Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

N e.P L A P KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL ,4 lyereblja-folyó menti új erőmű építése A Miuatms-folyó [túriján épüli aperu- é* balett»*ínháx Van egy különleges sta­dion Varsóban — a V1T stadionja. Egy évvel ez­előtt e helyen csak szemet­es törmelékhalmazzal tar­kított üres térség volt. Azért, akik sohasem voltak Varsóban, és akik nem tud­ják, hogy milyen tempóban építkeznek nálunk és akik a varsói építők képessé­geit nem ismerik, megen­gedik nekünk, hogy . el­mondjunk néhány szót ar­ról, ami ezen a területen, a Visztula és a Zieleniecka utca közötti térségen tör­tént. Hogy ezt meglehessük, lapozzuk csak vissza nap­tárunkat néhány hónappal. Látogatásunk alkalmá­val Hryniekiecki professzor, a stadion sportberendezé­seinek építési vezetője kí­sér minket. Először a :’3 méter magas töltés tara­jára meg vünk íei. Innen láthatjuk Varsó egész pa­norámáját a Visztula bal- partjáról, a Siekierkiíől kezdve egészen a Bielany távoli negyedéig. Szemünk a Visztula hullámain, a szép hidakon, a marien- stadti gyönyörű városrész rózsaszín falain és a Kra- kcwskie Przedmiescie fe­hér homlokzatán. A Varsó központját uraló Kultúra és Tudomány Palotája kö­zelebb és sokkal szebbnek látszik erről a magaslatról. E panorámától balra van a Kultúr- és Pihenőpark, amelyet a utóbbi években Varsó lakosai számára lé­tesítettek ... Alattunk, a stadion bel­sejében csaknem pokoii moraj hallatszik. Mintha méhkas nyüzsgését halla- 1 nánk. Többszaz munkás végzi a földmunkákat ha- 1 talmas talajgyaluk, csak- j lyák, útkaparo- és egyen- j getőgépek, futószalagok é.s | teherautók segítségével. A j gépek zúgása egy morajjá | vegyül a lovak nyerítésé­vel és az emberek kiálio- zásaival. Mint fantasztikus muzsika, olyanok nekünk ezek a hangok. Az 1.200.009 köbméter törmelék és íö'd által képzett töltés taraján a munkások éppen a pado- kát helyezik el. Ha a pa­dok sorát megmérné az ember, hosszuk 35.000 mé­tert érne el. A stadion 71.000 néz írnek tud ülőhe­lyet biztosítani. A nézők el­helyezése 42 szektorban történik, amelynek minde­gyikében 2000 néző fér el, ami annyit jelent, hogy csak egy szektorban annyi ember fér el, mint egy nagy színházban. A többi munkások a stadionhoz vezető három alagút építésevei vannak elfoglalva. Az egyik a Zieleniecka utcára nyílik. Itt fognak találkozni a VIT résztvevői. A második alagút a Visztula felé nyí­lik és ezen keresztül ju­tunk a díszpáholyba. A harmadik alagút, amely i 20 méter hosszú, köti össze a stadiont a 400 sportoló be­fogadására alkalmas sport- csarnokkal. A sportolók minden szükséges felszere­lést megtalálnak majd a oavillcnban. a zuhanyozó­tól a kis úszómedencéig. (Folytatjuk.) Gyermekeknek, úttörőknek Levél a tapolcai DJSZ'táborból Aki még nem táborozott, talán el sem tudja képzelni, milyen vidáman, érdekesen repülnek napjaink Tapol-1 cárt, a „Szabolcsi DISZ- tábor"-ban. Nyíregyházi, nagykállói,, fehérgyarmati középiskolák 33 tanulója tölt 10 napot' ezen a gyönyörű vidéken, jó munkája jutalmául. Megérkezéskor első dol­gunk a „honfoglalás“ volt. Mi, a Zrínyivel a „Szeren­cse"‘ sátort választottuk, ami nevét a tetején díszelgő patkótól kapta. — Mivel az idő is kedvezett, hamarosan ' elkezdődött a vidám nyara­lás. Délelőtt kirándulásokat; leszünk, s mi, alföldi Iá- j nyok, elragadtatással cso­dáljuk a hegyes vidék ezer meg ezer szépségét, a gyö- j nyörű kilátókat, a lillafüre- \ di vízesést, a hüvös-harma- í tos hegyi hajnalokat. Dél­után vidáman lubickolunk a kékesen csillogó hüs víz- ] ben. Ha leszáll az este, a tá-\ bori élet igen kedves része kezdődik. A tábortűznél fel­csendülnek a szabolcsi dal­lamok, s előkerülnek a vi­dám diáktréfák. Ha már leég a rőzse, elnyomja a lá­nyokat az álom, a pislá­koló parázs meg-megvilágit két „kísérteties“ alakot. Kik lehetnek ezek? Könnyű ki­találni. Lassan, suhogó kö­penyben, behúzott csukjá- val, hatalmas botokkal fel­szerelve járnak a sátrak kö­zött, vagy botjukra támaaz- kod,va nézik a csillagodat. Ök az örök. Egy-egy őri- állás mindig élményt jelent az ügyeletes sátor lakóinak. A múltkor az ötös sátor ..bátor" őrei egy kóborló kutyától úgy megijedtek, hogy nyomban riadót csi­náltak. Persze, lett erre nagy nevetés. A „sátori“ életet szépsé­geivel, nehézségeivel csak­hamar megszoktuk és úgy megszerettük hogy bizony fájó szívvel fogunk búcsút inteni. A feledhetetlenül szép napokért köszönetét mondunk a DISZ-nek, s a pihenés után hálánk jeléül kétszeres erővel kezdünk munkához. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE KÖZÉPISKO­LÁS TÁBOR. KOPRÉ JÓZSEF: Mese a csacsiból lett szamárról Tudjátok-e gyerekek miért csacsi a csacsi? Mese ez, — de tanulságos, szeretném elmondani: így olvastam egykor, régen egy nyúlfarknyi kis mesében. Volt egy állat-iskola, ló meg tehén járt oda. Kecske, óz meg minden­fajta szelíd és vad állatfalka. Tanultak is néhanap kinek, mihez volt a kedve. Ám egyszer a talpas medve, mancsával a padra csap: „hogy a csacsi elmarad!” Tanakodtak: „— mi is légyen?” szegény csacsi nagy fejében nem marad meg semmise! Azt se tudja megjegyezni, hogy a betűt Á-val kezdi, — Á-val kezdi úgy biz ám az emberi tudomány! A ceacsi csak hajtogatta: „IÁ” — így beszélt az apja, előbb van az I az Á-nál — s lehempergett mergibe' egy nagy tölgyfa tövibe' IÁ-IÁ szaporázta, olykor-oiykor megduplázta. Egész napon hanyattfakve IÁ-zött a fellegelire. így ragadt rá akkor régen — s nemcsak ebben a mesében: — Csacsiból lett a szamár, minden gyerek tudja mar, hogy a konok, szamárfajta bármit mond más, — Öazt hajtja, ami tökfejeben van: s ezért oly boldogtalan ... A nyírparasznyai úttörőtáborban A NYÍRPARASZNYAI közel 700 hol­das erdőben, annak is egy dombon fekvő fenyvesében ütött tábort a mátészalkai járás 47 úttörője. Jó tanulásuk eredmé­nyeképpen 2 hetes táborozáson vehetnek részt A tábor vezetője Szabó Ferenc elv- társ, a nyírmeggyesi természet kutató ál­lomás igazgatója. A nevelők, vaiameny- nyien pedagógusok. A járási tanács, vala­mint a járásban lévő termelő szövetkeze- tek és vállalatok közös segítségével tábo­rozhatnak. A tanácstól pénzt, a tsz-ektöl eleimet, a vállalatoktól szintén pénzbeni, vagy természetbeni segítséget kapnak. Sok segítséget ad a táborozáshoz az ópalyi tangazdaság. A 1I-ES SZÁMXJ RAJBÓL Csiki Kati és Pócsi Ildikó volt a táborőrszem, ami­kor ellátogattunk oda. Gömbölyű arcuk piros volt, mint az úttörő nyakkendő. A napost hívták, — egy nyolcadikos kis­lányt, — aki piros karszalaggal a karján — udvariasan jelentkezett: — Tóth Irén napos, jelentkezem. Ö vezetett Szabó Ferenc elvtarshoz, a tábor vezetőjéhez. Addig tapodtat se máshová, hisz idegen nem járhat „csak úgy" a táborban. A pajtás közben boldo­gan csacsogott, a már eltöltött napokról. Az akácoson keskeny út vezetett fel a dombra, a fenyvesbe, a sátortáborba. .4 sátrak sorban, a legnagyobb rendben. A táborkcrlet, példás tisztaságban fogadoU. ínycsiklandozó pörköltszag vegyült a fenyves illatával. Györfi Gyula pajtás, a tábor kürtöse már készen állt arra, hogy ebédhez hívja az úttörőket. Szabó elvtárs készséggel mutatta meg a pej tások táborhelyét. Elmondotta, hogy a megyei DíSZ-bizottságtól kapták a 8 sápot. melyet a pajtások maguk állítot­tak fel. A, táborban faliújság is van, ahová a pajtások elhelyezik kts cikkecs­kéiket, a laborba való utazásról és a tábo­rozás élményeiről. Dicsérik a szép táját, és a jó koszlot. — Finom cukroskávét, vajaskenyeret és sajtot kaptunk reggelire. — újságolta Szűcs Erzsébet pajtás. — Az ebéd is jó! A vacsora is! — dicse­kedtek a kórulalló pajtasok. A TÁBORBAN rendszerint reggel hét­kor van ébresztő, utána torna, majd sátorszemle, és zászlófelvonás következik. Délelőtt csoportos foglalkozáson vesznek részt a pajtások. Az egyik cso-port éppen az iránytűvel való tájékozódást tanulta, egy másik csoport az úttörő szervezeti szabályzat 5-8 pontját ismerte meg. Pócsai Ildikó beszélt az úttörők kötelességeiről, és arról, hogy milyen udvariasnak, és se­gítőnek keli lenni pajtásaikkal és a fel­nőttekkel szemben. Ebéd után a kötelező alvás ideje alatt nem tudtak aludni, izgatottan beszélget­tek a pajtások arról, hogy délután hogy és mint is lesz a számcsata, a röplabda- mérkőzés és majd este a tábortűz. Türel­metlenül várták, hogy mikor veszi kezde­tét a játék. Vidáman, kipirult arccal egymásnak sok szép élményt mesélve jött az este, amikor a számcsata után tábortüzhöz ké­szülődték Az ópályi tangazdaságból el­jött a kultúrcsoport, és a gyerekeknek tetsző villámtréfákat és mókákat mutat­tak be. Majd szalonna-ütés következett. Vidám nóta, tangóharmonikaszó hallatt- szott messze. Amikor Györfi Gyula pajtas elfújta a takaródét, még sokáig zajos volt a tábor. Boldogok is lehettek, hiszen minden napjuk ilyen vidáman és boldogan múlik el. O. A. 0 Édesvíz források a tenger méHfén Irta: Prof. C. Maximovics Gugra vidékén megfigyel-j rik. Régi kutatók leírásai-; hető, hogy a Fekete-tenger! ból tudjuk, hogy a Föld-j mélyéről eső után vízsugár közi-tengeren lévő Arad­tól’ fel. A sós tengervízbenj sziget lakói háború idején] édesvízi forrás csörgedez, j a tenger fenekéről feltörő Hasonló jelenséget fedez-i forrásból merítették az ivó- tek fel a Krim félsziget déli] vizet. partvidékén is. j Az Adriai-tenger és a A víz alatti édesvíz for-j Dalmát tengerpart vidékén, rásokat már régóta isme-l Florida, Kuba, Jamaica, Jáva szigetén valamint a Perzsa öbölben és Dél- Ausztráliában szintén rég­óta ismerik e forrásokat. Az észak-ausztráliai Car- pentaria-öböl halászai bam­buszcsöveket eresztenek a tengerbe és így jutnak az édesvízhez. ÉPÖL Ä VIT-STÄDION

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents