Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
Mai számból: Legyen vége az erdőirtásnalk! (3. oldal) — Harminc nap Romániában (4. oldal) — Külpolitikai hírek (4. oldal) — Debrecen zöldövezete (5. oldal) — Ott van a neve a hősök sorában (6. oldal) — A tanítónő (7. oldal) — Sport (8. oldal) KlI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ali A 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 FEBRUÁR 21. Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel! Megkezdődött a ll, magyar békekongresszus '-'záz és száz ünnepi uhába öltözött asszony és férfi — fiatalabb és idősebb, üzemi munkás, egyetemi tanár, dolgozó paraszt, pap, háziasszony és 'katona, diák és kisiparos, az ország minden részéből jött dolgozók igyekeztek szombaton délután az ünnepi díszt öltött Sportcsarnokba. Bent a teremben az elnöki asztal előtt sorakoznak az aláírásaik, a magyar nép békeakara- :ának bizonyítélcai. Száz és százezer aláírást hoztak a küldöttek. Elszánt tilta-kozást az atomháború ellen, leveleket, üzeneteket, békealbumokat, béketarisznyákban ezer és ezer munkahőstett írott bizonyítékait, amelyek mind-mind arról beszélnek, hogy az üzemék munkásai, a ■mezők dolgozói, a laboratóriumok tudósai mindennapi tetteikkel is kifejezik, hogy békét akarnak, a békéért dolgoznak és a béke nagy ügyéért készek minden áldozatra. Az egyszerű emberek hétköznapi tetteire, következetes, céltudatos munkájára épül fel az a szilárd gát, amely útját állja a háború megszállottjai romboló erőinek. AZ ELNÖKSÉG TAGJAI A Himnusz elhangzása után Szőczei Sándor Kossuth-díjas kovács lépett az elnöki emelvényre és javaslatot tett a IV. magyar békekongresszus elnökségére. Az elnökség tagjaivá választották a kongresszusra érkezett külföldi békeharcosokat: a Béke-Világ tanács képviseletében Li-l-Mangot, a Béke-Világtanács . UU-Lárságánaik tagját, a német nép 'képviseletében Ervin Eckertet, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti képviselőjét, a Nyugatnémet Béketanács elnökét, Robert Havemannt, a berlini 11 lunbold t-egyetem kémiai és fizikai intézetének tanárát, a Nagy-berlini Béketanács elnökét, a török nép képviseletében Nazim tíikmet Nemzetközi Béke- díjjal kitüntetett török költőt, a B éke - V i lágtanács tagját és Ze- kerina Cartel török újságírót, a Béke-Vi;lágtanács tagját, a csehszlovák nép képviseletében Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízottat, a román nép képviseletében Maria Bantu költőnőt, a bolgár nép képviseletében Ivanov Karol Tolbizo v közgazdász professzort, a Sztálin-tartományi békebizottság alelnökét, a koreai nép képviseletében Kim fíi Szu békeharcost, az osztrák nép képviseletében Ferdinand Schat- tauer mérnököt és Rosalia Bily bé keh arcosn őt. a görög nép képviseletében Petrosz Kokkalisz sebészprofesszort, a görög emigránsok békebizottságának elnökét, az iráni nép képviseletében Irádzs Eszkandarit, a Béke-Vi- lágtanács tagját, az amerikai nép képviseletében Stetson Kennedy újságírót. Az elnökség tagjává választották Andics Erzsébet Kossutih- díjas akadémikust, a Béke-Világ- tanács tagját, az Országos Béke- tanács elnökét, Benjámin László Kossuth-díjas költőt, Bereczky Albert református püspököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, dr. Beresztóczy Miklós vikárius, esztergomi érseki helynököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Bölöni György írót, az Irodalmi Alap igazgatóját, a Magyar Pen Club elnökét, Bugár Jánosnál, az Országos Béketanács titkárát, dr. Crapiik Gyula egri érseket. Czey- da-Pommersheim Ferenc sebészfőorvost, a Magyar Népköz- társaság kiváló orvosát, Csetreki Pál derecskéi egyéni gazdát, Csikasz Józsefnét, a budapesti pártbizottság titkárát, Csók István Kossuth-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Domfclá László szabómestert, Fábián Mártonná Tolna megyei egyéni gazdát, . Gillemot László Kossutih- díjas egyetemi tanárt, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát, Gosztonyi Jánost, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titkárát, Gázon Gyula Kossuth-díjas színművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, Hajdú Gyula egyetemi tanárt, a budapesti békebi- zőtlság álélnökét, dr. Heves lajosi, a Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnökét, IlovOd- zák Istvánt, a Szolnoki Állami Gazdaság igazgatóját, Jánossy la. jós Kossuth-díjas akadémikust, Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztárt, Kárpáti Sándomé kispesti háziasszonyt, Kelen Bélát, a Magyar—Szovjet Társaság főtitkárát, dr. Kiss Ferenc Kossuth-díjas professzort, a Magyar- országi Szabadegyházak Szövetségének elnökét, Kisfaludi-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköz társaság kiváló művészét, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerzőt, akadémikust, Kovács Pál kardvívó olimpiai bajnokot. Lőcsei János Kossuth-díjas főmozdonyvezetőt, Luikács György Kossuth-díjas akadémikust, a Bóke-Világtainács tagját, Mekis József Kossuth-díjast, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnökét, Mészáros Ági Kossuth- díjas színművésznőt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Mészáros József Kossuth-díjas tatabányai bányászt, Mihályfi Ernő újságírót, népművelési miniszterhelyettest, Nánási László újságírót, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját,, Németh Gyula Kossuth-díjas akadémikust, Ormai Arpádnét, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kossuth-díjas szövőnőjét, Péter János református püspököt, a Béke-Világt anács tagját, Rónai Sándort, az Országgyűlés elnökét, Ruszny&k István Kossuth- díjas orvosprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Sötér István Kossuth-díjas írót, az irodalomtudományok doktorát, Schulek Elemér Kossuth-díjas akadémikust, Szabó István altábornagy, honvédéin:! miniszter- helyettest, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Szabó Pál Kossuth-díjas írót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, Szabolcsi Bence Kossuth-díjas énektudóst, akadémikust,' Szilágyi Albert gyulavári egyéni i gazdát, Vass István- nét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnökét, Veres Péter Kossuith-díjas írót, a Magyar írók Szövetségének elnökét, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Vető Lajos evangélikus püspököt, az Országos Béketanács tagját, Wolf Johanna főmérnököt, az Országos Béketanács tagját. A kongresszus részvevőinek soraiban volt Boldoczld János külügyminiszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szo- bek András begyűjtési miniszter, Darvas JÍAíef népművelést'' -riit— niszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke, Szabó Gergely, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Nagy Dániel,1 az Elnöki Tanács elnökihelyettese, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros TanáHajdú-Bihar küldöttei útban Budapest felé csa Végrehajtó Bizottságának elnöke, Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke. valamint a politikai, gazdasági, kulturális élet számos vezető személyisége: Kossuth-díjas tudósok, írók, művészek, a termelés élenjáró dolgozói, a néphadsereg tagjai, az egyházak képviselői. Jelen', volt a kongresszus megnyitásán a budapesti diplomáciai testület több tagja. • Miután a megválasztott elnökség tagjai elfoglalták helyüket az emoKi emelvényén, Kisfaludi- Strobl Zsigmond Kossuth-díjas kiváló művész nyitotta meg a kongresszus tanácskozását, Kisjaludi-Strobl Zsigmond elnök üdvözölte a kongresszust, majd javaslatot tett a békekongresszus napirendjére, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. Ezután Andics Erzsébet tartotta meg beszámolóját. ANDICS ERZSÉBET BESZÉDE Tisztelt Békekongresszus! Kedves Elvtársak! Alig több, mint két esztendő választ ei bennünket a magyar, békeharcosok legutóbbi országos seregszemléjétől, a harmadik magyar békekongresszustól. Az azóta eltelt idő bővelkedett nagy jelentőségű eseményekben. Ezt az időt mindenekelőtt a béke és a háború erőinek rendkívül erő? összecsapása, éles küzdelme jellemezte. Az elmúlt időben egymást érték a háborús provokációk, a háborús uszítok veszedelmes cselszövései. De ez a? eseményeknek csak az egyik oldala. A másik oldala azonban azt mutatta, hogy a szervezett békemozgalom mélyre eresztette már gyökereit, a népek mind erőteljesebben. felsorakoznak a béke ügye mellett. Ez az elmúlt esztendők mérlegét a béke erőinek a javára billentette. A békemozgalom előretörésének és sikereinek jegyében folyt le 1953 nyarán a számunkra, magyar békeharcosok számái'a különösen emlékezetes Béke-Vi- légtanács budapesti ülése. Ez az ülés elindította azt a nagy világmozgalmat, amely az egyes országok között felmerülő ellentétek békés tárgyalások útján való rendezését tűzte ki céljául. A tárgyalások eszméjének első nagy győzelme az 1953 júliusában Panmindzsonban aláírt koreai fegyverszüneti megállapodás volt. A tárgyalások elvének térhódításáról tanúskodott a berlini négyhatalmi értekezlet 1354 januárjában, majd a genfi konferencia, amely véget veted a nyolc évig tartó indokínai háborúnak. Mindennek eredményeképpen á Béke-Viiáigtenácsnak 1934 végén Stockholmban lefolyt ülése jogos megelégedéssel állapíthatta meg: „A világ hangulatát megváltoztattuk ... Munkánkat első ízben nem kísén baljós ágyúdörgés és bombarobbanásók zaja. Ez a béke minden hívének érdeme.“ Mindezt a béke hívei nehéz küzdelmek árán, az agresszív erők sorozatos támadásainak visszaverésével érték el. A népek nagy béke világmoz- galrna (már túlnőtt azon a fokon, amelyet zsarolással, ijesztgetésekkel fékezni, vagy gyengíteni lehetett. A népeknek volt alkalmuk meggyőződni közös fellépéseik nagy átütőerejéről. A növekvő veszély csak fokozza a népek éberségét, felelősségtudatát és elszántságát, egyre inkább talpraállítja és egységbe kovácsolja őket. Szemléltetően mutatja ezt az a visszahatás, amit a Nyugal-Nómetország újrafel- fegyverzésére irányuló törekvések keltettek a népekben. Ha van nép, amelynek minden oka megvan arra, hogy tíz körömmel is megakadályozza a német rablók hatalomra jutását, úgy ez a mi népünk! „Nemnyugszunk bele a német mii itar-izmus feltámasztásába!“ (Nagy taps.) — Ez volt ez alaphangja a múlt év december 9-én itt, a Sportosa .-»okban többezer ember részvételével lefolyt tiltakozó nagygyűlésnek és annak a felhívásnak, amellyel ez a nagygyűlés fordult az egész magyar néphez. Ezt visszhangozta az egész ország. A Béke-Világtanács legutóbbi stockholmi ülése végsőkig menő elszánt harcot hirdetett a nyugatnémet újrafelfegyverzés bűnös terveinek megakadályozására. A szovjet delegáció már a stockholmi tanácskozásokon felhívta a világ figyelmét a nyugatnémet újrafelfegyverzés problémájának egy új, különösen veszélyes oldalára, nevezetesen arra, hogy az amerikai és angol imperialisták a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel akarják ellátni. Az események igazat adtait a stockholmi tanácskozáson elhangzott figyelmeztetésnek. Az Észak- atlanti Szövetség Katonai Tanácsa ravaszul álcázott formában olyan döntést hozott, amely egyenlő értelmű az atomfegyverek törvényeskésével és az atomháború kirobbantását célozza. A népek ellenállásának új lendületet adott a felismerés, hogy a Wehrmacht újjáélesztése nem jelent kevesebbet, mint atomháború előkészítését Európáiban és az egész világon. Az egész emberiség ellen irányuló merényletre a nemzetközi békemozgalom a Béke-Viláeta- nács irodája kibővített ülésének sürgős összehívásával feleit. Az iroda ez év januárjában tartott ülésének napirendjén ennek megfelelően két kérdés szerepelt: az Észak-atlanti Szövetség Tanácsának atomháborúra való előkészületei és Nyugat-Nónieto'rszág fe! fegy vérzésé. Az iroda ülésén elhangzott felszólalások híven visszatükrözték azt a nyugtalanságot, amely az egész világra kiterjed és azt, hogy folytatás a 2. oldalon)
