Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

s

1355 július 3, vasárnap

NÉPLAP

Munkás helytállás

ÜTBAN A TERMELŐSZÖVETKEZETBE

A KÖZPONTI VEZETŐSÉG márciusi határozata után — mint számos ' községben — Nyírbogáton is egyre több szó esett a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Meg kell mondani, nem eredménytelenül.

A községben három termelőszövetkezet van: a Rákóczi. a PetőH és a Hunyadi. A múlt években nem sok dicsekedni való volt ezeknek a szövetkezeteknek az eredményeivel; Mind a háromban szervezetlenségből, s a rossz vezetésből adódtak többséggel a hibák. Ez év tavaszán azonban fordulat állott be, valamennyi termelőszövetkezetben olyan munkát végeznek, hogy bátran lehet őkét példamutatónak nevezni az egyénileg dolgozó parasztok előtt; Jobb politikai irányítással, szakszerűbb gazdasági vezetéssel a hibák nagyrészét megszüntették; minden remény megvan arra, hogy rövidesen a járás termelőszövetkezetei között is az élenjárók közé kerülnek.

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK jobb munkáját látva, a Központi Vezetőség határozatának ismertetése után a N.yírbogáthoz tartozó István-tanyán egy kilenctagú előkészítő bizottság alakult. Elnöküknek Garat Gyula 12 holdas középparasztot választották.

Három hónap telt el az- ótaj Többször voltak látogatáson élenjáró termelő- szövetkezetekben, Garat Gyula, az elnök, volt az országos hírű nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ÍS;

Ezekről a látogatásokról otthon sokat beszélgetnek, vitatkoznak. A községi párt- bizottság és a tanácsvezető gyakran felkeresik őket. Elbeszélgetnek egy-egy előkészítő bizottsági taggal.. — Mind a kilenc családban ott van a termelőszövetkezeti minta-alapszabály, amit tanulmányoznak.

A KÖZSÉGNEK van egy

négy holdas, bokros, lapá- lyos rétje, mint állami tartalékterület, Ezt a területet

a községi tanács már átadta az előkészítő bizottságnak. Felosztották egymás között, kaszálásra.

A múlt héten le is kaszálták a füvet és gondosan elvégezték a szénaszárítást..A napokban kijelölnek egy közös helyet, ahová összehordják a gyűjtött takarmányt. Ezzel is megkönnyítik a leendő közös állatállomány kialakítását. Szó esett mér arról is, hogy hová építik a közös istállót, sőt a községben lévő három termelőszövetkezet is felajánlotta segítségét az építkezéshez.

A KÖZELMÚLTBAN a

községi pártbizottság az egyik tagját, Tóth Sándor elvtársat bízta meg az Ist- ván-tanyai előkészítő bizottság patronálásával. A pártbizottság és - a tanács tehát törődik az előkészítő bizottsággal.

A községi pártbizottság titkára, Csudái Margit elvtársnő beszélgetésünkkor maga is elmondta, hogy már többet is tehettek volna és rövidesen tesznek is. A kilenctagú előkészítő bizottságban egy párttag van. Hgrom hónap telt el azóta, hogy megalakult az előkészítő bizottság. A kilenc tag között vannak olyan dolgozók, akik rendszeres foglalkozással azóta már tagjelöltek lehettek volna és meg tudták volna alakítani az MDP csoportot. Nagyon helyesen cselekszenek a község vezetői, hogy sűrűn meglátogatják az egyes előkészítő bizottsági tagokat és velük egyénileg elbeszélgetnek, de ez nem elég. Itt már van egy megalakult előkészítő bizottság, együttes megbeszéléseket is kellene tartani, hogv a közös vélemény jobban kovácso- lódjon. Az idő pedig sürget. Itt van az aratás. A tarlóhántást, másodvetést már közösen kellene végezni. Ez

pedig csak úgy lehetséges, ha valamennyien összejönnek és megvitatják közösen, minden részletét ezeknek a munkáknak.

HELYES VOLNA, ha a

községben lévő három termelőszövetkezet elnökei, párttitkárai is rendszeresen segítséget nyújtanának, hiszen a való életet tőlük tanulhatják legjobban. Beszélgetni kellene már a jövő évi terveikről. A közös állatállomány kialakításáról. Számot vetni, hogy melyik család mit visz be a szövetkezetbe, mire van elengedhetetlenül szükségük, amit saját erőből nem tudnak előállítani. Mindezekre a legjobb, leghitelesebb válaszokat a helybeli termelőszövetkezeti vezetők tudják adni.

A HELYI ERÜKÖN TÜL

különösen nagy feladat vár a gépállomásra. Már látogatni kellene a gépállomás vezetőinek, agror.ómüsának az előkészítő bizottságot és — a tanácsadáson túL — beszélgetni kellene a konkrét teendőkről. Nagy segítséget nyújthatna az agronömus a másodvetésnél, hogy minél több takarmányt tudjanak betakarítani a közös állat- állomány számára.

VÉGÜL a községi pártbizottság és a tanács segítségével maguk az előkészítő bizottság tagjai is azon iparkodjanak, hogy a jelenleg 9 család a többszörösére növekedjen, hiszen az István- tanyán van érdeklődő a termelőszövetkezet iránt, csak foglalkozni kell azokkal a dolgozó parasztokkal is, akik nem tagjai az előkészítő bizottságnak. Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy néhány héten belül a nyírbógáti István-tanyán egy erős, üj termelőszövetkezet alakul.

CSIKÓS BALÁZS.

Sokat írtunk már a lisza- löki vízmű hős építőiről. Munkájukkal bebizonyították, hogy nagyszerű emberek, akik a népünk által rájuk bízott munkát időben, becsülettel elvégezték.

Már kész van a duzzasztómű, megépült a Keleti Főcsatorna. Nap mint nap új hősök születnek, akik jó munkájukkal megérdemlik a megbecsülést, a dicséretet.

Egy olyan eseményt akarok most leírni,- ami a napokban történt és élénk bizonyítéka annak, hogy milyen helytálló, nagyszerű munka folyik a vízműnél.

A duzzasztómű egyik oszlopát kellett megtisztítani. Ez nem egyszerű munka, mert aki ezt végzi, annak be kell szállni a csörlőko- sárba és mintegy 30 méter magasan — ég és víz között lebegve — kell elvégezni a munkát. A csörlőt Puzder Mihály kezelte, a kosárba pedig Palló Gábor szállt be. Néhány pillanat telt csak el és már Palló elvtárs fent is volt a magasban. Már készült a munkához, Puzder Mihály pedig a csörlőt akarta rögzíteni, amikor benne is és a körülötte lévőkben

A gyürei DISZ-szervezet vezetősége június 24-én vezetőségi ülésen tárgyalta meg az ifjúság előtt álló feladatokat. A fiatalok a következő határozatot fogadták el: „A szorgos mező- gazdasági munkákra való tekintettel, fáradságot nem ismerve, dolgozunk azért, hogy a növényápolási munkákat július 6-áig befejezzük. Ügy határoztunk, hogy az aratás ideje alatt vasárnap is dolgozunk, hogy a szemveszteséget a legminimálisabbra csökkentsük. A DISZ-alapszervezet ifjúsági brigádot szervezett,

is egyaránt meghűlt a véf. A csörlő fogai nem voltak épek, a fogaskerék megszaladt és a kosár — benne Palló Gáborral — a gondolatnál is sebesebben rohant a víz felé. Ha lezuhan, ki tudja, milyen szerencsétlenség történik? Erre gondolhatott a csörlő kezelője is, Puzder elvtárs, mert egy pillanat tizedrésze alatt határozta el magát és saját épségét veszélyeztetve, sietett társa segítségére. A lefelé száguldó kosár kötelét fogta el, így mentette meg társát, saját épségét kockára téve.

Palló elvtársnak semmi baja nem történt, Puzder elvtársnak a keze sérült meg. Komolyabb baleset nem történt, ami az ott dolgozók lélekjelenlétének, helytállásának köszönhető. .Ezzel azonban nem lehet napirendre térni az eset felett. Hol volt a szakszervezet, a vállalat munkavédelmi felelőse? Miért nem ellenőrizték a csörlő fogaskerekének épségét? Hogyan lehet megtűrni, hogy a kellő ellenőrzést elhanyagolják ilyen fontos helyen?

H. MOLNÁR KAROLY, Tiszavasvári.

mely a gyürei Béke Termelőszövetkezetnek ad majd segítséget az aratási munkákban. A termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztfiatalok barátságát úgy is akarjuk erősíteni. hogy amikor az egyénileg dolgozó fiatalok az aratást befejezték, csoportosan mennek át segíteni a termelőszövetkezetnek. A hordásnál hasonlóan, az egyéni fiatalok saját fogatukkal segítik majd a termelőszövetkezetet.

szűcs andras,

DISZ-titkár.

Garai Gyula, előkészítő biz. elnök a fiával már közös állatállomány számára gyűjti a szénát.

A gyürei fiatalok vasárnap is dolgoznak, hogy a szemveszteséget csökkentsék

cAz. i(fazsá(i PT£ je

tfz az eset pontosan más- tél hete történt.

Mátyás Györgyné kicsit fáradtan ült le az egyik pirosra festett padra, a nyíregyházi Beloiannisz téren. Hiábay megérzi már az ötvenöt évet. De nem baj. Ez is rendbe lett. Amiért beutazott. A Juliskáék becsülettel visszafizették a kölcsönpénzt, amit az állam adott, ötszáz forint hiányzott még. Kitisztázták egy fillérig. Ott van róla az elismervény, a zsebkendője csücskibe kötve. A Rózsi pedig szép, nagy tehén lett ötvenhárom óta. Már borja is van. Ötödik hónapos. Jó, nagyon jó, hogy így fordították az életüket.

Az abroszba kötött nagy pakkot maga mellé tette. — Erre is jutott a banki pénzen kívül. Amik abban vannak. A két nagy szalmazsák-anyag, a lepedőknek, ruháknak, kötőknek valók. Több, mint hétszáz forint áru. Ilyenkor. Nyár derekán. „Csak jól válogassa meg, anyám, amiket vesz“ — mondta otthon a lánya, Kocsis Ferencné. Biztos, meg lesz elégedve vele. Ismeri a Julis természetit. Hiszen anyja lánya. A nagy zacskó cukornak, öl kiflinek pedig „nagyon megörülnek a kicsi leikeim". A négy unoka.

H égnyugodva, türelmes békességgel szemlélte a város rohanó, zajos forgalmát. Így várta a kétórást vonatot, ami hazavigye övéihez.

Egyszeriben két vidéki, fiatal menyecske állt meg padja előtt. Mellé ültek. Az egyiket azonnal Megismerte. A derékebbiket. A magas, barna arcú Tóth Gyű- lánét. A másikra is sejtette, hogy látta valahol. Ott lakhatnak a Paszab-csúcson. Mert honnan tudja ő, idős- bödő asszony, hogy leánykori cimborák azok? No mindegy, hadd üljenek, hadd pihenjenek. Arrább húzódott.

Alig hogy leült a két fiatal asszony, mindjárt tovább fűzték a szót, ami nyilván ott szakadt szét, hogy a pádhoz értek.

Tóth Gyuláné kezdte:

— A ti dolgotok. Ügy csináljátok, ahogy jónak látjátok.

— Ha legalább tudná az ember. De nem tudjuk, hallod.

— Azt mondod, jó tanuló a fiatok.

— Az. Nagyon jó.

— Tud is az olyan tanulni.

— Az jár mindég az eszemben, hogy van-e értelme, hogy középiskolába járjon.

— Nem igen sok. Ügyis bemegyünk a téeszbe. Oda meg nem kell a tudás.

— Oda is kell az ész. Az Mindenüvé jó.

Tóthné megtágította álla

Jljátyás Györgyné le- gyintett, magabiztos mozdulattal. Mint aki érti a dolgot, mert meglelte annak az alapját. Hogy Kis Frigyes kerülő. Sok emberrel beszél. A sok között pedig irigy is akad. Ármánykodó. Hogy ők boldogulnak. Akik a iéeszben vannak. így indulhatott el a hír. Erre nem is vesztegetett szót. Fontosabbnak látta a dolog másik részét. Egyenesen rájuk nézett, tisztán, derűs arccal.

— Hadd járjon csak az a gyerek felsőbb iskolába, ha jó a feje. Kell az ilyen ember. Ne félj te attól, húgom, hogy a téeszben nem lenne jó a gyermekednek, akármennyit tanulna is. Nekem négy unokám van, de ha így lennének és megérném, én mondanám, hogy oda menjenek. — A két fiatal asszony hallgatott. Sürven lesütögették a szemüket. Sokkal erősebben, hatalmasabban hangzott a Mátyás Györgyné hangja, hogy az ellen akár egy szót tehettek volna. Az pedig folytatta: — Az ilyen idősebb tudja, hogy volt régen. De ' most nem szűkölködünk. Gyertek el minálunk, nézzetek meg minket...

IJ'bben a, pillanatban a Kossutli-téren felcsattant a bőszült szuszogással jövő gőzös éles sípolása. A vonatra várók serege olyan lett, mint a megpiszkált hangyaboly. Egy pillanat alatt felugrott a két menyecske. Elvitte, a tömeg

sűrűjébe sodorta őket meg* szégyenített lelkiismeretük. S m.ire Mátyásáé felállt a pakkjával, elvesztette őket szemeiül. Valósággal elfutottak azok az igazság ere- jétöl. Attól.

Pedig Mátyásáé nagyon másképpen szerette volna. Egymás mellé ülni, együtt utazni és elmondani nekik mindazt, ahogy ők vannak. Hogy nekiek is volt hat holdjuk. Sose haladtak any- nyira vele, mint mióta a téeszben vannak. Menjenek el s nézzenek szét nála: a padláson még jó szekér tavalyi tengeri, az óljukban szép fejőstehén gyönyörű üszővel, hízónakvalójuk, süldőjük, bődön zsiruk, lisztjük, búzájuk, szalonnájuk, ruhájuk, lábbelijük, minden. A lánya, Juliska is olyan fiatal asszony, mint ők. Azok is megelégedettek. Nézzék meg a téesz földjét, szebb az, mint akárkié. Az idén megint gazdagabbak lesznek ... Sokat, végtelenül sokat lehet beszélni minderről. Aztán ennek higyjenek. A valóságnak. Ne szaladjanak el az igazság elől.

A mikor Mátyás Györgyné is felszállt a vonatra, az egyik fiatal ember mosolyogva engedte át neki a helyét, s ö szívesen megköszönte.

ASZTALOS BÁLINTt

alatt a fejrevaló kendő kötését. Csak azután mondta;s.

— Én is hallottam olyat, hogy aki hiába, egyetemet elvégezett, a téeszbe ment. Jól érzi magát. Szeret ott lenni.

jyfátyás Györgyné hallirx gatva nézelődött, mintha mit sem érdekelné a párbeszéd, ami olyasvalami volt, mint mikor a Ló- nyai-csatorna áradva folyik és szennyes habokat, mosza- tot ver a part szélire. Ahogy rá-ránézett a két fiatalasz- szonyra, mindannyiszor vegyes érzelmek borították el a szívét. Harag is, sajnálkozás is. Hogyisne, amikor ő tudja, hogy van, mint van a szövetkezetben. Az ő férje is tagja a Szabadság TSZ- nek. Meg a lónyáék. Aztán még sokan. Ezek pedig miket beszélnek itt össze!? — Tovább figyelte.

A paszabcsúcsi menyecske a fejét ingatta. A hangja tele volt sopánkodással:

— Lehet, hogy jó ott. De mi nem megyünk be addig, amíg csak lehet. Valamék nap is mit mondtak a ven- csellöi csoportról...

— Mit? — hajolt közelebb Tóthné a volt cimborához.

Az lejjebb szoritotta a hangját:

— Hogy az öreg Mátyás Györgyéktől is elveszik a tehenet. Ezután azt se hagynak a Meszeseknek.

'T’óthné nagyra meresz■L tette a szemét. Még a száját is eltátotta. Mintha valami nagy messzeségből éppen ekkor pottyant volna Á padra. Mátyás Györgyné- re nézett.

Az alacsonyabbik fiatal a zony megszeppent. Ha

'aki hátul, a kendője

tt megrántotta volna a .ajáí, talán akkor se jobban.

Mátyásné előbb csak mosolygott. Nyugodtan, magabiztosan. Aztán elkacagla magát. Tóthné is tette, mintha vele nevetne. De látszott a száján, hogy nem illett az most neki.

— Mi van ezen nevetni való? — tette a sértődöttet a paszabcsúcsi menyecske.

Mátyás Györgyné feljebb emelte a fejét. Még a derekán is egyenesített.

— Hát ide figyelj, húgom. Ha nem tudnád, én vagyok a felesége annak a Mátyás Györgynek, akiről te azt mondod, hogy elviszik a tehenét.

A fiatal asszonynak még- jobban leesett az álla. Olyan lett, mintha csak a tágra meresztett szeme élt volna. Egy árva szó nem jött a szájára.

— Aztán kitől hallottad ezt a hazugságot? — kérdezte szelíd hangon Má- tyásné. Ügy, ahogy a saját lányával szokott beszélni. — Mert az ez. Hazugság.

— A Fricitől ■.. Kis Frigyestől. Ő is hallotta volna...