Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

2 NÉPLAP 1835. ÁPRILIS 22. PÉNTEK. Ünnepi üiés az Operaházban Vlagyimir iljics Lenin születésének 85. évfordulóján &m.Líkezti Míg öreganyó mesélgette nékem.. i Egyszer későre jött haza apám S halkan, vigyázva zörgetett az ajtón Egy fagyos, januári éjszakán, Épp kedvenc étele volt vacsorára S csudák csudája, mindent otthagyott. Csak nagysc'ká szólt, alkkor is magának Azt mondta: Lenin nincs többé. Halott.. En akkor még egy furcsa íkis ltos árban Pihentem életemnék hajnalán Es sírni kezdtem, mert valami forró, Nyugtalanító dalt dúdolt apám, Majd fölöm hajolt s amit sohse tett még, Tuskó kezével sóiké ringatott, S úgy szólott hozzám, mintha érteném már: — Fiacskám, Lenin nincs többé. Halott... Nyögött a kosár, bénatók bölcsője, A szél meg rázta 'künn az ablakot. A mama megszeppenve ült az ágyon. Szegény csak nézett ránk és hallgatott. S olyan csudáivá nézte apám arcát, Mint megnyílt mesebeli kőhegyet És sírt, mert azelőtt még sohse látott A mozdulatlan arcon könnyeiket, FÜLÖP GYÖRGY Emlék ünnepség Debrecenben Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából Az MDP Debreceni Városi Bizottsága, Debrecen Város Taná­csa és az MSZT vá-osi titkársága tegnap este emlékünnepséget tar­tott a Központi Kutúrotthonban Vlagyimir Iijics Lenin születésé­nek 8ő. évfordulója alkalmából. A Központi Kultúrotthont zsúfolásig megtöltötték az üzepiek, hi­vatalok dolgozói, valamint az ifjúság 'képviselői. Eljöttek, hogy ezen az ünnepi hangulatot árasztó ünnepségen emlékezzenek Leninre, a a láng-lelkű vezetőre és tanítóra. Az ünnepségen a díszelnökségben foglaltak helyet Poros Tamás elvtárs, élelmiszeripari miniszte-he- lyeltes, Kulcsár Ferenc elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság másodtitkára, Baranyai György elvtárs, a debreceni városi pártbizott­ság titkára, Ménes János elvtárs, Debrecen Város Tanácsa vb elnö­ke. S©lmeczi Gyula elvtárs, alezredes, Laboncz András elvtárs, a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjével’1 kitünteti építőmunkás, vala­mint a DISZ, MSZT, SZMT 'képviselője. A bensőséges ünnepséget Baranyai György elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Poros Tamás elvtárs, élel­miszeripari miniszterhelyettes mondott Vladimir Iljics Leninről meg­emlékező ünnepi beszédít. Az ünnepséget kultúrműsor fejezte be. A MÁV Filharmonikus zenekar, a Csokonai Színház több művésze és a KIOSZ kó'usa mű­ködött közre az ünnepi műsorban. Debrecenben eyy vagon oSam- és vörösrézhuiíadékot tártak íei a földből (Folytatás az 1. oldalról) dolgozó parasztsággal — az im­perialisták minden támadásával szemben megvédett és megszilár­dított. Lenin dolgozta ki a szo­cializmus építésének alapalveit, melyekre támaszkodva ma mar 900 millió ember építi Európá­ban és Ázsiában szabad, jobb jövőjét. Lenin ízig-vérig forradalmár volt, aid szenvedélyesen küzdött a dolgozók, az elnyomottak iga­záért és felszabadításáért, aki nem ismert megalkuvást a -harc­ban, mely a szocializmus nagy- ügyéért folyt és kíméletlenül küzdött az opportunizmus, a megalkuvás minden megnyilvá­nulása ellen. Lenin mély hazafi- ságát, a szovjet népek szeretetét e'valasztJhatatianul és szervesen összekapcsolta a proletámemzet- köziség nagy eszméjével, s for­radalmi szervező, nevelő, irá­nyító munkájában szakadatlanul kihangsúlyozta a munkás-inter­nacionalizmust, a szocialista for­radalomnak ez éltető elemét. Ienin már az első világháború előtt felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire hasonlatosak a cári Oroszország s a feudális nagybirtokosok, tőkések Magyar- országának társadalmi viszonyai. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme után örömmel látta, hogy a magyar hadifog­lyok sok tízezres tömegei váll­vetve harcoltak a vörös hadse­regben 'a közös ellenség, az im­perialista intervenciósok ellen. Lenin lelkesen üdvözölte a Tisztelt Elvtársaik! A piai nap a világ dolgozói­nak, köztük a magyar népnek nagy örömünnepe. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin, a marxizmus továbbfejlesztője, az egész haladó emberiség nagy vezére és tanítómestere, a forra­dalom lángelméje. Lenint szerte a világon a dol­gozók százmilliói vallják magu­kénak. Magáénak tekinti, vezé­rének vallja a szocializmus és demokrácia tábora, amelyben a Szovjetunió vezetésével, lerázva a kapitalista igát, kilencszáz­millió ember, köztük a nagy kí­nai nép, építi szabad életét. Lenint örökké szivébe véste ma­gyar népünlk is. Lenin neve szétválaszthatatla- nul összeforrt népünk szabadsá­gával, boldog jelenünkkel és jö­vőnkkel. A továbbiak során He­gedűs András hangoztatta: Lenin mutatta meg azt az utat, amelyen járva az emberiség, a munkás- osztály és a pártjának irányítá­sa alatt, történelmének talán legsötétebb korából, az imperia­lizmusból a legfényesebb korsza­kába, a szocializmus, a szabadság korába léphet; Lenin nemcsak elméletileg bi­zonyította be a proletárforrada­lom győzelmének a lehetőségét, hanem előkészítette és irányítá­sával a munkásosztály és a lenini párt, a Szovjetunió dicső kommu­nista pártja győzelemre vitte a a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat. Az új Magyarország, népi de­mokratikus hazánk is végső eredményében a lenini október gyermeke. Lenin születésének 85. évfor­dulóján hálatelt szívvel gondo­lunk Lenin hagyatékára, a dicső Szovjetunióra, felszabadítónkra, az emberi haladás fáklyavivőjére. Lenin tanítása a marxizmus— leninizmus nemcsak forrása, ha­nem egyben vezérfonala volt és marad is egész szocialista építé­sünknek. Pártunk minden győ­zelmét annak köszönheti, hogy Lenin tanítása, a marxizmus— Jemnizmue vezér: Me egész tevé­Magyar Tanácsköztársaságot és szakadatlanul harcra és kitartás­ra buzdította a magyar kommu­nistáikat, a munkásokat, a pa­rasztokat. Amikor az imperialis­ták túlereje elnyomta a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot, Lenin nem szűnt meg hangoz­tatni, hogy ez az elnyomás csak ideiglenes, hogy a magyar dolgo­zók feltétlenül visszanyerik el­vesztett szabadságulcat. Mi, magyar kommunisták is Lenin halhatatlan tanításait, a felszabadító Szovjetunió dicső kommunista pártjánafk tapaszta­latait a mi sajátos magyar viszo­nyainkra alkalmazva visszük győzelemre a szocializmus nagy ügyét hazánkban. Minden sike­rünket a lenini eszmék alapján, a hatalmas Szovjetunió segítsé­gével értük el. Most, amikor összegyűltünk, hogy nagy tanítónk, a hallhatat­lan. korszakot formáló működé­séről, harcos életéről, évszáza­dokra előre világító eszméiről szóljunk, egyben az egész fel­szabadult magyar nép soha el nem múló háláját, szeretetét tol­mácsoljuk, mellyel örökre szí­vébe véste a nagy Lenin emlé­két. (Nagy taps.) S tudjuk, hogy most velünk érez, velünk ünne­pel, velünk emlékezik meg szer­te a világon a szocializmus min­den harcosa, a béke minden hű katonája, az egész haladó embe­riség. Ünnepi ülésünket megnyitom és felkérem Hegedűs András elvtársat, hogy tartsa meg be­szédét. (Taps.) kenységét. Ezért vált lehetővé a felszabadulás után a munkás- osztály hatalmának megteremté­se és megszilárdítása, megbont­hatatlan baráti szövetsége a dol­gozó parasztsággal. A marxizmus—leninizmus se­gítette pártunkat abban, hogy helyesen ismerje fel a soronlévő tennivalókat. Pártunk hű volt Lenin tanításaihoz és ennek kö­szönhetjük sikereinket. Pártunk hű marad a leninizrmiehoz és ez jövőbeni győzelmeink záloga. Pártunk és kormányunk Lenin tanításának szellemében járt el akikor, amikor a munkásosztály hatalmának megszilárdítása, az ipar, a közlekedés és a bankok társadalmasítása után a szocia­lista iparosítás lenini politikáját követve országunk erőforrásait elsősorban a nehézipar fejlesz­tésére fordította. Ezek az erőfeszítések meghoz­ták gyümölcsüket, országunk el­maradt agrár-ipari országból fej­lett nehéziparral rendelkező ipari ország lett. Pártunk Központi Vezetősége Lenin tanítása szellemében járt el amikor ez év márciusá­ban és áprilisában elítél­te és határozottan elutasí­totta azokat a jobboldali oppor­tunista nézeteket, amelyek lebe­csülték a nehézipar jelentőségét, a munkásosztály vezető szerepét és azokat a nagyszerű győzelme­ket, amelyeket ipari munkássá­gunk, pártunk vezetésével az el­múlt évtizedben elért. Ezeknek a nézeteknek az érvényesülése lemondást jelentett volna a ne­hézipar fejlesztésének elsőbbsé­géről és ez országunkat az ipari­lag elmaradott államok sorába vetette volna vissza. A szocialista iparosítás politi­kájának továbbfolytatása, a ne­hézipar fejlesztése — ez a nép­jólét emelésének és népünk sza­badsága megvédésének egyetlen járható űtja. (Taps.) Hegedűs elvtárs ezután arról szólt, hogy saját tapasztalataink alapján is valljuk, hogy igaz az a lenini megállapítás, amely sze­rint a szövetkezet a legjobb for­ma a parasztság egyéni érdekel­nek és a szocialista építés egye­temes érdekeinek társítására. Köszönet illeti az új, boldogabb élet bátor úttörőit, a szövetke­zeti parasztokat, akik leküzdve a kezdeti nehézségeket, a gya­korlatban mutatják meg a szö­vetkezés előnyét. (Taps.) Ahogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja az alapja a Nagy Októberi Forradalom győzelmé­nek, a szocializmus építése sike­rének a Szovjetunióban, úgy ha­zánkban minden győzelmünk forrása volt és marad a magyar kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó, nagy taps.) Pártunk erejét és egész népi demókratikus rendszerünk szi­lárdságát is az szabja meg, hogy hivatott vezető osztálya, harced­zett nagyszerű munkásosztá­lyunk, amely az elmúlt tíz év alatt hősies helytállásával, fe­gyelmezettségével annyi nagysze­rű feladatot oldott meg győz>:l- mesen. A lenini tanítások alapján szi­lárdult meg országunkban a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság megbonthatatlan testvé­ri szövetsége, népi demokráciánk megingathatatlan alapja. Nem tudtuk volna hazánkban sikeresen építeni a szocializmust, megszilárdítani a munkásosztály hatalmát, a munkás-paraszt szö­vetséget, fejleszteni a népgazda­ságot, emelni a népjólétiéi, ha a felszabadulás első órájától kezd­ve nem segítette volna népünlk harcát és építőmunkáját a Szov­jetunió. Lenin tanításának, a proletár- intemacionaliamusnak diadala ez a megbonthatatlan barátság, az az új típusú viszony, kölcsö­nös segítség és szoros együttmű­ködés, amely kialakult a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a demokratikus, a szocialista tábor többi országa között. A barátság, amely ma összeköti a kapitalizmus járma alól felszaba­dult országók népeit, ez a leg­döntőbb erő, amely képes meg­akadályozni az új világháború borzaVmait s képes megálljt pa­rancsolni az atom- és hidrogén­háború megszállottjainak, a né­pék ezen eszeveszett ellenségei­nek. Ezen történelerafonmáló barát­ság megerősítése szent köteles­ségünk hazánk és az emberi ha­ladás nagy ügye iránt, különö­sen most, amikor a párizsi szer­ződések ratifikálása után az amerikai imperialisták irányítá­sa alatt a nyugat-európai kapita­lista országok uralikodókörei el­határozták a népek legveszélye­sebb ellenségének, a nyugatné­met imperializmusnak feléleszté­sét, a nyugatnémet hadsereg fel­állítását. Pártunk és kormányunk, né- pü?il7c egységesen helyesli, hogy a német imperializmus feltámasz­tásával járó veszély elhárítására a moszkvai értékezleten részt vett országok, 'kölcsönös barát­sági és együttműködési szerző­dést 'kötnek és közös katonai fő­parancsnokságot állítanak fal. (Taps.) Az érintett államok né­peinek biztonsága, az európai béke fenntartása megköveteli, hogy ilyen határozott intézkedé­seket tegyünk. Hazánk erős, mert oly hatal­mas táborhoz tartozik, amelyet támogat a népek egységes aka­rata és mély igazságérzete és ez ellenállhatatlan erő. Növeli a béketábor és így or­szágunk erejét is az a tény, hogy a kapitalista országok dolgozói­nak jelentős része is támogatja a Szovjetunió és a béketábor or­szágainak politikáját. A népi demokrácia és a zo- cializmus országainak ereje és együttműködése, a kapitalista or­szágok dolgozóinak harca a ki­zsákmányolás és politikai elnyo­más, az imperialista hábo-ús po­litika ellen. A gj-armati és fél­Debrecenben, a Posta Műszaki Fenntartási Üzem dolgozói elha­tározták, hogy a városban elhe­lyezett földalatti telefonkábele­ket, amelyek már hosszú idő óta használaton kívül vannak, fel­színre hozzák- Gál Sándor posta­műszaki főfelügyelőnek, a fenn­tartási üzem vezetőjének irányí­tásával több, mint harminc dol­gozó 1850 munkaórával négy hét alatt — részben munkaidőn túl — végezte el a feltárási mun­kát. Az értékes ólmot és vörösrézt tartalmazó kábeleket a Vörös Hadsereg útján szedték fel, de gyarmati országok dolgozóinak szabadság és függetlenségi moz­galmai s a világ népeinek egy­séges harca a békéért, együtte­sen legyőzhetetlen erőt jelent. A leninizmus e küzdelemben az egész haladó emberiség zászló­ja lett az imperialista körök há­borús törekvései ellen, vala­mennyi nép őszinte barátságáért, a népek szebb jövőjéért. A magyar nép, a párt és a kormány becsülettel őrzi Lenin hagyatékát, tanítása és életmű­ve egész munkánk vezérfonala. E győzelmes eszméket követve megfeszítjük erőinket azért, hogy országunkban lerakjuk a szodá­jelentős a Petőfi téren feltárt ká­belek mennyisége is. A felszínre került kábelek egy részét még a kilencszázas évek elején, másik részét pedig 1930—31-ben he­lyezték földbe Debrecen utcáin. A hálózatbővítésekkel ezek a ká­belek már hosszú idő óta hasz­nálaton kívül voltak. Összesen 105 mázsa ólom és 45 mázsa vörösréz kábel került felszínre. A feltárási munkálatokban részt vett postás dolgozók között 22 500 forint pénzjutalmat osz­tottak ki, mert igen jelentős el­fekvő anyagot bocsátottak nép­gazdaságunk rendelkezésére. tizmus alapjait, felépítsük a szo­cializmust, erős, fejlett, szilárd népgazdaságot hozzunk létre, s jólétet teremtsünk városban és falun egyaránt.-k Hegedűs András elvtáors be­szédét gyakran szakította félbe az ünnepi ülés részvevőinek lel­kes tapsa, amellyel a felszaba­dító Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Ma­gyar Dolgozók Pártját éltették. Az ünnepi ülés első része az Intemacionálé hangjaival ért vé­get. Az ünnepség második ré­szében művészi műsor Isövetke- i&A, Fecediis András ehdárs ünnepi beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents