Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
6 NÉPLAP 1055. FEBRUAR 13. VASARNAI* p lila nem hallottuk hírét sem Topoloveni- A nek, ahová látogatóba utazunk, keresgél- ni kell a térképen is, míg a havasok déli lejtőjénél ráakadunk. Nincs semmi különlegessége, vagy országihatárokon át szárnyaló hírneve, egyszerű község, mint sokezer más. Nekünk mégis, sokkal többet jelent, mint egy földrajzi név. Itt találkoztunk először a román falvaik népével es neír túlzók, mikor azt mondom, ez a találkozás olyan volt, mint amikor két jóbarát, vagy testvér 'hosszú távoliét után megöleli egymást. Ebben a faluban magyarországi ember még nem járt a felszabadulás óta, azelőtt is ritkán, nyelvünket nem beszéli senki és keveset tudnak még a nép Magyarországáról. Uj hazánkat mi hoztuk el ide magunkkal és itt már az új Románia népe szorított velünk kezet, Ezt a találkozást, mondhatnám egymésratalálást nem lehet soha elfe- edm. Leírhatnám sorjában milyen a falu, menynyi a lakója, milyem volt a termés, dicsérhetném tüzes borát és lányainak megejtő szépségét, elsorolhatnám, ihogy villany ég a házaikban és a földeken gépek szántanak, hogy nagyszerű kórusuk és népviseletük van. Mindezt elmondhatnám még sok más faluról is. De itt a romám nép szíve- melegét éreztük magunk körül, a szeretet és megbecsülés eziernyi jelét, ami messze túlnő a hivatalos fogadások és barátkoztok keretein. Indulásunk előtt néliány perccel 'küldtünk értesítést a faluba látogatásunkról, jó kétóra múlva zászlódíszbe öltözött a íathi mire megérkeztünk. Ott szorongott mór a falu népe és a vezetők, elhangzottak a kölcsönös üdvözlések, aztán szinte diadalmenetben vittek a kultúrotthomba, hol már százak és százak vártak ránk és belépésünkkor ezernyi torokból harsant fel a köszöntés: „Traíasca! Traiasca populara maghiara!“ A tömeg körülfolyt bennünket, mint egy kis szigetet, mindenfelől kezek nyúltak felénk, fénylő arcok, szemek, virágot nyújtó kezek villantak, kavar- gott, hullámzott a tömeg és léhet-e csodálkozni rajta, ha az ember egy idegen ország közepén, ilyen szeretet és fogadtatás láttán könnyeit tö- rölget a szeméből. És csak fokozódott meghatódásunk, mikor a színpad kétoldalún magyar zászlókat pillantottunk meg, fölöttük magyarnyelvű üdvözléssel. sak később, vacsora közben tudtam meg a [Cs a párttitkártód, hogy érkezésünk híre percek alatt szétfutott a faluban s az emberek hívás nélkül sereglettek a tanácshoz, mindenki részt kért a készülődésből. Az asszonyok piros, fehér és zöld selymeket kutattak fel, a lányok varrták a zászlókat, a tanácselnök személyesen vezette a vacsora előkészületeit és ragaszkodott a töltöttkáposztához, mások az iskola, meg a kultúrotthon környékét csinosították, a házakra egymásután került fel a zászló, közben a kórus rögtönzött próbát tartott és hírül adták a faluban azt is, hogy reggelig tartó táncmulatság lesz műsor után a vendégek tiszteletére. Legények és lányok, asszonyok és emberek ünneplőbe öltöztek, csodálatosan szép hímzett népviseletbe és félórával érkezésünk előtt már hatalmas tömeg szorongott az utcákon. Es üdvözlő felirat is készült magyar neylven. Egy tűzérőr- nagy — meghallva a hirt — nyomban megszövegezte a feliratot. Valamikor régen Óbudán dolgozott egy üzemben, ott sajátította el nyelvünket, most itt szolgál a környéken. Ö tolmácsolja a beszélgetést is a vacsoránál. A párttitkár — nos-zó, vékony ember, égő fekete szemekkel — hévvel magyarázza a falu terveit, le is rajzolja az abroszra, később bemutatja a kórusvezetőt, aki mély basszus hangján úgy énekelt, hogy a poharak is remegitek az asztalon, nem is gondolná az ember, hogy ő a falu papja, aki a kultúr csoport kívánságára a szakállát is levágatta, miikor Bukarestbe készültek a versenyre. (Első díjat nyertek!) A bálban öeszefogózva járta. a táncot a falu népe vezetőivel és megtanítottak bennünket is horáira, sirbára, meg perenitára. Amerre tekintettünk emberek vigadtak, meleg- fényű szemek köszöntöttek, ünnepelt az egész falu kibontott zászlók és virágok alatt.,. Es 'mindezt azért, mert találkoztak az új Magyarország fiaival..: v-y^ukarestben láttunk egy filmet, a „Kürtös v / y unokáját“, mely a kommunisták hősi küzdelmeit ábrázolja a felszabadulás előtti Romániában. Egyik jelenete a hírhedt doítanai börtönben játszódik le, ahol az elfogott kommunistáik egyik fiatal társukat felveszik a pártba. Csonttásczáradt ujjuk keményen 'markolja a rácsot. suttogva beszélnek, nem is igen látják egymást a sötétségben. Es a pántvezetöség határozatot hoz, a komor falak közt elhangzik a foganatom, új, kipróbált taggal erősödik a párt. Akikor — a megrázó jelenet közben — nem gondoltam, hogy magam is megfordulok a börtön falai között. Útban SztáHanváros felé (korábban Brassó) az alkonyi homályban pillantottuk meg a börtönt egy csupasz fennsík tetején.. Csöngetésünkre alacsony, kucsmás ember nyitott ajtót. Köröskörül magas kőfalaik, őrtornyok övezik az épületet, minden ablakon sűrű rács. Nincs egyetlen fa, vagy bokor, csak satnya fű és 'mindenütt kő. A sötét folyosón tapogatódzva egy köves udvarra jutunk, ahol a rabok egyhangú sétáikat rótták valamikor, aztán szűk lépcsőkön jutunk £el az igazgató szobájáfba. Minden bútor úgy áll most is, mint régen. Az íróasztal mögött keskeny ablak, mely egv ‘hideg, ráccsal elválasztott szobára néz. Itt találkozhattak a rabok hozzátartozóikkal néhány percre és mindennapos volt, hogy az1 őrölk anyja, felesége szemeláttára korbácsolták véresre a foglyot. Mindenütt az emeleten, a földszinten rácsok, csupasz kövek és cellák, amelyeket soha nem fűtöttek. Az egész felszerelés egyetlen prices, rongyos pokróc és veder. /í szigorított zárkákban semmi nincs, még s~jtr világosság sem. Meztelenül állították ide az elfogott elvtársakat a legnagyobb hidegben is, időnként vízzel locsolták ölcet. Sokan megfagytak. Másutt bilincsek, kínzószerszámok láthatók a legválogatottabb formában. Az ember- kínzás tapasztalatait gyűjtötték össze a világ minden tájéról. Kiszúrt szemek, szétloccsantott agy velők, megcsonkítások — szinte mindennaposaik voltak. Az emberélet nem számított, itt pofi- j tikai foglyokat, elsősorban kommunistáikat őriz- j tek s míg a király sinaiai kéjlakában tobzódott, 3 gyárosok és kurtizánok bukaresti tokátok par- 3 kettján vonaglottak — a nép hegihűbb fiai Döf- 3 tanában pusztultak el. A Romén Munkás Párt J szinte valamennyi vezetője, Gheorghiu Dej eiv- 1 társsal együttt évekig szenvedett itt s a faiak- 3 ról a kínzásokba belepusztult (hősök arcképei te- < leintenek ránk. Mondják, hogy abban az időben < a börtön egy földrengés alkalmával összeomlott, < mindenki menekült, aki csak telhette. A kominu- 3 nistáík nem gondoltak saját életükre, aki meg- 3 A DOFTANAI BÖRTÖNBEN maradt, mentette a sérülteket. Vér, átok és szenvedés tapad minden kőihöz. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezt a poklot túlélhették emberek. Micsoda hősiesség és lelki nagyság kellett ehhez! Itt fekszik előttem üveg alatt vörös márványlapon valami negyven cigarettapapír, sűrűn tőleírva apró betűkkel. Dej elvtársék küldték ezt a levelét Sztálinhoz, amely rácsok, kövek és őrök szuronyai között eljutott Moszkvába. A börtönből múzeum lett. Ezrével jönnek ide a dolgozók, hogy a párt harcából erőt merítse- nek. A múzeum őre sorjában mindent megmutat, történeteket mesél. A látogatás végén sokáig nem szólunik, némáin szívjuk cigarettánkat, mindenki gondolataiba mélyed. ozömyű lehetett! — mondja valaki. A. — Az volt — feleli az őr. Később csak ^ úgy mellékesen fűzi hozzá: — Itt ültem én is hárem esztendeig... röplap terjesztés miatt. — Eddig egyetlen szóval sem beszélt magáról. Most egyszeriben megnő szemünkben ez a kis, öregedő ember, akii vérét hullatta valamikor a népért, amely talán nevét sem ismeri... •Predeálon hóvihar tombol. Nehezen jutunk előre gépkocsinkkal. De kurta óra múlva — még a hegyek tetején járunk — el öv ittam a k Sztálin- város lámpái. Erdélyben vagyunk. (Folytatjuk.) TAAR FERENC. SEGÍTS magadon AZ ANYAKÖNYVI HIVATAL IS MEGSEGÍT Nijjnytr, azt a.-..! Hallottak telhetőt megtette, az anyakönyvi ♦ mán ilyet? Tíz kilométerről gyüt- ügyekkel foglalkozók számát hét♦ tem gyalog azíir az... izé szüle- ről 20 főre emelte. Ha ennél töb- I tési micsudájír, oszt most kezem- ben dolgoznának, az mór néni ♦ be nyomnak egy biiétát, valami gyorsítaná a munkáit, sőt inkább I sorszámot, hogy ezzel hónap je- akadályozná. Hogy tehát a jelentkezzek, oszt megkapom, ami lenlegi áldatlan állapot megszun- köll. Hát nekem most mán sem- jélk, ahhoz az kell, hogy az ügymi se köU. Órák hosszat itt felek, a város lakói segítsenek ácsorgók, lopom a napot és még saját magukon. ♦ hogy hónap újra gyüjjek. Azt Elsősorban figyelmesen nézzél-: ♦ mán nem, bánom is én, lesz, ami át otthon irataikat, hogy nincs lesz. e valamelyik fiók sarkában a — Jól alátámasztotta az öreg hiányzónak vélt anyakönyvi ki- — hangzik vihogva az anyaköny- vonat és ha 100 százalékig meg- vi hivatal ajtaja előtt dulakodó győződtek arról, hogy nincs meg. tömegből egy fiatalember hang- akkor menjenek csak a tamács- ja. És míg az őszhajú, csizmás, hoz újat kérni. Nagyon meg- t bekecses bácsi lassú léptekkel könnyítené a sorbanállóknak, ♦ viszi tovább kifakadását okozó meg a hivatalnak a helyzetét is. ♦ keserűségét, addig az emberek ha a várakozóik; dulakodás he♦ áradata egyre növekszik az ajtó lyett rendesen, fegyelmezetten ♦ előtt. Mái- a lépcsőfel járatot is viselkednének. Meg kell érteniük ♦ eltorlaszolták, legény legyen a végre, hotgy lökdösés nélkül h&♦ talpán, aki az ajtó elől sértette- marabb odajutnak, ahová afca: ♦ nül ki tudja verekedni magát az nak. Február 9-én délelőtt öntu; udvarra. datos dolgozókhoz nem méltó 5 Zümmögnek, zúgnak az embe- módon betörték a várakozók a t rek, mint a megbolygatott méh- zárt ajtót, s egymás hegyen-ltó- J kas apró lakói. A türelmetleneb- iáin betódultaik a hivatali heh i- » bek elégedetlenkedő kitörései ségbe. Eredménye csupán -íz lett. X csak fonrósítjiáik az amúgy is túl- hogy a rendbontók a rend heiy- X hevül-t hangulatot. Itt is, ott is leállításának idejével moghosz- 5 hallatszik, hogy mégis csak gaz- szabbítottálk saját várakozásu♦ emberség, hogy azok ott bent kát. ♦ tollászkodnak, mást se csinál- Teljesen fölösleges, hogy a doi♦ nak, mint magukat illegetik, bil- gőzök félnapokat eltöltsenák a 1 lengetik. . . sorbaimllással, hiszen hiányzó X Ezalatt bont a városi tanács okmányaikat postán is megker- X anyakönyvi hivatalában minden hetik az anyakönyvi hivataltól, X erejüket. igyekezetüket latba a. külön erre a célra rendszerest- X vetve dolgoznak a „tollászkodó“ tett postai levelezőlapon. Nem X tisztviselők. Gyors, beidegzett helytálló az a híresztelés, hogy ♦ mozdulattal adják kézről kézre ha levélben kériik, késve kapják ♦ a (hatalmas anyakönyveket, ne- meg. Ez az eset csak akkor far♦ veket keresnek, adatokat diktál- dúlhat elő, ha a kérelmező hely♦ ,iak, tallu'k rohan a papíron, ke- telén, vagy hiányos adatokat kö♦ /.ük ’ alatt ég a munka —- és ez zöl. Ifjú Nagy András Horto- J így -megy december közepe óta bógyról születési anyakönyvi ki- J minden nap reggel fél 8-tól este vonatot kér, de a születés idejé- J 9 óráiig. Van olyan nap, amikor aél csuk annyit 'közöl, ho<gy 5 Irozel 1000 anyakönyvi kivonatot március 20. Csáki Mihály Debre♦ is kiállítanak a liivataiban meg- cenből meg a gyemnek nevét fe- X jelenő felek részére, este pedig lejtette el megírni, özv. Meggyes X feldolgozzák a napi postát, ami Károlyné debreceni lakos Cserj- X szintén 300—400 anyakönyvi ki- gerben született és a debreceni ♦ vonat postára tételét jelenti. Az hivataltól kéri az okmányt. A n♦ elvt'ársnök közül többnek inhü- ldl Tibor pontosan megírja a - velygyulladása van már a ren- gyermekre vonatkozó adatokat. ♦ geteg írástól. Egyszóval nem túl- csak éppen azt nem közli, hogy f zás, ha azt állítjuk, hogy a deb- hová küldjék az anyakönyvi ki- J receni városi anyakönyvi hivatal- vonatot... J ban dolgozók hetek óta ember- Ne a hivatalt hibáztassák tehát, j feletti munkát végeznek. amikor hiába várják a postást, J A körülmények megismerése vagy óráikat töltenek az ajtó « után felvetődik a kérdés, ho- előtti álldagálással, hanem pon- X zyan lehetne segíteni ezen a le- tos adatok közlésévei, fegyelme- X hetetlen helyzeten, hogyan le- zett viselkedéssel segítsék a hi- | hetne megszüntetni a dulako- vatali dolgozóik megfeszített ♦ dást, és enyhítem a hivatali dől- munkáját. Ezzel elsősorban saját 2 gőzök megerőltetését. A városi magán segít mindenki. 2 tanács ezeknek érdekében a tőle VARGA BENEDEK (.Üékét akadunk Szerkesztőségünkhöz munkások, parasztok, értelmiségiek, egyszerű háziasszonyok küldik el levelüket, melyben a háború elleni tiltakozásukat fejezik Isi. Lőrinczy József, a tégiási általános iskola igazgatója is beküldte levelét, melyben így ír: „Téglás község békebizottsága a napokban tartotta békegyűlését, melyen Kovács István, áz általános iskola tanára' mondott beszédet. Az előadáshoz a jelenlévők közűi számosán bozzászői- tafc. Többek között Kovács István református lelkész, dr. Sár- vány István orvos, Kovács Istvánná háziasszony, Kólta Gyula DISZ tag, Elek Ferenc tanácstitkár, Rácz Sándor párttitkár. Hozzászólt Fekete Sándorné többgyermekes anya is Vidám farsang Hajdúszoboszlán OLVASÓKÖRI ÜNNEPSÉG HOSSZÚPÁLYIBAN A Hazafias Népfront hosszú- pályi bizottsága 6-án este olvasó- köri név-adó ünnepséget és baráti vacsorát rendezett. Az ünnepséget Bőreik József, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke nyitotta meg és javasolta, hogy az olvasókör a Kossuth nevet viselje. A továbbiakban beszámolt az aikcdöprogram eddig megvalósított pontjairól. A jelenlévők nagy lelkesedéssel fogadták az elnök javaslatát Ezután a helybeli tánccsoport adott elő számaiból, majd Koncz Bertalan kultúrotthon igazgató emlékezett meg Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából a nagy költő életéről. A 200 terítékes vacsorán Balogh József, a Hazafias Népfront- bizottság munkatársa mondott pohárköszöntőt és emlékeztette a jelenlévőket arra. hogy Kossuth neve nagy tisztességei és kötelességet jelent a hosszúpá- lyiaknak. „Úgy végezzék minden munkájukat, úgy teljesítsék kötelezettségeiket, úgy szeressek hazájukat, hogy méltók legyenek Kossuth Lajos nevének viselésére.“ Vacsora után reggelig tartó bál volt, amely kitűnő ’hangulatban és példás rendben folyt le. Külön dicséret illeti a thosszú- pályiákat azért, mert az olvasókört összejövetelen száz asszony és leány is jelen voR, A Hajdúszoboszlói kultúrotthon már az elmúlt hónapban hozzákezdett a farsang előkészületeihez. A farsangi mulatságot ma, február 13-án tartják, amely a műsorból ítélve vidám szórakozást igér mind a részvevőknék, mind a nézőknek. Ma délután 2 órakor kezdődik az ünnepség. Vidám csoportok, színes, tadka jelmezekben vonulnak fel Hajdúszoboszló főútvonalain A jelmezbe öltözött fiatalokat fogatok hordozzák körül a városban, majd tisztelegnék Kamevá l hercege előtt. A Karnevál herceg emelvényét a piactéren állítják fel. A színpompás felvonulást este a kultúrotthonban jelmezbál követi. Erre az alkalomra a kultúrotthon termét gyönyörűen feldíszítették. Hajdúszoboszló dolgozói igen jól szórakozhatnak ma a vidám farmiv- gi mulatságan. Tőawiaie napi^qjv|^\j\| j j\| ÖD ELSŐ TALÁLKOZÁS
