Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-28 / 150. szám

1935. JUNIUS SS.. KSDD N ! P L' Ä P h Látogatás a GÖCS gyárépítkezésén K ÉT ÉVVEL ezelőtt serény munka zaja töltötte be a Szabad­ság útja végén, a Köztemető mellett elterülő tájat. Autók, lovaskocsik szállították az anya­got. Munkások és munkásnők százai szorgoskodtak a pirosló téglakupacok, sárga homokdom­bok, felnövő falak körül. Emele­tes épületek emelkedtek ki a földből. Óriásdaruk hatalmas előregyártott betonelemekből gi­gantikus méretű építményt rak­tak össze. A Gördülőcsapágy gyár új. korszerű, hatalmas gépcsar­nokát, egyéb üzemrészeit, iroda­épületeit építették itt. Aztán egyszer csak csend lett a tájon. Megszűnt a munka ezer­nyi zaja. A kihalt építkezésen csak egy-egy éjjeliőrt lehetett látni. Az emberek, akiket oly sokszor lenyűgözött méreteivel és szépségével ez az építkezés, cso­dálkozva és érthetetlenül fogad­ták a változást. Az ellenség ki­használta az alkalmat: a legkép­telenebb rémhírek gyártásába kezdett. Odáig szemtelenkedett, hosv már „tudományos alapot“ is „kidolgozott“, amiért -— szerinte — az építkezésnek „abba kellett maradnia“. A párt Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata meg­adta a sokak előtt érhetetlennek látszó eseményre a feleletet és szétrombolta — az ellenség szá­mos. hasonló mesterkedésével együtt — a debreceni reakciósok „tudományos“ rémhíreit is. A jobboldali elhajlás, a nehézipar fejlesztésének lebecsülése okozta ennek a nagy építkezésnek is a leállítását. A párt azonban nem­csak felfedte a hibák okait, ha­nem megmutatta azok kijavításá­nak módját is. UsMÉT fXfiNKCl, az élet a GÖCS-gyárépítkezésen. ;;; A hatalmas gépcsarnokban járunk Waldhauser György építésvezetővel. 1.6 hektár terüle­ten emelkednek itt 10—14 méter magasba, fonódnak össze, alkot­nak szeszélyes ábrákat a hatal­mas betonelemek. Mintha óriások által horgolt csipkedíszek lebeg­nének a fejünk felett. Az óriás méretek lenyűgözik az embert. Milv nagy kár lett volna az idő prédájára dobni mindezt. Waldhauser elvtárs töri meg a csendet: — Közel egy évig semmiféle munka nem volt itt. Tavaly jú­liusban egy brigád. Bordán Dezső hattagú brigádja kezdett munkához. A meglévő építmé- nvek megerősítése éF megvédé­sük az idő viszontagságaitól — ez volt munkájuk célja. Ez a mun­ka nekünk. építőmunkásoknaV szinte teljesen egyenlő volt az építkezés előbbi szüneteltetésé­vel : nem alkothattunk újat. nem láthattuk, hogyan növekszik ke­zünk munkája nyomán ez a ha­talmas építkezés. Aztán lelkesen folytatja : — Már jobb kedvre hangolt bennünket a második brigád. Rózsa László hattagú bri­gádjának megérkezése és munká­ba állása. No. és különösen az a ♦ hír, hogy Illetékes helyen elhatá-X rozták az építkezés folytatását. 5 Még ez évben teljesen befejezzük* e hatalmas csarnok egyik felé-* nek. az úgynevezett „alacso-* nyabb“ rész építését. * Felmegyünk a csarnok közép-j tetőzetére, innen az „alacso- nvabb“ rész tíz méter magasan lévő tetőzetére. Hét lapos tető­gerincből áll a felső tetőzet. Kö­zöttük a középtetőzetig érő ab­laksorok biztosítják, hogy a nagy gépcsarnok minden részébe el­jusson a fény. A tetőgerinceken lázas munka folyik ezekben a napokban. A „Rózsa“ brigád — azelőtt „Göcs“ brigád — tagjai a felső tetőzet hőszigetelését vég-j zik. Mégpedig a brigád 7 éve* fennálló jó hírnevéhez méltóan. Ez a segédmunkás brigád Debre­cen és a környező vidék szinte minden nagyobb építkezésén ott volt, példamutatóan dolgozott. Göcs József, Rózsa Lász­ló és Dabóczi János 7 éve, Komorai István, Nemes Béla, Vass József, László János közel 5 éve tagjai a bri­gádnak. Értik a módját minden­féle munkának. A GÖCS lakás- építkezésen, a Tejipari Vállalat új üzemének építkezésén, a Bö­szörményi úti nagy raktár építé­sén, a Sámsoni úti, a hűtőházi, a Balmazújvárosig és Hajdúböször­ményi Gépállomás építésén és még egy sor más építkezésen ko- vácsolódott össze a brigád, sajátí­totta el a betonozás, a beton- elemelhelyezés mesterségét. Késés és igazolatlan hiányzás ismeret­len fogalom náluk. Megfogják a munka végét és teljesítményük mindig a 200 százalék körül jár. Most is elsőkként vállalták, hogy már júniusban 56 órás munka­hetet dolgoznak. A felső tetőzet hőszigetelését pedig — augusztus 1-re elkészítik. ^Büszkén mutatják, hogy már két tetőgerincen és a harma­dik harmad részén befejezték a munkát. Pedig csak június 6 óta dolgoznak itt.-— Adjanak elegendő anyagot, — mondja Rózsa László brí- gádvezető — s akkor július 15-re elkészülünk az egész munkával. Ha nem igaz, ne legyen Rózsa László a nevem. A többiek mosolyogva helye-' selnek. Ismét Waldhauser elvtárs veszi át a szót : — Üj módszerrel végezzük a hőszigetelést. Kikísérleteztünk egy új eljárást egészen könnyű szigetelő beton készítésére. Kő- szivacshulladékot törünk össze, egészen kevés cementet és meszet teszünk közzé. Az illetékes bíráló bizottság kiválónak találta az új anyagot. Előnye, hogy sokkal könnyebb, mint az eddig használt anyag. Másrészt sokkal olcsóbb, mert a helyszínen előállítható, tehát nem kell érte szállítási költséget fizetni és kőszivacs hul­ladékból készíthetjük, ami itt igen sok van. A Bordán brigád tagjai a középtetőzetet készítik elő hő- szigetelésre. Kis, ötletes — Wald­hauser elvtárs szerint „vállalati- lag kikísérletezett“ — felvonóval, kalodában szállítják fel a lyuka­csos téglát, 96 literes tartályban a betonkeveréket. Ugyanis a bor­dás rendszerű, igen hosszú tetőzet — különösen a középtetőzet — minden pontjához nem férne hoz­zá még a leghatalmasabb daru sem. így aztán a tetőzeti szellő­zőnyílásokon és az oldalablako­kon át szállítják fel felvonóval az anyagot. Egyébként itt minden újítás „vállalatilag kikísérletezett“ — azaz szerzője ismeretlen. Még az új szigetelő betonnak is. Leg­alábbis Waldhauser elvtárs sze­rint. Azonban a munkások iga­zolták „gyanúmat“ — elárulták, hogy Waldhauser elvtárs mindig azon töri a fejét, hogyan köny- nyítse, hogyan gyorsítsa meg a munkát. A Bordán brigád tagjai is seré­nyen dolgoznak: jó pár hónapja ők sem igen adják 200 százalék­nál lejjebb. Egyelőre még csak nézegeti egymást a Rózsa és a Bordán brigád, de hamarosan „összeugranak“ : kihívják egy­mást versenyre. U.IRA ÉLED a munka a GÖCS gyárépítkezésen. A két brigád teljesítményei, az építkezésvezető nyugtalan, mirtdig valami újítás megvalósítására irányuló törekvé­se minden szónál szebben mu­tatják meg: helyeslik az építke­zés folytatását, mert ez a hatal­mas építkezés hozzánőtt a szívük­höz — mint ahogy mindannyiunk szívéhez. Ny. T. Hajdú-Bihar megyei úttörőkkel A BALATON PÁRTJÁN Több mint kétszáz úttörő paj fással indultam el kísérőként a napokban Balatonmáriára, ahol Hajdú-Bihar megye legjobb, leg­szorgalmasabb tanulóinak 200 fős csoportja vesz részt kéthetes üdültetésben jutalom táborban. Életemben jó néhány évtized már mögöttem van, de a Balaton fodrozó vizét csak most volt al­kalmam meglátni A most felnövő generációnak 8 _10—12 éves korában módja van a magyar tengert, az üdülés örömeit megismerni. Az ország minden részéből érkező úttörők különvonatának utasai harsogó újjongással üdvözölték varratuk ablakaiból a Balaton kékes-zöld víztükrét és egymás után szálltak le a csoportők a Balatonmelletti üdülőknél, hogy kéthetes juta­lom üdültetésüket megkezdjék. A hosszú szerelvény lassan fki­ürült, már csak a debreceni és a megye úttörői ültek a vonaton és várták, hogy a távolabbi Balaton­máriára megérkezzenek. Hatalmas tágas park közepén alig 40 50 méterre a Balaton partjától áll a kastélyszerű épít mény, mely minden kényelemmel fel van szerelve az úttörők részé­re. Hófehér hálószobák sorakoz­nak egymás mellett, frissen mo­sott és vasalt ágyneműkkel terí­tett ágyak mellett fehér szekré nyék sorakoznak, hideg-meleg fürdő biztosítja a higiéniát. Már az első nap bebizonyította, hogy a jó étvágyú fiúknak sem kell problémázni a koszt miatt. Naponta ötszöri étkezésben része­sülnek. A tábor üdülőjének étter­mébe való belépésünknél nemcsak a gyermekek lepődték megr, hanem mi magunk is. Csillogó tisztaság, Ízléses teríték, az asztalokon vá­zákban rózsacsokrok, gondosság, körültekintés látszik az üdülő ve­zetői részéről. Első este vacsorára új burgo­nyát, sertéssültet, mellé salátát és cseresznyét ettek az úttörők. Ér­kezésük napján mindegyik fiúcs­kát megmérték és majd távozás­kor újból, hogy megállapíthassák súlygyarapodásukat. Mindegyik úttörő sötétkék nad­rágot, fehér inget kapott, amihez büszkén viselik a piros kendőt. Orvosi felügyelet biztosítva van a gyermekek részére, egyébként a tábor minden beosztottja szere­tettel foglalkozik velük, hogy az úttörők minél jobban érezzék magúkat a két hét alatt Reggel 7-kor van felkelés, ami­vel megkezdődik a napi foglalko­zás. ebben szerepel a tábor zász­lajának ünnepélyes felvonása, já­tékok. fürdés, szakköri foglalko­zás, h\oióqia földrajzi ismeretek tanulmányozása, és még sok min­den egyéb, ami szórakoztatva ki­tölti a gyermekek egész napját. Balatonmária 400 kilométerre van Debrecentől a polgári, derecs­kéi járás falvaitól, de ez a távol­ság nem akadályozza meg a deb­receni üzem dolgozójának, vagy a görbeházi dolgozó passzt gyer­mekeit, hogy el ne kerüljenek a Balaton partjára. Sok millió forintot irányoz elő pártunk évente a gyermekek üdültetésére, ebből sok százezer forint jut Hajdú-Bihar megye út­törői részére. Ez a gondoskodás lehetővé te­szi, hogy a megye legfiatalabb- jai közül a nyár folyamán több százan megerősödve, megizmosod­va kerüljenek haza a hullámzó Balaton partja mellől! Schwarc Sándor a Ruhagyár pb. titkára ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦*•♦♦♦♦*♦♦♦« KÉTEZER FIATAL TALÁLKOZÓJA BIHARKERESZTESEN A biharkeresztesi járásnak 13 községe van, de a járási szék­helyre, Biharkeresztesre csak Mezőpeterdről lehet vonattal utazni. A közlekedési nehézség nagy gondot okozott a járási DISZ szervezetek vezetőinek, akik még májusban elhatároz­ták: ifjúsági találkozót rendez­nek. Amikor megoldódott a probléma, mert a gépállomások vontatókkal és más szervek te­herautókkal segítettek a fiata­lokon, újabb gondként az vető­dött fel, hol rendezzék az ifjú­sági találkozót': — Komádiban vagy Berek- böszörményben! — hangzott a DISZ járási bizottságának ülé­sén. És akkor állt fel Veréb Já­nos, a MÖHSZ biharkeresztesi járási titkára. A készülődés — Biharkeresztes legyen a találkozó színhelye — mondot­ta. A hely sem probléma, van a községnek olyan legelője, hogy ott akár száz sportpálya is elférne, csak az kell, hogy fogjon össze a község apraja- nagyja és építsünk ennek az első járási ifjúsági találkozó­nak tiszteletére ifjúsági sport­pályát! Többen összenéztek, pillanat­nyi csend támadt. De néhány perc múlva már zsibongás volt a teremben. Tőgyi elv­társnak, a DISZ járási bizott­ság titkárának háromszor is az asztalra kellett csanni. boa? szót kapjon. És azon a májusi délutánon tele tervekkel, el­gondolásokkal véget ért a járási bizottság ülése. Hogy mi történt aztán? Láz­ba jött az egész község. Fiata- lok-öregek építették az ifjúság új otthonát. A gépállomás trak­torokat adott a futópálya készí­téséhez, az asztalos ktsz dolgo­zói az új kapufákat gyalulták, a festők pedig mázolták, a hely­beli Petőfi TSZ fogataival ho­mokot hordott, a tanács enge­délyt adott a közeli erdőből né­hány fa kivágására, hogy a sportpályán kívül szabadtéri színpad, étel és italsátrak épül­hessenek. Mindenütt támoga­tást kaptak a fiatalok, csak Pi- ricz elvtárs, az állami gazda­ság igazgatója húzta félre a száját, amikor a gazdaság segít­ségét kérték. Kosarat kaptak a fiatalok, de ez csak olaj volt a tűzre, amely még acélosabbá tette az elhatározást: A DISZ mégis megmutatja! Es vasárnap... És amikor a felkelő nap su­garai a határ sárguló gabona­tábláit elérték az ifjúsági talál­kozó színhelyén Szilágyi Ist­vánnak, a DISZ jb. ágit. pro- posának, Szűcs Jánosnak, a DISZ községi titkárának és Szombati András járási TSB elnöknek irányításával az utol­só simításokat végezték. Haj­nali fél négytől doboztak a fia­talok. . i Reggel megindult a népván­dorlás az ifjúsági sportpályára. A közeli Ártándról gyalog jöt­tek, Tóidról kerékpárral, Bedő- ről szekerekkel, máshonnan vontatókkal és teherautókkal. Kétezer fiatal gyűlt egybe s közöttük mintegy ezer volt a szervezeten kívüli meghívott fiatal. Ott volt az ifjúsági ta­lálkozón Böte Ilona körösszeg­apáti parasztlány, aki tavasz- szal lépett be a község „Meg- védjük a békét“ termelőszö­vetkezetébe és akinek példáját azóta már számosán követték. A találkozó Tíz órára megtelt a lelátó, amelynek hátterét sok nemzet színpompás zászlója töltött be. Nagy Mihály, a járási pártbizottság első titkára, Mári Sándor másodtitkár, Takács Károly járási tanácselnök, Vé­kony Sándor községi párttitkár, Juhász István községi tanács­elnök és még sokan mások a járás és község életének irányí­tói ültek a lócákon. Tapsra verődtek a tenyerek, amikor megkezdődött a fiata­lok felvonulása, amelyből de­rekasan vették ki részüket az úttörők és a sportolók. A be­rettyóújfalui úttörő fúvószene­kar a magyar és szovjet him­nuszt játszotta, miközben a 11 méter magas rúdra felkúszott az ifjúsági találkozó zászlaja, amelynek aranylóan hímzett betűin a nap fénye csillogott; „Hűség a párthoz, hűség a néphez!“ Jelentés hangzott el, majd Tőgyi Lajos lépett a mikrofon elé és ünnepi beszédet mon­dott. Nemsokára a sortversenyek kezdődtek és a nap melegéhez szokott parasztfiataloknak meg sem kottyant a tűző nap. Dél­után röplabdázás volt, maid kuitúrcsoportok szórakoztatták a fiatalokat. A bedői román nemzetiségi tánccsoport szá­mainak csakúgy, mint a körös- szegapáti kultúrcsoportnak. ■agy a berekböszörményi bábo­soknak egyaránt tapsolt a nagyszámú nézősereg. Estébehajló délutánon, ami­kor a nap tüzes korongja már búcsút intett, nóta csendült a fiatalok ajkán. Tábortűz köré telepedtek le a díszesek és az ifjúsági szervezeten kívüli fia­talok. Aki látta őket, egy nagy ifjúsági családnak tekintette a fiatalokat. Együtt is a helyük ezeknek a lelkes fiataloknak. És a DISZ az, amely egybefog­ja, tanítja és neveli őket. Kár, hogy a fiatalok nagy részének korán búcsúzni kel­lett. Indultak vissza otthonuk­ba, mert reggel már várta őke! a munka. Búcsúztak és egymásnak integettek. Viszontlátásra agy Alább ilyen nagysikerű ifjúsági íaüél- kosóa! {őtójuílijMzat győztesei Sidló Gábor). 4. Munka közben (Szöőr Árpád felvétele). 5. János bácsi (fényképezte Szöőr Árpád). A pályázók között 100—500 fo­rintig terjedő pénzjutalmakat osz­tottak ki. Reméljük, hogy a pá­lyázat eredményei sok fényképe­zés iránt érdeklődőt fognak a fotó szakkörbe vonzani. Szeptember végén megyei fotó­kiállítás lesz, amely iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg az Orvostudományi Egyetemen. Juhász Lajos A napokban történt meg az Orvostudományi Egyetem kultúr- otthona által hirdetett fénykép­pályázat értékelése. A bíráló- bizottság tagjai: Dr. Skutta Ár­pád professzor, Debreceni Lajos, Horváth István, Golánszki Fe­renc, Gisser Gyula és Vitéz Sán­dor. A legjobb képek rangsora a következő: 1. Májusi havazás után (Kocsis Zsolt fényképe). 2. Fantom (fény­képezte Darabos György). 3. Első anoiémiai gyakorlat (fényképezte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents