Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-05 / 30. szám
iÖJO. FüCRCAR C SZOMBAT N £ P L A P A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI RÁKÓCZI TSZ TAGJAI 50 000 forintos évi jöveéelemért szálinak harcba A püspökladányi olvasókör 'hei lyiségehnek rendibehozását a kör tagjai magúikra vállalták. A Rákóczi-olvasólkör bált rendezett a kör kiadásainak fedezésére, tiszta jövedelmük 1500 forint volt. A hajdúbagosi olvasókörben hetenként kétszer tartanaik kül- és belpolitikai beszámolót. A hajdúböszörményi olvasókörben kétszer tartottak teltház mellett mezőgazdasági jellegű baráti beszélgetést mezőgazda- sági szakemberek bevonásával. A monostorpályi olvasókör részére a tanács békekölcsön részesedésből és a bevételi terv túlteljesítéséből 4500 forintot juttatott. Az olvasókör tagságának egy része az eddig fizetett havi 2 forintos tagsági díj helyett havi 5 forintot javasol. A nagyrábéi k ült úrotth ónban működő olvasókörnek önálló énekkara van. Az olvasókörben kérdezz-felelek estéket rendeznek szaikemberek bevonásával. Berettyóújfaluban az olvasókör tagsága azt kérte, időnként közérdekű rendel etekről tájékoztassák őket és egy-egy tanácstag esetenként beszélgessen el velük a tanács munkájáról. A biharnagybajomi olvasókör tagsága, a Kossuth Lajos Tudományegyetemihez tartozó botanikuskert vezetőjét a szőlő és gyümölcsfák helyes kezelésével kapcsolatos baráti beszélgetésre hívta meg. A balmazújvárosi 48-as olvasókör tagjai közül 26-an iratkoztak be az ezüstkalászos gazdatanfolyamra. A kör részére megrendelték a Szabad Népet, Néplapot, Szabad Földet és Magyar Nemzetet. Bárándon az olvasókör helyiségébe bevezették a villanyt. Esténként 70—80-an jönnek össze egyéni gazdák és termelőszövetkezeti tagok vegyesen. Kosszúpályiban az agronómust hívták meg baráti találkozóra. Beszélgetés témája a trágya helyes kezelése volt. ORVOSOK békenagygyííiése az Egyetemen A Debreceni Orvostudományi Egyetemen pénteken délután békenagygyülést rendeztek, amelyen professzorokon, orvosokon kívül ápolónők és a klinika fizikai dolgozói jelentek meg. Részt vett a gyűlésen Juhász Zsuzsa, a Belklinika intézőtestvére, aki a Koreában járt magyar' egészségügyi küldöttség tegja volt. Ruzicslta Gyula, a Szülészeti Klinika adjunktusa, az egyetemi bókebizottság titkára nyitotta t meg a bókegyülést, majd Bornemissza György tájana.tó- miai professzor mondott ünnepi beszédet, hangoztatva az egészségügyi dolgozók feladatait a békeiharcban. ismertette a nemzetközi helyzetet és megbélyegezte a nyugatiak tervét a Wehrmacht felállításával kapcsolatban. A nagygyűlés részvevői ezután megválasztották küldötteiket a városi béketalálkozóra. Az Orvostudományi Egye 'em dolgozói közül Went István professzort, Straub János professzort, Rencz Antal docenst, Kalapos Sándor orvost, Cseh István klinikai főgépészt, Balia László tudományos munkatársat, Hegyest Róza ápolónőt és Besztercei Valéria IV. éves oi-vostarjhallgatónőt küldöttként jelölték. A nagygyűlés táviratot küldött az Országos Béketanáesnak, amelyben tiltakozását fejezte ki Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. # cAthcui ouicLíg ndósimikm Szelim Iszia mi, a tiranai régészeti és néprajzi múzeum igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként tartózkodik hazánkban, s régészeti és néprajzi gyűjtéseinket tanulmányozza. Győr, Sopron, Szombathely és Székes- fehérvár után tegnap látogatót tett Debrecenben is. Megtekintette a Déri Múzeumot, a Kossuth Ijajos Tudományegyetemet, valamint Debrecen többi történelmi nevezetességű épületét. A Déri Múzeumban megnézte a kiállítási terméket s mind itt, mind a többi helyen — ahol magyarországi tartózkodása alatt már járt, gazdag tapasztalatokat szerzett. Tegnap, a délelőtti órákban meglátogatta a Macsi Állami Gazdaságot is, ahol a kedves vendéget nagy szeretettel fogadták. A debreceni Kossuth-szobor mellékalakjai között látható Könyves Tóth Mihály egykori debreceni református lelkész markáns alakja. Társai a szobor- csoportban Perényi Zsiq- m o n d, az 1849-es felsőház elnöke és Szacsvay Imre, az alsóház jegyzője. Mindhármójukat a Habsburgokat detfronizáló Függetlenségi nyilatkozat miatt vette üldözőbe a szabadságharc bukása után a rémuralom. Perényit és Szacsvayt kivégezték, Könyves Tóth Mihályt is halálra ítélték, de külföldi közbelépésre megváltoztatták a halálos ítéletet. K önyves Tóth Mihály debreceni származású; a Könyves előnevet apjától és nagyapjától örökölte, kik hírneves könyvkötő- mesterek voltak. Az 1848-as nagy események idején „belvárosi” lelkész volt Debrecenben. Arany- szájú papnak nevezte a nép. A fiatal lelkész a haladó eszmékre esküdött fel. Lángoló forradalmár egyéniség, az átkos osztrák elnyomás ostorozója és gyűlölője; Petőfi tisztelője. barátja es követője. Petőfi is naqyrabecsülte, debreceni tartózkodása idején apró-cseprö házi bajaiban is hozzáfordult. Amikor az 1848. március 15-i nagy fordulat híre Debrecenbe jutott, a város népe örömmámorban úszott, örömünnepeket rendeztek. A városháza előtti teret elnevezték Szabadság-térnek, a protestáns templomokban hálaadó istentiszteletet tartottak. A Kistemp- lomban Könyves Tóth Mihály prédikált és oly lelkesültén, amellett találóan és részletesen fejtegette a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit, hogy a városi tanács sok-sok ezer példányban kinyomatta a beszédet és a nép között kiosztatta, hogv az új eszmék kristálytisztán vésődjenek az elmékbe. Könyves Tóth Mihály ragyogó szónoki tehetségét minden alkalommal a nemzet önbizalmának emelésére, a harci készség felkeltésére fordítja. Néhány hónap múlva, október elején a Jellasich- féle betörés hírére nagy népqyű- lésen ugyancsak ő tüzeli harcra a debreceni népet. Járási áltörálanács alakult BHiarkeresziesen Az elmúlt héten a biharkere&zte&i járásban megalakult a járási úttörőtanács, amelynek feladata, hogy az általános iskolai ifjúsági szervezet munkáját minél tartalmasabbá, színesebbé, szervezettebbé tegye. Már az alakuló ülésén kidolgozták a terveket. Vállalták, hogy Nagykerekiben a Bocstoai-vár, Ártándan pedig egy szabadságharc kora-beii kastély történetét dolgozzák fel. Nagykerekiben, a Bocskai-várban június 1-re Bocskai-múzeu- mot létesítenek, s tanévzárás előtt egy egésznapos járási úttörőfesztivált rendeznek. A fesztiválra a Bihankeresztesi Gépállomás segítségével sátrakat állítanak fel, s az iskolák között kultúr- és sportversenyeket rendeznek. Ezenkívül tervbe vették, hogy hazánk valamelyik festői vidékén egy járási úttörőtábort létesítenek, ahol két hetenkénti váltással — a járás úttörőin kívül — 50—60 általános iskolást is üdültetnek. KÖNYVES TÓTH MIHÁLY ( juilékezés katá d tali hatvanadik év&rduláfa alkahndh&L 4 nemzet önvédelmi harca a békés paróchiábó! elszólítja Könyves Tóth Mihályt. A debreceni nemzetőrökkel tábori lelkészként ment az aradi táborba, onnan a csaták vérzivatarába. Életrajzírója szerint „élete kockáztatásával bátorította a harcolókat, vigasztalta a sebesülteket és nem egyszer golyózáporban temette el az elesett bajnokokat”. Egykori lapok közlik híres beszédét, amelyet az aradi sírkert hősi halottal fölött mondott. A meqrázó gyász- beszéd így végződött: „A vérpatak, mely oly sok népekből foly, vértengerré nő fel és hullámaival elsepri a trónoknak babonás hitből, ámításból épített oszlopait és elnyeli, megfullasztja, vérhabokba fullasztja meg az önkény zsarnokait ...” A harcok mezejéről 1849 elején tér haza gyalogszázadosi rangban a lelkes férfiú. A városi közgyűlés elismerését fejezte ki önfeláldozó hazafias tevékenységéért. Itthon kiveszi a részét ismét alaposan a hazafias mozgalmakból. Március 15. első évfordulóján Debrecenben, immár a függetlenségi kormány székhelyén nagyszabású ünnepség volt, ezen ismét ő mond gyújtó beszédet a néphez. A detronizáció utáni napon, április 15-én Debrecen lakossága lelkes ünnepségben részesítette Kossuth Lajos kormányzót. Fáklyák lobogó fénye és a zene mellett hullámzott a nép a városháza, Kossuth szállása előtt. Könyves Tóth Mihály tolmácsolta a nép bizalmát, tiszteletét és mindenre elszánt áldozatkészségét. Kossuth meghatottan felelt. Megköszönte a tiszteletet, örvendett a bizalom őszinte megnyilvánulásának, de figyelmeztette a népet, hogy a haza függetlensége és szabadsága kivívásának dicsőségét, ami a népé, ne tulajdonítsa senkinek, neki sem. Ö csak fáklyatartó volt, melynek világa felderítette a szolgaság éjjelét. Továbbra is kérte a nép bizalmát, de hangoztatta, hogy a szabadság kivívása nem pár napi mű, s isten a szabadságot csak azoknak adja meg, akik megérdemlik, akik érte elszántan küzdenek ... Április 29-én Debrecen külön is megünnepli a függetlenség kimondását. Megint a Szabadságtéren van a népgyűlés, teljes terjedelmében felolvassák a Függetlenségi nyilatkozatot, melyhez ismét Könyves Tóth fűz lelkes magyarázatot. A nagyszerű napokra sötét gyász következett. Lehanyatlott a szabadság zászlaja, elbukott a dicső harc. A rémuralom halálra kereste a nemzet legjobbjait. — Könyves Tóth Mihályt is eKoaták azzal a „szörnyű” váddal terhelten, hogy hálaimát mondott a trónfosztás kimondásakor. Ifogatása után anyja és test- t , vére felkeresték kassán a főpribéket. gróf Zichy Ferencet és kegyelmet kértek számára. Zichy így válaszolt: „Ez az ember százszoros halált érdemel, mert izgató beszédeivel csábította a lázadókat és aztán többen látták az aradi várból, amint fövege mellett lengett a veres toll”. A veres tollat sehogyan sem állták az osztrák uralom bérencei. Könyves Tóth Mihályt 1849. november 30-án, éppen születése napján kötéláltali halálra ítélték, de később húsz évi várfogságra változtatták a halálos ítéletet, állítólag külföldi protestáns körök közbelépésére. Hitelt érdemlő feljegyzések szerint az ítélet kihirdetésekor K. Tóth elmosolyodott, mire a hadbíró mérgesen rákiáltott: — Ön még mosolyogni merészel?! Az elítélt bátran válaszolt: — Azt hisz! ön, hogy húsz év alatt szabadon rendelkezhetnek. Sok változás történhetik mőq ad- dig. Az olmützi várban, majd Josef- stadtban raboskodott K. Tóth Mihály. Egy ízben a fiatal Ferenc József császár látogatást tett Olmützben és maga elé vezettette a politikai foglyokat. K, Tóth ke- zén-lábán bilincs volt. A császár „kegyesen” elrendelte, hogy vegyék le a bilincseket. K. Tóth bátor szókimondása itt is megnyilatkozott és így szólt az uralkodóhoz: — Engem éppen úgy ékesítenek láncaim, mint felségedet koronája. Könyves Tóth Mihályt hét évi raboskodása után szabadon engedték. 1856. áprilisban hazatért Debrecenbe. Nyomban megválasztotta a tiszántúli református egyház- kerület a debreceni főiskolában akkor létesített gyakorlati teológiai tanszék első tanárául, de az önkényuralmi kormányzat eltiltotta minden egyházi hivatal viselésétől. Hogy családját eltarthassa, kisebb állásokat vállalt, de nem rendült meg lelkében. Mikor az elnyomatás valamelyest enyhült, a debreceni református egyház harmadjára megválasztotta lelkészének. V égeredményben csak 1871-ben térhetett vissza régi debreceni paróchiájára. Itt élt és munkálkodott köztiszteletben, 1895. február 4-én, 86. évében bekövetkezett haláláig. Életében nem érhette meg, de az utána következő nemzedékek megérték az aradi sírkertben mondott jóslatának bekövetkeztét: a népek vérpatakja hullámaival elseperte a trónoknak babonás hitből, ámítással épített oszlo- palt •. ■ (pj.) 3 munkaegységre a következő mennyiségek esnek a terv szerint: Búza 3,80 kg Árpa 0,71 kg Kukorica 2,— kg Széna ' 4,— kg Cukor 0,12 kg Rizs 1,13 kg Készpénz 7,77 Ft Mindez kitesz összesen állami szabadforgalmi áron 40.67 forintot. Szabadpiaci árakon pedig az idén a Rákóczi Tsz tagjai munkaegységenként több mint 55 forint jövedelemiben részesülnek a háztáji gazdaság jövedelmén kívül — ha a tervet pontosan teljesítik. Ezt azonban egyetlen tsz tag sem akarja — vagyis pontosabban, többet akarnak ennél. Vegyük csak a rizst. Ha rizsből holdanként 18 mázsát termelnek meg, akkor a munkaegységekre jutó rizsrészesedés megkétszereződik. 22 mázsás termés esetén háromszoros, 25 mázsás termés esetén pedig négyszeres részesedéssel számolhatnak. Ha tehát a tsz tagjai elérik a 25 mázsás termést holdanként, akkor 114 forint jövedelem jut minden munkaegységre. Sök ez ? Nem. A tsz összes tagja ugyanis azzal a kemény elhatározással kezd neki a tavaszi munkának, hogy rizsből eléri a 25 mázsás termést, az összes többi növényből pedig jóval túlszárnyalja az előirányzatot. Ez feltétlenül sikerül is, mert lelkesen és fegyelmezetten dolgoznak. Mivel az üzemterv szerint átlagosan 500 munkaegységet keli teljesítenie minden tagnak, minden reményük megvan arra, rogy az idén legalább 50 000 forintos jövedelmet vághatnak tsebre. Ez pedig havonta több nint négyezer forintos jövedel- net jelent. A Rákóczi Tsz tagjai ;eíiát már az idén elérik a jól loigozó közápparasztok jövedel- nét. GRANDPIERRE LAJOS kében. Ezt az ellenvetést lehet megtenni az alacsony átlagok miatt. Viszont Egri Gyula, a hajdúböszörményi tanács mezőgazdaságii osztályának vezetője, Kui- bus György, a tsz szervező és Kovács András főállattenyésztő szerint a Rákóczi Tsz talaja Hajdúböszörmény egyik leggyengébb talaja, ahol még ezek a látszólag alacsony átlagok is igen magasak. Neim nagy termelőszövetkezet a Rákóczi, hiszen csak 174 hold szántón, összesen 341 hold hasznosítható földön gazdálkodik a benne dolgozó 15 család. \z állatállomány sem nagy, nem is lehet nagy. Ma 15 szarvasmarba, 13 ló, 10 sertés (koca), 170 juh, 30 sertés (hízó), 6 baromfi (tyúk) van a tsz birtokában. ügy tervezik,.,«marhából 9, lóból 4, sertésből 80. juhbó! 194, baromfiból 200 szaporulat lesz ebben az évben. Láthatjuk. hogy az idén je- ; ier.tősen fejlődik a tsz állatállo- 1 Hiánya. Még 'hozzá kell tenni eh- . hez. hogy mintegy 500 baromfit < vásárolnak az idén, nagy részét \ ennek szaporításra használják i fel. , Az állattenyésztési tei-v i ozerint a harminc hízóból 3 0 kerül majd szabadpiacra. Eladnak továbbá 120 35—40 kilós juhot , kilónként 7—8 forintos áron és 1 120 hízott kacsát-libát kilónként ‘ 24 forintért. Termelnek továbbá í 8 mázsa gomolyát és ugyaneny- ■ nyi gyapjút. A tehenek átlagú- san napi hat liter tejét adnak. , A Rákóczi Tsz-nek tehát igen . szép jövedelmet biztosít az állat- ( tenyésztés. a b jfjfin * EI!G!I 'halastavat is iétesíte- d nek, de ez még nem jövedelmez li semmit. Viszont két év múlva t\ mintegy 100—120 mázsa hal is z gyarapítja a tsz tagok jövedel- n mét... jIla az előirányzott, és mond- t< hatni inkább alacsony, mint ma- d gas terméseredményeket rnegter- a melik a tsz tagjai, akkor egy A múlt évben jó eredményekkel zárta a gazdasági évet a hajdúböszörményi Rákóczi Tsz. A zárszámadás tanúsága szerint egy munkaegységre jutó részesedés — készpénz és termény — összes értéke állami szabadforgalmi árakon számolva 42 forintra rúgott. Ennélfogva a Rákóczi tagjai jgen jó jövedelemihez jutottak. Sz. Molnár- István és családja 67 600 forint jövedelmet könyvelhetett el. Pedig a múlt évben igen gyenge termés volt. A rizstermést meg éppen elverte a jég és nyolcvan százalékos jégkár érte. Azonban még így is 10,5 mázsás termést takarítottak ie a rizstáblákról. Ezek után természetes, hogy az idén még nagyobb eredményekre törekednek a tagok. A napokban készült el a termelőszövetkezet ez évi üzemterve. Ebben meghatározták az egyes növények átlagos terméshozamát is. A főbb növények átlagtermését a következő táblázat mutatja: — őszi búza 8 mázsa — őszi árpa 8,5 mázsa — kukorica (májusi morzsolt) 14 mázsa — cukorrépa 110 mázsa — takarmányrépa 220 mázsa — rizs 13,5 mázsa. Hz előirányzat igen alacsonyan szabja meg a termésátlagokat. Ilyen alacsony termésátlagok tervezése nem hat eléggé serkentően a tagokra és nem készteti őket nagyobb munkára a magasabb termés elérése érdeSz olvasókörök Híutdáia
