Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

1035. ÁPRILIS 22. FENTEK NÉPLAP a Az országgyűlés elfogadta! az 1955. évi költségvetést j Ha a Magyar Népköztársaság külpolitikáját ismertetik az országgyűlés előtt * Lelkesen készülnek az üzemekben a május elsejei felvonulásra Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1955. évi költségve­tés és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. Az ülést Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Házi Árpád, az Állami El­lenőrző Központ elnöke beszélt az 1954. évi költségvetés végre­hajtásáról. Házi Árpád többek között ar­ról beszélt, hogy az Állami El­lenőrző Központ nem harcolt elég következetesen azért, hogy a fel­tárt hibákat az államigazgatási és a gazdasági szervek meg is szüntessék — ezen változtatni kell. Az elmúlt évben rendkívüli mértékben elharapózott a társa­dalmi tulajdon fosztogatása is. Eimek egyik alapvető oka, hogy gazdasági és egyéb szerveinkben mind nagyobb számban hatoltak be — az éberség hiánya, az ellen­őrzés elmulasztása, a pazarlás­sal szembeni liberalizmus láttán mir.diobban felbátorodtak — a társadalmi rendszerünkkel szem­ben ellenséges, deklasszált reak­ciós elemek. A társadalmi tulajdon foszto­gatói ellen kemény és követke­zetes harcot kell folytatnia a vezetésnek. Meg kell szilárdítani az ellenőrzést és el kell szige­telnie a burzsoá maradványokat. Meg kell akadályozni, hogy be- f^rkőzhessenek olyan helyekre, ahol módjuk nyílik a népvagyon fosztogatására. Ebben a harcban a vezetőknek, a dolgozók alul­ról jövő ellenőrzésére kell tá­maszkodniuk. A dolgozók több­sége ma már éberen, a jó gazda szemével őrködik á társadalmi tulajdon felett és felhívja a ve­zetők figyelmét a népvagyon fosztogatóira. Matolcsi János, 3z mdp Központi Vezetőségének titkára a földművelésügyi tárca költség- vetéséhez szólt. A beterjesztett 1955. évi álla­mi költségvetésből kitűnik — mondotta —, hogy pártunk poli­tikájának megfelelően kormá­nyunk a szocialista ipar fejlesz­tése mellett az idén is jelentős összegek felhasználásával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését; Dolgozó népünk azt várja, hogy 1953-ben tovább haladjunk a mezőgazdaság fejlesztésének út­ján s a határozatban lévő célki­tűzéseknek megfelelően termel­jünk több kenyerei, húst, tejet, tojást, mert népünk életszínvo­nala további emelésének, szocia­lista iparunk fejlesztésének ez elengedhetetlen előfeltétele. Ép­pen ezért a mezőgazdaság fej­lesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építé­sének ma is egyik fő kérdése. Most, a jobboldali elhajlás ál­tal emelt akadályok elhárítása után erőinket a falun újra az 1953. decemberi határozat végre­hajtására összpontosíthatjuk, amely — mondhatjuk — a tér-, me lőszö vetkezeti mozgalom fej­lesztésére vonatkozó határoza­tokkal együtt továbbra is pár­tunk, kormányunk falusi prog­ramját képezi. Pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség márciusi határozata is rámutatott, hogy mezőgazdaságunk nagy elmara­dottsága véglegesen akkor szün­tethető meg és dolgozó paraszt­ságunk felemelkedését is úgy tudjuk biztosítani, ha a mező- gazdaságban is a gépesített nagy­üzemi. termelésre térünk át, ha 6 kis- ée középpargasti gazdasá­gok tömegei önkéntesen, saját meggyőződésük alapján termelő­szövetkezeti gazdaságokba egye­sülnek. Ezért . támogatta pártunk és kormányunk eddig is nagyobb mértékben a termelőszövetkezeti gazdaságokat és ezért fog a jö­vőben is — amint ezt a költség- vetés bizonyítja — még nagyobb politikai és gazdasági segítséget adni, hogy fiatal termelőszövet­kezeteink gyorsan megszilárdul­janak, virágzóvá, jövedelmezővé váljanak. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztság az elmúlt év fo­lyamén megmutatta, hogy ter­melni altar és erre irányuló tö­rekvése teljes mértékben talál­kozik pártunk és kormányunk törekvéseivél s amit bizonyít az a sokoldalú állami támogatás, amelyben termelőszövetkezetein­ken kívül egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunknak is ré­sze van. A kulákok korlátozásából, á kisparasztság fokozottabb védel­méből és az egész dolgozó pa­rasztság termeléséhez adott nagy állami támogatásból egyénileg gazdálkodó parasztságunk lát­hatja, hogy pártunk, munkásosz­tályunk a szocializmus építésé­ben szilárdan támaszkodik a ter­melőszövetkezetek mellett a falu kisparasztságára, szegényparaszt­ságára és a középparasztsággal még jobban erősíti a szövetség szoros szálait. Ehhez hozzátarto­zik az is, hogy dolgozó paraszt­ságunk lelkiismeretesen teljesít­se állampolgári kötelezettségét a beszolgáltatásban és az adófize­tésben egyaránt. Erdei Ferenc földművelés­ügyi miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­daságot irányító állami szervek munkája nem kielégítő. A fel­duzzadt, nagy létszámú appará­tus már arányainál fogva is elő­idézte azt, hogy a termelés köz­vetlen előmozdítása helyett sok esetben a papiros intézkedések tömege duzzadt fel s a hosszú ideig tartó bürokratikus huza­mozgax- J ♦ ♦ vona hatalmasodott el a mező-1 gazdasági szakirányításban. I A Központi Vezetőség már- ♦ ciusi határozata óta eredménye- ♦ sen folyik a harc a termelőszó- j vetkezetek lebecsülése, elszigete- * lése ellen, s ennek alapján máris J igen nagy lendület tapasztalható $ termelőszövetkezeti murikban. A továbbiakban elmondta, * hogy a mezőgazdaság fejleszté- ♦ sére vonatkozó nagy jelentőségű * párt- és kormányhatározatom, j nyomán sok biztató jel mutat • arra, hogy mezőgazdaságunk ez * évi eredményei jobbak lesznek J a múlt évinél. A szokatlanul hl- X deg tavaszi időjárás kedvezőtlen $ kihatásait nagyrészt leküzdhet­jük a következő időszakban. Kérte a költségvetés elfogadását. Ezután szünet következett, majd dr. Szabó Miklós Békés megyei orvos, az egészségügy: tárca költségvetéséről beszélt. Elmondotta, hogy dolgozó né­pünk megváltozott életviszonyai­ra jellemző, hogy az ország né- t pessége 1954-ben 116 ezerrel gyarapodott. Ezután Olt Károly pénzügymi­niszter válaszolt a költségvetés tárgyalása során elhangzott ja­vaslatokra. Olt Károly felszólalást* után az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetést általános­ságban és részleteiben elfogadta. A költségvetés fő összegében 47 milliárd 11 millió 362 ezer fo­rint bevételt és 45 milliárd, 502 millió 17 ezer forint kiadást tar­talmaz, bevételi feleslege tehát 1 milliárd 509 millió 345 ezer fo­rint. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetésiről szóló törviviy- javaslatot és az 1954. évi költ­ségvetés teljesítéséről szóló je­lentést. Az országgyűlés ezután elfo­gadta az alkotmány 24. paragra­fusa új szövegének megállapítá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ma délelőtti ülésén a külügyminiszter a Ma­gyar Népköztársaság külpolitiká­járól számol be. .............■mi r Az idén a szokottnál mogor­vábban éreztette szeszélyessé­gét a kiszámíthatatlan termé­szetű április. És ha a hideg időjárás nem is, de a naptár azért azt mutatja, hogy roha­mosan közeledik május elseje, a nemzetközi munkásosztály ■seregszemléjének nagy ünne­pié. Szerte az egész világon a munkások százmilliói készül­nek a kapitalizmus járma alatt csakúgy, mint a szabad orszá­gokban arra, hogy megünne­peljék május elsejét. Debrecen gyáraiban, üze­miéiben is nagy a készülő­dés. A Dohánygyárban mát pontosan kidolgozták az ünnepi felvonulás minden részletét. A menetet -a gyár napközi ottho­nának fehér köpenyes dolgozói nyitják meg, akik a felvonu­lásra magukkal viszik a na­gyobb gyermekeket. Az apró­ságok mögött a DISZ fiatalok következnek, a DISZ tagok ke­zében zászló lesz, majd őket követi a menetben a gyár ízlé­sesen feldíszített jelvénye. E mögött haladnak majd a Do­hánygyár sztahanovistái, ki­váló munkásai, utánuk pedig a nők és férfiak csoportja kö­vetkezik. Az ezerszínű májusi menetben zászló, kép, kiváló dolgozókat népszerűsítő felirat lesz annyi, hogy csaknem min­denki kezébe jut belőle. Nem kisebb a készülődés az Orvosi Műszergyárban sem. Áz ünnepi felvonulás tervét már itt is kidolgozták. Elől a gvár 15 női sztahanovistája halad, mögöttük a férfi sztahanovis­ták következnek. A női és férfi sportolók mezben vesznek részt a felvonuláson. Az Orvosi Mű- szergyár dolgozói, mint minden évben, most is magukkal viszik ismert jelvényüket, a szépen feldíszített, hatalmas orvosi fecskendőt. Gyorsítsuk a megyében a kukorica négyzetes vetését A kukorica vetését kedvezőt­lenül befolyásolta a hideg, hűvös időjárás. De éppen ezért, hogy most már javul az idő és melegszik a föld, szor­galmazni kell mindenütt a megyében a kukorica négyze­tes vetését. Hibás az a nézet,' hogy késtünk a vetéssel, és most már nem bíbelődünk a négyzetbe ültetéssel. Arra kell gondolni, hogy mindenkinek saját jól felfogott egyéni érde­ke is a többtermés elérése, a több jövedelem. Ennek elérése érdekében pedig a négyzetbe vetés minél nagyobb területen való alkalmazása elengedhetet­lenül szükséges. Május hónapban torlódnak majd a munkáik. Jön a kapá­lás, szénabetakarítás, és bi­zony minden kézi erőre szük­ség lesz, hogy idejében tudják végezni ezeket a rendkívül fontos műveleteket. A négyze­tes vetés felszabadítja a kézi erő tekintélyes részét a tengeri kapálásától, mert keresztben, hosszéban lehet a kultiváto- - —-———-————— rok.kal művelni a tengeritábíá- kat. A berettyóújfalui Kossuth TSZ tagsága is meggyőződött, arról, hogy csakis a tengeri négyzetes vetésével élhet el jobb eredményt, mind a ter­méshozam emelését, mind a munkaerő jobb kihasználását tekintve. Elhatározták, hogy négyzetesen vetik a tengerit 50 holdon, s mivel nincs négy­zetbe vető gép, sorvonalazás útján kézzel ültetik a tenge­rit. A gépállomással már meg is kötötték a szerződést a négy­zetesen vetett tengeri több­szöri kapálására. A hencidai Uj Világ Ter­melőszövetkezet is 45 holdon négyzetesen veti a tengerit, hogy ilyen módon is emelje a tagság jövedelmét. Ne legyen elmaradás más munkában a tengeri kézi kapálása miatt. Ahol nincs négyzetesen vető gép, ott a kézi vetések meg­szervezésével érjék e1. hogy minél előbb földbe kerüljön — a nagyobb táblákon feltétlenül — négyzetes vetéssel a tengeri. Élüzem lett Debrecen mindhárom dohányipari üzeme Ilyen még nem fordult elő Debrecen felszabadult iparánál; történetében: a város mindhárom dohányipari vállalata — a Do­hánygyár, a Gépifermentáló és a Dohánybeváltó — az első ne­gyedévi tervteljesités eredményeként elnyerte az élüzem címet. A Dohánybeváltó dolgozói ezúttal egymásután harmad ízben har­colták ki ezt a nagy 'kitüntetést. A dohánygyárionc is boldogan vették tudomásul, hogy sikerült megvédeniük a négy év után az elmúlt év utolsó negyedében megszerzett élüzem címet. A Gépi- fermentáló munkásai és munkás női szintén megszerezték vállala­tuknak a dicsőséget. Hat megyere, a Nagykun­ság gazdagon termő határától a nyírségi dombokon át egészen az országhatárig terjed a Tiszán­túli Dohánybeváltó Vál­lalat működési területe, össze­sen 12 üzemük van. A téli hóna­poktól kezdve késő őszig — a szerződéskötéstől a törésig — azon igyekeznek, hogy egyre nagyobb mennyiségben és jobb minőség­ben biztosítsák szivarkagyártá- sunk alapanyagát; a dohányt. A nagy távolság miatt kedvezőtlen munkafeltételek ellenére is igen jól kezdődött az 1955-ös esztendő. Március 10-re teljesítették szer­ződéskötési tervüket. A tavalyi­nál 5000-cl több, összesen csak­nem 22 000 egyéni termelővel, 547 termelőszövetkezettel és 27 álla­mi gazdasággal kötöttek szerző­dést, mintegy 19 000 holdra. „Sza­bolcsi“. „Debreceni“, „Hevesi“ és Kapadohányt“ termeltetnek. A vállalat dolgozóinak kezdeménye* zésére és támogatásával az idén sokkal szélesebb körben ismer­tebb és alkalmazott lesz a 13 má­zsás mozgalom. A melegágy ké­szítésétől és bevetésétől, a palán- tok kiültetéséig és a dohány ápo­lásáig hasznos segítséget és szak­tanácsokat adnak a szakemberek, hogy elérjék a 13 mázsás holdan­ként* átlagot. Ha úgy dolgoznak, kötelessé­güket olyan pontosan és lelkiis­meretesen teljesítik a vállalat dolgozói, mint a felszabadulási verseny során tették, egészen bi­zonyos, meg is lesz az eredmény. Az április 4-c tiszteletére indult verseny során minden eddigit felülmúló eredmények születtek a Tiszántúli Dohánybeváltóban. El­ső negyedévi termelési tervüket 15 3 százalékkal túlteljesítették a vállalt 3 százalékkal szemben és ezzel 7526 mázsa dohánnyal ad­tak többet a népgazdaságnak^ a tervezettnél — 777 000 forint ér­tékben. Az önköltséget a felaján­lott 0.5 százalékkal szemben 0.S százalékkal csökkentették. Az Ígért 3 százalékos béralapmegta- karííással szemben 9 2 százalék megtakarítást értek el. Termelé­kenységük 9,6 százalékkal volt jobb a tervezettnél. Igazolatlan mulasztás egyetlen esetben sem fordult elő. Ez a pár a dal jS beszédes bizonyítéka a Tiszántúli Dohány­beváltó első negyedévben vég­zett jó munkájának. És a jó mun­kának meg van az elismerése cs jutalma is. Éliizem lett a válla­lat. Az üzem dolgozói közelesen immár harmadszor ünnepük az élüzem jelvény átadását. Május 1-i fogadalmuk pedig az: meg­tartani az elsőséget. Ez jut kifejezésre újabb válla­lásaikban és abban a páros ver­senyszerződésben, amit a csere! Vörös Csillag Termelőszövetke­zettel kötöttek. Az üzemi mun­kások és a dolgozó parasztok együtt ünnepük a proletáriátus nagy seregszemléjét. A Dohánygyár dolgozói 103,3 százalékra teljesítenék az első negyedévi tervet. Lényegesei növelték a munka termelé­kenységét: az egy r,vaníliásra jutó termelési érték a tervezetthez viszonyítva 2,9 százalékkal emelkedett. Az önköltséget 2,9, a acp- állásók idejét 3 százalékkal csökkentették. Nagy gemdot fordítot­tak az anyaglalcarékasságra: 2.5 százalékkal kevesebb anyagot használtak fel a tervezettnél, üzen eredmények alapján méltán marad továbbra is az üzem bejárata fölött a ragyogó ötágú él- üzemcsillag. A Gépifermentálóban különösen a munka termelé­kenységének emelése terén értek el kimagasló eredményt: 21,6 százalékkal emelték a tervezetthez viszonyítva. Negyedéves tér-> .vüket S százalékkal szárnyalták túl. Az önköltséget a tervezetthez viszonyítva 3,4 százaléklcal csökkentették. Készáruik ellen a ne­gyedév során egyetlen kifogás sem merült fel. Külön figyelmet érdemel a munkafegyelem javulása: az igazolatlanul mulasztott órák száma a negyedév során mindössze 0,2 százaléka volt a le­dolgozott óráknak. Az üzem minden dolgozója nagy örömmel fo­gadta, hogy nagyszerű eredményeik elismeréseként a fermentáló vállalatik közül elsőnek nyerték, el az elüzem címet,

Next

/
Thumbnails
Contents