Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

4 N É P L A P 1955. ÁPRILIS 17. VASÁRLAP Nagysikerű rizstermelés! ankét a Hortobágyon A MEDOSZ, a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat a Hortobágyon a Borsósi Állami Gazdaságban az öntözéses szakemberek részére rizstermelési ankétot tartott. A bevezető előadást dr. Szelényi Fe­renc egyetemi tanár tartotta meg. Vitaindító előadásában ismer­tette a Hortobágy szerepét az ön-. . üzése.s gazdálkodás szempontja-' ból. Utalt arra, hogy a tiszalöki öntözéses rendszer teljes kiépíté­sével több mint 200 ezer holdon vezethető be a termésfokozó ön­tözéses gazdálkodás. A rizstermeléssel kapcsolatos problémák között részletesen tár­gyalták az ankét részvevői a rizs­földek őszi előkészítését. Ezzel bi­zony bv.j van a Tiszántúlon, mert nagy terület, a Hortobágyon is mintegy 1600 hold nem került őszi mélyszántásra. Súlyos hiba ez, jne. t a jó őszi talaj előkészí­tés a jó rizstermés alapja. Az ilyen elmaradt területeken a hiba gyökere főleg ott van. hogy a te­lepeket nem víztelenítik és az ázott talajon eisüppednek a trak­torok. Orbán András mezőgazdász szó- vátette, hogy a Hortobágyon van­nak olyan szikes talajok, ame­lyekről bizony hiába csapolnák le a vizet idejében, a talaj annyira süppedékes marad, hogy nem le­het ősszel munkálni. Ezeken a területeken a gyakorlat bizonyí­totta, be, hogy jobb a tavaszi szántás, mint az őszi. Lénái József mezőgazdász, aki­nek tízéves rizstermelési gyakor­lata van már, azt hangsúlyozta, hogy a Hortobágyon a talaj ösz- szetétele olyan, hogy lánctalpas traktorok nélkül az őszi munkát elvégezni nem tudják, mert a kor­mos traktorok elülnek a puha, sáros talajban. A tiszasülyi rizs- telepeken 30 lánctalpas traktor van, pedig ott a talaj összetétele sokkal jobb. nem olyan kedve­zőtlen, mint a Hortobágyon. Lás­sák el jobban a hortobágyi gazda­ságot lánctalpas traktorokkal, eredményesebb lesz a rizsterme­lés. Szákácsi János tudományos kutató nem tartja szerencsés hely­zetnek. lrogy a Debreceni Mező­gazdasági Akadémián nem képez­nek ki öntözéses agronómusokat. A legnagyobb öntözéses terület Hajdú-Biharban terül el és az ésszerűség is úgy hozza magával, hogy ezen a területen működő akadémia a megye termelési sa­játságait figyelembevéve képez­zen szakembert. Lévői József mezőgazdász el­mondotta, hogy a szakemberek képzésén kívül fokozottabban kel­lene törődni azzal is. hogy az ön­tözéses területen dolgozó munká­sok is jól elsajátítsák a rizster­meléssel kapcsolatos teendőket. Nem helyes az, hogy egy idény­ben szerződtetnek egy-egy gazda­ságban 200— 300 dolgozót a rizste­lepre és hat hónap után megszű­nik a szerződés. Szerinte hat évre kellene leszerződni az árasztók- kal, így válnának jó szakembe­rekké. Megszeretnék a rizsterme­lést. Ez pedig a terméshozamok emelésében is jelentősen megnyi­latkozna. Az egésznapos ankét rengeteg gyakorlati tapasztalatot tárt a tu­dományos kutatók elé. Az öntö­zéses gazdálkodás további fejlesz­tése számára nagyon hasznos volt a hortobágyi rizsánkét, melynek tapasztalatait Szelényi Ferenc dr. egyetemi tanár foglalta össze. i . .íj—n——w——»»■ «I ' k Epki Gépállomás már lúlteljesilette tavaszi tervét Szombaton délben érkezett a jelentés arról, hogy a megyében elsőnek az egyeki gépállomás teljesítette tavaszi tervét. Az egye­diek régi jó hírükhöz méltóan nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették tavaszi tervüket. Eredményük jelenleg 102 száza­lék, ami a megyében a legjobb teljesítmény. A pallagi Kertészeti Kutató Intézeten elvetették a rizst A pallagi Kertészeti Kutató In- jen már elvetették a homokba a tézeibe mint ismeretes, évek óta I rizst. Mintegy fél holdas Lísér- kísérleteznek a rizsnek szárazon leli parcellában öntözés nélkül való termelésével. Az intézet föld- I kívánnak rizst termelni. ICafdúiiútiáM óviáuit Ahogy a napok múlnak, úgy sűrűsödnek most a mi gondjaink is. Az egymásra torlódó tavaszi gondok, amelyeknek az időjárás szeszélyei szinte óránkénti válto­zással vetnek béklyót, dobnak gáncsot. De az embernek, mun­kának győzni kell, mert az idő az nem áll meg, a napok pereg­nek. elmúlnak, s nem várhatunk a májusi napok melegebb Ígére­tére. Ha hűvös is az idő, még­sem annyira akadályokat termő, hogy ne kezdhessünk neki teljes tempóval a tavaszi munkáknak. Annál is inkább, mert a búza is csak nő. itt-ott már a cukorrépa is ütögeti a fejét, egy-egy szeli- debb hajlatban meg a barackfák is pattogni kezdenek. A szőlő if* zsendül, a határ is beszédes, s néha-néha azért a nap is vidá­mabban, izgatóbban villog, leve­let pattintva, sodorva az ághegy­re. HAJDÚNÁNÁSON s a hajdú­nánásiaknak is láz forradalma­sítja most az életet. A feladatok még tengernyiek előttük, de az eddigi munkájukból már jósol­hatjuk, hogy a nánásiak a továb­biakban sem fognak megtorpan­ni, vagy lefékezni. Nem, mert minden kiesett, vagy immel- ámmal végzett nap az ő veszte­ségük is, abból nekik is csak ká­ruk származik. S hogy ezt ők sem akarják, azt bizonyítja, hogy a hajdúnánási határ méhkasként zúg és zümmög, lányderekak haj­ladoznak a barnító szélben, s a mezőkről szinte árad az élet. Minden reggel új nekikezdéssel ébrednek és minden este új ered­ményekkel feküsznek. Ezek az eredmények pedig számban is, de az élet napon­kénti statisztikáiban még jobban ellenőrizhetők. Kezdték ők is ott, hogy már a márciusi napok lehe­tőségét is kihasználták. A határ­ban összegyűlt vadvizeket igye­keztek minél előbb levezetni, csa­tornákkal, árkokkal. Igyekeze­tüknek meg is volt az eredmé­nye. Sikerült a víznyomta terü­letek nagyobb részét szabaddá tenni. Azóta már ezeken a terü­leteken is élénk zöldben játszik a búza, tele a hajdúnánási táj bár­sonyával, üdeségével. 50 holdat viszont nem sikerült megmenteni, azt erősen megmosta a víz. En­nek a mintlétjéről minél hama­rabb határozni kell a városi me­zőgazdasági osztálynak. BAJ VAN VISZONT a műtrá­gya körül Hajdúnánáson. A szö­vetkezeti igényléseken kívül egyé­niek alig rendeltek. A mezőgaz­dasági osztály jobb agitációt fejt­sen ki. Mi úgy véljük, hogy a hajdúnánásiak sem rosszabb gaz­dák min a megyénk többi dol­gozói, s kellő meggyőzéssel ve­lük is meg lehet értetni, hogy a műtrágya használata elsősorban az ő hasznuk. Ugyanilyen nehézségek mutat­koznak a cukorrépaszerződések körül. A cukorrépa szerződési tervét mintegy 10 százalékra tel­jesítette még a város, elfelejtke­zett arról, hogy ez nemcsak kö­telesség, de nemzetgazdasági fel­adat is. Ezen minél előbb, komo­lyan változtatni kell. Változtatni s legalább olyan eredményt fel­mutatni, mint amilyet a dohány­szerződéseknél is elértek. Ha a cukorrépaszerződésnél is sikerül 107 százalékos teljesítést elérni, akkor a hajdúnánásiak még job­ban büszkélkedhetnek eddigi eredményeikkel. A tavaszi vetések teljesítésé­ben már kevésbé mutatkoznak az előbbi hiányosságok. A kuko­rica — és részben a cu­korrépa — kivételével minden tavaszi veteményük földben van. A nánási szövetkezetek itt ugyan­csak jó példát mutattak pontos tervteljesítéssel és a munka jó megszervezésével. A Táncsics, a Haladás, a December 21, a Mi­csurin, de a többiek is, nap mint nap bizonyítják a még egyéniek előtt, hogy a holnap, a jövő a szövetkezeté. Bizonyítja őszi ka­lászosuk fejlődése. A szövetkeze­ti földeken tömötten és erdő sű­rűséggel nőnek, mert a szövet­kezetek megfelelőképpen alkal­maztak fejtrágyázást, idejében végeztek fogasolást, hengerezést. KÉSZÜLNEK a kukoricavetés­re is Hajdúnánáson. Az eddigiek­től eltérően igyekeznek több he- terózis kukoricát vetni és minél nagyobb területen alkalmazni a négyzetes vetést. Az elmúlt na­pokban négyzetes vetési bemuta­tót tartottak a város dolgozó pa­rasztjai előtt, hogy gyakorlatban Is meggyőződjenek a négyzetes vetés előnyeiről, a géppel végez­hető munkák nagyobb lehetősé­géről. Hat szövetkezetben, 50 hol­das parcellákon már négyzetesen vetik majd a tengerit, a gépállo­más négyzetes vetőgépével. Meg­jegyzésünk itt viszont az, hogy egy négyzetes vetőgéppel eléggé hosszadalmas lesz az igényelt munkák elvégzése, mivel egy négyzetes vetőgép maximális tel­jesítménye legjobb esetben na­ponként 15 hold. Szinte városi probléma mind­ezen tavaszi munkák mellett a rizstermesztés Hajdúnánáson. Ugyanis ott kígyózik alig 500 mé­terre a város határában a Keleti Főcsatorna. Ilyenkor már hajna­lonként apró ködök és párák len­genek az acélkék víz fölött, s a városiak nemcsak gyönyörködnek a Tisza vizében, hanem igyekez­nek is minél jobban hasznukra fordítani. Valaha álmodni sem mertek vízről, folyóról, s az meg éppen mennyei magassá" volt. hogy itt rizstáblák ringjanak az alkonyi szélben. ÉS MA MIN’D KETTŐ ott van Hajdúnánáson. Víz is, rizs isi s lassan már egészen otthonossá és a tájhoz tartozóvá válik a rizs. mint a kukoricatáblák, vagy a búzamezők. Igaz, tavaly meg­csapta a köd is, a jég is elverte, de a hajdúnánásiak kedvét a ta­valyi gyenge eredmény sem vette cl a rizstermeléstől. Még nagyon is emlékeznek az 1933-as rizs­termésre. amiből egy-egy szövet­kezet milliós bevételt zsebelt be. Nincs is olyan szövetkezet a városban, amelyik ne termelne rizst, de az egyéni gazdák is szak­csoportba tömörülve foglalkoznak a termesztésével. Sőt még egye­sek is, mivel érzik és évről évre tapasztalják a hasznát. A náná­siak az idén 942 holdon termesz­tenek rizst, amiből 510 hold a szö­vetkezeteké. Ebből már 150 hold fel is van szántva, ami igaz még nem nagy eredmény, de az idő­járás okozta nehézségek nagy­ban gátolják őket a munkában, ezért mindenképpen meg kell gyorsítani a rizstelepek felszántá­sát. Mindezek a nehézségek azon­ban nem gátolják a hajdúnáná­siakat abban, hogy minél jobb munkát végezzenek, minél több eredményt tudjanak felmutatni. A határban mindennap több és több az ember és egyre inkább eltűnik a táj téli egyhangúsága. A földek mindenütt felszántva, s lassan a pacsirták is dalba fog­nak, munkába kezdenek, vala­hogy olyan rokonhangon, mint Hajdúnánáson az emberek. B. I. LENIN A PARTRÓL Néhány nap múlva 85 eszten­deje lesz annak, hogy megszüle­tett V. I. Lenin, Marx és Engels művének lángeszű folytatója, az SZKP, a szovjet állam megala­pítója. Születése évfordulóján Leninre és halhatatlan művére emlékezik az egész világ haladé emberisége. Lenin neve és a le­nini tanítás a haladó emberiség zászlójává vált az elnyomás el­leni harcban és a boldog jövőt kivívó küzdelemben. Lenin Marx—Engels művét nemcsak mesterien alkalmazta, de az új történelmi viszonynak megfele­lően továbbfejlesztve számos új tétellel gazdagította. jlT M arx—Engels számos művük­ben felvetik a munkásosz­tály forradalmi pártjáról szóló zseniális gondolataikat, és gya­korlati lépéseket is tettek a munkásosztály nemzetközi szer­vezetének létrehozására. így jött (létre az I., majd a II. Inter- maclonáíé. A II. Internacionálé pártjait a reformok pártjává süllyesztették az opportunisták, és Marxnak a pártról szóló zseniális felveté­seit elsikkasztották. Az _új törté­nelmi viszonyok között az impe­rializmus idején olyan típusú pártokkal, mint a II. Intema- éionálé formátlan szervezete nem lehetett megbékélni, ilyen pár­tokkal nem lehetett a munkás­osztály hatalmát kivívni. A marxizmus történetében Le­nin dolgozta ki először részlete­sen és teljesen befejezetten a pártról, mint a proletariátus ve­zető erejéről, mint a proletár- diktatúra kivívásának és meg­tartásának legfontosabb eszközé­ről szóló forradalmi tanítást. Ez­zel Lenin olyan elméleti kin­csekhez juttatta a munkásosz­tályt, mely teljesen tartalmazta a marxista párt ideológiai alap­ját, szervezeti felépítését. L enin „Mi a teendő?“ c, hí­res könyvében megsemmi­sítő csapást mér a munkásmoz­galom ösztönüssége előtt hajbó­koló ökonomista opportunizmus­ra, egyben kidolgozta a marxista párt ideológiai alapjait. „Egy lépés előre, kettő hátra" c. művében pedig szétzúzta a szervezeti kérdésekben jelentkező mensevik opportunizmust, egy­szersmind lerakta a marxista forradalmi munkáspárt szerve­zeti alapjait. Lenin azt tartotta, hogy a tő­ke elleni harcban a munkásosz­tálynak a szervezettségén kívül semmiféle egyéb más fegyvere nincs. Ezért képezi a lenini párt­szervezési elv fontos részét az a tétel, hogy a pártnak a mun­kásosztály többi szervezetétől ab­ban kell különböznie, hogy a pártnak a munkásosztály 'legfor­radalmibb, legöntudatosabb ele­meit keli magiban foglalnia. A párt a munkásosztály élcsa­pata, meiy fel kell hogy vértezve legyen a társadalmi élet, a tár­sadalom fejlődése, az osztály- harc törvényeinek ismeretével. L#nin egész tevékenysége során arra tanított, hogy óvakodni kell a párt és az osztály határainak elmos ódottságától, hogy egyre magasabbra kell emelni a párt­tag megtisztelő címet. Qe Lenin azt is tanította, hogy a párt ne csőik élcsapata legyen a munikásassgtálynak, ha­nem ugyanakkor a munkásosz­tály szervezett csapata is. Lenin miközben harcot folytatott a mensevikok szervezeti anarchiz­musa ellen, világosan körülírta, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a párt a munkásosztály szervezett csapata. Lenin azt kö­vetelte, hogy párttagnak csak olyan személyeiket ismerjenek el, akik a párt valamely alapszerve­zetének tagjai, és akik nemcsak formálisan ismerik el a párt po­litikáját, határozatait, hanem a párt valamely szervezetében a határozataik meg valósít ásóban te­vőlegesen részt is vesznek, mert csakis ez biztosíthatja a párton belül az akarat egységét, hogy a párt tagjai egy irányban cse- lékedjenefí;. A párt a munkásosztály szer­vezett csapata azt is jelenti, hogy a párt a szervezetek egységes rendszerét alkotja. Lenin ezzel kapcsolatosan a következőket írta: „Ha azt mondom, hogy a pártnak a szervezetek összes­ségének (nem egyszerű számta­ni összegnek, hanem a szerve­zetek komplexumának) kell len­nie. akkor ezzel egész világosan és pontosan fejezem ki azt a kí­vánságom, azt a követelésem, hogy a párt mint osztály élcsa­pata olyas valami legyen, ami a lehető legszervezettebb, hogy a párt csak olyan elemeket t e­gyen fel soraiba, akik a szer­vezettségnek legalább minimu­mát elismerik.“ (Lenin Váll. M. I. 400. old.) S\ szervezettség a párt műkö- désének elengedhetetlen fel­tétele. Ahhoz, hogy a párt való­ban helyesen cselekedjék, és a tömegeket vezetni tudja, ne pe­dig a tömegék után kullogjon, szervezetileg a demokratikus centralizmus elve alapján kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a Páli­nak egységes szervezeti szabály­zattal, mindenkire, a vezetőkre csakúgy, mint az egyszerű párt­tagokra kiterjedő egységes párt- fegyelemmel kell rendelkeznie. A pártnak ügy kell felépülnie, hogy állandóan biztosítva legyen az egységes vezetése, egységes vezető szervvel az élén. A párt­ban az egyes szervezetek alá kell hogy vessék magukat a felsőbb szerveknek, egészen a központig. A felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre, amelyek azt rém vi­tathatják, nem bírálhatják, ha­nem végrehajtani kötelesek. A pártszerveken beíüi a tagság megvitatja a politikai és szerve­zeti tennivalókat, azonban mint Leninre hivatkozva Sztálin arra rámutatott: „ ... mikor , a véle­mények harca már befejeződött, mikor a kritilca 'ki van merítve és a határozatot elfogadták, a párt összes tagjainak aiairat és cselekvés egysége az az elenged­hetetlenül szükséges feltétel, ami nélkül el nem képzelhető sem egységes párt. sem vasfegyelem a pártban". (Sztálin: beninizmus kérdései 87. old.) A vezető szerveket a párttag­ság taggyűléseken, pártértekezle­ten és kongresszuson választ­ja. A vezető szervek viszont idő­közönként beszámolni kötelesei"; végzett munkájukról a párttag­ságnak. A demokratikus centra­lizmus egységes egész elvet ké­pez, aki ezt ketté választja, hi­bát követ el. A párt tevékenysé­ge során a centralizmusnak min­den viszony cfk 'között érvénye­sülnie kell. A demokratizmus legális viszonyok között elen­gedhetetlenül fontos, azonban olyan viszonyok között mint a Bolsevik Párt volt a cárizmus idején, vagy a mi pártunk volt a Horthy-fasizmus éveiben, nem érvényesülhetett teljes mértek­ben, ami az adott viszonyok kö­zött természetes is volt. Lenin különösen fontosnak tartotta a párton belül a sziklaszilárd egy-

Next

/
Thumbnails
Contents