Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

4

N É P L A P

1955. ÁPRILIS 17. VASÁRLAP

Nagysikerű rizstermelés! ankét a Hortobágyon

A MEDOSZ, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat a Hortobágyon a Borsósi Állami Gazdaságban az öntözéses szakemberek részére rizstermelési ankétot tartott. A bevezető előadást dr. Szelényi Ferenc egyetemi tanár tartotta meg.

Vitaindító előadásában ismertette a Hortobágy szerepét az ön-. . üzése.s gazdálkodás szempontja-' ból. Utalt arra, hogy a tiszalöki öntözéses rendszer teljes kiépítésével több mint 200 ezer holdon vezethető be a termésfokozó öntözéses gazdálkodás.

A rizstermeléssel kapcsolatos problémák között részletesen tárgyalták az ankét részvevői a rizsföldek őszi előkészítését. Ezzel bizony bv.j van a Tiszántúlon, mert nagy terület, a Hortobágyon is mintegy 1600 hold nem került őszi mélyszántásra. Súlyos hiba ez, jne. t a jó őszi talaj előkészítés a jó rizstermés alapja. Az ilyen elmaradt területeken a hiba gyökere főleg ott van. hogy a telepeket nem víztelenítik és az ázott talajon eisüppednek a traktorok.

Orbán András mezőgazdász szó- vátette, hogy a Hortobágyon vannak olyan szikes talajok, amelyekről bizony hiába csapolnák le a vizet idejében, a talaj annyira süppedékes marad, hogy nem lehet ősszel munkálni. Ezeken a területeken a gyakorlat bizonyította, be, hogy jobb a tavaszi szántás, mint az őszi.

Lénái József mezőgazdász, akinek tízéves rizstermelési gyakorlata van már, azt hangsúlyozta, hogy a Hortobágyon a talaj ösz- szetétele olyan, hogy lánctalpas traktorok nélkül az őszi munkát elvégezni nem tudják, mert a kormos traktorok elülnek a puha, sáros talajban. A tiszasülyi rizs- telepeken 30 lánctalpas traktor van, pedig ott a talaj összetétele sokkal jobb. nem olyan kedvezőtlen, mint a Hortobágyon. Lássák el jobban a hortobágyi gazdaságot lánctalpas traktorokkal, eredményesebb lesz a rizstermelés.

Szákácsi János tudományos kutató nem tartja szerencsés helyzetnek. lrogy a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián nem képeznek ki öntözéses agronómusokat. A legnagyobb öntözéses terület Hajdú-Biharban terül el és az ésszerűség is úgy hozza magával, hogy ezen a területen működő akadémia a megye termelési sajátságait figyelembevéve képezzen szakembert.

Lévői József mezőgazdász elmondotta, hogy a szakemberek képzésén kívül fokozottabban kellene törődni azzal is. hogy az öntözéses területen dolgozó munkások is jól elsajátítsák a rizstermeléssel kapcsolatos teendőket. Nem helyes az, hogy egy idényben szerződtetnek egy-egy gazdaságban 200— 300 dolgozót a rizstelepre és hat hónap után megszűnik a szerződés. Szerinte hat évre kellene leszerződni az árasztók- kal, így válnának jó szakemberekké. Megszeretnék a rizstermelést. Ez pedig a terméshozamok emelésében is jelentősen megnyilatkozna.

Az egésznapos ankét rengeteg gyakorlati tapasztalatot tárt a tudományos kutatók elé. Az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése számára nagyon hasznos volt a hortobágyi rizsánkét, melynek tapasztalatait Szelényi Ferenc dr. egyetemi tanár foglalta össze.

i . .íj—n——w——»»■ «I '

k Epki Gépállomás már lúlteljesilette tavaszi tervét

Szombaton délben érkezett a jelentés arról, hogy a megyében elsőnek az egyeki gépállomás teljesítette tavaszi tervét. Az egyediek régi jó hírükhöz méltóan nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették tavaszi tervüket. Eredményük jelenleg 102 százalék, ami a megyében a legjobb teljesítmény.

A pallagi Kertészeti Kutató Intézeten elvetették a rizst

A pallagi Kertészeti Kutató In- jen már elvetették a homokba a tézeibe mint ismeretes, évek óta I rizst. Mintegy fél holdas Lísér- kísérleteznek a rizsnek szárazon leli parcellában öntözés nélkül való termelésével. Az intézet föld- I kívánnak rizst termelni.

ICafdúiiútiáM óviáuit

Ahogy a napok múlnak, úgy sűrűsödnek most a mi gondjaink is. Az egymásra torlódó tavaszi gondok, amelyeknek az időjárás szeszélyei szinte óránkénti változással vetnek béklyót, dobnak gáncsot. De az embernek, munkának győzni kell, mert az idő az nem áll meg, a napok peregnek. elmúlnak, s nem várhatunk a májusi napok melegebb Ígéretére. Ha hűvös is az idő, mégsem annyira akadályokat termő, hogy ne kezdhessünk neki teljes tempóval a tavaszi munkáknak. Annál is inkább, mert a búza is csak nő. itt-ott már a cukorrépa is ütögeti a fejét, egy-egy szeli- debb hajlatban meg a barackfák is pattogni kezdenek. A szőlő if* zsendül, a határ is beszédes, s néha-néha azért a nap is vidámabban, izgatóbban villog, levelet pattintva, sodorva az ághegyre.

HAJDÚNÁNÁSON s a hajdúnánásiaknak is láz forradalmasítja most az életet. A feladatok még tengernyiek előttük, de az eddigi munkájukból már jósolhatjuk, hogy a nánásiak a továbbiakban sem fognak megtorpanni, vagy lefékezni. Nem, mert minden kiesett, vagy immel- ámmal végzett nap az ő veszteségük is, abból nekik is csak káruk származik. S hogy ezt ők sem akarják, azt bizonyítja, hogy a hajdúnánási határ méhkasként zúg és zümmög, lányderekak hajladoznak a barnító szélben, s a mezőkről szinte árad az élet. Minden reggel új nekikezdéssel ébrednek és minden este új eredményekkel feküsznek.

Ezek az eredmények pedig számban is, de az élet naponkénti statisztikáiban még jobban ellenőrizhetők. Kezdték ők is ott, hogy már a márciusi napok lehetőségét is kihasználták. A határban összegyűlt vadvizeket igyekeztek minél előbb levezetni, csatornákkal, árkokkal. Igyekezetüknek meg is volt az eredménye. Sikerült a víznyomta területek nagyobb részét szabaddá tenni. Azóta már ezeken a területeken is élénk zöldben játszik a búza, tele a hajdúnánási táj bársonyával, üdeségével. 50 holdat viszont nem sikerült megmenteni, azt erősen megmosta a víz. Ennek a mintlétjéről minél hamarabb határozni kell a városi mezőgazdasági osztálynak.

BAJ VAN VISZONT a műtrágya körül Hajdúnánáson. A szövetkezeti igényléseken kívül egyéniek alig rendeltek. A mezőgazdasági osztály jobb agitációt fejtsen ki. Mi úgy véljük, hogy a hajdúnánásiak sem rosszabb gazdák min a megyénk többi dolgozói, s kellő meggyőzéssel velük is meg lehet értetni, hogy a műtrágya használata elsősorban az ő hasznuk.

Ugyanilyen nehézségek mutatkoznak a cukorrépaszerződések körül. A cukorrépa szerződési tervét mintegy 10 százalékra teljesítette még a város, elfelejtkezett arról, hogy ez nemcsak kötelesség, de nemzetgazdasági feladat is. Ezen minél előbb, komolyan változtatni kell. Változtatni s legalább olyan eredményt felmutatni, mint amilyet a dohányszerződéseknél is elértek. Ha a cukorrépaszerződésnél is sikerül 107 százalékos teljesítést elérni, akkor a hajdúnánásiak még jobban büszkélkedhetnek eddigi eredményeikkel.

A tavaszi vetések teljesítésében már kevésbé mutatkoznak az előbbi hiányosságok. A kukorica — és részben a cukorrépa — kivételével minden tavaszi veteményük földben van. A nánási szövetkezetek itt ugyancsak jó példát mutattak pontos tervteljesítéssel és a munka jó megszervezésével. A Táncsics, a Haladás, a December 21, a Micsurin, de a többiek is, nap mint nap bizonyítják a még egyéniek előtt, hogy a holnap, a jövő a szövetkezeté. Bizonyítja őszi kalászosuk fejlődése. A szövetkezeti földeken tömötten és erdő sűrűséggel nőnek, mert a szövetkezetek megfelelőképpen alkalmaztak fejtrágyázást, idejében végeztek fogasolást, hengerezést.

KÉSZÜLNEK a kukoricavetésre is Hajdúnánáson. Az eddigiektől eltérően igyekeznek több he- terózis kukoricát vetni és minél nagyobb területen alkalmazni a négyzetes vetést. Az elmúlt napokban négyzetes vetési bemutatót tartottak a város dolgozó parasztjai előtt, hogy gyakorlatban Is meggyőződjenek a négyzetes vetés előnyeiről, a géppel végezhető munkák nagyobb lehetőségéről. Hat szövetkezetben, 50 holdas parcellákon már négyzetesen vetik majd a tengerit, a gépállomás négyzetes vetőgépével. Megjegyzésünk itt viszont az, hogy egy négyzetes vetőgéppel eléggé hosszadalmas lesz az igényelt munkák elvégzése, mivel egy

négyzetes vetőgép maximális teljesítménye legjobb esetben naponként 15 hold.

Szinte városi probléma mindezen tavaszi munkák mellett a rizstermesztés Hajdúnánáson. Ugyanis ott kígyózik alig 500 méterre a város határában a Keleti Főcsatorna. Ilyenkor már hajnalonként apró ködök és párák lengenek az acélkék víz fölött, s a városiak nemcsak gyönyörködnek a Tisza vizében, hanem igyekeznek is minél jobban hasznukra fordítani. Valaha álmodni sem mertek vízről, folyóról, s az meg éppen mennyei magassá" volt. hogy itt rizstáblák ringjanak az alkonyi szélben.

ÉS MA MIN’D KETTŐ ott van

Hajdúnánáson. Víz is, rizs isi s lassan már egészen otthonossá és a tájhoz tartozóvá válik a rizs. mint a kukoricatáblák, vagy a búzamezők. Igaz, tavaly megcsapta a köd is, a jég is elverte, de a hajdúnánásiak kedvét a tavalyi gyenge eredmény sem vette cl a rizstermeléstől. Még nagyon is emlékeznek az 1933-as rizstermésre. amiből egy-egy szövetkezet milliós bevételt zsebelt be.

Nincs is olyan szövetkezet a városban, amelyik ne termelne rizst, de az egyéni gazdák is szakcsoportba tömörülve foglalkoznak a termesztésével. Sőt még egyesek is, mivel érzik és évről évre tapasztalják a hasznát. A nánásiak az idén 942 holdon termesztenek rizst, amiből 510 hold a szövetkezeteké. Ebből már 150 hold fel is van szántva, ami igaz még nem nagy eredmény, de az időjárás okozta nehézségek nagyban gátolják őket a munkában, ezért mindenképpen meg kell gyorsítani a rizstelepek felszántását.

Mindezek a nehézségek azonban nem gátolják a hajdúnánásiakat abban, hogy minél jobb munkát végezzenek, minél több eredményt tudjanak felmutatni. A határban mindennap több és több az ember és egyre inkább eltűnik a táj téli egyhangúsága. A földek mindenütt felszántva, s lassan a pacsirták is dalba fognak, munkába kezdenek, valahogy olyan rokonhangon, mint Hajdúnánáson az emberek. B. I.

LENIN A PARTRÓL

Néhány nap múlva 85 esztendeje lesz annak, hogy megszületett V. I. Lenin, Marx és Engels művének lángeszű folytatója, az SZKP, a szovjet állam megalapítója. Születése évfordulóján Leninre és halhatatlan művére emlékezik az egész világ haladé emberisége. Lenin neve és a lenini tanítás a haladó emberiség zászlójává vált az elnyomás elleni harcban és a boldog jövőt kivívó küzdelemben. Lenin Marx—Engels művét nemcsak mesterien alkalmazta, de az új történelmi viszonynak megfelelően továbbfejlesztve számos új

tétellel gazdagította.

jlT

M

arx—Engels számos művükben felvetik a munkásosztály forradalmi pártjáról szóló zseniális gondolataikat, és gyakorlati lépéseket is tettek a munkásosztály nemzetközi szervezetének létrehozására. így jött (létre az I., majd a II. Inter- maclonáíé.

A II. Internacionálé pártjait a reformok pártjává süllyesztették az opportunisták, és Marxnak a pártról szóló zseniális felvetéseit elsikkasztották. Az _új történelmi viszonyok között az imperializmus idején olyan típusú pártokkal, mint a II. Intema- éionálé formátlan szervezete nem

lehetett megbékélni, ilyen pártokkal nem lehetett a munkásosztály hatalmát kivívni.

A marxizmus történetében Lenin dolgozta ki először részletesen és teljesen befejezetten a pártról, mint a proletariátus vezető erejéről, mint a proletár- diktatúra kivívásának és megtartásának legfontosabb eszközéről szóló forradalmi tanítást. Ezzel Lenin olyan elméleti kincsekhez juttatta a munkásosztályt, mely teljesen tartalmazta a marxista párt ideológiai alapját, szervezeti felépítését.

L

enin „Mi a teendő?“ c, híres könyvében megsemmisítő csapást mér a munkásmozgalom ösztönüssége előtt hajbókoló ökonomista opportunizmusra, egyben kidolgozta a marxista párt ideológiai alapjait.

„Egy lépés előre, kettő hátra" c. művében pedig szétzúzta a szervezeti kérdésekben jelentkező mensevik opportunizmust, egyszersmind lerakta a marxista forradalmi munkáspárt szervezeti alapjait.

Lenin azt tartotta, hogy a tőke elleni harcban a munkásosztálynak a szervezettségén kívül semmiféle egyéb más fegyvere nincs. Ezért képezi a lenini pártszervezési elv fontos részét az a tétel, hogy a pártnak a munkásosztály többi szervezetétől abban kell különböznie, hogy a

pártnak a munkásosztály 'legforradalmibb, legöntudatosabb elemeit keli magiban foglalnia. A párt a munkásosztály élcsapata, meiy fel kell hogy vértezve legyen a társadalmi élet, a társadalom fejlődése, az osztály- harc törvényeinek ismeretével. L#nin egész tevékenysége során arra tanított, hogy óvakodni kell a párt és az osztály határainak elmos ódottságától, hogy egyre magasabbra kell emelni a párttag megtisztelő címet.

Qe Lenin azt is tanította, hogy a párt ne csőik élcsapata legyen a munikásassgtálynak, hanem ugyanakkor a munkásosztály szervezett csapata is. Lenin miközben harcot folytatott a mensevikok szervezeti anarchizmusa ellen, világosan körülírta, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a párt a munkásosztály szervezett csapata. Lenin azt követelte, hogy párttagnak csak olyan személyeiket ismerjenek el, akik a párt valamely alapszervezetének tagjai, és akik nemcsak formálisan ismerik el a párt politikáját, határozatait, hanem a párt valamely szervezetében a határozataik meg valósít ásóban tevőlegesen részt is vesznek, mert csakis ez biztosíthatja a párton belül az akarat egységét, hogy a párt tagjai egy irányban cse- lékedjenefí;.

A párt a munkásosztály szervezett csapata azt is jelenti, hogy a párt a szervezetek egységes rendszerét alkotja. Lenin ezzel kapcsolatosan a következőket írta:

„Ha azt mondom, hogy a pártnak a szervezetek összességének (nem egyszerű számtani összegnek, hanem a szervezetek komplexumának) kell lennie. akkor ezzel egész világosan és pontosan fejezem ki azt a kívánságom, azt a követelésem, hogy a párt mint osztály élcsapata olyas valami legyen, ami a lehető legszervezettebb, hogy a párt csak olyan elemeket t egyen fel soraiba, akik a szervezettségnek legalább minimumát elismerik.“ (Lenin Váll. M. I. 400. old.)

S\ szervezettség a párt műkö- désének elengedhetetlen feltétele. Ahhoz, hogy a párt valóban helyesen cselekedjék, és a tömegeket vezetni tudja, ne pedig a tömegék után kullogjon, szervezetileg a demokratikus centralizmus elve alapján kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a Pálinak egységes szervezeti szabályzattal, mindenkire, a vezetőkre csakúgy, mint az egyszerű párttagokra kiterjedő egységes párt- fegyelemmel kell rendelkeznie.

A pártnak ügy kell felépülnie, hogy állandóan biztosítva legyen az egységes vezetése, egységes vezető szervvel az élén. A pártban az egyes szervezetek alá kell hogy vessék magukat a felsőbb szerveknek, egészen a központig. A felsőbb szervek határozatai

feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre, amelyek azt rém vitathatják, nem bírálhatják, hanem végrehajtani kötelesek. A pártszerveken beíüi a tagság megvitatja a politikai és szervezeti tennivalókat, azonban mint Leninre hivatkozva Sztálin arra rámutatott: „ ... mikor , a vélemények harca már befejeződött, mikor a kritilca 'ki van merítve és a határozatot elfogadták, a párt összes tagjainak aiairat és cselekvés egysége az az elengedhetetlenül szükséges feltétel, ami nélkül el nem képzelhető sem egységes párt. sem vasfegyelem a pártban". (Sztálin: beninizmus kérdései 87. old.)

A vezető szerveket a párttagság taggyűléseken, pártértekezleten és kongresszuson választja. A vezető szervek viszont időközönként beszámolni kötelesei"; végzett munkájukról a párttagságnak. A demokratikus centralizmus egységes egész elvet képez, aki ezt ketté választja, hibát követ el. A párt tevékenysége során a centralizmusnak minden viszony cfk 'között érvényesülnie kell. A demokratizmus legális viszonyok között elengedhetetlenül fontos, azonban olyan viszonyok között mint a Bolsevik Párt volt a cárizmus idején, vagy a mi pártunk volt a Horthy-fasizmus éveiben, nem érvényesülhetett teljes mértekben, ami az adott viszonyok között természetes is volt. Lenin különösen fontosnak tartotta a párton belül a sziklaszilárd egy-