Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-30 / 178. szám

1955 július 30, szombat NÉPLAP jlegkexdtc muiikaját a Niak^xei'vexeíek Oi*»5eág«s Tanácsának VII. teljes ülése Pénteken délelőtt a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének dísztermé­ben megkezdődött a Szak­szervezetek Országos Ta­nácsának VII. teljes ülése. Az ülésen megvizsgálták azokat a feladatokat, ame­lyek a szakszervezetre há­rulnak az ipar technikai fejlesztésében. A tanácskozáson megje­lent Czottner Sándor szén- bányászati miniszter, Szí­jártó Lajos építésügyi mi­niszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, továbbá résztvesznek a szakszervezetek vezetői, sztahanovisták, kiváló dol­gozók. Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnökének beszéde Cseterki Lajos SZOT tit­kár megnyitója után Gás­pár Sándor, a Szakszerve­zetek . Országos Tanácsának elnöke „A szakszervezetek leiadatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésé­ben, az új technika beve­zetésében és alkalmazásá­ban”. címmel tartott beszá­molót. Bevezetőben foglalkozott a Központi Vezetőség már­ciusi határozatának végre­hajtása során a termelés, a szocialista munkaverseny és a munkafegyelem terén elért eredményekkel. Rá­mutatott, hogy a márciusi határozat végrehajtásában döntő., jelentősége van a termelékenység állandó fo­kozásának. Ennek legfőbb, legfontosabb módja a tech­nika állandó fejlesztése, tökéletesítése, az új tech­nika széleskörű alkalmazása. Ezután iparunk techni­kai színvonalának fejlődé­séről ■ számolt be. -Számos példával bizonyította sike­reinket az új technika al­kalmazásában és továbbfej­lesztésében. Megállapította, hogy a jelentős sikerekben nagy szerepe volt a szak- szervezetek mozgósító ere­jének és nevelő munkájá­nak ‘ is. Az eredmények megmutatkoznak a munká­hoz való új viszony, a szocialista fegyelem kiala­kításéban, a munkaverseny, az újító— és sztahanov-moz- galom fejlesztésében, a dolgozók kulturális és szakmai színvonalának emelésében. — Mindez még sem jo­gosít fel bennünket arra, — hangsúlyozta, hogy ön­elégültek, elbizakodottak- vünk, a sikerek mellett világosan kell látnunk az inar ’fogyatékosságait és a reánk váró nagy feladato­kat is. Részletesen elemezte ez­után a technikai színvonal viszonylagos elmaradásá­nak okait, majd rámuta­tott, milyen hatalmas lehe­tőségeink vannak az új technika széleskörű alkal­mazására és ezzel a mun­ka termelékenységének nagyarányú fokozására. A továbbiakban a szak- szervezeti munkában ta­pasztalható hiányosságok­ról és a feladatokról be­szélt Gáspár Sándor. — Iparunk színvonalá­nak emelése nem egysze­rűen technikai, vagy szer­vezési kérdés, hanem el­sősorban politikai feladat. A munka termelékenysé­gének fokozásától függ végső soron, hoev sikerrel oldjuk mf pártunk III. kongresszusa által és a KV márciusi határozatában megszabott feladatokat, le­rakhassuk második ötéves tervünk alapjait, végre­hajthassuk a mezőgazda­ság szocialista átalakítását. A szakszervezetek igen so­kát tehetnek ebben a te­kintetben és kell is ten­niük. — Az új technikához és a technika fejlesztéséhez nem elegendő néhány száz, vagy néhány ezer nagytel­jesítményű gép, korszerű eljárás, hanem olyan em­berek is szükségesek hoz­zá, akik megtanulták ezek­nek a gépeknek kezelését, akik megismerték és hasz­nosítják munkájukban az új eljárásokat. Az új tech­nikát alkalmazó munkás több és jobb terméket ad a társadalomnak, a társa­dalom pedig többet juttat neki érte. így fonódik szo­Etnelni kell a Gáspár Sándor kiemelte ezután, hogy szakszerveze­teink és állami szerveink az elmúlt esztendőkben to­vábbképző tanfolyamok, előadások százain és ez­rein gazdagították a mun­kások, technikusok és mérnökök szakmai tudását. Sajnos, az ötéves terv má­sodik felében — elsősor­ban a szakszervezetek munkájában, de az állami szervek tevékenységében is — visszaesés következett be e tekintetben. A munka termelékenységének foko­zását, az önköltség csök­kentését lebecsülő jobbol­dali nézetek ebben a vo­natkozásban is károsan éreztették hatásukat. A szakszervezetek vezető szer­veit és funkcionáriusait különösen súlyos felelősség terheli a dolgozók műszaki ismereteinek bővítésében 1953-ig nagy szerepet játszó tapasztalatacsere-mozgalom ^lanyhulásáért, a gyakor­lati bemutatók elhanyago­lásáért. A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének közös munkaverseny hatá­rozata sztahanovista felté­telként szabja meg ugyan a kiváló munkamódszerek alkalmazását, átvételét, vagy átadását, de majd minde­nütt formálisan tesznek eleget ennek a követel­ménynek. A SZOT Elnök­sége úgy véli, hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten a leg­sürgősebben változtatni kell. A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy gondoskodjanak a dolgo­zók szakmai képzettségének állandó emeléséről. Támo­gassák minden erejükkel az állami szervek szakok­tatási tevékenységét. El kell érni, hogy a dolgozó Az újítások m Újító-mozgalmunk az el­múlt évek alatt lényege­sen hozzájárult techni­kánk színvonalának kiala­kulásához, adottságaim: jobb kihasználásához, a termelés növelésében és a termelékenység fokozásá­ban, az önköltség csökken­tésében elért eredmé­nyeinkhez. Részletesen elemezte ez­után az újítómozgaiomban fellelhető hibákat. Rendkívül káros jelen­ség, hogy a kisebb jelentő­ségű, kisebb meg'.a.iaiiiio- sal járó újításokat elha­nyagolják, lebecsülik, no­ha megvalósításukhoz nem szükséges nagyobb befek­tetés és tömeges elterjesz­tésükre is megvan minden lehetőség. rosan össze az egyén és a közösség érdeke. — A technikai színvonal fejlesztése — hangsúlyozta Gáspár Sándor — a mun­kásosztály kulturális fel- emelkedésének velejárója, megismerteti, megszeretteti a munkással az ujjat, a ha­ladót. S egyszersmind harcot jelent a maradisag ellen. szakmai tudást megbecsülésnek tekintse, hogy részt vehet a szakmai tanfolyamokon. Különösen nagy súlyt kell helyezniök a szak- szervezeteknek a fiatal szakmunkások és ipari ta­nulók képzésére. A szakszervezeteknek sokoldalú, színes, vonzó propagandamunkát is kell kifejteniök. A műszaki propaganda fő formája a bemutató, a tapasztalat­csere, a patronázsmozga- lom legyen: ezeknek már népszerű hagyományai van­nak iparunkban és üze­meinkben. A SZOT Elnök­sége javasolja, hogy a szakszervezetek elevenítsék fel a Népszava-szerdákat, a szakszervezetek és a mi­nisztériumok segítsék a Népszava-szerdákon ismer­tetett kiváló módszerek, újítások terjesztését, szé­leskörű bevezetését, feltét­lenül szükséges, hogy a szakszervezetek kezelésé­ben lévő kultúrotthonok, klubok, kultúrszobák a műszaki propagandából az eddiginél fokozottabban ve­gyék ki részüket. Váljanak ezek a műszaki propaganda helyi központjaivá. A műszaki propaganda megjavításához elengedhe­tetlen, hogy a szakszerve­zetek megjavítsák kapcso­lataikat p műszaki és ter­mészettudományi egyesüle­tek szövetségével, nagy súlyt helyezve a mérnö­kök, technikusok és általá­ban a műszaki értelmiség továbbképzésének lehetővé tételére. A következőkben az új technika széleskörű alkal­mazása szempontjából nagy- jelentőségű újító-mozgalom­mal foglalkozott Gáspár Sándor. gy jeleuldsége Ezután ismertette a hi­bákból következő szakszer­vezeti feladatokat. Minde­nekelőtt segíteni kell és ha izükséges, ki kell harcolni az újítómozgalom tervsze­rűbbé tételét. Olyan újí­tási feladatterveket kell kidolgozni, amelyek alapot teremtenek a dolgozók mozgósítására. Meg kell szervezni a széleskörű ta­pasztalatcserét és el kell érni, hogy az iparágban á’iaiánospn e11 erjesztő -‘5 újításokat a legrövidebb loon belül bevezessék. A szakszervezetek és a mi­nisztériumok közösen jelöl­jék ki azokat az újításo­kat, melyeknek bevezeté­sét kötelezővé kell tenni. Fokozottabban biztosítani kell a benyújtott javasla­tok gyors elbírálását és be­vezetését. A SZOT Elnök­sége indokoltnak . látja — mondotta, — hogy az újí­tás értékének arányában díjazzuk azokat a műsza­kiakat is, akik közremű­ködnek az újítások beveze­tésében. Őrködni kell az újítómozgalom tisztaságá­ban, a legrövidebb időn Harmadik főkérdésként a technológiai fegyelemmel foglalkozott Gáspár Sándor. A szilárd technológiai fe­gyelem különösen élesen ki­domborítja a tömegek sze­repét az új technikai alkal­mazásában és továbbfejlesz­tésében. Megállapította, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, mert a mű­veleti utasítások figyelmen kívül hagyása, a munkafo­gások, eljárások önkényes megváltoztatása túlságosan gyakran fordul még elő üzemeinkben. Ebben termé­szetesen része van a mun­kafegyelem lazaságainak is. Beszélt arról, hogy mun­kásosztályunk többsége élénken emlékszik még a kapitalista időkre és tudja, hogy a fegyelem megsértése, a megszabottól eltérő mun­kadarab leadása úgyszólván lázárt dolog volt akkor. Az elrontott munkadarabért nem munkabér járt, hanem büntetés, ismétlődés esetén elbocsátás. — Nem árt — mondotta, — ha a szakszer, vezeti funkcionáriusok ezek­re a körülményekre újból és újból felhívják a figyel­mét és megértetik dolgozó társaikkal, hogy a techno­lógiai fegyelem megsértése egyet. jelent önmaguk és a népgazdaság megkárosítá­sával. Az előadó ezután a mű­szaki értelmiség — különö­sen a termelés alsó parancs­beiül csökkenteni kell az eszmei díjazások számát. Mindezeknek a feladatok­nak végrehajtása szüksé­gessé teszi és a SZOT El­nöksége ezért javasolja, hogy -mielőbb megszülessék az újítómozgalom szerveze­ti kereteit szabályozó és az említett problémákat meg­oldó újítási rendelet. Ezután azzal foglalkozott, hogy az új eljárások beve­zetése soha sem volt köny- nyű feladat, nehézségekbe, akadályokba ütközik. Ez vonatkozik az új techniká­ra. az új magasabb terme­lékenységű, nagy hatásfokú eljárások bevezetésére is, bár ezirányú munkánkat nagymértékben megkönnyí­tik a Szovjetunió és a ba­ráti országok tapasztalatai, nagy feladataik vannak a technológusoknak, a műve­lettervezőknek, akiknek sokkal pontosabb, alaposabb munkát kell végezniök. En­nek feltétele, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a munkásokkal, ellenőrizzék a gyakorlatban utasításaik helyességét és ne féljenek a módosításoktól. A tech­nológiai fegyelem megtar­tása természetesen nem szünteti meg a munkások szerepét az új technika fej­lesztésében. Ellenkezőleg, éppen a technológiai fegye­lem pontos megtartása te­szi lehetővé, hogy a terve­zésnél figyelembe nem vett körülményekre felhívják s műszaki vezetők figyelmét, és rámutassanak azokra a lehetőségekre, amelyek a technológia megjavítását szolgáljál:. noki karának — a műveze­tők és a mesterek jelentős szerepéről beszélt. Szak­szervezeteinknek sokkal jobban, alaposabban kell foglalkozniok a műszaki ér­telmiségiekkel, el kell ér- niök, hogy a műszaki veze­tők és beosztottak egyaránt lelkes hívei legyenek a technika fejlesztésének. Aláhúzta a fiatalokká! történő foglalkozás szüksé­gességét, majd feladatul tűz­te ki: a szakszervezetek az iparvezetéssel együtt vizs­gálják meg, hogy a műszá­la dolgozóknak mennyi ad­minisztrációs munkát kell végezniök. Áttekintettük szokat a területeket, amelyeken a szakszervezetek a maguk speciális lehetőségeivel és módszereivel különösen so­kat tehetnek az előttünk álló legfontosabb feladat, az új technika alkalmazása, széleskörű elterjesztése és ! fejlesztése érdekében. De csak akkor tudunk ered­ményesen dolgozni, ha mindezeket egybekapcsol­juk a legszélesebb dolgozó tömegekre kiterjedő, egyre jobban meggyökeresedő tö­megmozgalommal, a szocia­lista munkaversennyel. Eh­hez a szervezeti keretet a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének 1954 februári határozata adja meg. Gáspár Sándor végezetül a feladatok végrehajtásá­nak megszervezésével fog­lalkozott. A tanácskozás délutáni ülésén Ács Lajos és Mekis József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagjai is megjelentek} Mekis József a vita során felszólalt, A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának VII. teljes ülése szombaton délelőtt; folytatja munkáját, Szilárd technológiai fegyelmet' Műszaki értelmiségünk szerepe Rövid külföldi hírek ! üflfiepsések Jwszlámlsan London, (TASZSZ). A Reuter Iroda bagdadi közle­ménye szerint július 26-án a rendőrség letartóztatta az Iraki Kommunista Párt 13 vezetőjét. &r Párizs, (MTI). Francia lap jelentések szerint a kö­zépfranciaországi Cevennes szénmedencében csütörtö­kön 1500 bányász 24 órára beszüntette a munkát. A bányászok így tiltakoznak az ellen, hogy előzetes meg­hallgatásuk nélkül és aka­ratuk ellenére megfosztot­ták őket munkájuktól, s egyben közölték velük, hogy „áttelepítették“ őket a lotharingiai szénmedencébe, amire a Schuman-tervet becikkelyező francia tör­vény intézkedései adnak módot a hatóságoknak. * London. (MTI). Munkás­párti képviselők csoportja határozati javaslatot nyúj­tott be az alsóházban. A ha­tározati javaslat örömmel üdvözli a nemzetközi kap­csolatokban a genfi értekez­let által létrehozott javu­lást, helyesli az Egyesült Államok és a Kínai Nép- köztársaság képviselőinek tervezett találkozóját, vala­mint Bulganyin és Hruscsov angliai látogatásának tervét. A javaslat továbbá sürgeti az angol kormányt, hasz­nálja fel befolyását a genfi értekezlet mintáját követő újabb értekezlet összehívá­sára, amelyen a Kínai Nép- köztársaság és India képvi­selői vennének részt, s amely a sürgős ázsiai ügyekkel foglalkoznék. Ide­tartozik még a rendes kap­csolatok helyreállítása a Kí­nai Népköztársasággal, va­lamint bebocsátása az ENSZ- be. 0 Moszkva, (TASZSZ). A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak to­vábbfejlesztése céljából A. P. Volkov, a szövetségi ta­nács elnöke és V. T. Lacisz, a nemzetiségi tanács elnö­ke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében táviratot intézett Mosa Pijadehoz, a Jugoszláv Szövetségi Nép- közstársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöké­hez. A táviratban jugoszláv parlamenti küldöttséget hív­tak meg a Szovjetunióba. Mosa Pijade a meghívás­ra válaszolva közölte: a Ju­goszláv Szövetségi Népköz- társaság szövetségi nemzet- gyűlése a két ház együttes ülésén küldöttséget jelölt ki, hogy ellátogasson a Szovjetunióba. M. Pijade, A. P. Volkov- hoz és V. T. Laciszhoz inté­zett levelében rámutatott, hogy a jugoszláv parlamen­ti küldöttség szovjetunió­beli látogatása elősegíti a két ország jó kapcsolatának továbbfejlesztését. A küldöttség augusztus 1-én érkezik a Szovjetunióba A Tanjug jelentése sze­rint Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina jú­lius 27-én ünnepelte a fa­siszta megszállók ellen in­dult népi felkelés 14. év­fordulóját. Az évforduló alkalmából Horvátországban a legna­gyobb ünnepséget Karlovac, városában tartottak. A több mint 200.000 ember részvé­telével megtartott nagygyű­lésen beszédet mondott Tito, Jugoszlávia elnöke; Az évforduló alkalmából Karlovacban hősi emlékmű-' vet lepleztek le. Boszniában és Herceg­ovinában Biletye városká­ban rendezték a fő ünnep­ségeket. Az ünnepi gyűlé­sen Gyúró Pucar-Sztari, a boszniai és hercegovinál nemzetgyűlés elnöke mon­dott beszédet. Biletyében szintén hősi emlékművet lepleztek le. Ezenkívül em­léktáblát helyeztek el ab­ban a börtöncellában, ahol annakidején Mosa Pijada és több társa sínylődött. A felkelés évfordulója al­kalmából több horvátorszá­gi és boszniai, valamint her­cegovinál városban emlék­táblákat helyeztek el, gyű­léseket és sportmérkőzése­ket rendeztek. Az ünnep alkalmából több új iparvál­lalatot helyeztek üzembe. %

Next

/
Thumbnails
Contents