Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
5. MÁRCIUS 20. VASAKNAP NÉPLAP Termelőszövetkezeti tapasztalatcserén új belépések voltak Soroitlévő feladataink a mezőgazdasági munkában Sxelényi Ferenc elvtárs felszólalása a párt>aktívaértekezleten Pártunk Központi Vezetőségéit legutóbbi ülésén hozott határozata világosan megjelöli számunkra a megoldandó feladatokat, valamint azokat az elveket s szempontokat, amelyek alapján üljön hozzá ki-ki a maga ■ unkaterüietéri a szocializmus építésének a sikeréhez. A mezőgazdasági termelés színvonalának növelése szempontjából talajaink termőképességének a fotkozása képezi legfontosabb 'eladat úrik egyikét. Ez gyakorla- : ilag úgy valósítható meg, <ha eál- . rerűen, helyesen, tehát szakszóién alkalmazzak azokat a fejelt,, korszerű agro- és zootedhni- ai eljárásokat, amelyek az adott termelési körülmények, viszonyok mellett a legmegfelelőbbek. Tgy tudjuk talajaink termelé- enységét fokozni, a termelést az .lójárás szeszélyeitől függetlení- erii, így tudunk évről évre mind növénytermelési, mind állatte- . észtési vonatkozásban egyre ■ ;bb eredményeket elérni, egyre l iztosabban és eredményesebben ...zdálkodni. Azok előtt, akik ismerik a haladó, korszerű szovjet agrártudományt, tisztában vannak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés elveivel és módszereivel, ismerik a Szovjetunió mező- gazdaságának elért; eredményeit, és ezeket a mi mezőgazdaságunk fejlesztésének a szemszögéből . lemzik és értékelik, azok előtt rém képezheti vita tárgyát, hogy elmaradott mezőgazdaságunk fel- emelkedésének, mezőgazdaságunk sikeres távlati fejlődéséneit egyedüli lehetőségét a nagyüzemi, gépesített szocialista mező- gazdasági termelésben kell keresnünk Őszi vetések ápolása Most, amikor a KV határozat világosan rámutat arra, hogy a mezőgazdaság távlati fejlődésének helyes útja a társas gazdálkodás, a fejlett nagyüzemi, gépesített szocialista termelés megvalósítása, kötelességemnek tartom, hogy rámutassak azokra a legfontosabb soron levő mezőgazdasági feladatokra, amelyek sikeres megoldására kell most mozgósítanunk minden párttagot, pártunkon keresztül mindenkit a megyében, tó jó szándékkal vesz részt a szocializmus építésében és részes akar lenni abban, hogy többet, jobbat termeljünk, jobbak legyenek idei terméseredményeink, mint a múlt esztendőben. Ez elkötelez minket arra ’is, hogy gyakoroljunk szigorú ellenőrzést az ellenséggel — a ku- lákkal — szemben. Az őszi kenyérgabona kérdésével kapcsolatban a legfontosabb tennivaló, vetéseink megerősítése. Ez annál is inkább fontos szántunkra, mert idén későn tavaszodik ki, talajainkban van elég nedvesség, s ha kalászosaink tavaszi fejlődését meggyorsítjuk, jó termések várhatóik. Ezért mozgósítsunk mindenkit az őszi kenyérgabonák fejtrágyázására, i hengerezésére, ha kell fogasolására, valamint a gyomirtásra. Tavaszi búza elvetése Elemi feladatunk továbbá, hogy amint csak tudunk gondosan, jól elkészített talajon vessük el azt a tavaszi búza mennyiséget, amelyre népgazdaságunknak van szüksége. Emellett mozgósítsunk minden szántó-vető erőt: embert, gépet, fogatot, hogy a tavaszi talajmunkát, vetéseket idejében, jól végezzük el. A mezőgazdasággal foglalkozók közül mindenki a maga munkaterületén beosztása szerint, példaadással, felvilágosító munkával győzze meg termelő- szövetkezeteink elnökeit, a kihelyezett agi'onóinusokat, brigádvezetőket, minden egyes dolgozót, hogy: amint vetünk, úgy aratunk, s a jó termés érdekében most mindenki közös erőfeszítéssel, egymás kölcsönös támogatásával fogjon hozzá a soronlévő feladatok sikeres megoldásához. Rizstelepek gyors felszántása Ezek lennének a legsürgősebb, tehát legidőszerűbb kérdések. Emellett nem mulaszthatom el, hogy rámutassak egy olyan feladatra, amelyet a megyében sokhelyütt elhanyagoltak az ősszel, aminek káros következményei lehetnék ez évi rizstermelésünkre, s ez a rizstelepek őszi szántásának az elhanyagolása. Legyünk tisztában azzal, hogy ez nem is annyira a munkagépeknek, mint az oszd víztelenítési munkálatok elhanyagolásának a következménye. Ha ott, ahol tavaly rizst termeltek, időben — az aratás előtt — helyesen fogtak volna hozzá a víztelenítéshez, megfogadták volna az illetékes szervek tanácsát, a rizstáblák a cséplés idejére annyira kiszáradtak volna, hogy akkor, amikor azokról a cséplőhöz szállították a kévéket, a táblákon jó szántást lehetett volna végezni, nem lánctalpas, hanem közönséges kormos traktorokkal is. Mivel az idén sokkal több rizs lesz a megyében, és a rizs is altkor kel ki a legjoba böszörményi Dózsa TSZ-be i'aniivaciiCACAiPicii * ♦ ban és indul fejlődésnék, ba azt jó magágyba kerül, azt gondosan*; elkészített, gyommentes, ülepe- * I detí, morzsalékos magágyba vet-*! jüfe, oda kell Itatnunk, hogy azok, jí akik idén rizst termelnek, s|‘ akiknek a talajai még nincsenek J< felszántva, a legsürgősebben pó- jr tolják ezt a mulasztást. ♦/ *s Takarmánybázis megteremtése \ t Röviden, ha megengedik, még I. két igen fontos feladatra szeret-*j néni felhívni a figyelmet, ame- ♦ -L iyek szorosan kapcsolódnak: ats több jószág, a több trágya, a jobb * j termés kérdéséhez. Az egyik a$j! takarmánybázis biztosítása, a ta-|s karmánykészleteknek mindenkori { célszerű felhasználása és a feles-»( legeknek a tartósítása — tehát aj? szénának a szárítása, a vizenyős} 2 lak ármányoknak a silózása, ami x s nemcsak őszi, hanem egész évi $ % feladat. A másik feladat pedig*; az istállótrágya helyes kezelése, f? Sajnos - ezt a két alapvetően fon-*? tas feladatot sok helyütt ezidáigíj elhanyagolták. Elemi feladatunk, t £ hogy minden takarmányt helye- * f sen használjunk fel, ne pocsékol- $t junk, s minden felesleget tartó-*; atsunk. így tudunk több jószá- ♦ i got tartani, így jutunk több trá-| gyához, és így tudjuk — s ezt * í most aláhúzom —, ha helyesen | ? kezeljük, jó istóüótrágyával ta-J; fajaink termőképességét fokozni. J: Ehhez a problémához kapcsoló- * dik még legelőink helyes hasz- * í nosításának a kérdése, amit a le-t? gelők ápolásával, karbantartása-1 ( val, szakaszos legeltetésével tu-ti dunk elősegíteni. Ez is egy olyan »’ feladat, amelynek helyes megöl-*1 tíásáia most kell felkészülnünk. J; Ahhoz, hogy’ a megy’ében a J - mezőgazdasági termelés fejlesz- f 1 tése érdekében minden jó szándé- J, kú. építő akarattal rendelkező embert mozgósítsunk, dolgozó parasztságunk széles tömegeit meggyőzzük a mezőgazdasági munkálatolt okszerű, helyes, időbeni elvégzésének fontosságáról, megyei pártszervezeteinkre ko- 1 moly feladatok hárulnak. Annak - érdekében, hogy közös erővel ml 1 ezeket a feladatokat meg is tudjuk oldani, minden elvtárs hasson oda, hogy a mezőgazdasági i termelés fejlesztése érdekében 1 szükséges tennivalók ne csak írott, vagy elhangzott szavak maradjanak, hanem gyakorlati tettek, megvalósított tények legyenek. Erre hívom fel minden : kommunistának és Hajdú-Bihar megye dolgozó parasztságának figyelmét népünk szebb, jobb, békés jövője érdekében. Április 4-re, hazánk felszabadulásának 10. éves évfordulójára méltón készülnék a ti-szagyulahá- ziak is. A községben 158 egyénileg dolgozó paraszt tett verseny- vállalást. Elsőnek Gocsmány András dolgozó parasztot illeti dicséret. A tízéves évfordulóra félévi adójának kifizetését, félévi baromfi és tojás beadásának teljesítését vállalta. •—• Még nem járt le a vállalás határideje, de Gocsmány András háromnegyedévi adóját egész évi baromfi beadását tejesítette- A tojás beadásban is élenjár. Makó Imre tiszagyulaházi dolgozó paraszt sem • marad el Gocsmány András mellől. Félévi adó, félévi tojás é-s baromfi, valamint egészévi hízott sertés és vágómarha beadását vállalta. Az adót már kifizette, a baromfit egész évre beadta, vágómarha és sertés beadását is teljesítette. — Makó Imre azt mondja-, hogy a tc- iásbeadással sem vár sokáig, április 4-re azt is teljesíti. De itt Tiszagyulaházán is vannak kerékkötők, beadási kötelezettségnek eleget nein levők, mint Berkes Bálint, aki 114 kilogramm hízott sertéssel tartozik az á fiamnak. Bégány Bálint, tudósító. AKIK ÉLEN ÚRNAK A FELSZABADULÁSI MŰSZAKBAN SZEKERES ISTVÁN ct Hajdú megyei Építő Vállalat Győzelem“ segédmunkás brigádjának tagja, most a Benedek téri lakásépítkezésen dolgozik. Hosszú idő óta ■’00 százalékon felül teljesíti tervét. SOMOGYI MITIALYNE székállító, a Hajlított Bútorgyár kiváló dolgozó jelvényes sztahanovistája tegnap 200 százalékra teljesítette tervét. Minőségi munkája kifogástalan. KELEMEN BÉLA a Járműjavító sztahanovista kazánlcovácsa, brigádé vezető, alapszervezeti párt- titkár a termelésben példamutatóan élen jár. Csüiörtö- Ici és pénteki teljesítménye 135 százalék volt. II ATAL A. MIHALYNE sztahanovista, a Táncsics Cipőgyár fűződőjében dolgozik. Napi tervét 163 százalékra teljesítette a műszak harmadik napján. KIRÁLY ISTVÁN dohányvágó, a Dohánygyár dolgozója gépét nagyon szereti. Állandóan tisztán, rendben tartja. Csütörtökön 123 százalékra, teljesítette napi. normáját. A begyűjtés élenjárói Tiszanyulaházán a. uozsa földjein, istállóiban, szemlélődtek Kovács Sándor középparaszt vezetésével azok az egyénileg dolgozó parasztok is. akik az újonnan alakítandó hajdúböszörményi termelőszövetkezet előkészítő bizottsága tagjai. Ok akarják megalakítani, szám- szerint 16-an a tizenegyedik termelőszövetkezetet a hajdúböszörményi halárban. Nagy figyelemmel néztek meg mindent. Kérdezgették a tagokat munkájukról, jövedelmükről. S. Molnár Antal 5 holdas dolgozó paraszt az egyik csoportban beszélgetve így nyilatkozott: En a szövetkezés erejét azon is lemérem, hogy amint a tagság mondja, 18-an vásároltak már házat jó jövedelmükből. Molnár Márton egyénileg dolgozó paraszt külön utakat is tett a Dózsa Termelőszövetkezetben, Úgy viselkedett, mintha liáz- tűznézöben lenne. Ki is derült c végén a komoly szemlélődés eredménye. Vége sem volt a tapasztalatcserének, máris odalépett Péter Gábor elnökhöz és kérte: vegyék őt fel. de nyomban a Dózsa tagjai sorába. Balogh Antal 3 holdas dolgozó parasztra is nagy hatással volt az, amit látott, tapasztalt. Bejelentette, hogy ő is tsz tag lesz, s Októberben az új gazdasági évet már a tsz keretében kezdi, A Dózsa jól munkált földjein u fürge tavaszi szél kergeti a föld páráját. Kis csoportokban beszélgetlek a dülőút szélén a látogatók. Az egyik termelőszövetkezeti tag bajuszát simogatva, boldog mosollyal nézett körül. A nagy- nagy öröm csak kitört belőle. — Látják, ez a. mi gazdaságunk. Ezéken a nagy tábla földeken nekünk érik az élet. A hajdúk ősi városában, Hajdúböszörményben termelőszövetkezeti tapasztalatcserét rendeztek a Dózsa TSZ földjén. Sok termelőszövetkezeti vezető és élenjáró egyénileg dolgozó paraszt jelent meg a tapasztalatcserén. Péter Gábor, a tsz elnöke fogadta a vendégeket, s rövid beszédben ismertette a Dózsa TSZ történetét. 1949-ben alakult 43 taggal, 450 hold földön. A tagoknak két igáslovuk volt csupán, de azt is állami támogatásból vásárolták. Ma 870 hold földön gaz- dálilcodnak és 104 tag van. Az istállókban 20 ló, 14 csikó, 55 szarvasmarha, a Kodályban 970 juh és az ólakban 260 sertés hirdeti a tsz egyre növekvő gazdagságát. A Dózsa városi széhkázában tartott rövid ismertetés után szekerekre ültek a vendégek. A Dózsa TSZ tüzesvérű, sötétpej lovai száguldva vitték a vendégeket a tanyára, hogy a helyszínen győződjenek meg a gazdálkodás eredményeiről. Egyöntetű volt a vélemény a szemle után, hogy jól nevelik az állatállományt és alaposan felkészültek a tavaszi munkára. A tapasztalatcsere résztvevői hosszasan beszélgettek a tagsággal az eredményekről, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. G ellen Sándor, aki 1949 óta tagja a tsz-nek elmondotta, hogy neki tavaly 18 ezer forint volt a jövedelme, s ezenfelül ölt két hízót, összesen 5 mázsa súlyban. A 63 éves Sánta András, akinek 77 éves beteges felesége van, így beszélt: Idős ember létemre is megtalálom a muníká- mat a szövetkezetben. Nemrégen vásároltam tízezer forintért egy házat. Saját tapasztalatom alapján mondom: aki szereti a nagyobb kenyeret, annak, itt a helye a szövetkezetben.
