Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-30 / 178. szám
NÉPLAP 1955 július 33. szombat PARTÉPÍTÉS Ahol kihasználják a lehetőséget 1 Jé pártmunka jé gcizdiiági munkát is jelsnt A megyei tanács kommunistáinak tanácskosásáról Tegnapelőtt, július 28-án este tartották meg a megyei tanács kommunistái .iúliushavi rendes taggyűlésüket. A taggyűlésen nem jelent meg minden párttag, a pártvezetőség beszámolóját , mintegy 110 jelenlévő előtt mondotta el Béke Albert elvtárs, a megyei tanács pártszervezetének titkára. A pártvezetőség beszámolója jó volt, foglalkozott a pártszervezet előtt álló legfontosabb feladatokkal. Látszott a beszámolón, hogy a vezetőség figyelembe vette azokat a párt határozataiba foglalt legfontosabb teendőket, amelyeknek elvégzése a pártmunka elengedhetetlen, szerves része. Bírálatot és önbírálatot "gyakorolt, segítséget, útmii- .latást adott a hibák kijavításához. 4 kommunisták felelőssége A beszámoló hangoztatta, hogy ez időszakban a legfontosabb, amire a kommunistákat mozgósítani kell: a betakarítás és a gabonabegyűjtés. Béke elvtárs arról beszélt, hogy júliusban nem tartottak pártcsoport értekezleteket és így nem beszélhették meg a kommunisták tevékenységét az egyes szakosztályokon. A beszámoló megdicsérte azokat az elvtársakat, akik ebben az időszakban, mint járási felelősök dolgoztak és megálltak a helyüket. így többek között Gulyás Emilné és Czine Andrásné elvtársnőket állította példaképül, akik a nagykállói járásban segítették elő az aratás gyors befejezését. Bírálták a begyűjtési hivatal kommunistáit azért, hogy a begyűjtési apparátusban nem folyik kielégítő pártmunka, a megyei hivatal kommunistái nem foglalkoznak eleget a járási, községi hivatalvezetőkkel, megbízottakkal. Elsőrendű pártmunka a termelőszövetkezetek patronálása Béke elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártszervezet megbízatását, a termelőszövetkezetek patronálását sokan szívügyüknek tekintették, s ez eredményeket hozott. „Vincze elvtárs, a kán- torjánosi termelőszövetkezetet patronálja, ahol eredményesen fejlődik az állat- tenyésztés. A megyei tanács párttagjai általában jó munkát végeztek a tsz-ek könyvelésének és pénzgazdálkodásának megszilárdításánál. Ez a terület azonban még sok helyütt elhanyagolt. Annál inkább nagy jelentőségű a segítség. A párttagok közül azonban többen kényelmetlen feladatnak tekintik ezt a megbízatást és ha végzik is, eléggé felelőtlenül.“ — hangzott a beszámoló. — „Kilencven elvtársat bíztak meg termelőszövetkezet segítésével és mindössze 27-en végzik rendszeresen ezt a munkát.“ A beszámoló hangsúlyozta, hogy a pártvezetőség és a megyei tanács végrehajtó bizottsága sem foglalkozik eléggé a patronázs mozgalommal. A párt vezetőség bírálta a mezőgazdasági igazgatóság gépállomási csoportján dolgozó kommunista elvtársakat. Elmondotta, hogy Áldott és Málnási elvtársak felelősek elsősorban azért, hogy az aratás gépi munka tervét nem teljesítették megyénk gépállomásai. ök maguk sem jártak rendszeresen a gépállomásokra, nem beszéltek a , gépállomás pártszervezeteivel a termelőszövetkezetek kommunistáival, sokszor körrendeletekkel akarták pótolni mulasztásaikat. A termelőszövetkezeti szervezési osztály dolgozói sem mentesek a hibáktól. Sokszor nem fejtenek ki agitációs és felvilágosító munkát, s csak a szövetkezetek mechanikus számszerű fejlesztésével törődnek. Rendszeresen kell küzdeni a bürokrácia ellen Helyesen mutatott rá a pártvezetőség beszámolója arra, hogy az ésszerűsítés, a takarékosság, a bürokrácia elleni harc mozgalma amely a pártszervezet kézdeményezésére egyidőben ererményes volt, ma teljesen elálüdt. Nem foglalkozik vele már sem a pártvezetőség, sem a végrehajtó bizottság, az osztályvezetők is elfelejtették, mire tét- tek vállalást. A korrendele- tek és az utasítások szaporodó száma pedig arra figyelmezteti a tanács minden vezetőjét és dolgozóját, hogy a mozgalom elhanyagolása visszazökkent ' bennünket a régi mederbe. A beszámoló ismertette, hogy az elmúlt év júliusának els í hetében 463 körrendelet és utasítás ment ki az alsóbb tanács szervekhez, — ami ellen harcoltak — addig most július első hetében a kiadott körrendeletek és utasítások száma 657-re emelkedett. Ez azt mutatja, hogy ebben a fontos időszakban, a betakarítás és a begyűjtés előkészítésének és végrehajtásának döntő szakaszában az emberekkel való tüA taggyűlés beszámolójában volt szó arról is, hogy a tanács egyes vezetői nem kezelik figyelmesen a panaszokat, bejelentéseket. Sokszor megtörténik, hogy ha egy ember valamilyen ügyes-bajos dolgát el akarja végezni, össze-vissza küldözgetik, egyik hivatalból a másikba, egyik íróasztaltól .a másikhoz. Ez történt a mezőgazdasági igazgatóságon, a pénzügyi osztályon, a város és községgazdálkodási osztályon, ahol nem veszik figyelembe sokszor a nagyon ésszerű és hasznos javaslatokat sem. A fogadóórákon felvetett panaszokat sem intézik el egyes szakosztályok. Az ilyen „ügyintézés“ sokat árthat a tanács tekintélyének és nem megengedhető. A jövőben minden osztályvezető vizsgálja felül a panaszok intézését. A pártvezetőség is feladatának tekinti ezt, s ha szükség lesz rá, pártbüntetést javasol a hibák'elkövetőire. Az ellenőrzés sokszor formális, s nem tárja fel teljesen a fogyatékosságokat, nem ellemzi helyesen azokat. Megállapítják a hibákat az egyes szakosztályok, jelentik azt felsőbb szerveknek, azonban elmulasztják az azonnali intézkedést. így van ez nem egy esetben a kereskedelmi és más osztályoknál. A pártvezetőség ezután javasolta, hogy az egyes osztályok előtt álló fontos feladatok végrehajtása előtt vagy közben hívjanak össze kommunista aktívát, ahol megbeszélik a teendőket. Ilyen kommunista aktívákra van most szükség a mezőgazdasági igazgatóságon és a begyűjtési hivatalnál. Eleven erőnek kell lenni a bírálatnak és önbírálatnak A nagykállói Rákosi Termelőszövetkezet 4 es fel nap alatt befejezte az aratást. Egy arató kévekötőgép és 17 aratópar vágta rendre a szövetkezet gabonatermését. Most a dolgozók egy része a cséplőgép körül végzi a hordást, etetést, zsákolást. Az embermagasságú kukoricában, napraforgóban pedig az asszonyok, családtagok kapálják — legtöbb táblában már negyedszerre — a . kukoricát, napraforgót. A szövetkezet konyhakertiéből már eddig 4 ezer forint értékű nyári káposztát szedtek s a paradicsom szedése is rövidesen megkezdődik. A szövetkezet minden gazdagsága ellenére sem szalasztja el azt a nagyszerű lehetőséget, amelyet a másodvetés kínál. Második aratással is növelik a szövetkezet vagyonát, a tagok jövedelmét. Ma már 70 holdon van földben a másodvetés magva — sőt sok helyen mar zöldéi is a silókukorica és egyéb takarmányféle. Két és fél holdon rövid tenyészidejű kukoricát ültetett a szövetkezet tagsága. A két holdról legalább 50 mázsa termest várnak. Úgy tervezik, hogy ebből a kukoricából meghizlalnak 10 sertést és a szabadpiacon eladják. Ez legalább 30 ezer forint jövedelmet hoz a Rákosi Termelőszövetkezet tagjainak. A 70 hold másod- vetésből és a már eddig betakarított közel ezer mázsa szálastakarmányból egész évre biztosítva van az állatok takarmányellátása. Es ahol nem használják ki a kínálkozó lehetőségei A gondos munka gazdag terméssel fizetett a kállósemjéni Petőfi Termelőszövetkezet földjein. A termelőszövetkezet tagsága azonban még tovább növelhetné jövedelmét, ha elvégezné a tarlóhántást és a másodvetést. Példáért nem kell messze menni, hiszen a nagykállói Rákosi Termelőszövetkezet a szomszéd faluban van. A kállósemjéni Petőfi Termelőszövetkezet tarló- hántási terve 79 hold, de eddig csupán 17 holdat szántottak fel — emellett nem végeztek egy négyzetméternyi területen sem másödvetést. Ha nem látnak munká- hoz, komoly jövedelemtől fosztják meg magukat, hiszen ha csak a 15 holdnyí másodvetési torvüket teljesítik, akkor is több mint 120 mázsa rövidtenyészidejű kukorica, 400 mázsa tarlórépa és mintegy 150—200 mázsa egyéb zöldtakarmánynak valójuk teremne. Mindez növelné a szövetkezet takarmányalapját, s jócskán jutna a háztáji állatállomány számára is. S ha nem 15 holdba, hanem a tarló felébe vetnének másodnövényt, akkor még több takarmányt oszthatnának ki egy-egy munkaegységre. .Tehát csakis tőlük függ, mennyi takarmányt termelnek a közös jószágállománynak és mennyit visznek majd haza a háztáji gazdaságban lévő állatoknak. V. Ogítséget. A taggyűlésen fo- gadják úgy a . bírálatot, hogy ezzel a pártvezetőség javítani akarja az egész ta- nács munkáját. Az elvtársak mondják el, milyen segítséget várnak a pártvezetőségtől — s akkor bizto- san meg is kapják azt! összefoglalva: Ha a hozzászólások a beszámolóban felvetett kérdésekre válaszolnak, akkor elmondhatnánk: a taggyűlés igen értékes volt, segített a hibák javításában, előrevitte a munkát KOPKA JANOSi A határban akármerre ■™i néz az utazó — a végtelen rónákon dús kalászokkal terhes keresztek állanak. Nincs annál szebb, mint látni, hogyan ■ szökken szárba az elvetett mag! Tanúként figyelni, mint érlelődik dús gyümölccsé, a szorgos szántó ve tő-ember munkája nyomán, nevelő esővel, érlelő meleggel, magtakaró hóval, és hogyan kerül asztalunkra. A tur- ricsei határban már jópár nappal ezelőtt befejezték az aratást, határidő előtt. I T j élet kezdődött Túr* ricsén 1952 őszén. Termelőszövetkezeti község lett a 850 lakosú kis falu. A közös, könnyebb munka útjára tértek az emberek. Az apák, anyák mellett gyermekeik is dolgoznak immár, a még szebb holnapért. Megszabadultak a kisüzemi gazdálkodás nyűgétől, s most már ők magúk is keresik, hogyan élhetnék ki a bennük lévő vidámságot, örömöt. Mert azelőtt, míg nem volt szövetkezeti község, mit sem tudtak a kulturális élet szépségéről —, vagy leg alábbis keveset. Most együtt az egész község apraja- nagyja, megnyílt előttük a Látogatás egy termelőszövetkezeti kultúrcsoportnál lehetőség arra, hogy kulturális életet éljenek, f-fogy is indultak’ — Kultúrcsoportot alakítottak. Az első összejövetelt, — s majd az ezt követőket is az iskolában tartották, mert „nincs még kultúrház, de az is lesz“. Sokan gyűltek össze. Itt is, ott is kíváncsian kérdezgették: „Mit alakítunk? Mi lesz?“ Nem volt sok vita. Szeretnek a fiatalok szerepelni, táncolni egyaránt, hát mind a két csoportot megalakították. Kinek mihez volt kedve, azt választotta. A csoport vezetőjének Tarr Gyulát választották, aki szüleivel együtt tsz. tag. Gyulában sok a vidámság, jókedv, sokat olvas. Jó’ lesz csoportvezetőnek. # A színjátszók az égy- felvonasosokkal kezd ték. Helyesen érezték meg, hogy ha azt akarják, hogy jó előadásokat tartsanak, innen kell eliiidulniok. Itt kell megtanulni a helyes szövegmondást, hangsúlyokülönbséget sem lehet tenni egyikőjük, másikójuk között, ki játszik, ki táncol jobban. A színjátszók legjobb tudásukkal, legnagyobb akaratukkal tanulják meg a nehezebb darabokat is. Most Móricz Zsig- mond „Nein élhetek muzsikaszó nélkül“ című da-1 rabját tanulják. * A kultúrforradalom kiJ ^ teljesedését láthatjuk Turricsén. Augusztus 20-ra befejezik gyönyörű kultúr- házuk építését, amelyben még nagyobb lehetőség lesz a művelődésre, szórakozásra, tanulásra. Már tervezgetik is, hogy könyvtárat rendeznek be, mozielőadásokat tartanak, társalgóvá alakítják az egyik szobát — ahol estézhetnek, tanyázhatnak majd. íme egy szövetkezeti község, ahol példamutatóan veszik ki részüket a fiatalok, nemcsak a termelő- munkából, hanem a kultúr- munkából is. így válnak művelt emberekké egyre többen a mi szép hazánkban. Szentesi Magda, őe A panaszok intézéséről és az ellenőrzésről gosító munka helyett a bürokrácia került előtérbe. relmes foglalkozás, a meggyőző és a politikai felvilávezetői, hanem a pártcsoportoktól is, ehhez nekik, vezető kommunistáknak kell segítséget adni. Ha a begyűjtés területén van baj, a megyei hivatal dolgozói sokszor a járásokra tolják a hibát, nem beszélnek arról, hogyan javíthatnák meg saját munkájukat. Nem reagálnak megfelelően a pártvezetőség bírálatára, sem a begyűjtési hivatalnál dolgozó elvtársak, sem a Mezőgazdasági Igazgatóság kommunistái hozzászólásukban. Az elvtársaknak tudniok kell, hogy nem hivatali ízű taggyűlésekre, nem termelési értekezletre van szükség, hanem olyan harcos, bírálattal és önbírálattal telített kommunista tanácskozásokra, amelyek a párttagság nevelő iskolái. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a vezetők segítsék, becsüljék jobban saját alapszervezetüket, és adják meg a ‘ pártvezetőségnek a kellő seSok oldalról világította meg a beszámoló a feladatokat, azok elvégzésének módját. Konkrét példákat hozott és ez nagy segítség a tanácsi munkában. Az előbbiekhez képest sokat javult a pártvezetőség taggyűlést előkészítő munkája és elismerésre méltó, hogy a legfontosabbal, az új párt határozatok végrehajtásával foglalkozott. A; hozzászólásokban Vincze József elvtárs, a mezőgazdasági- igazgatóság vezetője és Kállai Sándor elvtárs, a begyűjtési hivatal vezetője azért bírálták a beszámolót, mert szerintük általános feladatokat szabott meg és nem foglalkozott a döntő láncszemmel. — A mi véleményünk az, hogy g beszámoló a legdöntőbbekkel, a kommunisták példamutatásával, az osztályokon belüli pártmunkával foglalkozott. Ne a pártvezetőségtől várjanak mindent a megyei tanács .kommúnis’tái, osztály-1 A táncosok sem értek el kisebb sikert a megalakulásuk óta. Sok ismert népitáncot tanultak. Az újfehár- tói csárdást, géberjéni lánytáncot, érházi karikázót, — de ennél is értékesebbet akarnak. Otthon a falujukban már-már feledésbe ment táncokat összegyűjtik, nem hagyják elveszni. Jövőre a versenyen már ezekkel szerepelnek. Erős elhatározásuk, hogy híressé teszik községük népi táncát. Könnyen megy a dolguk az ilyen termelőszövetkezeti községben a fiataloknak. A tanácselnök, a párt- titkár, a tsz. elnökök, mind szeretik a. fiatalságot. Elmennek a próbákra, még maguk is közbeszólnak, hogy „jobban mozogj egy kicsit Juliska, — vagy — erre néz Mariska.“ A fiatalok szívesen veszik ezt a segítséget, és el is várják, hogy a község vezetői közöttük legyenek próbájukon is, és — az előadásokon is. A közösségi élet. rövid ■'*- idő alatt olyanná formálta őket, hogy szinte! zást, mozdulatokat, hogyan kell elhelyezkedni a színpadon, hogyan kell a közönséggel tartani a kapcsolatot — és még sok más dolgot. M ént is ez. Szépen ha- ladtak. Hiszen olyan fiatalok, akik a mezőn jól megállják helyüket, a színpadon sem maradhatnak hátul. Nemsokára megtartották az első előadást. A szülők örömmel vették fel ünneplő ruhájukat, még a férfiak is megnézték magukat a tükörben. Hogyisne! Most az ő gyermekeiket látják a színpadon. Nagy dolog az! Nem is csalatkoztak. örültek az előadás végén, hogy milyen szépek, milyen ügyesgk voltak. Ez csak a kezdet, és az első siker volt. De hol van az már? Most legutóbb például Fehérgyarmatról a járás összes kultúrcsoport- 1 jai közül elhozták az első dijat. Nemhiába mondták 1 ott többen is, hogy „Turri- cse nemhiába szövetkezeti község! Van is ott kultúr- I gárda!“