Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

13a.j július 38. csütörtök NÉPLAP Befejezéshez közeledik az aratás Náhrádon . Az aratás a szövetkeze­tünkben és a községben is befejezés felé halad. Az egyéni dolgozó parasztok közül is sokan vannak, akik már learattak. Pénte­ken az ősziárpa eséplését is megkezdték. A dolgozók a gép nlól sietnek eleget tenni államunkkal szem­beni kötelezettségüknek. Baka László hét holdas egyéni dolgozó paraszt pél­dául a legelsők közt tett eleget állampolgári kötele­zettségének. Vasárnap is folyt az ara- tás a községben. Akik már learattak, szívesen mentek segíteni az elmaradóknak. Én is voltam segíteni és vasárnap 27 kereszt búzát vágtunk 1c. A segítségadás­ra buzdítja a dolgozókat az, hogy a tanácselnököt és helyettesét is aratni látták vasárnap, segítve az elmaradókat. Szabó Mihály Nábrád. Az „Autóbuszközlekedés problémái“ A fővárosi vagy vidéki heti és napi­lapokban alig találunk olyan számot, amely ne foglalkoznék a közúti személy- szállítás jelenlegi problémáival. A cikkek legtöbbször — sajnos — panaszok és az autóbuszközlekedés hibáit, a gépkocsive­zető és kalauz modortalan viselkedését kifogásolják, hiányolják, hogy az egyes vonalakon miért nem indítanak az illeté­kesek újabb járatokat és hogy a közleke­désbe még be nem kapcsolt községek, városok miért nem kaphatnak autóbuszt. Mielőtt a kérdéseket taglalnék, állapít­suk meg: ma már az ország területén ötször annyi autóbusz közlekedik, mint 1938-ban. S ha az utolsó 5 évet nézzük: amíg 1949-ben kb. 10.000 km-es vonal- hosszon 16 millió utast, addig 1954-ben 14.000 km-en hatszor annyi gépkocsival 111 milliót továbbított az autóbuszközle­kedés ' Az életszínvonal emelkedése következ­tében azonban a jelenlegi autóbuszállo­mány nem tudja teljes mértékben kielé­gíteni az utazóközönség igényeit. Az első ötéves terv indítása alkalmával az ipar nagyarányú fejlesztése következ­tében terven és erőn felül helyeztünk for­galomba bányász és ipari munkásszállító járatokat a tartalék gépkocsiállomány rovására is. A terv állandó feszítése végül ;s odáig vezetett, hogy egyes kocsik havi teljesítménye ma a 7-8000 km-et is meg­haladja és a hiányos tartalékolás miatt gyakran fordulnak elő járatkimaradások. A lelenlegi nehézségeket fokozza, hogy fejlődésünk minden időszakában az autó- { buszközlekedés háttérbe szorult a népgaz­daság más szakágazatának fontossági so­rolása folytán. Az autóbuszközlekedás tehát nem tartott eléggé lépést a fejlődés­ben az iparosítással. Azt is meg kell állapítani, hogy az igé­nyek igen különbözők és nem mindig eléggé megalapozottak. Sok esetben elő- | fordul, hogy egyes helyi szervek — ért- i iük a tanácsokat — is hibákat követnek i el. mert előzetesen ígéreteket tesznek olyan — egyébként közérdekű — közle­kedési követelmények kielégítésére, ame­lyekről előzetesen nem győződnek meg, | hogy teljesíthetők lesznek-e. Az ilyen ígéretek igen népszerűek és amikor az j autóközlekedési vállalatokon kívülálló; okok folytán a megígért autóbuszjáratok j nem indulhatnak meg, a lakosság első­sorban az autóközlekedési vállalatokat j hibáztatja. Persze, a felelőtlen Ígéret j azért az érdekeltek tekintélyét is rom­bolja, ami ugyancsak helytelen. A mind jobban égető problémák megöl- i dását keressük. A kapott felvilágosítások j értelmében a második ötéves terv indítása j után nyílik lehetőség arra, hogy ezeket a j hiányosságokat fokozatosan felszámolhas­suk. Krajcsovics József, az Autóközlekedési Főigazgatóság I forgalmi osztályvezetője. Hogyau intézi a dolgozók bejelentéseit az Állami Kiskereskedelmi Felügyelőség * Beszélgetés as AKF dolgozóival Szocialista kereskedel­münk nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során. Bővült, szépüli a bolthálózat és fejlődött a kereskedelmi dolgozók szakmai tudása is. Azon­ban még igen sok keres­kedelmi dolgozónak hiá­nyos a szaktudása és nem egyszer tudatos hanyag­sággal végzik munkájukat. Nem fordítanak kellő gon­dot a közös vagyonra, az áruk tárolására. Pontatlan méréssel és kikerekített számolással megkárosítják a vásárlókat. Erre mutatnak azok a bejelentések is, melyeket a vásárlók tesznek az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez. Gyakran találkozunk ár­drágításokkal, súlycsonkí­tásokkal — mondotta Tóth Piroska, az ÁKF megyei szervezetének . dolgozója. — Súlyosbítja a dolgot az. hogy igen gyakran olyan dolgozók követik el a hi- oát, akik többéve kereske­dők, akik tisztában van­nak az árakkal, az áruis­merettel. Nemrég például Kisvárdán 10 Népbolt­ban tartottunk vizsgáidtól. Négy egységben tapasztal­tunk árdrágításokat és egyéb szabálytalanságot, amiért az illetékeseket meg is büntettük. A 39. sz. Vasbolt vezetője pl. egy té- ‘ élnél 15.40 forinttal többet számolt. A II. osztályú húsgépet I. osztályú árban 102 forintért adta 91.80 fo­rint helyett. Az eladó se­géd az 50 118-as füst­csövet 1.30 forinttal maga­sabb áron adta a vásárló­nak. A 71. sz. Rövidáru boltban az eladó segéd 22.46 forinttal többet szá­molt az áruért. A női re: i- külhöz tartozó pénztárcát külön hozták forgalomba 19.50 forintos áron. A 9-es Háztartási bolt vezetője és az eladó-segéd a porfesté­ket adta drágábban. A 16-os Játékboltban a játék­autót adták drágábban, mint annak a rendes ára. — Mi okozza a árdrágí­tásokat? Békési István elvtárs vá­laszolt a kérdésre: — El­mulasztják az áruk hiva­talos árának feltüntetését az árukon. Gyakran úgy­látszik, hogy szándékos az ilyen hanyagság. Minden esetre nem marad büntet­lenül az a kereskedő, aki­nél ilyen hibákat tapasz­talunk. Felügyelőségünk 50—500 forint pénzbírság­gal sújtja a kötelességmu­lasztókat. Súlyosabb eset­ben ügyészségi fejelentést teszünk. — A panaszok és a be­jelentések intézésének mód­iára rendelkezés van. Álta­lában 30 napon belül érte­síteni kell a panasztevőt, hogy milyen elintézést nyert az ügy. Itt van pél­dául a tiszavasvári asszo­nyok bejelentése. Július 15-én érkezett hozzánk a panaszos levél. Én vizsgál­tam ki az ügyet még 19.-én — mondotta Barczi András elvtárs. — Az állt a pa­naszban. hogy a Tiszavas­vári Nápboltban a kenye­ret mérés nélkül adják el, a liszt árába beszámítják a zsák súlyát is és egyéb ár­drágítások is tapasztalha­tók. Megállapítottam, hogy ezek a hibák fennállnak a boltban. Próbavásárlást vé­geztettünk. Két kilogram cukornál 10 fillérrel többet számoltak. Négy kiló ke­nyér helyett 380 dekát ad­tak. Szódabikarbónát 3.45 helyett 3.90 forintért adtak, a köménymag mennyiséget 30 fillérrel drágábban szá­mították. Húsz deka cu­korka helyett 18 dekát ad­tak, negyven fillérrel töb­bet számoltak, két kiló fi­nomliszt vásárlásnál 14 de­kát csaltak. Szabó Lajos boltvezetőt és Borai Mária eladót 150.—150 forinttal. Cellér Piroska eladót pedig 100 forinttal bírságoltuk érte. — Kik végzik a próba- vásárlásokat? — Általában társadalmi ellenőrök segítenek. Kopasz Gyula elvtái-s- nak, de Koncz Sándor elvtársnak az ÁKF megyei vezetőjének is az a véle­ménye, hogy a Kereske­delmi Vállalatok vezemi- nek sokkal szigorúbban meg kellene követelni a boltvezetőktől, hogy tanul­mányozzák. tartsák be és tartassák be az ügyviteli szabályzatot és fejlesszék tovább szakmai képzettsé­güket. Nem utolsó sorban fontos, hogy a vállalatok ellenőrizzék saját boltjai­kat. A szocialista kereske­delem továbbfejlődésének fontos része ez, amit a ke­reskedelmi vállalatoknál napirendre kell tűzni. O. A. A pályodi úttörő­csapat kiveszi részéi a% aratásból Huszonhatodikán délelőtt j az úttörő csapat rigmus­brigádja elindult a Vörös Nyíl Termelőszövetkezet földjére köszönteni a szö­vetkezet arató tagjait, akik bebizonyították, hogy szavu­kat állják: időre és a leg­kisebb szemveszteséggel le­aratnak. A rigmus-brigádot a községi tanácselnök, tanács- titkár és az iskola igazga­tója kísérte. A brigád tagjai virágcsokrot adlak át az arató szövetkezeti tagoknak és dallal, rigmussal kö­szöntötték őket. A szövetke­zeti tagok örömmel és szíve­sen vették a köszöntést. A brigád tagjai ezután átmentek — a tanácselnök és az iskola igazgatójának kiséret ében — a szom széd község — Szamosangyalos — határába és az ott arató dolgozó parasztokat köszön- j lőtték. Az úttörő csapat rigmus-brigádja több­ször köszöntötte már a DISZ-szervezet olyan tag­jait is, akik az ifjúsági mun­kában példamutató szorga­lommal és lelkiismeretes­séggel dolgoznak. Vasárnap délelőtt a DISZ- fiatalok is aratlak. Egy 25 tagú aratóbrigádot alakítot­tak és kimentek a határba. Azoknak az özvegyeknek és munkaképteleneknek arat­ták le a terményét, akik máskép nem végezhették volna el ezt a fontos, ha­lasztást nem tűrő munkát. Mikor ezzel végeztek, csat­lakoztak a termelőszövet­kezet aratóbrigádjához. Kü­lönösen kitűntek a munká­ban Soltész Miklós, Béldi Ist­ván, Szilágyi László és Ma- tusz János DISZ-tagok. Az iskola tantestülete egyetértésben a tanáccsal,; most egy szép aratási ün­nep előkészítésén dolgozik. Az úttörőcsapat tagjai most a kalászgyűjtésben foglalatoskodnak. Járják a határt és összeszedik a tar­lón maradt kalászokat. Har­mincöt szorgalmas gyerek eddig 65 kiló tiszta búzát gyűjtött össze. Az elért eredmények még további sikerek eléré­sére sarkalnak. Ezeket ne­hezen értük el, de jobban örülünk neki, mini a köny- nyii sikereknek. TOLMÁCS JÓZSEF, isk. igazgató. HÍREK A nyíregyházi finom­mechanikai vállalat az első félévben terven felül 311 darab csikótíizhelyet gyár­tott a lakosság jobb ellá­tására. * A nyíregyházi földmu- vesszövetkezet sertéshizlal­dát létesített a város hús­ellátásának megjavítására. A Dózsa György úton meg­nyíló húsbolt fogja a ser­téshúst árusítani. # A gyermekek örömére a sóstói strandon rendbehoz­ták a gyermekmedencét. * ! A megyei iskolások 877 l ezer forintot gyűjtöttek I össze takarékbélyegben az elmúlt tanévben. A tanu­lók az összegyűjtött pénzt nyári táborozásra és kü­lönféle szükségleti cikkek vásárlására használják fel. * A nyíregyházi SZTK dol­gozói eddig 3.5 tonna pa­pírt adtak át a MÉH-nek. A Keleti Főcsatorna medrében már 78 kilométerig jutott el a Tisza vize Százhat kilométer hosszú lesz a Keleti Főcsatorna, amely a Tiszántúlon nagy kiterjedésű szikes területre és sovány földre viszi el az éltető vizet. A Főcsatorna mintegy 70 kilométeres szakaszon már teljes széles­ségben — átlagosan 35—40 méter szélességben — megépült. A további részeken még csak fél és negyed szelvényes a Főcsatorna, amelynek építését jelenleg Hajdúszoboszló határában végzik. A Tisza vize 78 kilométerig jutott előre a Keleti Főcsatornában s jelenlegi határa a hajdúszováti es kábái út kereszteződésénél van. A Vörös Meteor 2-es kotrógép ezen a szakaszon végzi a Főcsatorna medré­nek bővítését negyed szelvényről több mint fél szé- lességre. A Főcsatorna építőinek már csak 29 kilométert kell előrehaladniok a meder építésében, hogy elérjék Kék Káliét, amelybe torkollik majd a Keleti Fő­csatorna. A Kék Kálié bővített medrével viszi ma-d a Főcsatorna vizét a közeli Berettyó folyóba. Időben és gondosan végezzük a dohány törését Az idei időjárás nagyon kedvezett a dohánynak és magas terméseredmény válható. A dohányterme­lők — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők — az idén is magas jövedelemre szá­míthatnak, ha a megtermett dohányleveleket idejé­ben, gonddal és szakértelemmel betakarítják. A legfontosabb dohánytermelői feladat mo3t a termés betakarítása: valamennyi megtermett levélnek az érés sorrendjében való törése és begyűjtése. Minden dohányfajtánál — még a száraz állapotban bevái tásra kerülő Szabolcsi és Debreceni dohánynál is — be kell takarítani az aljleveleket is. Aki ezt elmu­lasztja, annak holdankénti termésátlaga körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb lesz. A prémiumot pedig a holdankénti terméshozam után fizetik, tehát a jöve­delme is kisebb lesz, amellett államunkat is károsodás éri. A szárazon átvételre kerülő dohányok aljleveleít gonddal és időben kell letörni, hogy korán bevált hassuk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Hevesi zölddohányt termelők jövedelmüket lénye­gesen emelhetnék, ha a dohánytörést szakszerűen végzik. Sokan túlérett állapotban törték a dohányt. A túlérett dohánylevél szárítása kedvezőtlen ered­ménnyel jár, ezért a dohány átvételi árát csökkenti. Az éretlen tört dohány is alkalmatlan a szántáéra, mert kedvezőtlen színű lesz. A hohány értékét ez is csökkenti. A törésnél követendő elv, hogy azonos minőségű levelek együvé kerüljenek, mert ezek azonos osz­tályba tartoznak. Az együ é tört aljlevelek is azonos osztályt képezzenek, ugyanígy a másodanya, az anya es végül a hegylevelek is. Nagyon fontos, hogy meg ne késsenek a termelők a töréssel, r.ehogy az aljleve- lek felsüljenek, elpusztuljanak. A hordási munka megnehezíti a törés végrehajtását, de ha a termelő jó időbeosztással dolgozik, akkor erre is jut eJeg ideje: kellő létszámmal egyetlen este összegyűjtőét 5k azok a levelek, amelyek a törés késése esetén kart szenvednének. A szakembereknek és a legjobb dohánytermelőknek az a tapasztalata, hogy azok a termelők, akik tarlóra trágyáztak, a tarlóhántást is időben elvégezték és a2 őszi mélyszántásról sem felejtkeztek el, kivétel nél­kül olyan dohányültetvénnyel rendelkeznek, amelyek terméshozamukkal, minőségükkel messze kiemelked­nek a többi közül. Ez azt jelenti, hogy bár a dohány még lábon áll, már gondolnunk kell a jövő évi do­hánytermésre. Elő kell készíteni a talajt, meg kell kötni a szerződést. A Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat lehetőséget biztosit arra, hogy a termelők már most szerződést kössenek 1956 évi dohánytermé­sükre. Senki se gondoljon arra, hogy még messze van a jövő esztendő, hanem kössön szerződést és ak­kor teljes biztonsággal kezdhet hozzá a talajelőkészí­téshez. A dohánytermelésre szánt terület nem nagyob­bodik a következő esztendőben sem és a dohányipar csak annyi új termelővel köthet szerződést, amennyi régi termelő elmarad, nem kötve szerződést. Hasznos azért is megköni e.oio a szerződést, mert a szerző­déskötés anyagi előnyöket is jelent. Például a szí. varkajárandóság kiadása. (Holdanként 1.000 szivarka.) Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat. Az elmúlt negyedévben | mintegy 249 ezer darab Totó-szelvényt vásárolt és töltött ki megyénk sport- fogadó lakossága. Ebben a hónapban 460, dolgozó lett tagja a VÖ-. röskereszt nyíregyházi szer­vezetének. 3

Next

/
Thumbnails
Contents