Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-28 / 150. szám
1955. JÜNJUS 38., KSDO NÉPLAP 3 ESS ARATÓGÉPEKKEL ÉS ARATÓ-CSÉPLŐGÉPPEL készül a gabonacsatára a dobai-pusztai Új Barázda TSZ Érésre fordult a gabona. A do- bai-pusztai Uj Barázda TSZ földjén már meghajtotta fejét sz őszi árpa, a héten már aratására kerül a sor. A termelőszövetkezet elnöke Gombos János elvtárs és a mezőgazdásza, Erdős Miklós alaposan meghányták vetették jó előre az aratásra való felkészülés tennivalóit. Megbeszélték az igazgatósággal, a tagsággal, hogy a szemveszteség elkerülése érdekében minél többet vágnak le a dús kalászokból géppel. A gyors gépi munka megakadályozza a szemveszteséget. A tsz földjein szemlét tartottak, mert a terület ismerete nélkül tervet készíteni az aratásra nem lehet. Tudni kell, hogyan állnak a kalászosok. Kell-e számítani megdőlt gabonára, mert ha igen, az máris változtatja a tervet, mert ott az arató-cséplőgép nem tud dolgozni. A szemle sorén megállapították, hogy bizony jó néhány holdon alaposan megdőlt a gabona, a nagy esők, de főleg a natár felett átvonuló tomboló szélvihar •következtében. Több kézikaszást kell tehát beállítani az aratás munkájába, mint ahogy eredetileg gondolták. Két aratógép. egy arató-cséplőgép gyorsítja a munkát A gépállomással szerződést kötöttek. hogy a 388 holdas gabonaterületről 350 holdon gépi aratást végeznek. A Dobai-pusztai Gépállomás két aratógépet és egy arató-cséplőgépet küld a szövetkezet földjére. A termelőszövetkezet és a gépállomás között azonban van egy figyelemreméltó megállapodás. Ez a megállapodás arról szól, hogy abban az esetben, ha a gépek jó munkával túlteljesítik a szerződésben vállalt tervüket és marad még aratnivaló, akkor minden további nélkül haladnak a gépek, hogy kevesebb maradjon a kézi kaszásoknak. Az Üj Barázda igen jó termést vár A szemveszteség elleni harc legjobb módszeréhez, a gyorsan arató gépekhez folyamodtak. Már most kijelöltek 15 pár kézi kaszást. Az a feladatuk, hogy a gépek előtt járva kaszálják le a gabonatáblák sarkait, hogy semmi fennakadás ne legyen. Minden percet kihasználva dolgozhassanak az aratógépek. Az aratócséplőgépek mellé beosztottak két pár lófogatot, a termény elhordá- sára. A szalma letaikarítására pedig gépkocsit alkalmaznak, hogy a terület az aratás után azonnal felszabaduljon a tarlóhántás számára. Erdős Miklós elvtárs, a mezőgazdász úgy rendezte, hogy a termelőszövetkezet földjein 220 holdat trágyázhassananak meg aratás után nyomban a szántás alá. A trágya már kint van a földek szélén szarvasokba rakva. Ezért kell sietni az arató-cséplőgép után visszamaradó szalma tömeg c'hordásával, hogy ne legyen akadálya a tarlóhántásnak, trágyázásnak szántásnak. A gépi munka diadala Az Uj Barázda tagjai megszerették a gépi munkát, it nem vonakodnak, mint a megye egyik másik területén a gépi szerződések megkötésétől. Itt már nincs maradi felfogás. Tudják, hogy a gép gyorsabban, jobban és olcsóbban dolgozik. A vörösherét is Ze- tor kaszával vágták. A szövetkezet tagsága közül sokan nézték, hogy milyen szépen dolgozik a kasza, jobban, mintha verejtékezve kézzel döntötték volna a kövér sorokat. A gyors szárítás érdekében oediv rendsodrót alkalmaztak. Ennek köszönhető, hogy a szapora záporok nem verték a földön értéktelenné a drága takarmányt, s 500 mázsa vöröshere máris nagy boglyába van rakva. A tagság ezen okulva most azon tanakodik, hogy a dűlt gabona kézi aratásétól is eltekintenek. Úgy vélik, hogy fűkaszákkal is lehet jól aratni a dűlt gabonát. Igazuk is van, s bizonyára még a dűlt gabonában sem kell kézi kaszával kínlódni. így arat diadalt a gépi munka az Uj Barázda TSZ földjén. Az Uj Barázda földjein a tíz mázsán jóval felül fizető gabonatáblák mellett a kukorica holdanként 35 mázsás termést ígér, de a 40 holdas cukorrépatáblán is olyan kövéren terülnek már szét a levelek, hogy mint a mezőgazdász mondja, mérget lehet rá venni, hogy megadja holdanként a 150 mázsát. Egy hordó sör a fogadás ára Kolozsvári Lajos termelőszövetkezeti tagnak az a véleménye, hogy valóban megadja a 150 mázsát, de Galambos Andornak már úgy mutatja a becslése, hogy bizony meglesz az ISO mázsa is Ebből parázs vita támadt. Mindegyik fél bizonygatta, hogy ő jobban ért a cukorrépatermés felbecsüléséhez és annak munkájához. A vita vége az lett, hogy Galambos Andor megfogadta: egy hordó sört fizet, ha nem éri el a cukorrépaterés holdanként a 180 mázsát. Az Uj Barázda tagjai között jó a kedv. A határ gazdag Ígérete, két kezük szorgos munkája emelkedő jólétet biztosít számukra. 3. M. Az idén is megrendezik az ünnepi vásárokat Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezik a szokásos augusztus 20-i ünnepi vásárokat. Főként állat- és kirakodó- vásárok lesznek, de elhozzák szabad termékeiket a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is. A földművesszövetkezetek s az állami kereskede- | lem nagyobb menyiséggel és választékkal vonult fel, mint tavaly. A vásárok egyik érdekessége lesz a mezőgazdasági kisgépkiállítás. Itt ekéket, boronákat, szivattyúkat, fűkaszákat, ta-kar- mányfüllesztőket, villanymotorokat, darálókat és más mezőgazdasági eszközöket vásárolhatnak a helyszínen. Az ünnepi vásárokat megye- székhelyeken és nagyobb városokban tartják meg. MTI. A Borsősi Állami Gazdaság túlteljesíti szénabefakarítás! tervét A Borsósi Állami Gazdaság vezetősége és dolgozói a Hajdú- Bihar megyei igazgatósághoz tartozó állami gazdaságokat rétiszéna betakarítási veresnyre hívják ki. A gazdaság vezetősége és dolgozói látva a szálastakarmány betakarítás fontosságát, a következőket vállalják: A Borsósi Állami Gazdaság rétiszéna betakarítási tervében 4100 mázsa széna betakarítása szerepel. Ezzel szemben vállalják, hogy ezt a mennyiséget 5 százalékkal túlteljesítik, vagyis ösz- szesen 4300 mázsa rétiszénát takarítanak be, kifogástalan minőségben. A mennyiség fokozása érdekében a tervben szereplő rét területeken kívül az útak, gátak, tanyaterütotek füves területeinek lekaszálásával, továbbá motoios és fogatos fűkaszálók alkalmazásával igyekeznek vállalásukat teljesíteni. A széna száradását állandóan szemmel kísérik és a gyűjtést rendsodróval, fogatos gereblyé- vel, kézierővel, mindig a legalkalmasabb időben végzik el, vigyázva arra, hogy a széna túl ne száradjon, a nap össze ne égesse, illetve esős idő esetén a csapadék ki ne lúgozza. Mihelyt a széna boglyában kazlazásra beénk, azonnal behordják és kazalba rakják. Vállalják továbbá, hogy a széna behordása előtt az idevonatkozó rendelkezések értelmében felhasználási tervet készítenek, hogy a takarmány a téli etetési helyre kerüljön s ne kelljen sáros időben több kilométeres szállítással az állattenyésztés költségeit feleslegesen emelni. Közel egy éve, hogy a „Csavar kapocsénak, a Járműjavító pártbizottság üzemi újságának első száma megjelent. A négyoldalas, rotációs gépen nyomott, előbb havonta egyszer, majd március 1 óta kéthetenként megjelenő újság létrehozásával régi vágya teljesült az üzem dolgozóinak. Olyan lapot kaptak, amelynek megvannak az adottságai, hogy eredményesen mozgósíthasson a soronlévő nagy feladatok végrehajtására, elősegítse a dolgozók növekvő sajtóigényeinek kielégítését. A napokban megnéztük: a lap március 1 óta megjelent számai hogyan töltik be az üzemi újság sokrétű feladatát, hogyan élnek a lap adottságaival. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a „Csavarkapocs“ — egykét, körültekintőbb és szervezettebb munkával kiküszöbölhető hibája mellett — jól tölti be szelepét. A pórtélét, a pártpolitikai munka időszerű kérdéseivel bőven és sokrétűen foglalkozik. Március 11-i számában a kollektív vezetés, a párttagdíj fizetés és a népnevelőmunka üzemi tapasz1 alatairól — eredményeiről és hibáiról — (r. Következő számában ismét visszatér a népnevelőmun- ka értékelésére. Elvi cikkben foglalkozik a pártegység, a kommunista fegyelem jelentőségével. Másutt a pártoktatás üzemi problémán"“)' írt cikk kap helyett a lapban. E cikkek helyesen tárják fel a felvetett kérdésekkel kapcsolatos problémákat, azonban hibáiuk. hogy kevés módszertani segítséget adnak a hibák kiküszöbölésére, kevés helyes, egy- egy alapszervezetben már alkalmazott módszert írnak meg. Márpedig a lap feladata nem a hibák fényképszerű közlése, hanem elsősorban elvi és gyakorlati segítségnyújtás. Jelentős helyet szentel a lap az ifjúság életével, a DISZ szervezet munkájával foglalkozó cikkeknek. Két cikkben is igyekszik például segítséget nyújd Csmatka^o LEGUTÓBBI SZÁMAIRÓL tani a DISZ bizottság munkájának megjavításához. Nem mehetünk el azonban szó nélkül, a mellett a tény mellett sem, hogy a pártélettel, a párt- politikai munkával foglalkozó cikkek többsége nincs szoros kapcsolatban az üzem soronlévő termelési feladataival. Nem tükröződik a lapban a termelés párt- ellenőrzése, annak módszerei, eredményei és hibái. A márciusi határozat számos, igen fontos feladat elé állítja a Járműjavító dolgozóit, vezetőit. Olyan feladatok elé, amelyeket csak a pártszervezet szívós és jó munkájával lehet sikeresen megoldani. Milyen segítséget nyújt a pártszervezet a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, az anyagtakarékosságban, a tervek határidőre történő rendszeres teljesítésében illetve túlteljesítésében? Számos olyan probléma, amivel a lapnak foglalkoznia kell. Á termeléssel foglalkozó írások legtöbbje a felszabadulási, a május 1-i és a második negyedévi terv határidő előtti teljesítéséért folyó munkaversennyel foglalkozik. Rendszeresen hírt ad az üzemrészek és egyének eredményeiről. Versenybeszámolókon kívül mind nagyobb törekvést mutat a lap a kiváló termeLési eredményeket elérő munkások — az ember — bemutatására. Kis, színes riportokban, interjúkban, fényképek közlésével népszerűsíti a legjobbakat és eredményeiket. Mindezzel szervezi, előrelendíti a munkaversenyt. Jól szolgálja az üzem termelékenység növelésére irányuló törekvéseket a lap állandó rovata „Az újító mozgalom hírei“, amelyben rendszeresen ismerteti az üzem újítóinak munkáját. Igen helyes lenne azonban ebben a rovatban újítá★ ★ SAJTÓSZEMLE ★ sí célfeladatokat is közölni. Az önköltségcsökkentés jelentőségével vezércikkben foglalkozik a lap, ezzel is kiemelve annak jelentőségét. Ez eredmények mellett azonban a lap a termeléssel foglalkozó munkája még nem elég átfogó. A június 11-i számban egy versenybeszámoló, egy képriport és „Az újító mozgalom hírei“ szólnak a termelésről. A „Csavarkapocs“ szerkesztő bizottságának meg kell találni a helyes arányt a pártélettel, a termeléssel és egyéb problémákkal foglalkozó írások közlésében. Sokkal több helyet kell adni a termelés kérdéseinek, így jut hely az üzem legfontosabb termelési problémáinak alapos elemzésére, a különböző mozgalmakról — Deák, Zsédely, Nazarova, stb. — írt cikkeknek, a 'helyes munkamódszerek ismertetésére, amik eddig hiányoztak a „Csavarkapocs“-ból. Másik hibája a termelésről írt cikkeknek, hogy túlságosan „rózsaszínűek“, hiányzik például a versenybeszámolókból, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni a tervteljesítés közben, milyen hibák vannak az anyagellátás, a munkaszervezés, a munkaidő kihasználása, a technológiai fegyelem betartása terén. Talán nincsenek ilyen hibák a Járműjavítóban? Vannak. Bizonyság erre az, hogy amikor a szerkesztő nagyobb gondot fordított a dolgozók leveleire, elbeszélgetett a dolgozókkal és kérte őket írjanak műhelyük problémáiról —■ elsősorban az anyagellátás hibáiról írtak. A dolgozók számos más hibára is felhívják a lap figyelmét, ha látják, hogy a „Csavarkapocs“ segítőtársként, bátran kiáll mellettük a hibák mielőbbi kiküszöböléséért, velük együtt száll harcba. A lap egyik legnagyobb hibája: hiányzik belőle a bátorhangú bírálat. Márpedig üzemi lapjaink egyik legfontosabb feladata, hogy a tárgyilagos, elvszerű, kommunista bírálat és önbírálat fórumai legyenek. A „Csavar- kapocs“-nak is ezzé kell válni. A lapnak már van egy-két helyes kezdeményezése ebben az irányban. — „Akinek inge vegye magára“, „Amikor a közönség elfelejt megjelenni“, „Rövidhullámú kisülés, meg a néma telefon“ és egy-két bátorhangú levél —, ezt tovább kell fejleszteni. Bátran nyúljon hozzá mind a politikai munka, mind a termelés és az élet egyéb területének hibáihoz és — mutassa meg azok kiküszöböléséneik helyes módját. Néhány szót a lap kulturális és sportmunkájáról. Bizony ez még igen gyenge. A Járműjavítóban sok tehetséges színjátszó, énekes, zenész, táncos van. Egy levél felveti, hogy kevés segítséget kapnak. A „Csavarkapocs“ siessen segítségükre a kultúrcsoport tagjainak: nemcsak a vállalati támogatás kiharcolásában, hanem előadásaik helyes bírálatával vezesse őket, hogy műsoraik mindenkor az új, szocialista kultúrát tükrözzék. A sportrovat lépjen túl a lagdarúgás, kézilabda és asztalitenisz keretein. Az atlétika, a torna, a kerékpározás, az úszás megszerettetése fontos feladat. A lap ezekről a sportágakról írt cikkeivel elősegítheti, hogy minél több fiatal kapcsolódjon be a sportolásba és szélesebb alapjai legyenek a Járműjavítóban is a tömegsportnak. A „Csavarkapocs“ legutóbbi számai azt bizonyítják, hogy lényegesen megjavult a cikkek nyelvezete. Eltűntek azok a nya- katekert és érthetetlen szövegezésű cikkek, amelyek oly jellemzőek voltak a Járműjavító régebbi lapjára, az „Üzemi újságra“. Akadnak még itt-ott magyartalan kifejezések, amiket gondosabb szerkesztéssel a jövőben ki lehet küszöbölni. És ki is kell küszöbölni, mert az újság nagy hatással van olvasója helyes beszédének és írásának alakulására. A Csavarkapocsmér megtette az első lépéseket a felsorolt hibák kiküszöbölésére. Igen helyes az a kezdeményezés, amely szerirt szerkesztő bizottságot alakítottak és a üzemi lapok közül elsőnek — a szerkesztő bizottság tagjai egy-egy rovat munkájáért felelősek. Sokkal több gondot fordít a lap a mun- káslevelezők írásainak közlésére is. Van azonban még egy igen fontos feladat — elsősorban a pártbizottság feladata! Sürgősen javítsák meg a pártbizottság és a lap kapcsolatát. Nem elegendő, ha a lapszámok elkészítése előtt a pártbizottság egy tagja megbeszéli a szerkesztővel: mit írjanak a lapba. A pártbizottság munkaterve és a szakmai vezetők tapasztalatai, .valamint az üzem előtt álló legfontosabb feladatok alapján körültekintő munkaterv alapján kell dolgoznia a „Csa- varkapocs“-nak. Csak tervszerűen lehet eredményes munkát végezni. A pártbizottság azzal is komoly segítséget adhat r- üzemi újságnak, hogy rendszeresen, alapos bírálatot mond a lapról, ■ időközönként megtárgyalja a lap munkáját. Ez eddig nem történt -neg, tehát pótlásra váró feladat, így lehet csak biztosítani, hogy a lap mindig a legfontosabb problémákkal foglalkozzék. A „Csavarkapocs“ eddigi munkája biztosíték arra, hogy a felsorolt hibákat rövid idő alatt kiküszöbölve még eredményesebben segíti az üzem munkáját:
