Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
NÉPLAP 1S55 július 26, kedd A kommunista értelmiség fontos pártfela<iata : résztvenni a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájában Aránylag fiatal szervezet még a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelyre pártunk oly fontos feladatokat bízott, mint a tudományos, széleskörű ismeretterjeszést s az értelmiség tömegszervezetben való tömörítését. E kettősnek látszó, de lényegében egységes feladatot a TTIT megyei szervezete igyekezett megoldani. A fennálló objektív nehézségek—- a hosszú ideje tartó megyei titkárválság — ellenére eredmények tanúskodnak erről. Különösen jól dolgozott a mező- gazdasági szakosztályi amely, számos tapasztalati- cserét, előadást rendezett a Mezőgazdasági Igazgatóság közreműködésével termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok számára. A megye legkiválóbb mező- gazdasági szakemberei, Westsik Vilmos Kossuth-di- jas, Teichmann Vilmos, Németh György, Nagy Sándor és mások végeztek széleskörű ismeretterjesztő munkát. Különösen a gyümölcs-, burgonyatermesztés és borzderes szarvasmarha tenyésztés elterjesztése érdekében hangzottak el értékes előadások. Számos történelmi, irodalmi előadás volt az illetékes szakosztályok rendezésében. Sikeres volt a pedagógiai előadássorozat, érdeklődés kísérte a művészettörténeti előadásokat. Megalakult Nyíregyházán és Mátészalkán az értelmiségi klub, amelyeknek fontos hivatása megszilárdítani, gyümölcsözővé tenni a különböző értelmiségi rétegek közötti kapcsolatot. Inkább ötletszerű, mint céltudatos, pártos munka A munkát azonban nem jellemezte mindig a céltudatosság, a pártosság. Az egyes szakosztályok üléseiken egyszer sem vitatták meg az időszerű párthatározatokat s nem jelölték meg a párthatározatokból következő feladataikat, nem készítettek annakidején ilyen munkaterveket. Ennek az lett a következménye, hogy a Társulat megyei szerve, elnöksége nem tudott eredményesen küzdeni a jobboldali nézetek ellen. A mezőgazdasági szakosztály sem állította munkája középpontjába a mezőgazdaság szocialista átalakításának propagandáját — sajnos a most megszületett munkaterv nem elég átfogó, — Csak gyakorlati ismereteket ad, inkább világnézeti, elméleti kérdések vitája, magyarázata nem szerepel a munkatervben. Pedig szükséges lenne, hogy agronómusaink világosan lássák a jobboldali opportunisták helytelen nézeteinek elméleti és gyakorlati tarthatatlanságát, veszélyességét, világosan lássák: a terméshozamot tartósan és bőségesen kizárólag a falu szocialista átalakításával tudjuk emelni, Nagy hibája volt a megyei elnökség munkájának, hogy engedte elsorvadni a politikai és filozófiai szakosztályt — ez szinte nem is létezett, Nem folyt anti- klerikális felvilágosítás. Politikai jellegű előadások csák kampányszerűen, más tömegszervezetekkel együttműködve hangzottak el. Ezek azonban nem a politikai szakosztály érdemei. Sajnos, opportunista engedmények is felütötték itt-ott a fejüket. Az irodalmi szakosztály szorgalmas, igyekvő munkája mellett újra hangzottak el védelmező kijelentések a ..tiszta esztétika” mellett s talán éppen ezért születhettek kritikátlan, elvileg helytelen előadások is — mint a Czóbel Minka-est és mások. A történelmi szakosztály ismeretterjesztő tevékenysége megállott 1848—49 ismertetésénél — mintha Magyarországon nem lett volna munkásmozgalom, felszabadulás. A művészeti szakosztályt nem jellemezte eleven, alkotó, kritikai tevékenység — így. maradhattak háttérben a magyar új muzsikát; szovjet és népi demokratikus zenét megismertető törekvések, így senyvedt el az írócsoport és maradtak magukra fontos elvi problémáikkal a képzőművészek. Igen nagy 1 iba volt, hogy az értelmiség egyik legfontosabb rétegét, a mérnökök, technikusok nagyszerű seregéi nem tudta tömöríteni, aktivizálni a TTIT megyíi elnöksége. Ennek következtében alig lehet szó mitszaki propagandáról. Anhak ellenére, hogy megyénl: mezőgazda- sági jellegű megye, nagy szerepe van | a műszaki, különösen a: építőipari propagandánál:. Bizonyára szívesen vette] volna a kis- várdai Vullján gyár a TTIT segítségét műszáki nehézségeinek megoldásában, különöse i a selejt elleni küzdelemben. De még inkább igényelheti a társulat segítségét az építőipar, amely, mint tudjuk, megyénkben íjnég sok nehézséggel, szervezetlenséggel küzd. Ugyanakkor nagyon fontos feladata lett volna a műszaki szakosztálynak a munkások műszaki aiapszkkismer etekre való tanítása. Az Állami Operaház opera-operett estje Segítse a üli a falu szocialista átalakítását! Az egyre inkább kizárólagossá váló hangverseny- műfaj, az opera-operett-est' műfaja töltötte ki a Sea-| badtéri Színpad szombat j esti műsorát. Az Állami) Operaház és a Budapesti MÁV Szimfonikusok adlák a műsort. A három énekesnő közül Osváth Júlia adta a legtöbbet, kulturált, szép éneklésével, amely az operaáriákban ugyanolyan jól érvényesült, mint az operettrészletekben. Raskó Magda az operettszámokban hatott jobban: a Pillangókisasz- szony áriájának magas fekvéseiben keményen énekelt, a Denevér kacagó-dalának koloratúr futamaihoz sem sötétes hangszíne, sem pedig technikai kidolgozottsága nem látszott megfelelőnek. Dobay Lívia a nem sok problémát adó könnyű operettdalokban otthonosan érezte magát, néha talán túl sok is volt a hatás fokozását szolgáló színpadi meg- játszás. Sok tapsot kapott Juhász Edit üde, fiatalos kedvességgel előadott ba lettszámaiért. A két leno- rista, Angyal Nagy Gyula és Koszó István eloszlatták azt az aggályt, hogy ha sonló hangmagasságuk miatt egyhangúvá tehetnék o férfiénekesek műsorát. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és júniusi határozata azt a megtisztelő megbízatást adja a TTIT számára is: segítse elő a falu szocialista átalakítását. Segítse elő, hogy minél több dolgozó paraszt válassza a nagyüzemi gazdálkodás útját — segítse elő, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon dolgozó munkások, parasztok szocialista, a tudományt és technikát jól ismerő emberekké váljanak. A TTIT megyei elnöksége a párt segítségével a meglévő szakosztályok útján képes mindezt sokoldalúan és jól megoldani. Jó lenne, ha a megyei elnökség sürgősen segítséget adna a szakosztályoknak, hogy azok a márciusi, júniusi párthatározatok szellemében tudják elkészíteni alapos, részletes — pártos munkatervüket! Térjenek ki ezek a munkatervek a széleskörű ismeretterjesztés feladataira, de ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a TTIT fontos feladata az értelmiség, az előadók világnézeti nevelése, a jobboldali nézetei, az objekti- vizmus ellerli harc, a marxi-lenini deológia következetes érvényesítése az egyes szakosztályok munkaterületein. Az ismeret- terjesztő munka megjavítása érdekében az átfogó ismereteket adó előadássorozatok m»grendezésére kell törekedni, — amely három-négy islőadásból áll. Az egyes előadásokat vitassák meg a szakosztályok. így elkerülhetők az eddigi káros ielenségek: a hibás „önálló; előadások”. Az értelmiség tömörítése és nevelése < rdekében jó lenne, ha az < lnokség megvitatná az ért űmiségi klubok munkaiéi veit és segítséget adna tartalmas, nevelő, szórakoztató élet kialakításához. Helyes, hogy Nyíregyházán egyesül a pedagógus sza cszervezet, a TTIT, az MSÉT klubja — egységes érteli niségi klubbá! Dolgozzék a kommunista értelmiség a TTIT-ben Nagy feladatok hárulnak tehát a TTIT-re itt megyénkben is. Éppen ezért a kommunista értelmiség fontos pártfeladata résztvenni a társulat munkájában. A hibák nagyrésze nem következett volna be, ha a megyei elnökség kommunista tagjainak egyrésze nem tekinti az elnökségi tagságot afféle tiszteletbeli címnek, hanem dogozik, segíti a társulatot. És ezzel példamutató munkára serkenti a pártonkívüli aktivistákat. Mindez nem történt meg s a megyei elnökség nem válhatott komoly vezetőszervvé. A hibák nagyrészét elkerülhettük volna, ha az elnökségi tagok és a kommunista értelmiség jobban bekapcsolódott volna az egyes szakosztályok munkáiéba. A szakosztályi vezetőségek megerősítése fontos és alapvető feladat. így lesz csak széles hatósugara itt Szabolcs-Szatmái'ban • is a TTIT munkájának. A munka megjavításához az is szükséges, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek fontos I hivatásának megfelelően tjímo<’assák a TTIT-et, igényeljék az ismeretterjesztést, számoltassák be rendszeresen az elnökséget a végzett munkáról. Szabolcs-Szafcmár népe kiváló értelmiségieket adott a hazának: Vasvári Pált, Zalka Mátét, Móricz Zsig- mendoí:, Jósa Andrást, és Westsik Vilmost, Ambró Ilonát, Kolláth Lászlót, a ma Kossuth-dijasait. Megvan arra a lehetőség, hogy a megye lelkes, szorgalmas és tehetséges értelmisége jelentős mértékben hozzájáruljon a TTIT-ben végzett munkájával is népünk szocialista szellemben való neveléséhez, a szocialista haza felépítéséhez! Soltész István. Két különböző tenort hallottunk: egy líraibb, lágyabb hangszint és egy (eltebb, középhangjaiban szinte baritonízű, hőstenor hangot. Sikerült megtalálniok a közönséggel való kapcsolatot szép éneklésük és a könnyebb műfajban megengedhető színpadi mókázá- suk által. A budapesti MÁV zenekar bemutatkozása nem mondható sikerültnek. Valószínűleg nem volt idejük sem az énekesekkel való összepróbálásra, sem saját számaik kidolgozására. Elmaradt és rossz belépések ilyen sorozatát, ennyi nem tiszta és nem egyszerre való játékot vidéki zenekaroktól is ritkán lehet hallani! A zenekarnak mély szólamai alig hallatszottak. Kevés volt a basszus-hangszer, vagy az egy mikrofon nem elegendő? Vidékre fokozott felkészültséggel kell eljönni egy fővárosi zenekarnak, ott követendő példát szeretnénk hallani, muzsikusok és közönség egyaránt! Sokat nevettünk az önálló számnak is beillő konferálá- son. Székely Endre feladatát jól oldotta meg. Legfeljebb arról lehetne vitatkozni, hogy az operarészletek hangulatához ez tt könnyed, viccmondó műsor- közlés stilusos-e? Az ope- rettrészletck között inkább helyénvaló ez a hang, és miután a műsor zömét ezek a számok tették ki, a kon- ferálás ilyen megoldása elfogadható. Az opera-operett estek népszerűek. De sok nyír-* egyházi zenekedvelő ember kívánságát mondom ki és zenepolitikánk országos irányvonalának adok hangot, amikor megkérdezem: a követendő hangversenyévadban más városból me- gint csak opera-operetténe- kesékét fogunk idehívni? Varsóban cs Parisban dijat nyert, és egyébként is világszerte elismert kitűnő hangszeres szólistáink és együtteseink, és nem utolsó* sorban kórusaink, szereplése nem segíthetne ezen az egyhangúságon? A bevétel' csökkenésétől ne féljenek az illetékes szervek: hallottunk már szűnni nem akaró vastapsot fúvósötös-kamaraesten, szóló-hegedüesten és szegedi főiskolás énekkari hangversenyen is. Csak jó műsorpolitika kell, az időpont jó kiválasztása és változatos lesz a város hang- versenyélete. STRAKY TIBORt ZSURKI ASSZONYOK (l.) A meleg, mintha a falu közepére szorult volna mind, még a fák levelei is összébbhúzódtak miatta. Egy árva emberfia sincs az egész községben — ezt állapítja meg hirtelen a felületes szemlélő, ha Zsuric egyetlen hosszú utcájára ér. Az utazóról csurog a víz, az inget csavarni lehetne. A fákon meg se mozdulnak a levelek. Dél van, 1955 július 22-én, Aratnak. Kint vannak a határban a diáklányok is: Fülöp Matild, Sz.. Pócsik Ilonka, Boros Annus, Balogh Erzsi, akik Kisvárdán vagy Pesten járnak iskolába, s most van szünidejük. De kint a falu minden asszonya is. — Nem lehet ám mindenütt ilyen asszonyokat találni elvtárs — mondja Bácskái Sándor tanácselnök. Ezek aztán nem ülnek otthon. Mindegyik arat. Sokat gondolkoztam azon, ha véletlenül valami baj lenne a községben, mit csinálnék az apróságokkal, meg az egészen öregekkel — tréfálkozott. — A zsurki asszonyok sokszor a férjükön is túltesznek — néz rám az elnök, s hogy ne csodálkozzak, elmondja: Itt van például az elnöknő. Sok termelőszövetkezet megirigyelne ilyen elnököt. (2.) S. Kovács Józsefné a neve, a zsurki Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. G gyermeke van. Szélesarcú barna asszonyka, akinek izmos nyaka, karja is azt árulja el, hogy keveset tartózkodik az irodában. Mosolygó arca üdén fiatal, nagy mélyen ülő kék szeme csupa tűz, erő, akarat. Ko- vácsné abból a fajtából való, akinél nem lehet könnyen megállapítani, hány éves. Még körülbelül sem Az ember nem nézné többnek harmincnál, s a végén derül ki: közel negyven. Ű hát ez év februárjától a tsz. elnöke. A szövetkezet tagságának egyhangú szavazatával választottá'! azzá. Nem csalódtak benne. Hogy miért nem, erre nem nehéz megadni a választ. Azt mondják, hogy aki megbecsüli a kis családot, a maga családját, az a nagy családot, a társadalmat is szereti. Nos hát ennél az esetnél nagyon igaza van ennek a mondásnak. S. Kovács Józsefné szereti és megbecsüli a családját. Nemcsak a hat kisebb-nagyobb gyermeke tudna erről beszélni, akiknek számára mindég van a kartonkötény zsebében valami. Legtöbbet azok tudnak mondani erről az asz- szonyról, akiket vezet, akiknek akkor jött meg igazán a munkakedvük, amikor látták, hogy az „elnökasszony a sarkára áll, ha a szövetkezetét kell védeni, erősíteni, fejleszteni. Elég talán, ha elmondjuk ennyiben a tagság véleményét: Tavaly nem ment a munka. Most meg magunk sem akartuk elhinni, hogy igy állunk. 13 mázsát termett holdanként az árpa, 3 holdas szőlőnkön ennyi fúrt talán még soha nem volt. 10 holdas gyümölcsösünkről 800 mázsa kiváló Jonathánt akarunk szüretelni. A burgonyát, — amit a Kisvárdai Kísérleti Gazdaságtól kaptunk — háromszor kapáltuk meg. Egy bokor alól szedtük fel a termést és — jóllakott két traktoros. A kukoricát négyzetesen vetettük. Nincs zebb a határban. S. Kovácséknál — bár sok a gyerek — soha nincs jaj. Öten dolgoznak a szövetkezetben: az elnöknő férje kaszál, ő maga markot szed az após, idős S. Kovács József kévét hord, a 15 éves Magda markot szed, a 13 éves Jóska kévét köt. Ezt csinálták tavaly is. Ezután természetes, hogy néhány nappal ezelőtt ezt hallotta idős Kovácsné az utcáról: — Kovácséknál még jó kenyérszag van, Hegedűs Istvánné, Tip- pan Sámuelné, Bori Józsefné egyéniek mentek el a ház előtt, ők éreztek meg az öt barnárasült házikenyér szagát, ami még a tavalyi lisztből készült. (Július végén a szövetkezetieknek még van tavalyi lisztjük.) (3.) Meleg van, tikkasztó meleg, Zöldi Ilona, Csépka Lenke, M. Pócsik Ilona, Czető írónké, Gerbán Ilona, Csonka Kati, Varga Ilona nem sokat törődnek ezzel. A fontos, hogy estére készen legyenek aa ígért táblával. Megy a munka, folyik a verseny a lányok, asszonyok kozott, nem sokat pihennek a sarlók kezükben. Az elnöknö sem pihen, van elég elintéznivaló a tanácson, pártbizottságon. Oda készülődik. Ahogy az úton halad, az egyéni asszonyok integetnek neki: várjon már. -S mig a tanácsházára ér, ti-' zenöt-húsz asszony nevét jegyzi meg. Ezek akarnak belépni az ősszel. De máris mindennap mondják. Hogy ki ne maradjanak. (4) A zsurki asszonyok derekasan megállják a helyüket, sokszor túltesznek férjeiken is. Meglátják az újat, észreveszik a jót, ezért küzdenek mindennap. Mégsem kapnak semmi támogatást az asszonyok, lányok nagy szervezetétől, az MNDSZ-től. Pedig érdemes velük foglalkozni. Ehhez időt kell szakítani a járási MNDSZ elnökének, Hamzáné elvtársnőnek is, aki arra hivatkozott, amikor meg akarták választani a vezetőséget : Nmcs időm. Ennek már néhány hónapja. K. J. •g
