Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-10 / 108. szám

1953. MÁJUS 10. KEDD N É P L A F 3 A népek käzoüi testi/éci&ég. ÉS B ARÁI SÁ HADSEREGE Köszöntjiik a tiz éve szabad Csehszlovákiát Csehszlovákia, felszabadulása* nalc napja óta tíz esztendő telt. el. Nehéz, küzdelmes, de eredmé­nyekben igen gazdag évek kö­szöntöttek a csehszlovák népre. A kétéves népgazdasági terv ideje alatt eltüntették a pusztító hábo­rú nyomait. Minden akadályt le­győző lelkes munkával sikerült elérniök, sőt igen sok termelési ágban túl is szárnyalniok a há- borúelötti termelés színvonalát. Ot év alatt az ipari termelés a kétszeresére, ezen belül a gép­gyártás a háromszorosára emel­kedett. De nemcsak az ipar területén dicsekedhetnek kiváló eredmé­nyeikkel. A mezőgazdaságban, a falu szocializálásának hatalmas munkájában is nagy léptekkel ha­ladnak előre. Mintaszerűen dol­gozó állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek százai bizonyítják náluk a közös gazdálkodás, a szo­cialista mezőgazdaság felsőbbren­dűségét, és szereznek egyre több hívet a rohamosan erősödő ter­melőszövetkezeti mozgalomnak. Ma már az ország szántóterüle­tének közel felét az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek művelik. Most, a felszabadulási évfordu­ló napjaiban örömmel üdvözöljük a 10 éve szabad Csehszlovákiát, a szabadságával példamutatóan él­ni tudó csehszlovák népet. Kö­szöntjük ipari, mezőgazdasági, kulturális és egyéb eredményeit. Testvéri együttérzéssel örülünk minden sikeréneik, melyekkel egy­re gyakrabban bizonyítja be a vi­lág előtt, hogy mire képesek a szabad országokban alkotó embe­rek. További sok sikert kívánva üdvözöljük azt a népet, melynek fiai közül sokan a magyar mun­kásokkal vállvetve ott dolgoztak hatalmas létesítményeinknek, Sztálinvárosrutk, a November 7 Erőműnek és a többi büszkesé­geinknek a felépítésénél. As űj Csehszlovákia arca ipari üzem létesült azokon a te­rületeken, amelyeket a tőkések a második világháború előtt tu­datosan elhanyagoltak. Vonatko­zik ez elsősorban Szlovákiára. A csehszlovák folyókon hatalmas duzzasztóművek létesültek. Ost- raván egészen rövid idő alatt ha­talmas kohókombinátot építettek. A népi demokratikus Csehszlová­kia acéltermelése öt év alatt túl­szárnyalta Svédország és Francia- ország acéltermelését és ma már majdnem annyit termel, mint Anglia. Csehszlovákia az egy főre jutó barnaszéntermelés szem­pontjából a világ második álla­ma. Energiatermelése jóval túl­haladta Franciaország és Olasz­ország energiatermelését. Cseh­szlovákiában az energiatermelés tíz év alatt több mint háromszo­rosára emelkedett a háború előt­tihez viszonyítva, Megszűnt a munkanélküliség A népi demokratikus Csehszlo­vákiában örökre megszűnt a munkanélküliség, amely a tőké­sek uralma alatt évről évre nagy méreteket öltött. Az ötéves terv ■alatt a népgazdaságban foglal­koztatottak száma egyharmaddal növekedett, és ma is állandóan emelkedik. A nemzeti jövedelem ugyanezen időszak alatt csaknem kétharmaddal lett magasabb. I / vúrosttk, falvak születnek Egész Csehszlovákia területén hatalmas építkezések folynak: új iIrak létesülnek, A rá­segítette a csehszlovák paraszt­ság munkáját. Csupán 1954-ben újabb 3900 traktor (15 lóerős traktorra átszámítva) sietett a falu segítségére. Ezenkívül körül­belül 2 ezer gabonakombájn, más kombájnok százai és egyéb me­zőgazdasági gépek tízezrei eme­lik a csehszlovák mezőgazdaság terméshozamát. gi városokban szinte egyik nap­ról a másikra nőnek ki a földből a korszerű munkásnegyedek. Mindinkább eltűnnek a külvá­rosok düledező munkásvisfcói. Az újonnan épített üzemek mellett a dolgozók részére korszerű la­kásokat létesítenek. A felszabadu­lás óta a nép állama csaknem negyedmillió lakást épített a dol­gozóknál?;. Ezenkívül ’hosszúlejá­ratú állami kölcsönök nyújtásá­val sobtízezer dolgozó épített magának családi házat. Vj élet n csehszlovák falvakban Az ipar soha nem látott fel­lendülése a falvak életét is meg­változtatta. A csehszlovák vidé­ket ma már nem a nadrágszlj- parcellák, hanem a nagy kiterje­désű szántóföldek jellemzik. A legnagyobb mezőgazdasági mun­kálatok idején a traktorok és a kombájnok zajától hangos a cseh­szlovák vidék. A csehszlovák pa­raszt egyre inkább szakít a föld­művelő embert jellemző örökös robottal. Napról napra jobban meggyőződik az egyéni gazdálko­dás hátrányairól és a közös ter­melés előnyeiről. Jelenleg Csehszlovákia összes szántóföldjeinek 44 százalékán folyik társas gazdálkodás. A ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok terméseredményei jó­val túlhaladják az egyénileg dol­gozókét. A nagyüzemi gazdálko­dásra való áttérés igen nagy te­ret biztosít a mezőgazdaság fo­kozott gépesítéséhez: az első öt­éves terv alatt 14 eaer tratet« Klisé műanyagból Stefan Galvanek, a Szlovák Tudományos Akadémia kémiai intézetének munkatársa, hosszas kísérletek után tökéletesítette, a nyomdaipar számára nélkülözhe­tetlen kűiségyártést. Plasztikai műanyagból olyan klisét készí­tett, amely 100 ezer levonat ké­szítéséhez ’ alkalmas. Az eddig is­mert ólom-, cink-klisék csak 13 ezer levonat készítését tették le­hetővé. A műanyag-klisé gyakor­lati alkalmazása igen nagy jövőt jósol az új találmánynak. Csehszlovákia hidat készít Egyiptomnak , A vitkovicei Klement Gott-* wald vasgyárban befejezéshez közelednek az Egyiptom részére készülő hídszerkezetek munkála­tai. A 42 méter hosszú, 200 ton­na súlyú hidat úgy szerkesztet­ték meg, hogy szükség esetén az egész szerkezet 90 fokos szögben elfordítható és így szabad utal biztosít a közlekedő hajdfesssí:. ♦ A felszabadító szovjet hadse- I reg alakulatai hosszú és kitartó | harcok árán 1945. május 9-én az ♦ utolsó fasiszta fenevadat is ki­* űzték Csehszlovákia területéről, j Tíz év telt el azóta, hogy a cseh- I szlovák dolgozó nép kezébe vette ; a hatalmat. E viszonylag rövid i idő elegendő volt ahhoz, hogy j Csehszlovákiáiban örökre felszá­* molják a tőkések, a föidbirtoko­• sok uralmát és az ország elindul- | ion a soha nem látott felvirágzás • útján. | A jólét alapja | A Csehszlovák Kommunista ♦ Párt és a kormány évről évre na- ! gyobb gondot fordít a nehézipar I fejlesztésére, mert tisztában van f azzal, hogy a szén- és az aoélter­* melés, a gépipar és a vegyipar I fejlődése, az állandóan növekvő i energiatermelés elengedhetetlen ! feltétele a könnyűipar és a mező- I gazdaság fejlesztésének. | Csehszlovákia ipari termelése ♦ az első ötéves terv végén több í mint 100 százalékkal magasabb | volt, mint a háború előtt. 1949— ♦ 1953-ban számos új nagyüzem, J nagyolvasztó kezdte meg működé-_ ) tét. A csehszlovák ipar ebben az« í időszakban igen sok olyan gép ; gyártását kezdte meg, amelyet ! azelőtt sohasem gyártottak. A j bányák gépesítésének köszönhető, ♦ hogy a csehszlovák bányák éven­♦ te soktízmillió tonna szénnel ad- j nak többet az országnak, mint a | tőkések ideje alatt. Az ország 1 vas- és acéltermelése is magasan * ’úlhaladja a háború előttit, f Számos új r^aéz- est tétlenül rabló hadsereggé válik. Elkerülhetetlenül arra törekszik, hogy háborút robbantson ki. Ez természetes is, hiszen csupán a háború adja meg létjogosultságát. Ezzel szemben a szovjet hadsereg legfőbb feladata biztosítani a szo­cialista hazát minden támadás el­len és megvédeni a békés építő- munkát, tehát a szovjet hadsereg a béke hadserege. Ezért reménykednek ma az im­perialisták lázas háborús készülő­dései közben az egész világ dol­gozói a szovjet hadseregben és erejében, mert tudják, hogy csak a szovjet hadsereg ereje és le­győzhetetlenségének tudata ret­tentheti vissza a háborús gyújto- gatókat a harmadik világháború kirobbantásától. A világ népei tudják, hogy a szovjet hadsereg nem épít sehol sem támaszponto­kat, nem igyekszik repülőtereket, kikötőket szerezni más országok­ban, tudják, hogy nem avatkozik békés építőm unkájának, a szocia­lizmus felé haladó hazánk füg­getlenségének védelmében. A monopoltőkések újabb hábo­rú kirobbantásában látják a ne­hézségeikből való kivezető utat. A bélre felett azonban őrt áll a szov­jet hadsereg, amelynek ereje és népszerűsége a világ összes dol­gozói előtt leküzdhetetlen aka­dályt képez a világ összes impe­rialistáinak tervei számára. Ezért a világ felszabadult és még fel nem szabadult népei tudják, hogy a szovjet hadsereg a többi népi demokráciák hadseregével együtt mindenképpen győzelemre viszi a haladó emberiség ügyét. A szovjet hadsereg most tíz éve fejezte be a német fasiszta had­sereg és államgépezet teljes szét­zúzását. A győzelem ünnepén kö­szöntjük a népek szabadságának, a demokráciának, a békének vé­delmezőjét, a hős, legyőzhetetlen szovjet hadsereget. . bele más országok belügyeibe. 1 , Tudják azt is, hogy nem igyek- I : szik és soha nem is igyekezett j i más országok elfoglalására. „Az . oroszok érkezték elsőnek hozzánk t ; és elsőnek hagyják el országun- 1 kát — írta a norvég „Aftenpos- I ten“ című lap a szovjet csapatok i ■ Norvégiából való távozásakor. — i ... Hadd tudják meg az oroszok, i amikor elhagyják országunk te- c rületét, hogy baráti nép búcsúz- i tatja őket...“ e A szovjet hadsereg ma már nem i áll egyedül a béke, a demokrá- e cia, a népek függetlenségének c vártáján, mint valaha. A népi de- r mokráciáknak is van már hadse- 1 regük, még pedig népi, új típusú hadseregük, mélyet ugyanazon f alapelvek vezetnek, mint a dicső s szovjet hadsereget. A Magyar z Népköztársaság néphadserege is s új típusú hadsereg, amely egyre a erősödik öntudatban és fegyver- tí zetben és szilárdan őrt áll népünk s » ♦ o♦ 4» • ♦ «o4» « <s 1. Lenin elvtárs mondotta a szov­jet hadseregről: „Eszembe jut egy eset, mely­nek nem is olyan régen voltam tanúja a finn vasútvonalon, a vonat egyik kocsijában: Láttam, hogy az utasok mo­solyogva hallgatnak egy öreg anyókát és megkértem, fordít­sák le szavait. A finn asszony a régi hadsereg katonáit a forra­dalmi hadsereg katonáival ha­sonlította össze, és arról beszélt, hogy az előbbiek a burzsoázia és a földbirtokosok érdekeit vé­delmezték, az utóbbiak pedig a szegény emberekét... „Most már — mondotta — nem kell félni a fegyveres embertől.“ Azt hiszem — folytatta Lenin elv­társ, — hogy nagyobb elisme­rést a vörös hadsereg számára elképzelni is bajos.“ Azóta harminchárom év telt el. Az egész világ dolgozói tisztelik a szovjet „fegyveres embert“, a felszabadító harcost. A világ egy­szerű emberei most a nemzetközi helyzet feszültsége fokozódásá- n£*.k időszakában beléje helyezik reményüket, azt remélik, hogy a szovjet hadsereg legyőzhetetlen ereje megvédi a világot a harma­dik világháború kirobbantásától. Az imperialisták tudatosan a legaljasabb szenvedélyeket szít­ják a tőkés országok katonáiban, sőt mo6t a világ legagresszívebb, legtámadóbb, legembertelenebb hadseregének, a Wermachtnak felfegyverzésére tettek jelentős lépéseket. J. Wallis amerikai új­ságíró igy fogalmazza meg az amerikai katona ideológiáját: „Hadd legyen meg más népeknek a maguk rendszere. A mi rend­szerünk — a gyillcolás. Ez ameri­kai rendszer s ezért a legjobb.“ Ez az újságíró megállapításának első részében nem is téved, ezt bizonyította be a koreai háború folyamán az amerikai hadsereg*; által elkövetett, még a náci had- j sereget is túlszárnyaló mérhetet-j lenül sok gonosztett. Viszont a; megállapítás második része té-1 védés, mert éppen a koreai hábo- j rú bizonyította be, hogy a gyil-! kolás rendszere nem a legjobb,! hiszen az a gyilkos banda nyil-j vánvaló vereséget szenvedett a! Koreai Demokratikus Köztársa-! ság haderejétől, mely a demokrá- j ciát, a dolgozó népet képviselte- és védte. j A szovjet hadsereg az országok j közti barátság hadserege, az cl- f nyomott népek felszabadításának ♦ hadserege, amelynek ereje abban J van, hogy megszületése óta a | nemzetköziség szellemében, más í országok népeinek és jogainak * tiszteletben tartása szellemében! nevelkedik és működik. A szov- í jet hadsereg születése óta soha-; sem sértette meg más népek jo-| gait és érdekeit, sohasem támadt j más népek függetlensége és sza-i badsága ellen. ! DlI ! A szovjet hadsereg, a Nagy Ok- $ tóberi Szocialista Forradalom szü-1 lőtte a népek közti béke védelme- í zésével kezdte meg életét, és min- * dig határtalan odaadással szolgál-! ta a béke ügyét, ebben teljes mér- f tékben különbözik minden tőkés; állam hadseregétől. A kapitalista | országok hadseregét a honvédé- j lem ürügye alatt olyan rablóhá-! borúk lefolytatása céljából tart-1 ják fenn, amelyek nélkül lehetet-j len növelni a nagy monopóliumok ♦ profitját, másrészt pedig a belsr I elnyomásra használják fel, azaz a| kizsákmányoló rendszer fenntar- • tilsára. Ezért minden tőkés had- * sereg, bármilyen jelszavakat han-1 goztaf. is, bármilyen ürügyekkel í jg j-adi-w utóbb elkerülhe-f

Next

/
Thumbnails
Contents