Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
2 NÉPLAP 1955. FEBRUAR 19. SZOMBAT II niunkásmozgaioin régi j harcosai és ifjúsági vezetők | találkozója í ♦ A DISZ budapesti bizottsága Z és a Honvéd Akadémia politikai * osztálya találkozóra hívta össze ♦ azokat a kommunista hazafiakat, ♦ akiket 1942-ben az alkkori And• * rassy-laktanyába hurcollak a fa- | siszták. A találkozón mai ifjúsáun t vezetők és kiváló DISZ-fiatalök } is részt vettek, ott voltaik az aka- | démia tanárai és számos hall- ' gató. A találkozón részt vett Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bat a Ist- v á n, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter, Kiss Károly, Horváth Márton, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, Földes László, az RM pártbizottságának első titkára, Simon Lajos, Z az egészségügyi miniszter első 2 helyettese, Hollós Ervin ést Gosztonyi János, a DISZ Z Központi Vezetőségének titkárai, f Réti László, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, Mátéit o vies Endre vezérőrnagy, Rózsa Irén, a külügyminisztérium I. számú politikai főosztályának helyettes vezetője és S á g- Vári Magda is. «. A találkozó részvevői megtekin- $ 'tették azokat a szobáikat, ahol f Rózsa Ferencet tartották fogva s ahol a kommunistákat 1942-ben a legembertelenebb kínzásoknak, t etették alá. Ezeket a szobákat azóta tantermekké alakították át és benne a néphadsereg tisztjét tanulnák. A kultúrteremben megtartott 'összejövetelen Solti Győző alezredes üdvözölte a munkás- mozgalom régi harcosait, majd közülök számosán visszaemlékezést mondottalc. Réti László, a Munká:;- Unozgalmí Intézet igazgatója bAndrássy laktanya 1942“ címmel azokról az embertelen állapotokról, bánásmódról beszélt, amelyek között a kommunista hazafiakat kínozták. Z Kiss Károly, az MDP Köz- Z ponti Ellenőrző Bizottságának el- ♦ nöke arról szólt, hogy a kommu- * nist&k az illegalitás legnehezebb ♦ éveiben is rendületlenül folytat- 2! ták harcukat a dolgozó nép fel- * szabadításáért, magasra tartották ♦ ] az ellenállás vörös lobogóját. Hősi ? i helytállásaikkal mai eredményein- 2 i kért is harcoltak. 2 i Horváth Márton, a Sza- Z bad Nép szerkesztőbizottságának * vezetője arról beszélt, mit jelen- % tett a párt számára az 1342-es év, 2 amikor a rendőrség megkezdte a 2 kommunista hazafiak nagyarányú Z letartóztatását. Ilyen rendkívül Z súlyos helyzetben lehetett légin- Z kább megismerni a párt, a mun- ♦ jtásmozgakrm, a nép legyözhetev- Z len erejét — mondotta. — Né- | hány héttel a letartóztatások után • újra megmutatkozott az illegális { párt ereje, újra jelszavak, röpira- ♦ tok jelezték, hogy a párt ott van t a tömegek között, s elpusztítha- 2 lattan erővel él. Elsősorban an- Z vak köszönhetjük, hogy a pártot Z ért csapás csak átmeneti volt, Z hogy a párt politikája mélyen Z benne élt a tömegek szivében, t rendkívül mélyen fejezte ki az 2 egész nép alapvető érdekét. Nem 2 lehetett olyan burzsoá terror, 2 amely meg tudta volna akadd- ♦ lyozni a nép ügyéért harcoló 2 párt győzelmét. ♦ A legjobb kommunisták a leg- $ •nehezebb napokban •■■ein adták Z fel a harcot, testükkel védték a 2 pártot, ahogy Rózsa Ferenc elv- Z társ tette. Hatalmas erőt adott t a kommunista hazafiaknak az a Z mély, megingathatatlan bizalom, Z amelyet a Szovjetunió iránt érez- 2 tek. Z N ov ák Gyula százados a 2 maga és katona testvérei névé- | ben Ígéretet tett arra, hogy min- 2 den erejükkel megvédik szoeia- 2 lizmust építő hazánkat, amely Z földet adott a múltban gazda- Z sági cseléd édesapjának és amely Z korlátlan lehetőséget nyitott I gyermekei előtt. ♦ A szovjet nép a szovjet hadsereg születésének 37. évfordulójára készül Február 23-án ünnepli a szovjet ország a szovjet hadsereg és hadiflotta .születésének 37. évfordulóját. E nevezetes évforduló tiszteletére a szovjet városokban, falvaikban, katonai körzetekben a hadiflotta hajóin előadásokat, beszámolókat és beszélgetéséket tartanak, amelyek a szovjet fegyveres erők dicső történetét és a szovjet katonáknak a Nagy Honvédő Háború idején véghez vitt hőstetteit elevenítik fel. Pineau bemutatkozása a francia nemzetgyűlésben Zsúfolt karzatok előtt, nyomasztó légkörben kezdődött meg pénteken délután a francia nemzetgyűlés beiktatási vitája. Parlamenti szakértők szerint a vita igen hosszúnak ígérkezik, s a szavazás eredménye valószínűleg csak a hajnali óráikban válik ismertté. A nemrégiben megváltoztatott alkotmány értelmében Pineau kijelölt miniszterelnöknek már nincs szüksége a öl 4 szavazatból álló alkotmányon többségre, beiktatásához viszonylagos többség is elegendő lenne, de kérdéses, vajon megkapja-e. A parlament folyosóin több megfigyelő „halvaszületettnek“ minősíti a kormányt, még abban a kétes esetben is, ha megkapja a többséget. Sokan mái azt találgatják, hogy ki lesz Pineau utóda. Egyesek úgy vélik, hogy az elnök újra Pinayt fogja felkérni kormányalakításra, mások viszont radikális jelöltek, André Móricé, Bour- gesMaunoury, Brune, vagy Edgar Faure nevét emlegetik. Faure a hírek szerint az egész kormányválság alatt ..párhuzamos“ megbeszéléseket folytatott több politikussal. Jacques Duclos beszéde DorSmuadban a Rufir-vitíék dcSgszóiboz A Német Kommunista Párt csütörtökön a párizsi szerződések elleni nagygyűlést tartott a dortmundi Westphalia-csar- nokban. A nagygyűlésen több mént 25 000 ruhrvidéki dolgozó vett részt. Több ruhrvidéki ipartelepről a szociáldemokrata munkások zárt csoportokban, autóbuszon érkeztek a nagygyűlésre, amelyen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Willi Mohn, a Német Kommunista Párt vezetőségének tagja mondott beszédet. A nagygyűlés részvevői egyhangúlag hozott határozatban a párizsi szerződések elutasítását és a Német Kommunista Párt elleni boszorkányper megszüntetését követelték. Párt és pártépítés ★ Nyíradonyban, a páMatási év derekán II Blank-hivatal volt osztrák tiszteket toboroz Mint bécsi illetékes helyről értesülnek, a bonni Blank-hi- vatal felhívta a Nyugat-Német- országban tartózkodó volt osztrák ' tiszteket, hogy levél útján lépjenek összeköttetésbe azokkal az osztrák tisztekkel, akikkel a fasiszta Wehrmachtban együtt szolgáltak. Hír szerint a Blank-hivata. és az osztrák hatóságok között titkos megállapodás jött létre, amelynek értelmében osztrák részről nem gátolják meg osztrák tiszteknek a nyugatnémet hadseregbe történő toborzását. Takács László elvtárs, a nyir- adonyi pártbizottság titkára g< n- dolataifoa mélyedre ül az asztal mellett. Előtte nyitóit könyv hever. s egy ív papírra ir valamit. A kérdéseket dolgozza ki, jobban mondva formába önti, hogy az esti foglalkozást miként vezeti le. Az asztal mögötti faion huszonegy név sorakozik egymásután felírva: ez a Bolsevik Part I. éves tanfolyamának névsora. Pontosan kimutatva, ki, amikor volt jelen, vagy éppen mikor hiányzott a foglalkozásokról. Azt is meg lehet állapítani, hogy a titkár elvtárs a kilencedik foglalkozásra készül. Az érdeklődés után azonban sok más kérdésre is választ kapok. Először is arra, hogy huszonegy hallgató közül tizenhatan- tizenheten rendszeresen megjelennek a foglalkozásokon. Aki távol maradt egyszer vagy máskor, azoknál is önhibájukon kívül fordul elő. Munkabeosztásuk olyan: csak váltva tudnak megjelenni a foglalkozásokon. Tehát a megjelenéssel nincs hiba, de milyen lehet a színvonal, a hallgatók aktivitása, van-e vita, és a vita hogyan tisztázódik. TaltÓCSelvtárs elmondja, hogy a hozzászólások bátran hangza nak el, jegyzik az elvtársak a hozzászólók véleményét, é3 amivel nem értenek egyet, azon vitáznak. Például „a proletárdiktatúra funkcióit mikortól gyakorol juk a Magyar Népköztársaságban“, arról különböző vélemények hangzottak el. Volt, aki azt állította, már 1945-ben, mások 1947-ben jelölték meg, de mégis eldöntötték, hogy a fordulat éve után, 1948 óta, amikor eldőlt, ki, kit győz le. Megmagyarázták a hallgatók egymásnál! azt is, : ki, miben látja bizonyítani álláspqnt- já.t, s a végéin mindannyian mteg- yőződtek arról, csakis akikor tud ■rvényesülni a proletárdiktatúra, amikor a munkásosztály mír nem osztja meg senkivel sem a hatalmat, amikor a burzsoáziát teljesen kiszorítja a hatalomból — hatalmat egyedül gyakorolja, szövetségben a dolgozó parasztsággal. Nyíradonyban azonban éppen úgy mint másutt, nemcsak ezen. az egy oktatási formán tanulnák az elvtársak. A községi alapszervezetnél van egy alapfokú politikai iskola. Erre az iskolára azonban rányomja bélyegét bürokratikus módszer szerinti kiválogatás. Plangár János elv- társ volt még akikor a községi pártbizottság titkára. Elmondhatjuk, hogy felelőtlen munkát végeztek a hallgatók Kiválogatásakor a bizottságok. A névsorból írták ki a hallgatókat és azok jó része még a mai napig sem jár el a pártokitatásra. Most az oktatási év derekán kell az előbbi hanyagságot pótolni, amely igen nagy gondot okoz. Takács László elvtársiéi el lehet mondani, nem hátrál meg a nehézségektől. A pártbizottság tagjai, az alapszervezet vezetői azon fáradoznak, hogy helyrebillentsék a már elmondott hibákat az alapfokú iskolánál is. A vezetők személyesen leerer tűk fel a hallgatókat és beszélgettek el velük a tanulás jelentőségéről, fontosságáról. Az alapfokú iskolán mintegy 30 hallgatónak kellene tanulni, de csak tizenöten, tizenhatan járnak el rendszeresen. Akik eljárnak, azok fel is készülnek és a szemináriumok színvonala is elég jó. Viták vannak, és ezen az iskolán is igyekeznek véleményeiket elvi és gyakorlati bizonyítékokkal igazolni az elvtársak. A vezetők jelenlegi munkája azonban arra enged következtetni, hogy a jövő oktatási évben ezeket a hibákat ki tudják javí- :ani. Sz. I. kai többet mondott. Három újságot is járat ő, tagja az MNDSE- nek, tudja hát mit csinál a világ! Azt mondta a látogatóknak: Debrecen legalább 5 utcával lett kevesebb a háború alatt. Cs ki tudja hány száz házzal, hány ezer emberrel. Jómaga eohsem járhat már el például az Újvárosi út 28. alá. Legkedvesebb barátnőjét 1944-ben egy német gránát tépte szét. Aztán ahova a bomba csapott, ott a kiskertbe, ott is kevesebb terem: vékonyabb a korai tök, vagy a földbe plántált ugorka. Már ez a néhány lépés is emlékeztet... £s azok, akik elpusztultak, azok is hány utódot vittek sírba, hogy sohse láthassák meg a mai boldog fiatalokat. A békeküldöttek beszéljenek majd erről néhány nap múlva Budapesten. Ű, Gáspár Károlyné négy gyermek és egy halott fiú édesanyja kéri ezt. Ma inár a 02. évet tapossa, de ha mondanák neki, akár levelet írna mindenkinek, hogy a még félrevezetettek, a még mindig Vakon járók is ébredjenek. -.. :;; Nemsokára a debreceni földekre is beköszönt a tavasz. Átzúgják a tájat friss, jószagú szelek, megmozdul a rügyek országa, kihajt a fű s minden élni, dalolni kezd. Nemsokára tavasz lesz és ezért a boldog, nagy várakozásért, a mi lüktető, épülő utcáinkért, növő gyümölcsfáinkéit, készülő otthonainkért, a ringó gyermekbölcsőkért álljatok helyt emberek! A tavasz mindig az élet, az újra indulás, a meg nem alkuvó ébredés nagy forradalma. Védjetek hát meg jogait, cselekedjetek a békéért: ezt üzeni nektek egy 62 éves öregasszony 1955. februárjában .:: — K. T. — lépésre is, de előre mentek. Akár a hídépítők, mikor valahonnan a partról indulnak és egymás mellé sorakoztatják az erős, a víz erejével is dacoló pilléreket. A ház, amely most nyolc éve készült el, még ma sem felejt, szüntelen emlékeztet. Gáspár néni mint egykor, most is úgy rendezte el a bútorokat. Sok az új darab — ezeket az utóbbi három évben vették a szövetkezeti keresetből. — Sanyi rtnegfakult, rozsdás szerszámai is zöldfestésű ládába kerültek, s a romok 'közül kikapart családi képeiket meg úgy őrzik, akár a szemük fényét. Szó szerint: őrzik. — Nincs ebben semmi különcködés. Hisz, akik megjárták Auschwitzot és Dachaut, azok is hoztak egy marék földet magukkal, hogy apáik és szeretteik nevére emlékezzenek. Aztán az özvegyek is eltűnt férjeik arcára emlékeznek és gondolatban ki tudja hányszor faggatják a szófián időt: vajon hogy volt, hogyan lehetett? S szerte Európában ezer meg ezer ilyen emlék van, mely figyelmeztet, éberré teszi az embereket, mely bátor elhatározásokat érlel: hogy az élet nevében beszéljenek. N emrég Gáspár nénit is felkeresték csöpp otthonában az aláírásgyűjtők. A fürge kis öregasszony mindent megmutogatott a nagy küldetésben járó asz- szonyoknak. Felrótta az új ház felépítéséért kiontott tengernyi verejtéket, a sok keservet, amit az az egyetlen bomba hozott. Persze nemcsak a maga kis szűk portáját látta. Mert bomba sok volt. rom is sok. Nem, ennél sokfényképek után kutatott. Talán százszor is megkérdezte, maradt-e még belőlük valami? Iioi lehetnek azok a fényképek, a régi menyasszonyi ruha, amit még anyjától örökölt, Sanyi utolsó levele, amit a frontról küldött, kusza, sebtiben összedobált sorokkal. Nem lehet azt hűen leírni, hogy mozdították meg az első téglákat. Hogy gyűjtötték össze, ami még ép és használható. Hogy kezdtek megint az alap ásásához, hátul a kertben, legalább 150 méterre a régi otthontói. De annyi bizonyos, hogy Gáspár néni éjt és nappalt egybevetve kutatott. Szinte tíz körmével kaparta a törmelékeket és minden szál deszkát, behorpadt kazettát, ruha- foszlányt százszor is megnézett. JLIetekig ezt csinálta, mindent ■ tűvé tett, de bizony alig akadt valamire. Sanyinak csak a szerszámjait találta meg, azzal nem bírt bomba se, aztán egy öreg kazettában 5—6 családi) fényképre akadt, begörbült, ösz- szezsugorodó hátlapokkal. Kosárba rakta mindegyiket, éjjel maga mellé helyezte és róluk álmodott. Majdcsak kint a szabad ég alatt, mert az új fészek, az bizony nehezen nőtt. Még a szabadság első félévében sem igen volt mész, cserép, úgy kunyerálták össze kilónként az anyagot, amikor kétholdnyi kis rzántóföldjük- től megváltak. 1945 őszén szinte fedetlenül verte őket az eső, takarójukon szél nyargalt, hajukba kúsztak a kései derek. így éltek akikor 1945—46 táján, és így csatáztak. De a falak, ha lassan Ls, de mégis nőttek, ha lépésről ► ' Gáspár néni akárkinek meg• mutatja, hová csapott be az a bi- ’ zonyos bomba. Megmutatja -persze csak a helyét —, mert az ; öt pincének is beillő gödröt az- ; óta törmelékkel, a háború hasz- : nálhatatlan roncsaival hordták : tele a Szomszédok. Aztán kilenc \ éltető nyár is elvonult már a kis- | kert felett, s a kövektől, s fa- r hulladékoktól megszabadított J föld annyi, de annyi zöldborsót, I vaskos sárgarépát, mosolygó arcú í epret termett. í J% vész, mint a derült égből a » * ' villámcsapás zúdult a tálra. * Mikor sebet hasított, rögtön a [ földre huppant három csöpp kis ► ház, eltűntek a megszokott be► járatok, az ablakba kitett virág- {cserepek, füst lett mindenütt: J égő és megszenesedő pusztulás.;; í Én mégis most inkább arról fag- í gatom Gáspár nénit, s hűséges í élettársát, a Szoboszlai úton, ho* gyan kezdték újra az életet, hogy í leheltek ismét formát a régi ntó- I dón már soha fel nem rakható | falakba? 1 Kertelés nélkül: bizony ragyen * nehéz volt ez! Miikor kikászolód* tak a bunkerből, tépetten, össze- f kuszáit hajjal, rá sem ismertek t a környékre. A tájékozódás régi 2 formája megbomlott. Útjelző öreg 2 jegenyék tűntek a semmibe, eper- Z fákat csavart ki valami roppant 2 szélvész, autókerekek és kerítés 2 maradványok lapultak az épen ♦ maradt házak tetején. Gáspárék 2 régi otthonából, ahol valamikor ♦ apáik is éltek, bizony semmi sem 2 maradt. Először csak álltak, néz- 2 ték a pusztulást megdermedtem 2 földbe gyökerezett lábakkal. Hol 2 a gerendáik közt hunyorgó lán1 gokra, hol a szétzúzott üvegtáb2 Iákra bámultak. Aztán Gáspár Z néni mint eszelős, nekifutott a S romoknak... Sohasem feledhető ♦ családi emlékek, féltve őrzött FEBRUÁRI ÜZENET
