Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-30 / 178. szám

Mf PLA P

1355 július 30, szómba t

Egy nagyon tanulságos könyv

Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához

(Szikra Kiadó I—V. kötet)

HL n©f^pméém fenrét i a Nipregf^ázl Patyolat Vállalat

! „Reklamáció mentes munkát végzőn k“-mozgalom kezdődött

Mint takarékos ember számolja a pénzt, úgy számolgatják naponta a Nyíregyházi Patyolat Vállalatnál, hogy hol tartanak az 1355. évi terv teljesítésével, éves felajánlásuk megvalósításával. Az első negyedévben élüzem lett a vállalat. Félévi szinten 123,9 százalékra teljesítették tervüket. Nem dolgoztak rosszul, mégis hiba történt- a festék- anvagfelhasználásnál. A budapesti Patyolat E. S. rossz minőségű festékanyagot szállított a vállalatnak. Kurbely János vállalati dolgozó sokszor bosszankodott miatta, hogy a festék felolvasztásakor nagymennyiségű idegen anyag (por) ülepedett a keverék alján. Ez okozta, hogy a festéshez több anyagot használtak fel, a normától. Ez bizony kizáró ok az élüzem cím elérésénél. Bosszankodnak is miatta.

Tegnap tartották meg a vállalatnál a termelési értekezletet, ahol Nagy József igazgató elvtárs közölte a dolgozókkal, hogy a vállalat már a IV. negyedévi terv-ét teljesíti. Az értekezleten „reklamáció mentes munkát végzünk“ mozgalmat indítóiak. A mozgalom célja, hogy a 'vállalat szép termelési sikereihez ' méltóan, kifogástalan minőségű munka kerüljön a lakossághoz, hogy ezzel is öregbítsék jó hírnevüket.

IDŐSZERŰ TANÁCSADÓ:

Hogyan védekezzünk a káposzta kártevői eilen?

csoportosan együtt maradnak és így pusztítják a leveleket. A fejlettebbek 4-es, 5-ös csoportokba oszlanak szét. Általában a levelek fonákain tartózkodnak.

A fenti kártevő elleni védekezést minden termelőnek, termelőszövetkezetnek a legrövidebb időn belül el kell végezni. A leghatásosabb védekezési mód:

1. A lepkék által lerakót petéket a levelek fonákjain összenyom- kodjuk.

2. A kikelt hernyókat 1 százalékos Hungária matadorral porozzuk, Illetve permetezzük.

3. A kikelt hernyókat 3—4—5 százalékos konyhasó oldattal permetezzük. A védekezésnek ez a legolcsóbb ős legjobban bevált módja. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy a permetezőcsö- vön lévő seórátei-zt

törte magat. Idézhetnénk még a többi kötetekből is, de az eddigi példák is ízelítőt adtak a múlt gyötrelmeiről és meggyőzően bizonyították, hogy érdemes forgatni szemináriumokon és odahaza egyaránt, funkcionáriusoknak és minden dolgozónak mérce gyanánt, a múlt és a jelen különbségének lemérésénél.

Bízunk abban, hogy a közeljövőben már olyan dokumentum köteteket is forgathatunk, melyekből megváltozott életünk, népünk életmódbeli különbségét is megismerhetjük, s talán megyénkben is össze lehetne állítani tíz éves történelmünk eredményeit, mely méltóképpen válaszolna a múlt végtelen keservére.

Farkas József, a TTIT történelmi szak, osztályának tagja.

Családiházak a szűzföldeken

Krasznojarszk területére az elmúlt két év alatt több mint 4000-ren érkeztek a Szovjetunió minden részéből, hogy résztvegyenek. a hatalmas szűz területek megművelésében. A szovjet állam korszerű lakásokat építtetett az újtelepeseknek. Egyrészük családiházat szeretett volna építeni. Az állam ehhez is segítséget nyújtott 10.000 rubelig terjedő hitellel, amelyet csan tíz éven belül kell letörleszteni. Az első családiházak nemrégiben készültek el, • a boldog háztulajdonosok már be is költöztek.

közel tartsuk a járatokhoz és így a járatokba bejutott bő per- meíanyagíól a járatban bennlévő hernyó elpusztul.

Ügyelni kell arra, hogy a porozást legkésőbb . 30 napal a káposztaszüret előtt be kell szüntetne ;

A védekezés elmulasztásával a termelő vét saját magának azzal, hogy kevesebb pénzt kap a tönkrement árujáért, vét dolgozó népünknek, mert kevesébb zöldáru kerül a dolgozók asztalára és nem utolsó sorban vét népgazdaságunknak is, mert az áru tönkrementével kevesebb árut tudunk exportálni külföldre és így kevesebb más importanyagot is kapunk érte.

Bállá Géza

Zöldség, Gyüm. Ért.. Szöv. Közp. term. oszt. ■ vezető.

Aru-instruktor látogatja a falusi boltokat — javult az áruellátás

A Magyar Munkásmozgalmi Intézet a múltév elején kezdte el ezen öt kö. tetre tervezett dokumentum-gyűjtemény kiadását. Alig telt el egy esztendő s máris az utolsó kötetet forgathatjuk. Felbecsülhetetlen segítséget nyújt számunkra — főleg a pártoktatásban: résztvevők számára — ezen dokumentum-gyűjtemény. { Nemcsak olyanok meríthetnek múltat világító példát! a kötetek forgatása közepette akik tanulni vágynak,, hanem azok is, akik a múlt keserűségét a régi rendszer hivatalos urainak papírra vetett „intézkedésein“ a legtöbb esetben félelmes jóslásain keresztül, az írás erfejévl akarják bizonyítani.

A vjtázók bizonyító táborát gyarapíthatja ifjúságunk múlttal ismerkedő sokasága ts, akik szerencsére marosak a kötetek tartalmából ismerkednek a múlttal. !

Ha kézbe vesszük a kö-1 tetet s forgatjuk, megelevenedik előttünk az elmúlt század „vérzivataros“ történelme, a magyar nép. és ezen belül is főleg az izmo- 1 sodó munkásosztály és a! munkásosztály seregét gya-\ rapító parasztság küzdelme a létért, s harca a munkáért, a boldogulásért. Ezen harc végigvezetése érdeme a köteten munkálkodóknak.

Az első kötet pártunk j előtörténetét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti korszakot öleli fel, az 1848-as szabadságharctól kezdődően. A második kötet a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalaku-1 lására és a Tanácsköztársa- ] ság történetére vonatkozó j forrásanyagot adja, míg a! következő három kötet az illegális kommunista párt hősi küzdelmeinek egyes dokumentumait tartalmazza. Helyesebben annak a harcnak dokumentumait, amelyet a magyar munkásosz- j tály, a dolgozó magyar nép vívott pártunk vezetésével í hazánk szabadságáért, a dolgozók jobb életéért, a kizsákmányolás megszüntetéséért. Ezen harc dokumentálásának néhol sötét tónusai azok a hiányok, melyeket- főleg a -vidéki olvasók vesznek észre, mivel talán több, az ország számos területén lezajlott eseményt szedhettek volna csokorba az összeállítók. Talán kissé túlságosan a főváros köré csoportosítják az elmúlt század történelmét, méginkább a Horthy-kor- szak történelmét. Megyei levéltáraink legújabb kori iratanyaga -— melyet nem minden esetben dolgoztak fel a kutatók — meggyőzően demonstrálhatná ezt az állítást. Azt gondoljuk, nem lenne haszontalan do- , log, ha az ősszel induló politikai oktatás — főleg a .pártoktatás — ennek elle- . nére figyelembe venné az előforduló megyei sajátságosságokat. A szeminárium- vezetők például ki jegyezhetnék a megyénkre vonatkozó adatokat és a szemináriumok alkotó vitáinak hevében, megyénkben történt eseményekkel bizonyítanák a marxizmus igazságát. Mégtöbb megyénkre vonatkozó adatot meríthetnek „A Magyar Munkás- mozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai“ című gyűjteményből elvtársaink, melyet ezúton is fi- gyélmükbe ajánlunk.

Jónis János elvtárs évek óta áruinstruktor a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. Régen az volt a szokás, hogy a falusi boltokból beküldiék a rendelést, ő pedig a raktáron lévő készletből elkészítette az óru-diszpo- ziciót. A tételt összeállítva a Teherfuvarozó Vállalat szállította ki a boltoknak. Változtattak ezen a módszeren.

Az instruktor rendszeresen látogatja a falusi boltokat, és ott veszi fel a megrendelést. Megnézi, hogy egyes árucikkekből milyen készlet van a bol: raktárában, és azt is tudja, hogy a vállalat központjának raktárából miből mennyit lehet diszponálni. Elkerülik a bürokráciát, rendszerezik a szállításokat, nem fordul elő az, hogy kihasználatlanul és rendszertelenül közlekedik az árut szállító gépkocsi. Csökken az önköltség, és az elfekvő készletek is mindinkább megszűnnek a “óitokban. No meg az is előnye az új módszernek, ■ • Jónis elviárs vizsgálói a falu ellátottságát, szaktanácsokkal látja el a boltvezetőket, az idénynek ''•*9 felelő árucikkek be- zerzését ipvssol.ia. — ami a boltvezetőnek és a falu '-Vóínak is egyaránt érdeke.

Gpályi, Nyírparasznva, Nébrád és még több köz- fö’dművesszövetkezeti n,it láWattuk meg a

.. - 1 - '■—, .Tó ri -c elvtárssa)

........... - c

motorkerékpár száguldott velünk az országúton Jónis elvtárs elmondotta, hogy most az aratás, cséplés és begyűjtés időszakában különös gonddal vannak az arató, cséplő és behordó szerszámok biztosítására. De arra is gondolnak, hogy a dolgozó parasztok terményeik beadása és értékesítése után a kapott pénzért mezőgazdasági szerszámúi, háztartási eszközöket, műszaki alkatrészeket, gépeket és kultúrcikkeket is vásárolhassanak. Állandóan bővítik a falusi boltok választékát.

Az ópályi föld művesszövetkezeti boltban

bizony nagy volt a hiány vas- és műszaki árukból. Fekete István boltvezető alig két hete vette át a beitot. örült a látogatásnak, hiszen sok gondja van és még járatlan a boltvezetésben.

— Van pénze a szövetkezetnek, jó lesz, ha Jónis elvtárs lei veszi a megrendelést. — mondotta.

Előkerült a eikklista, és vették sorra az árucikkeket. Ekekapát, darálót, szecskavágót gyakran keresnek a boltban a dolgozó parasztok és az állami gazdaságból is. Nádkötő drótot a házfedéshez, sodronyszeget a kerítéskészítéshez, aprószeget a cipészeknek, stukaturszeget, palaszeget az építkezéshez, lópatkóva- sat a kovácsnak, ácskap- csu!, tüskéshuzalt, épület- vasakat, különböző lakatokat, — répavillát, ásót, kapát a répa és krumpliszedéshez, — szekértengelyt, ekevasat, ekecsavart, hogy a hordásnál és a szántásnál meg tudja vásárolni minden ember azt, amire a munkához nagy szükség van és ne kelljen mind- e/*rt Mátészalkára bemenni. A boltvezető sok egyéb mellett Luna tűzhelyet, súiykeszletet, egérfogót, sótartót, gyerekágyat, kerékpárt és rádiót is rendelt. Egy egész rakományt tesz ki az a mennyiség, amit zománc-áruból rendelt a bolt vezetője. Közbe- közbe kiszolgálta a vevőket I és mindig eszébe jutott valami, amire még szükség van. Jónis elvtárs azt javasolta, hogy ezután írja be a hiánykönyvbe a boltvezető mindazt, amit keresnek, amiből nincs vagy kevés van.

NYIRPARASZNYÄN áruval tömött földművesszövetkezeti boltot találtunk. Dicséret illeti Harsányi Miklós boltvezetőt a példás rendért, tisztaságért és azért a figyelemért, hogy mindenre gondol, — a község lakóit ki tudja elégíteni árucikkekkel. Nemrég jelent meg a rendelkezés, mely a gumicsizmák árát leszállítja, a boltvezető a rendelkezésnek eleget téve éppen a gazda-gumicsizmák árát írta át 483 forintról 400-ra.

Nem így volt a nábrádi és a géberjéni földműves- szövetkezeti boltokban. A géberjéni 3-as számú boltban például a boltvezető elmondotta, hogy . nagy a kereslet vas, műszaki és kulturális cikkekben, azonban a szövetkezet nem vásárolhat, nem pótolhatja r áruhiányt, mert a körzet:

íyvczetó letiltotta a '■ ■ sarlóst. Jogosan zúgoió'- nak miatta a géberjenié/, hogy 11 km-re, Mátészalkára kell menniök ilyen árucikkeket vásárolni.

A FEHÉRGYARMATI

VASBOElßAN több 10.000 forint értékű rendelési veit fel Jónis elvtárs. A bolt vezetője, Abroncsos János nagy gondossággal tekintett körül boltjában és mindenből annyit rendelt, ameny- nyit rövidesen el tud adni, hiszen 280.000 forint havi forgalmat kell lebonyolítania, hogy tervét teljesítse. Jó a kapcsolata a boltvezetőnek az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel; részükre kalapácsos darálót, hídmérleget, villanymotort és egyéb mezőgazdasági gépeket is rendelt.

Jónis elvtárs hazatérve, még aznap intézkedett, hogy másnap reggel a megrendelést tételenként állítsák össze, és a túrajárattai szállítsák a boltokba. — Amióta a VASÉRT ilyen módszerrel dolgozik, sokat javult a falusi boltok áruval való ellátottsága, kevesebb a reklamáció.

O. A.

4 _

A kései káposzta, ie ugyanígy a többi káposzta- félék legnagyobb kártevője n káposzta bagolypille hernyója (mocskos pajor) és a vsposztalepke hernyója.

A káposz'a bagolypi'.lc hernyói zöld, zöidesbarna, vagy sárgászöld, ritkán majdnem fekete színűek •is teljes i; • - 3ft.Cs..ssI rában 5 cm-re is megnőnek, /.zak a hernyó* a iejesxá- posztában járatokat rágnak és ezáltal a fejeskáposzta veszít minőségéből, sok esetben pedig teljesen használhatatlanná válik.

A káposztalepke hernyója főleg a nyár második felében a káposztafélék leveleit pusztítja. Gyakran olyan nagy tömegben lép^ nek fel, hogy rövid idő alatt teljesen lekopaszíják a növényeket, és csak a törzs, a levelek fő ereivel marad meg. A hernyók kékes-zöld színűek, sárga és fekete pontokkal tarkó- zottak. A fiatal hernyók

Ha a századforduló kö-! rüli szocialista mozgalmak- j kai foglalkozik, egy szemi- nárium hallgatósága nem j kétséges, hogy tartalmasabb a foglalkozás ha fellapozzuk az első kötetben található Friss Újság 1898. évi január 16-i számából vett riportot, mely így számol be a szabolcsi zendülésekről: „Nyírbaktán a szocialisták zavargása mindinkább veszedelmessé vei-’ ük. A zavargók megtámadják a községházát és a bírót véresre verték.“

Országos visszhangot vál-| tott ki a múltszázad kilenc- i venes éveinek végén az! előbb bemutatott „szociálist» zavargás". A kötet be-: mutatja a szabolcsi zavar- j Sásokra“ reagáló szociál-j demokraták álláspontját is. | A 67-ik oldalon olvashatjuk a Népszava 1898 február 18-i számának tudósítását,! mely így nézi a kérdést: j |,.Szabolcs megyében nagy' az izgatottság, mert a nép : félre van vezetve, a kormány ezen csendőrökkel és \ katonasággal akar segíteni.

J Küldene csak oda szociál- ! demokratákat biztosítjuk.

5 hogy pár nap alatt helyre lenne állítva a nyugalom." Azt hisszük, ennél bizonyí- j tóbb dokumentum nem I szükséges a szociáldemok- : rácia „forradalmi álláspontjához“. Lapozzuk csak to- ! vóbb a kötetet. „A föld- j i művelésügyi miniszter fel- I terjesztése a királyhoz az 1906. évi aratósztréjkokról“ című iratban ezeket olvas-! hatjuk: „Szatmár megyében a csengeri járásban Csen- \ gerbagoson, Szamosdob és j \ Újfalu községekben történ-j , tek munkamegtagadások:\ I mindhárom esetben az ara-! i fás zavartalan menetének j •j biztosítása végett tartalék munkások átengedése vált szükségessé. Ezen törvény- hatóságokban 190 munkást bocsájtottam a sztrájk által sújtott gazdáknak rendelkezésére.“

Ha a dicsőséges Magyar

j Tanácsköztársaság létrejöt- I tének előzményeit kutatjuk j és a szemináriumokon tár- | gyaljuk, feltétlenül hasz- | nos, ha idézzük a II. kötet 70-ik oldalán közölt 1919. évi nyíregyházi polgármesteri jelentést. Többek közt ezeket tartalmazza: „1919. év január hó 4-én megjelent nálam Szamuely László . nyíregyházi lakos s bejelentette, hogy bátyja Szamuely Tibor 1919. év ja- . nuár hó 5-én délelőtt 11 órakor a Városi Színházban . a kommunizmusról akar előadást tartani", Természe- ! tesen a polgármester meg- i ijedt és a minisztériumba telefonált. Későbbi írásai- , ban így emlékszik vissza erre a telefonbeszélgetésre:

, ,,Értsen meg a polgármester ■ úr bennünket, a miniszter úr azt kívánja, — Nagy ! Vince volt a miniszter —, . hogy Szamuely Tibor ár- , talmatlanná tétessék s helyezzen bennünket megmá- , sithatatlan tények elé", . vagyis meg kell gyilkolni . Szamuely elvtársat, kapja . telefonon utasításként a . polgármester.

A Vörös Újság 1919 feb- ; ruár 15-i számának doku- • mentálása is figyelemre- méltó, melynek címe: „A- tiszadobi borzalmak“. Töb- : bek között ezeket mondja:- „Szandi nyakára vaslánc- ból hurkot vetettek és né- hány pillanatra fölhúzták.- amíg el nem vesztette az- eszméletét. Ekkor hirtelen- lebocsátották úgy. hogy a zuhanástól a földön össze-