Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-17 / 40. szám
Mai számból: I Debrecen poétája (2. oldal) — Külpolitikai hírek (2. oldal) — A fülöpi Ifjú Gárda tagjai példákkal igazolják a maguk i d- lasztotta élet igazságát (3. oldal) — Filozófus a máglyán (3. oldal) — Nagysikerűnek Ígérkező hangverseny a Központi Kultúr otthonban (4. oldal) Cili. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM AKA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955. FEBR. 17. A Termelőszövetkezeti Tanács iiiése után A Fűtőhús állja a szavát l (B. M.) Hajdú-Bifaar termelő- 6«iveÉkezetei egyre szilárdabbak, egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek szorgalmas tagságuk és a jó vezetés eredményeképpen vonzókká válnak az egyénileg dolgozó parasztok számára. Ha az egyénileg dolgozó paraszt látja az emelkedő terméshozamokat, a fejlett állattenyésztést, a tagság évről évre emelkedő jövedelmét, akikor bizony kopogtat a termel őszövetkezet ajtaján és kéri felvételét. Ahhoz azonban, hogy a tagság emelkedő jóléte önmagáért beszélve agitáljon a nagyüzemű közös gazdálkodás mellett, az szükséges, 'hogy minden termelő- szövetkezetben megteremtsék az alapját a jómódú szövetkezeti életnek. A Termelőszövetkezeti Tanács most megtartott országos értekezlete — melyen a legjobb termelőszövetkezeti vezetők vettek részt — rengeteg tapasztalatot adott a helyes vezetésről, a tervszerű gazdálkodósról, a jó kollektív munkáról. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke e tanácskozás során tautptt beszédében a jómódú, erős termelő- szövetkezetek megteremtésével kapcsolatban felhívta a figyelmet azokra a feladatokra, melyeknek megvalósítása nélkül nem képzelhető él szövetkezeteink további fejlődése, erősödése. Rámutatott arra, hogy alapvető feladat a helyes vezetés kialakítása. A jó vezetés, a munka helyes szervezése nélkül nem tudják végrehajtani a natjyüzemi gazdálkodás által megkövetelt feladatokat. A kapkodó munka eredménye, hogy hiba van a növénytermesztésben, nem jövedelmez az állattenyésztés. .,Helyes tehát, ‘ha minden termelőszövetkezet tagsága arra törekszik, hogy a gazdálkodáshoz alaposan értő, tapasztalt, a tagság bizalmát élvező, vezetésre alkalmas tagok legyenek a vezetőségben. Ez a legfőbb feltétele a vezetőség és a tagság közötti jó viszony, a jó kollektív munka, az egységes akarat kialakításának. a nagyobb eredmények elérésének“ — mondotta Dobi István elvtárs. A jó vezetéshez elengedhetetlenül hozzá tartozik, hogy a vezetők a közös vagyon gyarapításával, egyre emelkedő jövedelmet biztosítsanak a tagság számára. Nem lehet azonban jó vezető az, a ki egyoldalúan vezeti a gazdaságot, aki külterjessé kívánja tenni a gazdálkodóst, a.ki elhanyagolja az állattenyésztést. Dobi István nyomatékosan hangsúlyozta: nem lőhet kétséges, hogy nagy eredményeket csakis olyan szövetkezetben lehet elérni, ahol fejlett állattenyésztés van. Példának említette a kisbér—battyánpusztai Virágzó Termelőszövetkezetet, ahol két holdra, a barcsi Vörös Csillagot, ahol valamivel több minit négy holdra jut egy számos állat. Érthető, hogy ebben a termelőszövetkezetben van olyan család, mint id. Paréj Imire családja, uihol az évi jövedelem 30 ezer forint. A növénytermesztés és az állattenyésztés helyes aránya a jövedelem biztos forrósa. Hajdú- Bifharban sajnos van példa számos, ahol nem tartják fontos feladatnak az állattenyésztés fejlesztését. Akad termelőszövetkezet, ahol a termelési tervben még a szarvasma rha ál! omány csökkenését is előírták. Több termelőszövetkezetben a sertésszaporulat nagyobb részét malac, vagy süldő korban akarják értékesíteni, hogy minél előbb pénzhez jussanak, vagy a tagok közötti mielőbbi kiosztást tervezik. Ez alapvetően helytelen, mert nyilvánvaló, hogy a sertés akkor adja a nagy jövedelmet, ha két mázsás és nem akikor, ha malac, váügv süldő korában elkótyavetyélik. Egyik példamutatóan gazdálkodó termelőszövetkezet Cink, a nádudvari Vörös Csillag **z elmúlt évben bebizonyította, hogy; milyen helyes az, !ha nem eladják a süldőket, hanem megbírálják, és úgy értékesítik. Ennek a termelőszövetkezetnek a sertéshíz- laiásból közel másfélmillió forintos bevétele volt. Ez a pénz bizony jelentősen emelte a tagság részesedését. ‘Több szövetkezetünk elköveti azt a hibát, hogy sertéshizlalási csak a beadási kötelezettség mértékéig tervez. Szabad eladásra nem akarnak sertést hizlalni. Ez helytelen. A tengeritermés nem akkor adja a nagyobb hasznot, ha a tagság között kiosztják, hanem akkor, ha miinél több tengerit fordítanak a közös sertés- hizlalásra, mert így több a jövedelem, több jut zárszámadáskor a bugyellórisba. Árutermelési terv készítésénél sók helyen a szövetkezeti vezetők beleestek a sopánkodás hibájába. Nincs elég takarmány, nincs elég abrak, mondogatták — mivel tartjuk majd el a nagyobb állatállományt. A sopánkodóknak nincs igazuk, mert ha megfelelő tervet készítenek, ha a takarmánytermelésről is idejében gondoskodnak, akikor nincs aránytalanság. Nem maradnak éhen az állatok, ‘hanem meghízva, a tehenek pedig bő tejet adva, biztos nagy jövedelmet adnak a tagságnak. Ezen a téren van nagy felelőssége a termelőszövetkezetek vezetőinek. Meg kell magyarázni a maradiaknak, akik nem látnak tovább az orruk hegyénél, és csak azt tekintik, hogy fél kilóval, egy kilóval több jusson rá az osztásnál, hogy vagyont hajítanak. ki az ablaikon a közös állattenyésztés elhanyagolásával. Rá kell mutatni arra, hogy a közös gazdálkodós egyik legjövedelmezőbb ága az állattenyészitás. Fontos ez azért is, mert elegendő állat tartása nélkül nincs elegendő istállótrágya, s nem tudják a sok helyen már kdsoványodott földek alacsony terméshozamát növelni. Az olyan termelőszövetkezetekben, ahol a tervezésnél hibát követtek el az állattenyésztés rovására, vizsgálják felül a termelési terveket, míg nem késő, és a tagsággal közösen megbeszélve, a szükséges módosításokat hajtsák végre. Ahol a takarmánytermesz- tésre az elmúlt évben is gondot fordítottak, ott nincs nehézség az átteleltetésnél. A jó'vezetés és a tagság szorgalma, eredményezte például a nagyhegyes! Uj Élet termelőszövetkezetnél, hogy bőséges takarmányukból a napokban adtak el állami gazdaságoknak 18 ezer forint értékűt. Ennek a szövetkezetnek a közeiében több, nagyobb szövetkezet terül el, de azokban nemhogy felesleggel, de még a szükségessel sem igen rendelkeznek. Az időjárás pedig egyforma volt a nagyhegyesi határban, de a vezetés és a tagság munkája bizony jnvár nem volt azonos, Hosszú az út az állomástól a Fűtőházig. Különösen hosszú - a kellemetleny csípős, szeles hidegben. Szaporázza Is az ember a lépteit, hogy miinél előbb a Fűtöhózhoz érjen, hogy a nagy szerelőcsarnokban megmelegedjék. A 22-062-es masina emberei A Fűtőház nagy szerelőcsar-. nokában azonban meleg helyett füst fogadja az érkezőt.- A kitáruló ajtó nyílásán csak úgy tódul ki a füstös levegő. Ami bentmarad, az meg marja a torkot, csípi a szemet. A szellőző berendezések még ma sem elég „huzatosak“! A hideg, füstös helyiségben hősies munkát végeznek a fűtő- háziak. A vágányokon gépek teljesen vagy félig szétszedve állnak. Az ajtó közelében mozdonykerekek tengelyét és a 22—062-es „csodamasinát“ olajozzák. Mint kiderül, ez a gép Fehérvári József mozdonyvezetőnek és Sass Imre fűtőnek sok örömet szerez kiváló teljesítményeivel. ügy is megfogalmazhatjuk, hogy a gondos kezelésért ^bálás“ gazdái na<>.< Havonta 210 óra helyett 323 órát és terven felül -.óbbszáz kilométert fut. 35 százalékkal kevesebb szenet fogyaszt, nem bosszantja kezelőit „bedögléS" sei“, ácsorgással. Fehérvári Józsefeik ezzel a géppel tíz hónapja tartják a sztahanovista szintet. Beljebb egy mozdonyt mosáshoz készítenek elő. Éppen A Mezőgazdasági Tudományos Tanács irányelveket bocsátott ki a fontosabb tavaszi mezőgazda- sági munkák végrehajtásához. A közlemény rámutat, hogy a hiányos, gyengén fejlett őszi gabonavetéseket a tavaszi hóolvadás után nitrogén műtrágyával kel! erősíteni. Kötött talajokon már február végén, március első napjaiban fagyos földre is ki lehet szórni a műtrágyát. Lazább, homokos talajon viszont később a növényzet fejlődésének megindulásakor két! fejtrágyázni. Fontos a műtrágya egyenletes kiszórása. Ahol komposztszerűvé túlérett — porszerű — istállótrágya van, felhasználhatjuk a gabonafélék felültrágy ázására. A fagyott gabonavetéseket a fagyveszély elmúlta után akkor hengerezzük. amikor a föld már nem ragad a hengerhez. Hengerezzük meg azokat az őszi gabonavetéseket is, amelyeknek talaja a hattagú DISZ brigád forgolódik á; gép körül. Kiss Ferenc br i giád vezetőt megkérdezzük, mikor lesznek készen a javítással. — Terven felül két gép részlegvizsgájának elvégzését vállaltuk április 4-e tiszteletére — mondja. — Az egyik gép már kifutott a szarelőcsarnokból. Ez a másik „terven felüli“ — mutat egy javítás alatt álló mozdonyra. Elmondja még azt is Kiss elvtárs, ha készen lesz- nek vele, újabb vállalást tesznek április 4 tiszteletére. Míg beszélgettünk, egy csillogó fényesre olajozott 424-cs gördült ki a csarnokból. Súlyos testével megremegtette a földet, átváltott másik vágányra, majd szilajon elindult az állomás felé. A Fűtőház dolgozód a szerelőcsarnokban a mozdonyok minél előbbi megjavításáért, a pádyán pedig a menetrend betartásáért, szónimegitakaritásért, a gépek teljes kihasználásáért, s főleg a gépek megóvásáért harcolnak. Több teher, kevesebb szénfogyasztás A felszabadulást verseny eddigi szakaszában már nyolc túlsúlyos vonatot továbbított Balogh István sztahanovista mozdonyvezető és Pástány László fűtő. Egy-egy úton átlagosan 26 százalékos szénm ég- takarítást értéül el. Ök a múlt évben soktízezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. Az általuk kezelt gépet megcserepesedett. Ilyen esetben a henger után könnyű magtakaró fogast, vagy tövisboronát járassunk. A búza tavaszi fogasolását csak akkor végezzük, ha a talaj kellően megszikkadt, az éjszakai fagyok megszűntek, s amikor e növényzet fiatal gyökérzetévcl már annyira megkapaszkodott, hogy a megfelelő fogasborona inár nem szaggathatja ki* Az őszi szántásokat korata- vasszal akkor munkáljuk el, amikor a talaj nedvességi állapota megfelelő. Ahová tavaszi gabonát vetünk, ott a vetés előkészítésére a fogasborona egyedül is megfelelő. A munkát lehetőleg a szántás irányára ferdén keresztbe végezzük. Tavasszal a műtrágyát simítózás vagy fogasolas után szórjuk ki és fogassal dolgozzuk bele a talajba. Ahol őszi mélyszántást nem végeztünk, ott tavasszal lehetőleg sekélyen szántsunk, hogy a nedvességet , fgész évben 84 342 forinttal * kevesebbért javították meg, mint a tervezett volt. A Balogh—Pástány pár második a mozdonyvezetők országos versenyétjén. Napi 404 tonna terven felül A Debreceni Fűitőíház még több ilyen jó mozdonyvezetővel és fűtővel dicsekedhet. A túlsúlyos szerelvények továb- bításánál Gergely László mozdonyvezető, Saláta László és Kosztcmyák Mihály fűtőik arról híresele, hogy a verseny során eddig 5118 torma terhet további tottak terven felül, vágyás naponta 404 tonnával többet a tervezettnél. Az 500 kilométeres mozgalomban a felszabadulási verseny ideje alatt 9 gép vesz részt. A felajánlások megtételekor a mozdonyvezetők napi 160 kilométeres utat vállaltak. Ezzel szemben naponta 191 kilométert futnak átlagosan a mozgalomban részvevő mozdonyokkal. Szacsuri András mozdonyvezető, Szabó Bálint és Szász Máté fűtők 424—198-as gépjükkel naponta 241 kilométert tetteik meg. A Fűtőház dolgozói szorosan együttműködnek a forgalmi és kereskedelmi szolgálattal. Az eddigi versenyek során több vonatkozásban külön utaton jártak a szolgálati ágak. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját azonban szoros egységben, kimagasló eredményekkel köszöntik. PONGOR JOLÁN megőrizzük. Nagyon fontos, hogy a tavaszi szántás után boronával vagy simítóval azonnal elegyengessük a talajt. Ha olyan szán- tatlan, de különben jó állapotú talajt kell tavasszal megművelnünk, ahol szántás nélkül is tudunk megfelelő magágyat készíteni, ott eke helyett tárcsát, kulti- vátort, illetve lókapát alkalmazzunk, esetleg kétszer is. Az istállótrágyát tavasszal csak akkor hordjuk a földre, amikor a talaj már kellően megszikkadt, vagyis nedvességi állapota lehetővé teszi, hogy porhanyó szántással azonnal alátakarjuk. Az alá- szántást mindjárt kövesse a simító. Helytelen és káros, ha az istállótrágyát fagyos földre hordjuk ki és terítjük el. vagy kupacoljuk. Az istállótrágyázásnak csak az a helyes módszere, ha akkor hordjuk ki és terítjük el, amikor nyomban alászánthatjukKöze! 209 vagon orgatsszfátot rendelőéinek a termelők A magasabb terméseredmények elérése érdekében' Hajchi-Bihar megyében is megkezdték a műtrágya ás a szervestrágya keverését. A szov- jet tapasztalatok szeónit a szupsi foszfát"!a« szervestrágyával való keverése igen termésfokozó hatású. A Hajdú megyei Bánya- es Epito- anyagipari Egyesülés ‘három üzemében, Debrecenben, Hajdúböszörményben és Balmazújvároson a télen kezdték meg a tőzsges tékáinak szu- perícszfáttal és kálisóval való keverését. Ezzé. a módszerrel közel 30 000 mázsa orgafoszfát trágyát állítottak elő. A kiváló trágyából mintegy 12 000 mázsát már át is adtak állami gazdaságoknak. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok azonban még nem vásárolják kellő mértékben az orgaíoszfát trágyát. A rak- táralklljan közel 200 vagon van jelenleg, melynek felhasználása nagyban fokozná a terméshozamokat. A MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNYOS TANÁCS IRÁNYELVEI a fontosabb tavaszi munkákhoz
