Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

1955. MÁJUS 2S. VÁSÁRRÁ. N É P L A P 7 rßu(Lupest üárjiL A CSOKONAI SZÍNHÁZAT A Csokonai Színház Búnk ünnepi hete (Tudósítónktól.) A magyar színházak hagyományos fesztiválja, a színházaik ünnepi hete az idén — mint már megírtuk — június 20-án kezdődik. Az ünnepi hé: megnyitó előadásán, a Netnzeti Színház szín­padán a Csokonai Színház operaegyüttese lép fel nemzeti operánknak, Erkel: Bánk bánjának elő­adásával. A Csokonai Színház szép sikerekre tekinthet vissza az elmúlt évek fesztiváljai során. Változa­tos műsorral, kiforrott előadásokkal, kitűnő szí­nészi teljesítményekkel bizonyította, hogy a so­kat kallódott, a letűnt rendszer alatt olyan sok­szor válságba jutott debreceni színjátszás mi­lyen hatalmas fejlődést tett meg a felszabadulás óta és számos előadása' igazolja, hogy hozzánőít a legjobb fővárosi együttesek színvonalához. Shakespeare darab, szovjet szerzők művei után a műit évben debreceni író darabjának ősbemu­tatójával, Taar Ferenc Aranygyűrűjével igazol­ta, (hogy a színház vezetői bátran kezdeményez­nek és rnűsorpolitikájukban sem járnak kita­posott utakon. Az idei ünnepi héten, mint ismeretes, két darabbal mutatja meg fejlődésének sokrétűségét á Csokonai Színház gárdája. A magyar színházak ünnepi hétének megnyitó előadásán, a Nemzeti Színház színpadán Erkel: Bánk bánját, nemzeti operánkat adják elő a debreceni színház opera­énekesei, míg a prózai részleg Schiller: Ármány és szerelem című darabját játssza el. A Színház- és Filmművészeti Szövetség Ker­tész utcai helyiségében máris lázas előkészületek folynak a fesztiválra. De, hogy az előkészület hullámai túlcsapnak a hivatalos helyiségen, ezt bizonyítja, hogy percenként cseng a telefon, az üzemek közönségszervezői, kultúrmegbizottai érdeklődnek az ünnepi hét előadásai felől. Bu­dapest közönsége jól ismeri, szívébe zárta a vidéki színészeket, a Kossuth-díjas Solti Ber­talant, Szabó Samut, Barsi Bélát és a többi ki­tűnő színészt, Soós Imrét, Selmeczi Mihályt, Téri Árpádot, Thuróczi Gúlát, Petur Ilkát, Kormos Lajost, Oláh Györgyöt, Danis Győzőt, Sugár Mi­hályt, Kompóti Gyulát és mindazokat, akiket bún előadásával kezdődik a magyar színházak egy évben egyszer látnak a fővárosi színházak­ban, de játékuk annyira emlékezetes marad, hogy érdeklődéssel készülnek hetekkel előre a vidéki színházak új budapesti vendégszereplé­sére. A magyar színházak ünnepi hetének előkészü­leteivel kapcsolatban a Színház- és Filmművé­szeti Szövetségben Pallós Klára elvtársnő a kö­vetkezőket mondotta: Hatalmas, minden eddigit felülmúló az ér­deklődés, amivel a debreceni, szegedi, pécsi, szolnoki, békéscsabai, kecskeméti, győri és mis­kolci színészeket várják a főváros dolgozói. Kü­lön érdekesség, hogy az idei fesztivál alkalmat nyújt egyes színházaknak arra, hogy több ol­dalról, több műfajon keresztül matassák be eredményeiket. Változást jelent az elmúlt évek fesztiváljai­val szemben az idén az is, hogy az előadásokat nem egy színházban, hanem felváltva több buda­pesti színház épületében tartják meg. Tervezünk az előadások megvitatása terén is bizonyos vál­toztatásokat. Felvetődött többek között olyan elgondolás is, hogy a teljesítményeket nem szín­házanként, hanem egyes műfajok értékelésén be­lül ismertessük. Hogy ezek az elgondolások mi­ivel, formában valósulnak meg, arra vonatkozó­lag méű nem történt végleges döntés, de min­dent elkövetünk, hogy a magyar színházak ün­nepi hetének tanulságait, eredményeit, tapasz­talatait mmél gazdagabban, tökéletesebben fel­használhassák elkövetkező munkájukban a vi­déki színházak — fejezte be nyilatkozatát Pal­lós elvtársnő. A magyar dráma ünnepi hete jelentős ese­mény lesz kulturális életünkben. Nemcsak ma­gúk a művészi produkciók, melyek elé feszült érdeklődéssel néz a budapesti közönség, hanem a vidéki színházak bemutatóit követő tanácsko­zás is, amely a MDP Központi Vezetőség hatá­rozata után vitathatja meg az új magyar dráma fejlődése, színházaink műsorpolitikája, a magyar színjátszás legfontosabb problémái szempontjá­ból művészeti életünk vezetőire háruló fontos feladatokat. KISS ISTVÁN Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila összes versei Még eddig egyetlen könyv­napon sem találhatta meg a könyvsétrakban egyszerre a magyar olvasó a három nagy magyar költő — Petőfi, Ady és József Attila — összes költe­ményeit. Felszabadulásunk ti­zedik évfordulója után most érhetjük meg első alkalommal, hogy a három költőóriásnak verseskötetei ott sorakoznak egymás mellett az ünnepi könyvsátrakban, hogy több tízezer példányban jussanak el a költészet barátainak ke­zébe. Petőfi Sándor összes költe­ményei ízléses, mégis olcsó kiadásban jelent meg. Különö­sen a magyar ifjúság régóta türelmetlenül hangoztatott igé­nyét elégíti ki ez a kötet, mely szövegben azonos a bibliofil ki­adással. Ady Endre összes verseinek kétkötetes gyűjteményét ez 19534^ bibliapapíron nyomott legteljesebb szövegű '■kiadás alapján állították össze. József Attila, a legnagyobb magyar proletárköltő összes verseinek új kiadása szövegé­ben ugyancsak azonos a leg­utóbb bibliapapíron megjelelt kiadással. HAMUPIPŐKE A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A Csokonai Színház június 5-én, vasárnap délelőtt fél li­kőr és C-án, délután fél 4 órai kezdettel bemutatja a Hamupi­pőke című 3 felvonásos mese­operettet, melynek szövegét Grimm meséje nyomán Szedő Lajos írta, a zenét is ő szerezte. A főszercoeket Solti Bertalan Kossuth-díjas, Angyal Sándor, Márkus László, Bángyörgyi Ká­roly, Szende Bessy, Halasi Ma­rika, Csengeri Edit, Csáki Mag­da alakítják, a mesét Körösstös István rhondja. A darabot Solti Bertalan Kossuth-díjas színmű­vész rendezi, az énekszámokat két zongorán kíséri dr. Tóth Dé- nesné és Dots Zoltán. Debrecen apróságai nagy iz­galommal várják az előadást. Kölcsönöket is folyósítanak a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak Hajdu-Bihar megye területen eddig 14 üzemben alakultak meg a Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak, amelyek nemcsak begyűjtik és előnyös kamatozás mellett tartják a dolgozók meg­takarított forintjait, hanem kölcsönök nyújtásával is segítik a dolgozókat. A Kölcsönös Segí­tő Takarékpénztárak önállóan működő szervek, amelyek felett a dolgozók gyakorolnak társa­dalmi ellenőrzést. Megyénkben a Ruhagyárban, a Hajdúsági Gyógyszergyárban, a Dohánygyárban, a Postaigaz­gatóságon, a Gördülőcsapágy­gyárban, a Fűtőházban és a Ma­gyar Nemzeti Bankban működ­nek legjobban a Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztárak. Ezekben az üzemekben és intézmények­nél már kölcsönök folyósításá­val is foglalkoznak. Haydn legnépszerűbb világi i oratóriuma hétfőn este a Központi Kultúrptthonban $ Régen volt a debreceni közön-1 ségnek olyan nagyszabású zenei! produkcióban része, mint arriilyen? az „Évszakok“ című Haydn műi előadása. A három szólistát, ha-? talmas vegyeskórust és filharmi-S nikus zenekart igénylő mű egy-! egy előadása még fővárosunk? rendkívül élénk zenei program-? jában is nagy eseménynek számit? A szopránszólót a Debrecenben J jó! ismert Hankiss Ilona, a tenor-J és baritonszólót Remsey Győző ésj Faragó András, az Állami Opera-J ház tagjai éneklik. A Debrecen'1 Népi Együttes kórusa. Czöveki Lajos vezetésével az első nem hi-j vatásos énekkar az országban,! amely ilyen óriási feladatra vái-J lalkozott, reméljük teljes sikerrel.« A már komoly zenei múltra és? nagy sikerekre visszatekintő MÁV J Filharmonikus Zenekar szintén« kivételes lelkesedéssel dolgozik,« hogy maradéktalan élményt biz-’ tosítson a közönségnek. Az egész? hatalmas produkció végső össze-j fogása Blum Tamás karnagy tel- j adata. ? A hangverseny időpontja 30-án.i hétfőn este 8 óra. « Szerdáig játsszák a Harag napja cirnü filmet , Filmszínházaink napok óta ve-! títik a Harag napja című új ma-! gyár filmet, amely témájában és! mondanivalójában a munkásosz-! tály forradalmi emlékeit, hagyo-1 mányait vitte filmre és az 1919-es Tanácsköztársaság feledhetetlen harcait vetíti elénk. ; A filmmel egy műsoron vetítik az Aggtelék című dokumentfil­met is. A művészi kiállítású do­kumentálni hazánk egyik leg­szebb természeti szépségével Is­mertet meg bennünket s a vász­non keresztül odavarázsolja azo­kat is, akik még sohasem láthat­ták e** * csodálatos barlangot Az immár kilencven esztendős debreceni színház Színpadán a ? múló évtizedek folyamán egész J sereg kiváló művész bontogatta ♦ szárnyait. Nem egy országos hír­névre emelkedett színész és szí­nésznő a debreceni színház desz­káin kezdte pályafutását, ir.nen került a fővárosba és itteni sze­replésével kezdte beírni nevét a magyar színészet történetébe. A legragyogóbb csillag ezek között Blaha Lujza, kinek feled­hetetlen nevét Budapesten őrzi a „Blaha Lujza Színház“, de első sikereinek emléke tulajdonkép­pen a debreceni színházhoz fűző­dik. Blaha Lujza Debrecenben el­töltött évei elhatározó és maradan­dó hatással voltak művészi fejlő­désére és színjátszó képességeire különösen abban a vonatkozás­ban, hogy itt vált utolérhetetlen magyar-dalénekesnővé; itt, ebben a legmagyarabb városban szívta magába azt a levegőt, mely a magyar dal nagyszerű interpre- tálójává avatta. A debreceni hatás nélkül bizonyára szintén kiváló színésznő vált volna, de koránt­sem azzá, amivé itt avatta a kör­nyezet, a magyar szellem — a nemzet csalogányává. Egyik kortárs-életrajzírója ta­lálóan jellemzi őt így: „mézéde­sen csendült ajkáról a magyar dal... a magyar teremtő erő és elhivatottság nyilatkozott meg já­tékában ... mosolya égről ránk ömlő napsugár, nevetése magyar muzsika, tekintete harmatosán nyíló virágja az alföldi rónaság- nak, perdülő táncának ritmusa a magyar szívek dobbanása.“ Blaha Lujza művészi pályafu­tása összekapcsolódik azzal, hogy 1865-ben megnyílt Debrecenben az állandó kőszínház. Az új szín­ház első magánvállakozó-igazga- : tója a következő évben csődbe : jutott és a színház vezetését in- Itendatura, a „Színügyegylet" ! vette át. Ennek „művezető igaz- ígatója“ új tehetségek után kutat- tva fedezte fel Szabadkán, az ot- ítanl színházban, egy kézdő kis BLAHA ILU3IA a kilencven éves debreceni színház színpadán Ofifkitdik limp antikéi! színésznőben a hírű Blahánát. későbbi országos Néhány életrajzi adat róla: Ri­maszombaton született 1850-ben. Atyja Rheindl Sándor huszártiszt volt, ki megunván a „császári ka­tonaéletet“ színész lett. A kis Lujza színész-atyjával vándorolt szinte minden évben más város­ba. Nyolc éves korában Győrben már fellépett egy-egy gyermek­szerepben. Néhány év múlva Sza­badkára kerülnek, hol Blaha Já­nos katonai karmester felismeri a kis lány képességeit és kiképzi koloraturszakban. Kölesi Lujza néven szerepelt először a színpa­don. Közben Blaha János belesze­retett és feleségül vette. Tizen­hat éves volt, mikor a debreceni színházhoz szerződtették. Ezt a szerződést csak úgy fogadta el, hogy megígérték neki: a debre- :eni intendatura befolyásos veze­ti férje Debrecenbe való áthe­lyezéséről gondoskodnak, ami meg is történt. Fénykorát élte azokban az években a debreceni színészet. — Nagyszerű művészi gárdát állított csatasorba az inlcdantura, mely végeredményben közvállalkozás lévén, nem hajszolta a profitot. A kiforrott együttesben eleinte nehéz dolga volt az új tagnak. Valóban tehetségesnek, kellett lennie, hogy feltűnjön és élre ke­rüljön. Első fellépése Offenbach „Va- rázshegedü'-.iében történt 1866. szeptember 27-én. A közönség és a kritika kedvezően fogadta. — Másfél hónap múlva Souppé „Ma­gyar huszárok“ c. operettjében .ri­pe t fel Blaháné Kölesi Lujza néven. A kritika már, mint a kö­zönség kedvencét emlegeti. Idő­közben férje is Debrecenbe köl­tözött; az akkori Kiscsapó utca, a mai Rákóczi utca 4. számú ház helyén lévő régi házban laktak albérletben. A fiatal, szerény, jómodorú színésznőt csakhamar megkedvelte az egész társulat. Egykori krónikás feljegyezte, hogy igen rokonszenvezett vele Petőfi Zoltán is, a nagy költő fia, aki abban az évben segédszínész volt Debrecenben. Érdekes, hogy különösen elein­te alig juttattak Blahánénak na­gyobb szerepeket népszínműben, holott éppen ezekre volt szinte predesztinálva és inkább operet­tekben foglalkoztatták. Mindkét műfajban nagy volt és nehéz volt a választás a szereposztásnál. — Mindazonáltal néhány hónap múlva népszínműben is „kiug­rott“ Blaháné, kit ekkor már a színlap a Kölesi Lujza név elhai gyásával Blahánénak tüntet fel, hogy aztán végleg a Blaha Lujza névben állapodjanak meg. Abban az időben a népszínmű, mint műfaj, ha egyoldalúan és sokszor a hazug romantika szí­neiben mutatta be a magyar fa­lut, de a nemzeti elnyomatás éveiben valósággal missziót tel­jesített, különösen Blaha Lujza adta ennek a műfajnak azt a ma­gyar levegőt és színt, ami tartós sikert jelentett és a nemzeti ér­zést növelte. Népszerűsége túlnőtt Debrecen határain, vidékről is tó­dult a közönség a debreceni szín­házba, ha Blaháné felléptét hir­dették. Közel hat évi sikerekben gaz­dag debreceni működés után a budapesti Nemzeti Színház szer­ződtette Blaha Lujzát . Megelőző évben is hívták a fővárosba szer­ződtetés! célból vendégszereplés­re. de nem ment, mondván, hogy a pesti igazgatók lejöhetnek Deb­recenbe, ha megakarják ismerni a színpadon. Végül is a követ­kező évben vendégszereplés nél­kül szerződtette a Nemzeti Szín­ház. olyan nagy volt már akkor a hite. Néhány év múlva a pesti Népszínházhoz szerződött Blaha Lujza, hogy diadalra vigye a ma­gyar dalt és befussa tüneményes művészi pályáját. Debrecentől nem szakadt el végleg. Ide kötötte férje siria is. Blaha János aránylag fiatalon Debrecenben halt meg és itt te­mették el a katolikus temetőben. 1875 nyarán tizenkét előadáson Debrecenben vendégszerepe11 Blaha Lujza és az előadások jö­vedelmének ráeső részéből sírem­léket emeltetett féi'jének. Későb­bi években, is ellátogatott Debre­cenbe vendégszereplésre legin­kább akkor, ha anyagi válsággal küzdő színigazgatót vagy konzor- cionális társulatot kellett megse­gíteni. Blaha Lujza az 1926. év­ben bekövetkezett haláláig min­dig szeretettel és férje iránti ke­gyelettel emlékezett meg Dr — ,- cenről; minden évben elküld's virágait férje sírjára, mikor nfár maga nem jöhetett. Néhány odavetett ecsetvonás ez a feljegyzés a nemzet csalogányá­ról. Gondoljunk arra, hogy ez a tüneményes művészi pálya tulaj­donképpen Debrecenben bonta­kozott ki. Megérdemelné Blaha Lujza emléke, hogy a debreceni színház kilencvenéves jubileuma alkalmából megörökítse emlékét falai között — mondjuk — az elő­csarnokban elhelyezett emléktáb­lával, mely hirdetné, hogy „e fa­lak között hangzott fel éveken át a nemzet csalogányának magyar szíveket dobogtató dala“. Sőt sorban meg lehetne örökí­teni a következő években egy- egy emlékplakettel az innen fel­szárnyalt nagy színművészek em­lékét, hogy a százéves évfordulóra már mindyájan együtt legyenek az emléküket hirdető márványon. (PH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents