Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

10á5. ÁPRILIS 17.. VASAK ív AP NÉPLAP 3 U&t&fattv májú# 1 ffiMlá mttyÜHHtftlé-séézt A megyében 14 446 dolgozó paraszt teljesítette vállalását Szombaton délelőtt a megyei ta­nács versenybizottsága ülést tar­tott. Értékeltélv a felszabadulási varseny eddigi eredményeit. A mégye területén összesen 17 874 dolgozó paraszt tett vállalást és 14 446-an becsülettel eleget is tet­tek adott szavuknak. A járások közül a püspökladá­nyi járásban volt legélénkebb a versenymozgalom. Itt 3841 dolgo­zó, paraszt tett versenyvállalást és 3545-én eleget is tettek a válla­lásnak. A legjobb adófizető község Dancshőza Az adóbevételi terv teljesítését tekintve, a 'megye első negyedévi tervét 103,27 százalékra teljesítet­te. A debreceni járás az első, 121.5 százalékos teljesítéssel, második a püspökladányi járás 102,95, har­madik a nagylétai járás 100,95 százalékos teljesítéssel. A legjobb adófizető város Haj- dászoboszló, 113,18 százalékos tel­jesítéssel. A községek közül Dancsháza az első, mert az adó­fizetést az első negyedévben 160,48 százalékra teljesítette. Má­sodik község Darvas, harmadik Hajdúsámson. A debreceni járás első helyét az adófizetés teljesítésében annak köszönheti, hogy 30 falugyűlésen ismertették a pontos adófizetés előnyeit és több mint 38 000 dol­gozó paraszttal személyesen tár­gyalták meg a hátralékos adó£ize-j’ tés módját. •! Begyűjtésben élen jár Ufiráz A megyében a begyűjtés telje- ütésében a püspökladányi járás halad az élen, amit jórészben kö­szönhet annak, hogy ebben a já­rásban egészséges a versenyszel­lem, megvan a verseny nyilvános­sága. A járás két községe, Kaba | ’ és Földes párosversenyben 61* j * egymással, ez a-: nemes ve telkedé.- ; is hozzájárult ahhoz, hogy Földer; t a megye harmadik legjobb köz- > ségé a begyűjtésben és hogy Ka- ba is jól teljesít. A községek versenyében a me­gyében első Ujiráz, második Bedé és harmadik Földes. A begyűjtésben példamutató', községek jó eredménye azt bízó J nyitja, hogy ahol nem papiroson maradt a verseny, ahol nem a' ta­nácsi apparátus versenyez csal-: hanem a dolgozó parasztság szé­les ' tömegei, ott jók az eredmé­nyek, az állampolgári kötelesség teljesítésében. A sárrétudvari Kossuth első a beadásban A termelőszövetkezetek verse­nyében a püspökladányi járásban az élre került a sárrétudvari Kos­suth Termelőszövetkezet. Ennek a termelőszövetkezetnek a tagsága igen helyesen állapította meg: első í kötelesség az állam iránti kötelesség. így is cselekedett. En­nek köszönhető, hogy az évi terv­hez viszonyítva, begyűjtésüknek 90.47 százalékát már teljesítették. Utána következik a föidesi II. Kongresszus,.ahol áz éves beadás: terv 75 százalékának már elege* tettek. A mezőgazdasági munkák vég­zésében is jól dolgozik a püspök­ladányi járás. Élen járnak a ku­korica négyzetes vetési munkái­nak megszervezésében. A rangsor A verseriybizotbág a járások teljesítésénei. figyelembe véve mind az adófizetést, begyűjtést, mind a mezőgazdasági munkát, úgy találta, hogy a járások sor­rendje a következőképpen alakul' i püspökladányi, a derecskéi, nagylétai, debreceni, biharkeresz- tesi, polgári és a berettyóújfalui járás. A városok sorrendje: Hajdúná­nás, Hajdúszoboszló, Hajdúbö­szörmény. A legjobb három község: Baga- mér, Kaba, Hajdúszovát. A gépállomások élenjárói, a de­recskéi, nádudvari és az egyeki. Tsz-ek versenye A megye termelőszövetkezetei­nél mindent összevéve, a tíz leg­jobb szövetkezet a következő: a nánási Haladás, álmosdi Táncsics, egyeki Petőfi, görbeházi Ságvóri, nagyrábéi Petőfi, balconszagi Uj világ, kábái Tolímchin, hajdúdo­rogi Rákosi, újirázi Lenin, sz boszlói Dózsa. Az állami gazdaságok közül a legjobbak: Ohati Töi'zsáilatte- nyésztő Állami Gazdaság, Borsó- si Állami Gazdaság és az Ebesi Állarpi Gazdaság. A megyei tanács versenybizott­ságának javaslatai alapján, rövi­desen elkészül a végleges döntés arról, hogy eredményeik alapján kik kapják a felszabadulási ver­senyben a megyei pártbizottság serlegeit, zászlóit és okleveleit. A verseny azonban széle­sül, hogy még gazdagabb ered­ményekkel ünnepelhessük a nem­zetközi munkásosztály nagy ün­nepét, május elsejét. Hazánk felszabadulásának tize­dik évfordulójára indult munka­verseny végeredményeit a napok­ban értékelték ki a Kefegyárban. A dolgozók kimagasló eredmé­nyeket értek el: a gyár első ne­gyedévi teljes termelési tervét 12,7 , exporttervét pedig 11,3 szá­zalékkal teljesítették túl. A ver­senyszakasz ideje alatt a munka termelékenysége a tervezetthez viszonyítva 2,4 százalékkal nőtt. A dolgozók különösen nagy gondot fordítottak a gyártmányok minőségének állandó javítására. A gyártástechnológiai folyamatok pontos betartásával, gondos, fi­gyelmes munkával sikerült elér­niük azt, hogy az első negyedév folyamán 99,9 százalékban első osztályú árut gyártottak. Jó mun­kájukat .dicséri az is, hogy az el­múlt három hónap alatt egyet­len reklamációt sem kaptak — sem kül-, sem belföldről — gyárt­mányaik minősége miatt. A gázszolgáltatás megjavításáért Mostanában lényegesen keve­sebb a panasz a gázszolgáltatás­ra, mint egy-két évvel ezelőtt. A Gázművek dolgozói azon igyekez­nek, hogy nap mint nap javítsák a gázellátást, biztosítsák folyama­tosságát, tökéletesítsék minősé­gét. Igyekezetük egyik bizonyíté­ka, hogy 121,8 százalékra teljesítették a Gázművek első ne­gyedévi tervüket. A második negyedév során újabb, az előzőknél még jobb eredményt akarnak elérni. Meg­fogadták, hogy május 1. tisztele­tére április havi gáz- és koksz­termelési tervüket 2 százalékkal túlteljesítik. A gázszolgáltatás folyamatossá­gának biztosítása érdekében meg­kezdik Debrecen összes gázvezeté­keinek tisztítását. Hatalma* mun­ka lesz ez, előzetes számítások szerint közel 7 évig tart el. A ve­zetéktisztítási terv szerint ott kez­dik meg a munkát először, ame­lyik körzetből a legtöbb panasz érkezett. A gáz minőségének javítására néhány héten belül üzembe he­lyezik a két modem kéntelenítő Bischoff-tornyot. Ilyen kéntelenítő berendezés eddig csak az Óbudai Gázgyárban volt. A Bischoff-tor- nyok üzemeltetése sakkal több szennyező anyagot von ki a gáz­ból, mint az eddig használt egj-éb tisztító berendezés. Tervbe vették a gázhálózat bő­vítését is: a Nyíl utcán és a Ho­mok utcán építenék rövidesen új gázvezetéket. Az elkövetkező napok legfon­tosabb feladata a mezőgazdaság dolgozói számára a tengeri ve­tés. A jól előkészített magágy­ban gondos munkával, minél yorsabban földbe kell tenni a tengerit. Ez a legfontosabb ta­karmánynövényünk. A dolgozó népnek szüksége van húsra, zsírra, tojásra. Hogy ezekből az élelmiszerekből minél nagyobb mennyiség kerüljön a dolgozóit asztalára, ahhoz elengedheted -­tiül szükséges, hogy fokozódjon a tengeritermés hozama. A ter­més fokozásámaík két nagyonfon- tos módszere van, az egyik a tengeri négyzetes vetése, a má­sik a heterózis vetőmag 'haszná­lata. Hajdú-Bi'har felkészült mind a két módszernek az alkalmazá­sára. A megye területén mintegy 40 négyzetbe vető gép van. Ez bizony kevés. Hogy gyorsabban menjen a négyzetbe vetés, a gép­állomásokon több újító segít új módszerek alkalmazásával. A Biharkeresztesi Gépállomáson Papp Ferenc szerelő kétágú ten­geri ültetőt szerkesztett. Hason­lóan működik ez a tengeri ültető puskáihoz, de gyorsabban lehet •véle dolgozni. A pontos beállít 1 = következtében a legfontosabb feladatot, a tö- és sortávolság el­térés nélküli megtartását ered­ményezi az alkalmazása A bedől Úttörő és a nagykő te­ld Bocskai termelőszövetkezetek földjén már ezzel az új tengeri ültetővel vetik négyzetesen a tengerit. A Derecskéi Gépállomás mű­helyében na^y a sürgés-forgás. Készülnek a négyzetes vetésre. Az a feladat, hogy mintegy 700 holdon tegyék lehetővé a tengeri többszöri gépi kapálását a négy­zetes vetéssel. Itt is hiányzik a négyzetbe vető gép. A szaktudás, az ügy iránti lelkesedés azonban segített. Barta .Károly elvtárs, a megyei Gépállomási Igazgató­ság vezetőjének ötlete alapján Kondor Lajos, a gépállomás igaz­gatója elkészítette a tervét an­nak a forgó keréknek, melynek segítségével pontosan 70—70 centi távolságra jelölik meg a tengerivetés helyét. Pontosan működik ez a négy­zetbe vetést jelölő kerék. A gép­re szerelve egyszerre 6 soron tudják jelölni a 70—70 centi- méteres ültető helyeket. Az em­beri leleményesség így segíti a mezőgazdaság dolgozóit a ti'bb terméshez. Hajdú-Bihar felkészült a -ten­geri négyzetbe vetésére, s most csak az a feladat, hogy amit el­határoztak, azt mindenütt végre is hajtsák. Győzzék meg az itt- ott még akadékoskodókat, hogy ha több munkát is jelent a négyzetbe vetés, de a bővebb terméssel, az ápolás biztosításá­val gazdagon megtérül a. mun­ka. Sok-sok munkáskéz szabadul fel. Nem kell majd a tengeri- földeken annyit dolgozni, jut idő a lucerna kaszálására, szárí­tására, kazlazésái'a. Ez a máso- iik nagy nyereség, mert több le** : szálastakarmány, több lesz'*' ej. a hús. au onuuj exfjjik lufrí’qibk németekkel szemben is. Büszke­ség töltheti el az Alföldi Nyom­da nyomdászait, könyvkötőit, hogy ilyen fényes múltra visz- szatekintő üzemben dolgoznak. Harminckét esztendeje költözött ki a nyomda mai he- lyére, a Böszörményi útra. Az­óta több száz hosszú vonatsze­relvényt is megtöltő könyv, fü­zet, nyomtatvány elkészítése öregbíti a debreceni nyomdászat hírnevét. Különösen az elmúlt esztendőben álltak helyt kivá­lóan. Háromszor érdemelték ki — munkájuk révén — az él­üzem címet — ez volt a kor­mányzat válasza a szép kiállí­tású könyvekre, nyomtatvá­nyokra, iskolai tankönyvekre. Az Alföldi Nyomda dolgozói most az idei könyvhétre ké­szülnek. Több új mű kerül, ki a debreceni üzemből. Feljegyeztünk néhányat, mivel lepik meg a könyvpia­cot. Déry Tibor válogatott novel­las kötete „A ló meg az öreg­asszony“ tízezer példányban készül. Rideg Sándor „A tü- körszívű huszár“ című művé­ből már a második kiadást nyomják. „Emberavatás“ cí­men tizenhét új magyar író novellaskötete jelenik meg. Debreceni szerző könyve is nyomás alatt van — Kiss Ta­más „Hajnal hasad“ című mű­ve Csokonai Vitéz Mihály ifjú­kori életéről szól. A Déry-könyvből két­ezer példányt Románia egyik könyvkiadója rendelt meg — ezt különös gonddal, figyelem­mel készítik a nyomda dolgo­zói. Ugyanakkor több külföldi országba is elkerülnek az Al­földi Nyomdában készült köny­vek, sőt a Magyar Kereske­delmi Kamara a nyugati álla­mokba kikerülő prospektusok 4 megye felkészült a tengeri négyzetes vetésére nagy részét — több szín nyo- ' mással — a debreceni üzem- ; ben készítteti. ízlésesek, szépek , ezek a könyvök, nyomtatva- ' nyok, élvezet kézbe venni. Di- 1 csérjük ezért a készítőket: . Szabó István, id. Márta Zoltán, ' a Debreceni Népi Együttesből 1 is ismert Simon István gép- ; szedőket, Kalmár Gyula, Sze- * gedi György, Székely József, < Burai János kéziszedőket, Kri- ; zsó Tibor, Makra Károly, Mól- , nár Ferenc gépmestereket, ’ Kulcsár Gáborilé, Kacsóh Mar- J git, Kulcsár Ilona berakónő- < két, a könyvkötészet és a ’ többi üzemrész dolgozóit, és 1 elsősorban a vezetőket: Patai - István igazgatót, Kovács Mi- I hály, Szélcely János, Szendrei j Ferenc műszáléi vezetőket, ! kiknek összefogása jelenti a i mindennapi becsületes mun- , kát, a kemény helytállást. Ha külföldre sok-sok | könyv, nyomtatvány kerül el ■ az Alföldi Nyomdából, elmond- 1 hatjuk, hogy az utóbbi időben i igen sok gép, alkatrész érke­zett válaszul a Böszörményi úti üzembe — különböző kül- i földi cégektől. Leningrádból Linotype és Monotype szedő- és öntőgépekhez matricákat i kapott a nyomda, Prágából j Linotype-ék jött, az egyik • nagy berlini nyomdagépgyár- 1 ból automata vágógép érkézé- | sét várják a napokban. Mint érdekességet említették kintjár- | tünkkor, hogy Londonból Mono- i type öntőformákat kapott az Alföldi Nyomda. 1939 tavasza 1 óta most érkezett először Ang- l liábol Magyarországra a Mono­type gépekhez új alkatrész. Nagy szükség volt már rá, * hogy még szebb, hibátlanabb j kivitelben készüljenek az új : könyvek, nyomtatványok az Alföldi Nyomdában Hat esztendő muiva, 19bl-ben ünnepli a Debreceni Alföldi Nyomda működésénél-: 400. év­fordulóját. Legutóbb 44 évvel ezelőtt volt ilyen természetű ju- biláris ünnepség — akkor ad­ták ki, és azóta egy ragyogó kiállítású könyv hirdeti az or­szágos hírre szert tett nyomda több évszázados történetét. A Böszörményi-úti üzem igazgatói irodájában egy díszes kivitelű tokban elzárva őrzik ezt az értékes művet, amelynek lapjairól az élő történelem szól a mához — sok hősies, küzdel­mes évtizedről. Még a nyomda munkásai, vezetői közül is bi­zonyára kevesen tudják, hogy az ország egyik legrégibb üze­mében dolgoznak. Ha nem is a mai helyén létesült 1561-ben, a nagyhírű reformátor, Huszár Gál nyomdája (hanem a mai városi tanácsháza adóhivatala alatti pincében állította fel üze­mét Huszár Gál), mégis nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az ország egyetlen nyomdája sem dicsekedhet olyan hírrel, múlt­tal, mint az Alföldi Nyomda. A régi írások tanúsítják, hogy a magyar könyvnyomtatás törté­netében Debrecen városáé a legfényesebb szereplés. Huszár Gál nyomdájából néhány év alatt öt magyar nyelvű nyom­tatvány került ki, még nagysze­rűbb adat azonban a következő: Debrecenben 1561-től 1711-ig terjedő időszakban — 110 latin nyelvű munka mellett — 282 magyar nyelvű könyvet nyom­tak — így komoly része van Debrecennek abban, hogy a ma­gyar nyelv, a magyar kultúra — és a magyar szó egyre job­ban elterjedt az országban. A könyvek kiállításáról is csak a .dicséret hangján emlékszik, a krónika — a debreceni könyv­nyomtatásnak és könyvköté­szetnek oly nagy híre volt, hogy megállta helyét a legjava 99,9 százalékban elsöosztályú árut gyártott a Kefegyár C/egyzeíek ..... ........—-----------L

Next

/
Thumbnails
Contents