisót is. Az 1955. évi cséplési eredményeinkből megemlítem még azt, hogy az orosz rendszerű füves vetésforgónkban istállótrágyázot-t fekete ugar után vetett őszi búzánk csupán szuperfoszfáttal mútrá- gyázva kát. holdanként 22.96 mázsa szemterméssel fizetett. A magyar rendszerű füves vetésforgónk nem alkalmaz fekete ugart, hanem itt az | őszi búza istállótrágyázott mák után következik, csupán szuperfoszfáttal műtrágyázva. Ennek a búzának az 1955. évi szemtermése 20.93 mázsa volt kát. holdanként. Tehát mindkét fúvesvetésforgó kimagasló szemtermést adott őszi búzából.
