Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

laS5. MÁJUS 8. VASÁRNAP NÉPLAP 3 fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról) der ipari - termelés növelésére üzembe helyezték a Sarkadi Ken­dergyárat és a mikósdpusztai len­üzemet. Több új ruhagyár — köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapesten — megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját. Az ötéves tervidőszakban kezd­te meg működését az ország első szalmacellulozegyára Szolnokon. Az ÉLELMISZERIPAR mint­egy 170 százalékkal termelt töb­bet 1954-ben, mint 1949-ben. A fejlődés — elsősorban a mezőgaz­dasági termelés ingadozása kö­vetkeztében — nem volt egyen­letes. 1954-ben az élelmiszeripar 101 000 tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyümölcskon- zervet, négyszerannyi cukorkát, csokoládéárut és több mint négy­szer annyi sört termelt, mint 19t9-ben. Az élelmiszeripar fejlesztésére létesítették a debreceni, győri, kecskeméti, szegedi hűtőinari üzemüket. Zalaegerszegen, Deb­recenben, Szolnokon új korszerű tejfeldolgozó üzemek létesültek, öt év alatt a tejfeldolgozó üze­mek teljesítőképessége több mint 37 százalékkal nőtt. 1950. óta 10 kenyérgyár, illetve nagyobb sütő­üzem létesült, többek között Sztá- linvárosban, Komlón, Veszprém­ben, Ózdon. A könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelésének növekedésében jelentős szerepet játszottak a he­lyi ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek. * * * Az ipar fejlődése az ötéves tervidőszakban — az elért igen jelentős eredmények mellett — nem volt minden tekintetben za­vartalan. A munka termelékeny­sége a gyáriparban az Ötéves terv első éveiben igen gyors ütemben nőtt, a növekedés üteme később lassult, sőt 1954-ben a termelé­kenység közel egy százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt meg­felelő az anyaggal és az energiá­val való takarékosság, ezért azj anyagfelhasználás az indokolt J mértéken felül nőtt. A termeié- j kenvség nem kielégítő emelkedé­se, valamint az anyagtakarékos-3 ság hiánya következtében az ön-] költség sem az iparban, sem az ] építőiparban nem csökkent azj előírt mértékben, sőt a tervidő- ] szak utolsó évében emelkedett. 1 Az iparosítás érdekében végre- ] hajtott beruházásoknál nem min- j dig és nem kellőképpen érvénye-] sültek a gazdaságosság szempont-] jai. A beruházások egy része a ] tervezettnél többe került, nem] készült el az előírt határidőre. A ] nagy és új beruházások mellett ] az ipar több területén nem for- ] dítottak kellő gondot a meglevő ] gépek és felszerelés felújítására, j rendszeres karbantartására. Az ötéves tervidőszakban — el- j sősorban a régebbi üzemekben —] nem fejlődött kellőképpen az ipar í műszaki színvonala. A gépesítés, ] az automatizálás és a legkorsze-« rűbb gyártási eljárások alkalma- 4 zásának mértéke nem volt kielé­gítő. A húsz budapesti üzem felhívására négy és fél millió forintot mé terven felül a Hajdúsági Gyógyszergyár III. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordítottak: öt év alatt 9,2 mil­liárd forint, az összes beruházá­sok 13,8 százaléka jutott mező- gazdasági beruházásokra. A terv­időszak alatt 13 200 traktort, 2200 arató-cséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12 000 traktorekét, 4900 traktoros vetőgépet. 3600 kévekötő-aratógépet és több tíz­ezer más kisebb mezőgazdasági gépel kapott a mezőgazdaság, öt év alatt több mint 150 000 kát. holdat tettek öntözhetővé, mint­egy 360 000 holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése — a jelentős beruházás ellenére — nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdaság­gal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése meg­teremtette a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szán­tóterületének egyharmada tarto­zott a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek. A me­zőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mező- gazdasági termelés növekedésé­ben. Az új szocialista nagyüze­mek egy része kezdeti nehézsé­gekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gé­pesítés és fejlett agrotechnika eredményeit, s a mezőgazdasági termelés még túlságosan nagy­mértékben függött az időjárástól. A mezőgazdaság NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI TERMÉKEKBŐL együt­tesen 1954-ben 12 százalékkal na­gyobb mennyiséget termelt, mint 1949-ben, megközelítőleg annyit, mint a jó időjárás következté­ben rekordlermésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954-ben 16 százalékkal volt na­gyobb, mint 1949-ben. A,z ötéves tervidőszakban — az 1931—40. évek átlagához ké­pest — megváltozott a növény- termelés szerkezete: megnöveke­dőit a munkaigényes, nagyobb­részt ipari kultúrák aránya: csök­kent a külter.jesebb növényterme­lési ágazatok — elsősorban a ga- bonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszakában a KENYÉRGABONA átlagtermése mintegy hét százalékkal volt ma­gasabb az 1931—40-es évek átla­gánál. az átlagtermés növekedése azonban nem pótolta a vetésterü­let csökkenését (1938-ban a vetés- terület 40,9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt öt év átlagában ez az arány 35 száza­lék körül mozgott). Az egy' fóré Mezőgazdaság jutó kenyérgabonafogyasztás 1954- ben magasabb volt, mint 1938- ban. A legfontosabb TAKARMÁNY­NÖVÉNYEK közül a kukorica és az árpa termésmennyisége öt év átlagában némileg meghaladta az 1931—40-es évek átlagát, a zab­termelés csökkent. Az állatállo­mány takarmányellátása az öt­éves terv éveiben nem volt ki­elégítő. A BURGONYA termésátlaga öt év átlagában kát. holdanként 4,4 mázsával, 11,1 százalékkal volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. A CUKORRÉPÁBÓL az öt év átlagában több mint kétszerany- nyit termeltek, mint az 1931—40- es évek átlagában. A TEXTILIPARI NÖVÉNYEK vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett. Az OLAJOSNÖVÉNYEK vetésterüle­te csökkent. Zöldséget 1954-ber, több mint 150 százalékkal na­gyobb területen termeltek, mint 1949-ben. A RIZS vetésterülete és ter­mésmennyisége 1954-ben 1949­hez viszonyítva mintegy három­szorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40 000 kát. hold üzemi GYÜMÖL- CSÖST és 9300 kát. hold (ebből 1954-ben 2900 kát. hold) SZŐLŐT telepítettek. Az új telepítés azon­ban nem pótolta a kiöregededett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában az ÖNTÖZÖTT TERÜLET meg­növekedett: 1954-ben több mint háromszor annyi területet öntöz­tek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9,5- szeresére növekedett. Az öntözött terület további nagymérvű növe­lését teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített Tiszalökí Duzzasztómű és a Keleti főcsa­torna. A NÖVÉNYTERMELÉS fejlesz­tését szolgálta a MŰTRÁGYA FELHASZNÁLÁS növelése és a fokozódó gépesítés. 1954- ben a műtrágya felhaszná­lás mintegy 160 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. A szo­cialista nagyüzemek egy kát. holdra jutó műtrágya felhaszná­lása az ötéves terv végén ki­lencszer annyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istéllótrágyázdtt terület is. 1954. év végén 312 GÉPÁLLO­MÁS működött. Az egy gépállo­másra jutó erőgépek száma 1950 óta 68,4 százalékkal nőtt. A gép­állomások által végzett összes gépi munka mennyisége az öt­éves tervidőszak alatt több tjiuit. megkétszereződött és az egy trak­torra jutó munkateljesítmény 16,3 százalékkal emelkedett. A növényápolást a kapásnövények és szálastakarmányok betakarítá­sát csak kismértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954- ben már az őszi mélyszántás 98,7 százalékát, a tarlóhántás 98,9 százalékát, az aratás 68,3 száza­lékát, a sorközi kapálás 21,1 szá­zalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel. A háborús károk következté­ben csökkent ÁLLATÁLLO­MÁNY már 1950 elején elérte a háború előtti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950 és 1955 tavaszán vég­rehajtott állatszámlálás adatai szerint a SERTÉSÁLLOMÁNY öt év alatt 5,5 millióról 5,8 millió da­rabra nőtt, a SZARVASMARHA­ÁLLOMÁNY öt év alatt 4,2 szá­zalékkal csökkent. A szarvas- marhaállományon belül csökkent a tehenek aránva. A tejhozam nem volt kielégítő. A LŐÁLLOMÁNYr az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott! a JUHÁLLOMÁNY a tervidőszak alatt 78 százalékkal — évről évre egyenletesen nőtt. t * * Az ötéves terv éveiben lénye­gesen előrehaladt a mezőgazda­ság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazda­ság és 4381 termelőszövetkezet működött. Az ÁLLAMI GAZDASÁGOK szántóterülete öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. Bár az állami gazdaságok termelési eredményei a legtöbb területen meghaladták az országos átlagot, még nem 'használták ki eléggé a nagyüzemi gazdálkodás lehetősé­geit. Az állami gazdaságok sze­repe a lakosság és az ipar ellá­tásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése öt év alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954-ben már a be­gyűjtött mennyiség jelentős há­nyadát: a kenyérgabona 19 -zá- zalékát, a rizs 49, a tej 21.5 szá­zalékát és a gyapjú 27,7 százalé­kát adták az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok állatál­lománya öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vágó­marha 23,3 százalékát, a vágóser­tés 53,6 százalékát adták az álla­mi gazdaságok és állami hizlal­dák. Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső tejhozam 2744 literre emelkedett. Az állami gaz­daságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takarmányer- melés alacsony színvonala. Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökeret vert a TERMELŐ­SZÖVETKEZETI MOZGALOM. Az 1953 és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az eimúlt év végén csaknem kilencszer annyi család hatszor annyi földterüle­ten gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek jelen­tékeny része megszilárdult. Lé­nyegesen javult a munkafegye­lem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek eredményeként 1954-ben a termelőszövetkezetek csaknem 40 százaléka már az or­szágos átlagnál magasabb ter­méseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 400 termelőszövetke­zetben a búza termésátlaga kai. holdanként meghaladta a kilenc roétermázsát. A közös állatállomány öt év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat. A tej'hozam nem volt kielégítő. Az elmúlt öt év alatt jelentő­sen gyarapodott a termelőszövet­kezetek közös vagyona. Az ezy kát. hold szántóterületre jutó kö­zös vagyon mintegy 80 százalék­kal. a szövetkezeti alap i37 ; zú­zalékkal növekedett. A ierme'ő- szövetkezetok öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtott "k végre, amelyekhez az állam kö­zel egvmilliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az ERDŐGAZDASÁGOK öt év alatt közel háromszor akkora te­rületen telepítettek erdő*, mint amekkorán kitermelés foiyt. Az ország erdőterülete öt év alatt )2 százalékkal emelkedett, de mind­ez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korszak éveiben Kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20 000 kát. hold mező védő erdősávot létesítettek. Megkr-dődött az erdőgazdasági munkák gépesítése. IV. Közlekedés — hírközlés A KÖZLEKEDÉS teljesítmé­nyei az ötéves terv Időszakában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30,3 millió ton­nával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón egymillió tonná­val több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonna- kilométer teljesítménye 79,3 szá­zalékkal, a tehergépkocsiké 235,5 százalékkal, a hajóké 104,5 szá­zalékkal nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949- ről 1954-re 83,6 százalékkal, a repülésé 212,1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer ánnyi utast szállítottak, mint 1949-ben. A tervidőszak alatt a közleke­dés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelé­sére és a postahálózat bővítésére 8,7 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves terv­időszakban újjáépítették a leg­fontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros téri Petőfi hi­dat, a bajai és a dunaföldvárl hidakat, a polgári Tisza-hidat, felépítették a Sztálin-hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Du- na-hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjá­épített újpesti (északi) összekötő vasútihíd. Uj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bő­vültek pl. Sztálinvárosban, Ka­zincbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest- Ferencvárosban, Záhonyban stb. Az úthálózat öt év alatt 1100 km-rel bővült: elkészült többek között a Srekszárd—Pécs, a Ba­iatonikereszlur—Nagykanizsa és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési esz­közt helyeztek üzembe. A POSTA öt év alatt a távbe­szélőközpontok befogadóképessé­gét 78,2 százalékkal — ezenkívül a főközpontokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. A helyközi légvezeté­kes hálózat hossza 47 százalék­kal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 száza­lékkal növekedett. A rádióadók teljesítőképessé­ge a tervidőszak alatt — első­sorban a diósdi és a balatonsza- badi adók üzembehelyezése ré­vén 119 százalékkal (394 KW-tal) nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti televíziós adások. (Folytatása a -í, oldalon.) Az elüzem címmel nyolcszo rosan kitüntetett Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához. Elhatározták, hogy ez év végéig több mint 4 és fél millió forinttal járulnak hozzá hazánk erősítésé­hez, a dolgozó nép életszínvonalának további emeléséhez. Vállalták, hogy befejezett termelési tervüket december 21-re teljesítik és az év végéig 1 776 000 forint értékű penicillint adnak terven felül a lakosságnak. Hatalmas összeget takarítanak meg az önköltség csökkentésével. A gyártmányok önköltségét ez év­ben az 1954-ben elért eredményhez viszonyítva 7 százalékkal csökkentik. így közel két és félmillió forintot takarítanak meg. A procainsó gyártását 1 százalékkal növelik, aminek eredmé­nyeként közel 400 000 forint értékű penicillint állíthatnak elő — terven felül. Nagy gondot fordítanak a munkaidő jobb kihaszná­lására és a munkafegyelem megszilárdítására: a le nem dolgozott órák, valamint az igazolatlan hiányzások és késések számát a múlt évihez viszonyítva 5 százalékkal csökkentik. Az egyes üzemrészek még külön vállalásokat is tettek. Az extrakciós üzemrész dolgozói 10 000 kiló kloretán megtakarítását vállalták. A fermentálók a fermentációslé veszteséget 2,5 száza­lékkal csökkentik. A finomfeldolgozóban a szállításra való elő­készítés során elszóródott penicillint összegyűjtik és abból 60 000 forint értékű G-pcnicillin-procainsót állítanak elő. 4444*************4*************»***+****************+*-r*********r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents