Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

2 NÉPLAP 1956. MÁJUS S. VASÁRNAP H Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás as 1. oldalról) 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az ÉPÍTŐ­IPAR termelése öt év alatt 169 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal léte­sített gazdasági kapcsolatokat. A gyáriparba és az építőiparba öt év alatt kb. 500 000 új MUN­KÁS ÉS ALKALMAZOTT KE­RÜLT. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több mint 70 százaléka 500-nál több munkást foglalkoztató nagyüze­mekben dolgozott. A MUNKA TERMELÉKENY­SÉGE 1949-től 1954-ig a gyár­iparban 46,6 százalékkal, az épí­tőiparban 47,4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növekedé­sét 63 százalékban a munkáslét- szám, 37 százalékban a munka termelékenységének növelése ré­vén érte el az ipar. A termelékenység növekedésé­hez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munkaver- seny és az élenjáró munkamód­szerekkel dolgozó sokezer szta­hanovista. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az egyes iparágaik. A SZÉNTERMELÉS 1949-ről 1954-re közel megkétszereződött: az 1949. évi 11,8 millió tonnával szemben 1954-ben már 22 millió tonnát termeltek. A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt 3,5 milliárd forintot, a nehézipari beruházások 12,8 százalékát fordították. őt év alatt 33 úi aknát helyez­tek üzembe. Az új termelőegy­ségek az ország széntermelésé­nek mintegy ötödrészét adják. Több új korszerű szénosztályozó is épült, többek között Orosz­lányon, Dudaron, Komlón, Bálin­kén. Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gé­pesítése. A csákányozást egyre inkább a gépi feltőkalapács vál­totta fel és a robbantás előkészí­tésének nagv részét is gépi fú­rókkal végzik. A legutóbbi évek­ben több mint ezer munkahelyi szállítógép üzembehelyezése lé­vén a kitermelt szénnek már mintegy felét gépekkel szállítot­ták, míg 1950 előtt a munka­helyi szállításnak csak egynegye­dét végezték géppel. Nem volt kielégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gé­pesítése. A szénbányászat gyorsütemű fejlesztése ellenére az ötéves tervidőszak második felében időn­ként szénellátási nehézségek léptek fel. A sok szenet fogyasz­tó iparágak (kohászat, építő­anyagipar, vegyipar stb.) terme­lése gyorsabb ütemben emelke­dett, mint a széntermelés. A ne­hézséget fokozta, hogy a termelt szén minősége nem volt kielégítő. A széntermelés — a szénvagyon megoszlása által indokolt ará ryon túlmenően egyre inkább az alacsonyabb fűtő értékű barna szenek és a lignit felé tolódott el. A KŐOLAJ TERMELÉSE 1954-ben 711 000 tonnával, mint­egy 140 százalékkal volt több, mint 1949-ben. 1954-ben közel 300 olajkúttal több működött, mint 1949-ben. 1951-ben nyitották meg a nagy- lengyeli olajmezőt. A VILLAMOSENERGIA TER­MELÉS öt év alatt közel meg­kétszereződött. 1954-ben 4,8 mil­liárd KWO villamos energiát ter­meltek, az 1949. évi 2,5 milliárd KWO-val szemben. A villamos­erőművek teljesítőképessége 1954-ben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvo­nalat. Üzembehelyezték többek között az újjáépített Mátravidéki EiAművet, s a teljesen újonnan éoített November 7 és a Sztálin Vasmű Erőművet. Az ötéves terv alatt összesen 19 új villamosener gia termelőegység kezdte meg működését. A villamosítás to-, vábbi fokozását biztosítja az öt­éves tervidőszakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tisralökl Vizierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955-ben üzeni- behelyeznek. Az erőművek teljesítőképessé­gének fokozása nem biztosította teljes mértékben a gyors ütem­ben növekvő energiaszükséglet kielégítését, ezért a meglévő erő­müvek nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosener- gia-elosztás sem volt elég terv­szerű, ezért egyes időszakokban energiakorlátozásokra volt szük­ség. A villamos-energiaellátás­ban fellépő zavaróikat sikeresen küszöbölte ki az ipari energia- gazdálkodás 1954. februárjában bevezetett új rendszere: a „me­netrend szerinti gazdálkodás“. . A VASKOHÁSZAT terme­lése 1954-ben 118 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvo­nalat. Az ötéves terv utolsó évé­ben acélnyersvasból 419 000 ton­nával 105 százalékkal, martin­acélból 508 000 tonnával 65 szá­zalékkal, elektroacélból 124 000 tonnával 157 százalékkal, henge­reltacélból 348 OOP tonnával 74 százalékkal termeltek többet, mint 1949-ben. Jelentősen bővült a vaskohá­szat teljesítőképessége: üzembe­helyezték Csepelen az új cső­gyárat, a Lenin Kohászati Mű­vek 700 köbméteres ..Béke“ 'ko­hóját, a Szítálin Vasmű nagy ko­hóját és két martin kemencéjét, bővítették a Lőrinci Hengermű­vet, Az ötéves tervidőszakban épült fel a Lenin Kohászati Mű­vek 1955. első negyedében üzem­behelyezett középhengersora. Az ötéi<=s tervidőszak alatt lé­tesített új beruházások és a meg­lévő termelőberendezések átépí­tése nagymértékben emelte a vaskohászat műszaki színvonalát, növelte a kohók fajlagos teljesít­ményét, fokozta a kohászat gaz­daságosságát. A hengerművek —- elsősorban a finom lemezsorok — teljesítő- képességének növekedése nem tartott lépést a fokozódó szük­ségletekkel s a termelés sem volt eléggé programszerű. Jelentősen fejlődött a színes­fém kohászat legfontosabb alap­anyagát termelő BAUXITBÄ- NYÄSZAT. Az 1954. évi bauxit- termelés 700 000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949. évi termelést. 1952-ben állították üzembe a halimbai bauxitbánya devecseri üzemét. Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában új telepeket nyitottak meg. Az új telepek termelése az 1954. évi bauxittermelésnek több mint fe­lét szolgáltatta. Gyors ütemben nőtt a BALJ- XITFELDOLGOZÁS: a timföld­termelés 1949-ről 1954-re 101000 tonnával — 330 százalékkal, az aluminiumtermelés 18 400 tonná­val — 127 százalékkal emelkedett. Az aluminiumfélgyártmányok ter­melése közel megnégyszereződött. A VEGYIPAR TERMELÉSE 1954-ben 1949. évhez képest csak­nem háromszorosára emelkedett. 1954-ben a szerves vegyipar 161,7 százalékkal, a gumiipar 188,3 szá­zalékkal, a gyógyszeripar 451,8 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben. 1954-ben 64 százalékkal több műtrágyát — ezen belül 90 szá­zalékkal több foszforműtrágyát — 122 százalékkal több kénsavat, 42 százalékkal több marónátront, négyszer annyi anilinfestéket, tíz­szer annyi DDT növényvédő ha­tóanyagot termelt a vegyipar, mint 1949-ben ; A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanya­gok gyártását és számos — ko­rábban importált — gyógyszert termelt olyan mennyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fedezése mellett exportra is jutott. Az ötéves tevidőszaik alatt új, A GYŐZELEM ÜNNEPE (A vezércikk folytatása) íorszerű vegyigyárak létesültek,} cöztük a Tiszamenti Vegyimű-J zek, a Hajdúsági Gyógyszergyár,$ ) Veszprém megyei Festékgyár, j az Ipari Gázgyár, a Zalai Aszfalt-? ?yár. Az elsősorban hazai nyersanya­gokat felhasználó szénfeldolgozó vegyipar és a műanyaggyártás nem fejlődött kellő mértékben. Nem volt kielégítő a műtrágya­termelés fejlesztése sem, de az öt­íves tervidőszakban épített ka­zincbarcikai új műtrágyagyár és i Péti Nitrogénművek új műtrá­gyaüzeme — amelyeket 1955-ben helyeznek üzembe — biztosítják a műtrágyatermelés nagyfokú nö­velését. Az ötéves terv időszakában a GÉPIPAR — az ipar vezető ága lett. Míg 1949-ben a gyáripar ter­melésének csak 19 százalékát ad­ta, addig 1954-ben ez az arány közel 28 százalékra emelkedett. 1954-ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több, mint 1949- ben. A gépipar fontosabb termé­kei közül 1954-ben 103 százalék­kal több csúcsesztergapadot, 138 százalékkal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergépkocsit. 553 százalékkal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, 50 százalékkal több 15 lóerőegy­ségre számított traktort és 37 szá­zalékkal több cséplőgépet gyár­tottak, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban a gép­ipar számos új gyártmány elő-; állítását kezdte meg. így többek; között: új bányagépek (F. 4. fej-; tőrakodógép, Sz. 153 rakodógép,! forgókalapácsos réselőgép, villa-J mos kézi szénfúrógép, végtelen! köteles szállítógép stb.); újtípusú! szerszámgépek (univerzális esz-! tergapad, sugárfúrógép, egyete-! mes körköszörű stb.); villamos-! ipari cikkek (nagyfeszültségű és! nagyteljesítményű kondenzáto-! rok, korszerű hangrögzítő bérén-i dezések, stb); új mezőgazdasági' gépek (arató-cséplőgépek, lánc­talpas Diesel-traktor, függesztett kultivátor, fejőgép stb.); új építő­ipari gépek (Dumper, hordozható betonkeverőgép stb.); közlekedési eszközök (újtípusú elektromos mozdony, trollibusz, háromten­gelyes terepjáró gépkocsi, farmo­toros autóbusz, háromrészes „Har­gita“ motorvonat stb.) gyártása indult meg. A gépiparban öt év alatt szá­mos új vállalat kezdte meg mű­ködését, köztük a Kiskunfélegy­házái Bányászati Berendezések Gyára, a Gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár, a Gyújtógyertyagyár, a Sztálinvárosi Gépgyár, a Jászbe­rényi Aprítógépgyár, a Békéscsa­bai Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Préslégszerszámgyár, a Mecha­nikai Mérőműszerek Gyára, a Ganz Árammérőgyár és az Elek­tronikus Mérőműszerek Gyára. Ezenkívül jelentős bővítéseket és korszerűsítéseket hajtottak végre: többek között lényegesen bővítet­ték a Ganz Vagon- és Gépgyárat, a Gheorghiu Dej Hajógyárat; — a Vörös Csillag Traktorgyár új dumperszereldével és öntőcsar­nokkal, az EMAG két-két kom- bájnszerelőcsamokkal, az RM Művek új kerékpárcsarnokkal bő­vült. A Csepel Autógyárat átépí­tették és korszerűsítették. A terv­időszak végén közvetlen befejezés előtt állt a Soroksári Vasöntöde. A gépipar gyorsütemű fejlesz­tése lehetővé tette az egész ipar és ezen belül, elsősorban a ne­hézipar mind több új és korsze­rűbb géppel való ellátását, az építőipar és a mezőgazdaság nö­vekvő mértékű gépesítését, a köz­lekedés fejlesztését, az export- szállítások növelését, valamint a honvédelem megerősítését. Az el­ért eredmények ellenére nem fej­lődtek kielégítő mértékben a gép­iparnak azon ágai, amelyek a könnyű- és élelmiszeripart, és főként a mezőgazdaságot voltak hivatva ellátni gépekkel, munka­eszközökkel, Az ÉPÍTŐ ANYAGIPAR TER­MELÉSE 1954-ben 1949. évhez képest több mint két és félszere­sére növekedett. A cementterme­lés mintegy kétszeresére emelke­dett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. Felépült a Mályi Téglagyár, to­vábbá a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, az Uzsai Kőbánya, há­rom új épületelemgyár. Megindult a bővített Dorogi Mészmű próba- üzemeltetése. Az építőanyagipar műszaki színvonala is növekedett: 1954- ben a nyerstéglamennyiség több mint felét villamosított berende­zéssel • állították elő, a téglaszárí­tásnak pedig mintegy 20 százalé­kát korszerű műszárítóban végez­ték. Az 1954-ben termelt tégla­mennyiségnek már több mint 70 százalékát a lényegesen magasabb termelékenységű gyorségetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az ÉPÍTŐIPAR Az egész építőipar termelése 1954-ben 169 százalék­kal, ezen belül az állami építő­iparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lé­nyegében — az elmúlt öt év alatt indult meg a korszerű nagyüzemi termelési eljárások bevezetése. Az 1954. év végén az állami épí­tőiparnak csak a fontosabb gé­pekből több mint 120 000 lóerőt képviselő géppark állott rendel­kezésére: Elsősorban a legnehe­zebb fizikai erőkifeitést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 300 földmunkagép alkalmazásával 1954-ben a földmunkának már 48 százalékát, több mint 1500 be­tonkeverőgéppel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverő­vei a munkák 55 százalékát vé­gezték el gépi erővel. Az anyag- szállítás gépesítését közel ezer daru, háromezer szállítószalag', több mint 200 keskenvnyomtávú mozdony, motoros és villamos tar­goncák segítették elő. Az építő­ipar gyorsabb, eredményesebb munkáját, szolgálták az előregyár­tott építési elemek. 1954-ben az építkezés helyén előregyártott ele­meken kívül már 244 000 köbmé­ter üzemileg előregyártott szerke- zetet használtak fel az építkezé­seken. Az építőipar a fokozódó gépesí­tés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az épít­kezések minősége sem. Az építő­ipar lemaradt a lakásépítkezések korszerűsitésével, a lakások épí­tési költsége magas, az építkezé­sek és főként a befejező munká­latok elhúzódnak. A KÖNNYŰIPAR TERMELÉ­SE 1954-ben kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben 59 millió négyzetméter painutszövettel, 3,5 millió négyzetméter selyemszövet­tel, 10 millió négyzetméter len-, kenderszövettel, 7,7 millió pár pa­mutharisnyával, hatmillió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949-ben. A ruházati ipar terme­lése több mint négy és félszere­sére emelkedett. Az utóbbi években jelentősen bővült a könyűipari cikkek vá­lasztéka és javult a termékek mi­nősége. Megindult a nylonból ké­szült női harisnya, a perion fel- használásával gyártott férfi- és gyermek harisnyák termelése. Az ötéves tervidőszak során kezdték meg működésüket a Sze­gedi Textilművek és a Kaposvári Textilművek. Jelentősen bővnit öt év alatt a Kőbányai és a Lő­rinci Fonógyár teljesítőképessége is. Az országban a fonóorsók szá­ma öt év alatt több mint száz­ezerrel növekedett. A len- és ken- iFolytatása a 3. oldalon) mindaz az eredmény, amit elér­tünk, elsősorban a Szovjetunió nagy győzelmének köszönhető. Négyszázéves szolgaságból a mi sokat szenvedett népünket a Szovjetunió szabadította fel, és egy még szörnyűbb sorstól, a náci rabszolgaságtól is megszaba­dított bennünket. Több mirt négyszáz év után ismét az egyen­lő jogú nemzetek sorába léptünk és azóta a haladó világ előtt meg­becsült eredményeket értünk el. A legnagyobb azonban, amit a hős szovjet népnek köszönhetünk, hogy a mi hazánkban a dolgozó ember ismét emberré vált — hi­szen azelőtt csak eszköz volt a tő­kések, földesurak, majd utóbb a nácik kezében. Ma az állam és a párt gondoskodásának középpont­jában az ember áll és ezért mind­nyájunk emberi méltósága mér­hetetlenül ímegnövekedett. Vég­telenül büszkék vagyunk ar­ra, hogy az épülő szocialista ha­za dolgos polgárai vagyunk! Tíz év telt el — és ma ismét minden eredményünket 'háború fenyegeti a maga minden borza i- cnával, atombombájával, koncent­rációs táborával, ki végző osztagá­val, új Dachauikkal és Ausohwi- tzokkal. Sorsunk nem lenne, és iim is lehetne kétséges: kis nép létünkre minden bizonnyal az imperialisták martalékai lennénk, ha nem állana mellettünk minden hatalmával, erkölcsi és megmér­hetetlen anyagi erejével a Szov­jetunió. A Szovjetunió ma még erő­sebb, még egységesebb és még hatalmasabb, mint valaha volt, ezért bizton meg lehet mondani; ha az imperialisták nem tanulnak Hi-tlerék gyászos esetéből, ha mégis kirobbantják a népek béke­akarata ellenére á harmadik vi­lágháborút, ez az imperializmus teljes pusztulását hozza majd ma­gával! £ ismét háborús fellegek tornyo- a ♦ sulnak fejünk felett. Az amerikai ( ♦ imperializmus terjeszkedése és i ♦törekvése a világuralomra ismét , Juj háború rémével fenyegeti a vi- j Jtagot. Az Atlanti Szövetség, a . “Nyugateurópai Unió, a SEATO és i “más katonai tömbök és blokkok - ! lösszekovácsolásával igyekeznek a i ! »háború kirobbantását s az új ; !!hadseregek létrehozását meg- ; '’könnyíteni. Világuralom! Ez volt < “Hitlerek célja, is ezelőtt 15—20 “évvel... ;; Az Egyesült Államok és Anglia ; “vezető körei tevőlegesen támogat­ják a német fasisztákat, hogy ! [kirobbantsák a háborút a Szov- ; üjetunió ellen. Ámde a történelem ; !!keresztülhúzta számításaikat: ki­robbant a második világháború, s • “ebből a hitleri Németország nem “csupán megnyirbálva, hanem tel­jesen szétzúzva került ki. A “Szovjetunió pedig nem meggyen- “gülve — ahogy az imperialisták [várták — hanem megerősödve .'.’.került ki abból. .!! A tőkés rendszer is meggyen- jgült, mert az országok egész so­mira vált ki a tőkés államok lán- í ; ;colatából. Az angol és amerilcai ' ;;imperialisták tehát mélységesen I “csalódtak várakozásukban. A csa- , Jlódást még fokozta, hogy a Szov- Sietunió győzelme folytán a há- Übórú után újabb államok, köztük ■Üa világ legnépesebb állama, a Kí­• • nai Népköztársaság is lerázta ma­• ;gáról az imperializmus bilincseit, j A Szovjetunió, a világ első szo- [tcialista államának nagy győzelme ja fasizmus felett, újabb hatalmas i győzelmek gyökere és kiinduló [i pont ja lett! il Egyik nágv jelentőségű tény, j ♦ ami az elmúlt tíz évben történt, -jhogy a kelet-európai országok .♦megindultak a szocializmus épi- .1 tűsének útján és ezen az úton ;Í hatalmas győzelmeket értek ei. -XTekintsünk csak körül hazánk- -Xban, vagy akár megyénkben: 1 ♦ ..nm.imiÉiniminnmxtun

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents