Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

Mai számból:

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (1—4. oldal) — Fábián Sándor: Mi, emberek, hogy engedhettük ezt... (5. old.) — Ko- ezogh Ákos: Schiller (6. old.) — Rádióműsor (6. old.) — Ben- cze Mihály: A vitacillin (7. old.) — Sport (8. old.)

A GYŐZELEM ÜNNEPE

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi

és kulturális ellátottságánek alakulásáról 1950-1954-ben, az első ötéves terv időszakában

Az első ötéves terv időszakában — a hároméves terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály az egész dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemű fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén.

Ot év alatt nagy lépéssel haladt előre 'hazánkban A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE.

Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége.

I.

Az ötéves tervidőszak fő eredményei

Az 1950—1954. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jel- emzik:

A nemzeti jövedelem összehasonlítható árakon számítva 1949-ről 1954-re — az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra, elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló- és a forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütem-ben gyarapodott a nemzeti vagyon: az állóalapok értéke öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 87 milliárd forint volt.

Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gép- par aránya.

Megváltoztak a tulajdonviszonyok is: a szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemi építőiparban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista •zektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántó területének mintegy ’gyharmadán folyt nagyüzemi, -zocialista gazdálkodás. A szocia- Msta (állami és szövetkezeti) szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 81 százalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent.

Az ötéves terv időszakában r.ött a foglalkoztatottság: a kereső népesség szá-ma öt év alatt közel 400 000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőt több területen munkaerőhiány volt.

Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes kereső-kön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztály súlya: 1954-ben 326 000-rel, 34,5

százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949-ben. A kisáru- term-elők száma öt év alatt 428 000-rel, 22,3 százalékkal csökkent.

A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1 040 000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mező- gazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több -mint 300 000-rel növekedett. Túl n-agy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatásban, különösen az áilam- gazgatásban foglalkoztatottak száma.

Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások és alkalmazottak egv főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme.

öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadások össze- 'ge 1,3 milliárd forintról 4 milliárd

forintra növekedett, azaz megháromszorozódott. Ezenbelül a nyugdíjak, járadékok összese négyszeresre emelkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett a kórházi ágyak és a rendelőintézete!« száma.

A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kulturális forradalom, öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi- és színházlátogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna.

A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jóiét növekedése, az egészségügyi viszonyos javulása eredményeképpen a korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. öt év alatt az ezer lakosra jutó élveszületések száma 11,7 százalékkal nőtt, a halálozásoké

3,5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egvlharmaddsl — ezer lakosra számítva — 9,2-ről 12-re nőtt. Az 1950—1954. közötti időszakban az ország lakossága 460 000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9 750 000 főt.

A termelőerők gyors ütemű fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés.

II.

Az ötéves tervidőszak alatt a , szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — különösen (gyorsan fejlődött a nehézipar.

Az összes beruházásokból 46,7 I százalékot, öt év alatt összesen J3l,2 milliárd forintot fordítottak i gyáripar és az építőipar, széniből ül 27.3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari hitesült és több száz üzeIpar — építőipar

met lényegesen bővítettek, korszerűsítettek.

Az új ipari üzemek többsége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása: 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954- ben 46 százaléka dolgozott Budapesten.

Az iparosítás eredményeképpen az egész IPAR TERMELÉSE

1954-ben 131 százalékkal, ezen

belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyoi- sabb ütemben 188 százalékkal* ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A könnyű- és élelmiszeripar termelése 1954-ben (Folytatása a ? oldalon)

ip. r.n ICTI T CR VASARNAP, 1955. MÁJUS b.:

XII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ________AKA 5U PILLÉK___________________________L——

hanem az egész világ meghódítására tört. Egyetlen nép sem volt olyan egységes hasonló veszedelemben, mint a szovjet nép.

A háború már az első pár hónap alatt megmutatta az egész világnak a szovjet társadalmi és államrend, a szocialista társadalom erkölcsi, politikai egységének és a szovjet népek barátságának megbonthatatlan és le- gyűrhetetlen életerejét. Bár a 'háború legsúlyosabb terhei a szovjet népre nehezedett, e nép, bár sok nyelven beszél, vállalta, legyűrte ezeket a terheket és vállalta a háború legsúlyosabb áldozatát is, a hallatlan gazdasági károkat és a mérhetetlen, a sok milliót kitevő emberáldozatot. És végül a fasiszta rablók addig győzhetetlennek vélt és agyond lőcsért hadigépezetét teljesen szétzúzták és a német uralom szimbóluma, a Reichstag felett kitűzték a diadalmas szovjet hadsereg zászlaját.

Világtörténelmi győzelmet vívott ki ezzel a szovjet 'hadsereg. Erősebb, nagyobb létszámú, és a háború kezdetén sokkal jobban felszerelt hadsereget győzött le, amelyet nemcsak hallgatólagosan, hanem tevőlegesen is támogattak az angol, amerikai és francia imperialisták, és amelynek rendelkezésére állottak Európa üzemei Norvégiától kezdve Portugáliáig, Dániától Görögországig. A hitlerista hadsereg csaknem egész Európa teljes hadiiparéra támaszkodott és mozgósította a csatlós országok 'hadseregeit is. A veszedelem tehát óriási volt — azért a győzelem annál dicsőbb, hiszen diadalra vitte az emberi haladás, kultúra minden szép eszményét és mgdöntötte a fajok felsőbbrendűségének legendáját. Világos, hogy a világ minden népe lelkesedéssel üdvözölte akkor és ünnepli ma is a Szovjetunió győzelmét a fasizmus felett.

A győzelem napján, 1945. május 9-én minden becsületes ember remélte, hogy a békés alkotó munka, a nemzetközi együttműködés, a népek kivívott szabadságának és függetlenségének hosz- szú korszaka kezdődik. Ezeket a reményeket megalapozták a szövetségesek — a győztes hatalmak között megkötött egyezmények. Az emberek akkor hittek az egyezményekben — és az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelynek az lett volna legfontosabb feladata, hogy a már megkötött egyezmények végrehajtását ellenőrizze és figyelemmel kísérje. Az emberek reménykedtek abban, hogy a szerződéseket pa- pírrongynak tekintő hitlerista diplomácia teljes szétzúzása után újból megkezdődik a nemzetközi együttműködés a világ minden , népe, de kiváltképpen a győztes

■ hatalmak között és ez az együtt- működés az egész emberiség jóléi tének megvalósítását fogja ered- ményezni. Tíz évvel ezelőtt az em■ berek, mind a háború sújtotta or- szágokban, mind a többi ország- ban mérhetetlen örömmel fogad- ték a győzelem tényét és abban a , tudatban, hogy a „barna rotha- í dús“ veszélye elmúlt már fejük- felett, a kultúra rendkívüli fel- i virágzásának és a jólét megte- remtésének korszakát várták és- üdvözölték a békekötés napján.

Tíz év telt el a világtörténelem r legnagyobb győzelme óta és mi ), (Folytatása a 2- akjaUm}

(C. L.) Tíz évvel ezelőtt hall- t gattak el az utolsó ágyúlövések s a hitleri hordák ellen vívott há- c borúban. Tíz évvel ezelőtt kény- I telen-kelletlen beismerték a náci hadsereg vezetői, hogy elvesztet- r ték a háborút — és feltétel nél- \ kill megadják magukat. i

Az emberiség mérhetetlen meg- 1 könnyebbüléssel lélegzett fel és f azóta is minden évben nagy lel- í keredéssel ünnepli meg ezt a na- f pot, a nagy győzelem évforduló- ' ját. A szovjet hadsereg győzelme j szétzúzta a történelemben ismert ; legbarbárabb, legterrorisztiku- f sabb uralmat, amely mérhetetlen 1 gyászt hozott az emberiségre és 1 vér- és lángtengerbe borította * csaknem az egész világot.

Tíz évvel ezelőtt ért véget az ( imperialisták által létrehozott és , általuk támogatott uralom, amely ; az emberi élet, a kultúra alkotá- | sainak semmibevételén, minden 1 emberi jog megcsúfolásán, az . emberi méltóság mérhetetlenül aljas meggyalázásán alapult, és rothadt volt egészen a legmélyéig. Ez a „barna rothadás“ és szörnyűség már-már elnyeléssel fenyegette az egész világot és végső pusztulással az egész emberi civilizációt, mert ilyen veszély még soha addig nem tornyosult az emberiség feje felett!

Soha addig még ilyen méretű szervezett gyilkolás nem folyt a világon. Soha még így meg nem gyalazták az emberi méltóságot. Soha még addig’ennyire le nem alacsonyították az emberi életet, hiszen bevezették a hitlerista szörnyetegek a rabszolgaságot, és több mint 12 millió védtelen és fel nem fegyverzett embert gyilkoltak le a haláltáborok kivégző- kamráiban a leghidegebb kegyetlenséggel. A „barna rothadás“ — a hitlerizmus — kegyetlen és szinte hihetetlen céltudatossággal küzdött minden emberi gondolat ellen és minden eilen, ami haladó volt.

Ö, ki tudná elmondani mindazt a sok szörnyűséget, amit a nácik elkövettek és amit elkövetni szándékoztak győzelmük esetén?! Népeket, többek között a lengyelt és a franciát a teljes kiirtás közvetlen veszélye fenyegette. Ettől az iszonyatos veszélytől, a hitlerista „barna rothadás" továbbterjedésétől és győzelmétől, a barbárság állandósulásától, népek kiirtásától mentette meg az emberiséget és a jövő nemzedékeit a szovjet hadsereg.

A győzelem ünnepén tehát méltán ünnepli az egész világ a szovjet hadsereget, a győzelem kivívóját.

A győzelem nem volt könnyű. Ez a győzelem annak az élethalál harcnak eredményeképpen született meg, amelyet a népek, de különösen a szovjet nép vívott a hitlerizmus fenevadéval szemben. A háború legsúlyosabb terhét a Szovjetunió vállalta maflára: a szovjet nép emelte magasra a felszabadító harc zászlaját a hitlerista támadás legszörnyűbb napjaiban. Soha még a történelemben egyetlen ország, egyetlen nép nem viselt ilyen szörnyű terhet, anélkül, hogy ösz- sze ne roppant volna. Hiszen a Szovjetunió területének jelentékeny részét elfoglalták a megszállók. Üzemeinek jó része az ellenség kezébe került, amely már nyíltan nemcsak a Szovjetunió,