Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-10 / 135. szám
2 NÉPLAP 1855 JUNIUS 10. PÉNTEK A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és o mezőgazdosági termelés fellendítésének további feladatairól (rövidített szöveg) (Folytatás tegnapi számunkból) (VII. Takarmánytermelésről) Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új silókombájn minta- példányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazoló kapálás és a csövek letörésének kivételével az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés munkafolyamatainak teljes gépesítését. A A kukorica terméshozama ™ növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű hibridkukorica vetőmag. ÍZ A legközvetlenebb feladat, hogy már ez évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gazdaságok, gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami gazdaságok és a gépállomások uni- verzál-traktorainak teljes kihasználásával — kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományuk megfelelő takarmányalapját. C Növelni kell az évelő pilv langósok, főként a lucerna vetésterületét. Az állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangós takarmánvok jó minőségben történő, gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépi erő traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek stb. teljes kihasználásával. A lucerha vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról. A Földművelésügyi Minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal ötezer katasztrális hold lucerna és ötezer katasztrá- lis hold vörös here, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal 30 ezer ka- tasztrális hold lucerna és 30 ezer katasztrális hold “ vörösheremag fogására. A szerződés alapián minden száz kiló 88 százalékos tisztaságú lucernáért 2500 forintot, vöröshere magért 1500 forintot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondoskodjanak arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behordást követő tíz napon belül elcsépeljék. A Földművelésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyers vetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és n szerződésre termelt vetőmag ellenében is adjanak nyersmag áron ólomzárolt vetőmagot Állattenyésztünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfi- tenyésztés — az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek, A juhállomány korábbi, egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953. decemberi határozat a fő figyelmet a szar vasmarha tenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek’ ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarha begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére, a megengedettnél nagyobb szám- b, n vásároltak fel levágás céljára teheneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokat. A Központi Vezetőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fellendítése a következő két-három év legfontosabb feladata. 1 A szarvasmarhatenyésztés általános fellehdítésének fő kérdésévé a tehénállomány növelését és a tejhozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére : a) A tenyésztés fejlesztése érdekében 1955—56-ban 20 ezer, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szerződést kötni, 12—18 hónapos nevelési időtartammal, nagyobbrészt az egyénileg, gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — a minőségtől függően — kilónként 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző Szarvasmarhatenyésztés után — három részletben — 1500 forint előleget kell adni. A hét hónapos vemhes állapotban átadott üszők után az átadáskor 1000 forint vemhességi pótlékot kell fizetni. b) Az üszőnevelés elősegítésére minden hathónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni. ^ Különös gonddal kell fej- " leszteni a szarvasmarhatenyésztést a termelőszövetkezetek közös ^gazdaságában. Mindenekelőtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert. 3 Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszeripari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő állatok átlagsúlyániak növelésére és 1955—1956-ban legfeljebb 100 000 —100 000 tehenet szabad levágni. Az Élelmiszeripari Minisztérium a levágásra kerülő tehenek Közül 50 ezer feljavítására kössön szerződést. A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell rálhízlalni és a ráhízlalt súlyért kilómként 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobbszámú felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bikabarjú- hízlalási szerződések kötését s a \t. Zöldség-, burgonya-, gyümölcs- és szőlőtermelés kell kezdeni a zödség vetésének és sárközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni növényházak és me- legágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhasználásával. A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges- tápkocfcás palántanevelést. Ezért 1955 végéig ki keli alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzeg- kockakészítő gép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozat- gyártását. jelenleg érvényben lévő szerződési feltételek mellett, ez évben további 100 ezer bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni. A A tehénállomány megfe.e- ^ lő utánpótlásénak biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására. Azokat az üszőborjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csököttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30 ezer darabos keretben vágás céljára fe. kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen. C A Földművelésügyi Mi- ^ nisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállatellátásnak megjavításáról. A számszerű eredmények egyoldalú hajlhászása helyett, a legjobb egyedeks gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésével, a borjak gondos’ felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarhaállományukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhozamát. A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára. Meg keli javítani a jó minőségű vetőgumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell. o Gyümölcstermelés. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők - elleni ■’dekeaés, A házikertek gyümölcsfaállományának erőteljes növelése mellett folytatni keli az új, üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök 'területét 10—15 éven belül 300—320 ezer katasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homoíkterületeken és kopárokon kell telepíteni. A Földművelés- ügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét. Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcs- fajták, különösen a Jonatán-alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését 3 év alatt be kell fejezni. 3 ** Szőlőtermelés. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118 000 katasztrális 'hold oltvány- szőlőt és 192 000 katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1980-ig 65 000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt. A szőlő-anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 fcátasztrális holddal kell növelni. Az anyatelepek támberen- dezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdankint 10 000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visszafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1956- ban 35 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darabra keil növelni. Tokaj-Hegyalja kormánvbizto- sa és a Borsod megyei Tanács gondoskodjék arról, hogy Tokai- Hegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális’holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok’ készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét. A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről elvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és híz- lalási szerződések kiszélesitése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszi lárdításóhoz, termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsébe becsülettel tesz eleget állam- polgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábrakapoít jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a kulákok többsége és a dolgozó parasztok égy része nem teljesíti. A piacon nagy mértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhaitiák az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből' élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek. Dolgozó népünk állandóan “ növekvő élelmiszerszükségletének kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének. valamint a szerződéses termelési és hízlalási rendszer kiszélesítését. ^ A beadási kötelezettséget a * termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében biztosítani kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell ókét zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabad felvásárlást. 2 Áz 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszereit. Ennek alapján az 1955—58. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgv kell megkezdeni, hogy a? legkésőbb ez év november 30-ig befejeződjék. Tovább kell fokozni az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a. termelőszövetkezetek és az egyénileg I gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. A dolgozóik élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek eladását a falun részben mezőgazdasága termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell-, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak. EZ A termelőszövetkezeteik és ^az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, beadási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A föld mű vesszővel kezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági termékekkel való üzérkedést. XI. A mezőgazdaság állami irányításának megjavításáról Az 1953. decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság állami irányításának szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. (Folytatása a 3, oldalon) X. 1 Zöldség- és burgonyatermelés. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legalább 132 kilóra emelkedjék. Tovább kell fejleszteni a zöldségtermelést a nagyvárosok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Ózd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kel kezdeni a gépállomások könnyű traktorokkal, kultivátorokkal való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalat® alapján meg
