Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

Mai számból: Párt és pártépités: Nyíradonyban a pártoktatási év derekán (2. oldal) — Februári üzenet (2. oldal) — Verseny táblák és eredmények (3. oldal) — .4 vidéknek minden jó?! (3. oldal) — Ismerkedés Hajdú-Biharral (3. oldal) — Sport (4. oldal) MII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ABA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955. FEBRUÁR. 19. A termelési bizottságok feladatai (B. M.) Hajdú-Biharban esz­tendeje már annak, hogy meg­alakították a termelési bizottsá­gokat.. A dolgozó parasztok igen nagy örömmel, lelkesedéssel szer­vezték a termelési bizottságokat íalvainkban. A párt és kormány határozata, a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos intézke­dések eleven erőt adtak a falvaik dolgozóinak. A gyorsuló terme­lési kedv sürgette mindenütt, hogy megalakuljanak, tevékeny­kedjenek a termelést bizottsá­gok. A gazdagyűléseken a legjob­ban termelő, közbecsülésnek ör­vendő, élenjáró dolgozó parasz­tok soraiból választottak meg a termelési bizottságokat, azok el­nökeit. Azok kerültek be tehát « termelési bizottságokba, akik mind a szövetkezeti földeken, mind az egyéni parcellákon ered- snényesen dolgozva mutatták ineg, hogyan kell Küzdeni a több kenyérért, dolgozó népünk élet- színvonalának emeléséért. A nagy lendület ereje megmozgatta azokat is, akik azelőtt visszahú­zódtak a közszerepléstől. Örven­detes volt a középparasztok sora- kozása a termelési bizottságokba, ív agy a gyakorlati tapasztalatuk. Évtizedek kincseit adták okos javaslatokban a termelési bizott­ságok ülésein, 'hogy azokat a köz javara ,hasznosítsák. ^ . Széles körben, nagy érővé, in­dult tehát megyénkben a terme­lési bizottságok segítségével a munka, hogy a mezőgazdasági fejlesztési határozatokat minél jobban, minél előbb megvalósít­suk. A termelési bizottságok ha- ta,-szemléket tartottak. Terveket készítettek. Eredményesen segí­tették a tanácsok munkáját. Szorgalmazták az elhanyagolt szőlő- és gyümölcskertek rendbe­tételét, több gondot fordítottak a legelők karbantartására és az apaállatok tartására. Nagy becse lett a trágyának. Amit azelőtt arakba borogattak, mert a szántó­földekre már nem vitték ki, bez­zeg gyűjtögették, összeszedték. Az lett az eredménye, hogy a megye istállótrágyázási tervét jóval túlteljesítette. Tevékeny munkájukkal jogo­san vívták ki termelési bizottsá­gaink a közmegbecsülést. Való­ban mozgósítottak a többterme- iésre. Irányt szabtak és aminek döntő jelentősége volt, személyes példamutatással jártak az álon. A gyakorlat igazolta a termelési bizottságok munkájának nagy hasznát. Fontos előrelendítői let­tek az életszínvonal emelését szolgáló mezőgazdaságfejlesztési program végrehajtásának. Megélénkült, meggyorsult az élet a megye falvaiban. Haszno­san érvényesült, a termelési bi­zottságok útján a, legjobbak sza­va, termelési tapasztalata.. így volt ez az elmúlt esztendőben. De ha most gondosan megvizs­gáljuk megyénk falvait, meg kel! állapítani, hogy a termelési bi­zottságok egy részénél már nem találjuk meg azt a mozgósító erőt, ami jellemezte az elmúlt évi munkát. Nem lehet azt mon­dani, hogy nem dolgoznak a ter­melési bizottságok. Dolgoznak most is, de úgy látszik, .mintha visszaesés . lepne munkájukban. Vannak jó példáik. A hajdúhaá- házi - termelési bizottság igen he­A mezőgazdaság dolgozói készölnek április 4-re iyesen nem elégedett meg azzal, hogy csak a bizottság 30 tagja tárgyalja meg a község tavaszi feladatait, hanem megbeszélésbe vonta a község sole olyan dolgo­zó parasztját is, akik nem tagjai a termelési bizottságnak. Több szem többet lát — tartja a köz­mondás — s ez érvényesül a haj­dúhadházi termelési bizottság megbeszélésén is. Sok értékes javaslat hangzott el. Okos hatá­rozatokat hoztak. A burgonya megunta már a hajdúhadházi földet, kevés termést ad. Ki­mondották, hogy más vidékről cserélnek vetőgumót, hogy na­gyobb termése legyen a burgo­nyának a hajdúhadházi határ­ban. Az állattenyésztés fejleszté­se érdekében fokozzák a takar­mánytermesztést. Ahol ritkán kelt az őszi búza, ott lóherét vet­nek rá. Gondjuk lesz rá, hogy a gabona vetési tervet mindenki teljesítse a községben. Jól dolgozik a téglási termelési bizottság. A községben sok olyan termelő van, akinek nincs igája. A termelési bizottság elnöke, M. Hevesi Imre a gépállomás segít­ségét kérte, hogy az igaerővel nem rendelkezők földjei is kövé- redjenek, és kihordják oda a trá­gyát. Vontatókat kaptak, s így került az egyéni dolgpzo kispa- rasz,t földjére is idejében a irá­tálldtrágyáznak. Műtrágyára is van gondjuk, rendeltek 100 má­zsa pétisót a fejtrágyázásra. Sző­lőt telepítenek a kopasz homok- földekre. Hogy ez sikerüljön, a 60—70 hold beültetéséhez szőlő­iskolát létesítenek. íme a jó példák: mutatják, hogyan kell dolgozni, munkál­kodni, előre segíteni a közjólétet úgy, hogy abból az egyénnek is haszna legyen. A hajdúhadházi és a téglási jó példák mellett azon­ban számos olyan termelési bi­zottságunk van a megyében, amelyek egy kicsit elfeledkeztek a munkáról és a tavalyi siker után valahogy úgy gondolják, hogy megy itt már minden ma­gától, megvan a termelési kedv, többre gond ne legyen. Hát nem így van. Bizonyítja megyénk jelenlegi helyzete. Van itt cselekedni való elég. A me­gyében 12 Q00 hold várja a ta­vaszi búzavetést. Az egyik leg­fontosabb ipari növényünknek, a cukorrépának sincs biztosítva a szerződéses termelése. A cukoi pedig fontos tápszer és ha hiá­nyozna a falu boltjából, hát bi­zony 'haragudnának a dolgozó parasztasszonyok. Szükséges te­hát, saját érdekükben is, hogy az egyébként nagy jövedelmet jelentő cukorrépa szerződéseket mielőbb megkössék. De kössék meg dohányra, seprőcirokra és a többi jól fizető szerződéses nö­vényre is. Legyen ebben segítsé­gül a termelési bizottság. Adják át termelési tapasztalataikat, mondják el, milyen jövedelmet jelent, s mutassanak rá, hogy sa­ját zsebükből hajítják ki a pénzt a halogatók, ha nem kötik meg idejében a termelési szerződést. A tavasz itt van már a kertek, alatt, s maholnap földbe kell ten­ni a búzát. Erre is mozgósítanak a termelési bizottságok, hogy nt legyen egyetlen dolgozó paraszt sem a megyében, aki — minél előbb — a legmegfelelőbb idő­ben ne lenné földbe a tavaszi búzát. Hétfőn szemlehizottságok járják a debreceni határt A debreceni határban az őszi búza vetésével elmaradtak és mintegy 600 holdon kell most ta­vaszi búzát vetni, hogy az őszi vetés hiányát pó­tolják. Nagyon fontos az, hogy a város sak-sok ezer hold gagőnaterüle- tén ne csak papíron, ha­nem valóságban is meg­termeljék a kenyérnek- valót. Éppen ezért hét­főn a város halárában | szemle bizottságok kere­sik fel a Termelőket, hogy megállapítsák, kik azók, akik az ősszel nem tettek eleget kenyérga­bona vetési kötelezettsé­güknek. A vetési terv teljesíte­sz törvény, becsületbeli kötelesség is dolgozó né­pünk iránt. Minden egyéni termelő saját ér­dekében cselekszik, ha a kerületi tanácsoknál jelentkezik és bejelenti, hogy búza vetési tervé­nek teljesítésére tavaszi búza vetőmagot igényel. A kiosztásra kerülő tavaszi búza vetőmag már szelektorozva kerül a termelőkhöz, csupán cső vázasra van szükség. A debreceni termelőszövetkezetek alapos munkával készülnek a tavaszi szántás-vetésre Debrecen nagy kitér jedésű határában 29 ter­melőszövetkezet dolgo­zik. Az elmúlt években még nehézség mutat kö­zött — a tervkészítés sc- rán is — a műtrágya használatában. Több ter­melőszövetkezet nem akarta belátni, hogy a műtrágya alkalmazásá­nak milyen nagy ter­mésfokozó hatása van. Az idén már nincs ezen a téren baj, megrendel­ték a termel őszóve íke­A Nádudvari Földmüvesszövetkeze! a termelők 11 340 kilogramm szalonnáját értékesíti zet az árusítást már megkezdte. Eddig Nád­udvaron' eladott 5000 ki­ló > szalonnáit, 400 kiló tepertőt, 100 kilo kol­bászt. és 6400 kiló hűsít Nádudvari .dolgozóinak hússal,'^zsüh^KuKjó cllá- 1ása‘ eSfeícéSen Tgy dol­gozik eredményesen a Nádudvari Földműves- szövetkezet. A Hyírábrányi Állami Gazdaság 60 mázsa almát termel holdanként A felszabadulási ver­senyben részt vesz a Nyírábrányi Állami Gazdaság ís. Értekezle­ten tárgyalták meg a dolgozók a versenyimoz- gaiomhoz való csatlako­zást. Vállalták, hogy a tél folyamán műtrágyá­val látják el a herefü­vest. A lucernaföldeket holdanként 30 mázsa szervestrágyaval javít­ják. A dohánytermés fó­liázása érdekében 00 ki­ló kálisót szórnak ki holdanként. Teszik ezt azért, hogy 7,4 mázsás átlagtermést érjenek el. A gazdaság kertészei vállalták, hogy megfele­lő gondozással elérik, hogy az idén a tavalyi 48 mázsás átlagtermés helyett 60 mázsás alma- termést érnek el hol­danként. Március 15-ig az összes gyümölcsfáik alját | szervestrágyázzák. Van a gazdaságnak 90 hold szőlője. A vállalá­suk az, hogy 25 mázsás termést érnek el hol­danként. Az állattenyésztés dol­gozói a harmadik ne- .gyedévi sertésbeadás­ból 50 darabot már az első negyedévben be­adnak. A hizlalásnál az eddigi 17 százalékos da­raértékesítés helyett 20 százalékos daraértéke- sítést érnek el. A hizla­lás önköltsége így kilón­ként 50 fillérrel lesz ol­csóbb. A tehenészek arra tettek vállalást, hogy a tejtermelést tervet 4300 literrel túlteljesítik. zetek a szükséges mű­trágyát. Segített a jó példa, melyet a maori Rózsa Ferenc Termel ő- szövetkezet tagsága mu­tatott. A helyesen alkal­mazott'- fejtrágyázás eredményeként az átlag­termés a Dúzából 11 mázsa, a rozsból pedig 10 mázsa volt, 2—3 má­zsával több, mint a kör­nyező nem trágyázott földeken. A debreceni termelő­szövetkezetek vezetői a Debrecen Város Taná­csa mezőgazdasági osz­tályán 5 napos elnöki és brigádvezetői tovább­képző tanfolyamon vet­tek részt. Részletesen megvitatták a tavaszi felkészülés feladatait. A tanfolyamon 14 pontban határozták meg felada­taikat. Valamennyi ter­melőszövetkezeti elnök és brigád vezető aláírá­sával fogadta, hogy a határozat minden pont­ját megvalósítják. A debreceni termelő­szövetkezetek alapos munkával készülnek fel, hogy több termést taka­rítsanak be, mint az el­múlt esztendőben. De ahhoz, hogy 'érveikét valóra váltsák, szüksé­ges, hogy a Debreceni Gépállomás fokozottab­ban adjon segítséget a termelőszövetkezetek­nek. Az idei gépjavítás si­keresebben halad, mint tava!}'. Ez biztató jel arra, hogy a szövetkeze­tek most idejében és jó minőségben végzett munkát kapnak a gép­állomástól minden terü­letükön. A macsi Kossuth Tsz már teljesítette a félévi sertésbeadási kötelezettségét Debrecen határában több termelőszövetkezet még az elmu’t évben megkezdte az 1953. évi beadási kötelezettség teljesítését. Többek kö­zött a Rákosi-telepi Dó­zsa is már 1954-ben be­adott kövér sertést az 1955-ös terve teljesítésé­re. A Debrecen macsi Kossuth Termelőszö­vetkezet jár az élen a beadási Kötelezettség teljesítésében. A terme­lőszövetkezet januárban 17 mázsa kövér sertést adott be, s ezzel félévi kövér sertés beadását rendezte. A hús- és zsírellátás javításét szolgálja jó példamutatásával az új- irázi Lenin, a derecskéi Rákóczi Termelőszövet­kezet is a kötér serté­sek határidő előtti be­adásával. A Tiszántúlon 15 500 hold szikes és savanyú talajt javítanak meg ez évben A Debreceni öntözési és Talajjavítási Vállalat Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Békés, Csong- rád és Szolnok megyé­ben az elmúlt évben összesen 12 ezer holdon végzett talajjavítást — mész iszapolással. Ez év­ben fokozódik munká­juk, mert 13 500 holdon végeznek talajjavítást. Különösen a Hortobá­gyon javítják a szikes földeket és az ec.sedi láp környékén a savanyú ta­lajokat. A Borsósi és az Árkust Állami Gazda­ságban 320, az Ohati Törzs Állattenyésztő Gazdaságban pedig 33b holdat javítanak mesze­léssel. A Tiszántúlon csak az állami gazdaságokban több, mint ö ezer hóidat tesznek termővé. A ter­melőszövetkezetek terü­letein is javítják a föl­deket, így a ka,bal Kos­suth Termelőszövetke­zet földjén is fokozzák a talaj táperejét. • A talajjavításhoz kö­zel 30 000 vagon cukor­gyári mésziszapot, 7000 vagon lignitet és 360 va­gon gipszet használnak el. A javító anyagok szállítása javában fo­lyik. A januári fagyok idején mintegy 500 hol­dat már be is terítettek. 300 EZER KEVE NAD A Hajdú-Bihar me­gyei Nádkitermelő Vál­lalat Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmiár és Bor­sod megye területén több mint 2000 holdról aratta le a nádat. Feb­ruár közepéig 300 ezer kéve nádat arattak már le. A nád nagy részét már el is szállították a feldolgozó íizemekibe. Az építőipar több mint 20 ezer kéve nádat kapott, s ezekből nád­pallóikat készítenek. A ládák gyártásához is igen sok nádat hasznai­nak fel. Exportra is ké­szítenek a könnyű, tar­tós ládáikból. A 'nádara­tás tovább tart, s az a tervük, hogy február végéig befejezik és az eddig termelt mennyi­séget megduplázzák. A nád nagy érték, s éppen ezért a vállalat védi is a nádasokat: Több Szabolcs megyei nádashoz csatornákon vezetik a vizet, hogy megvédjék nyáron a ká- száradústólj szövetkezet megállapo­dást kötőét a. földműves- szövetkezettel arra, hogy 140 kövér sértést feldolgozva bizományba tártékesít. A földmű vés- fftövetkezet ebből a kö­vér Sertés mennyiségből il'őW kilo' szakmák t. ugyanannyi húst és kol­bászfélét árusít. A földművesszöveíke­Nagyon jó kapcsolatot tart fenn a Nádudvari FöldművesszövetjMaet a termelőiszövetkéz^jtíce!. Ennek bizonysága, szeptember hónapban nádudvari Sztálin Ter­melőszövetkezet- 45 000 iáiogmtvm - -/»rkáséját adta át bizományi érté­kesítésre a földműves- szövetkezetnek. Ugyan­csak a Sztálin Termelő-

Next

/
Thumbnails
Contents