Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-04 / 29. szám
2 \ £ P L A 1 195ü. FEBRLAK 4. PENffEK f*ári és oártspíiss ★ A Hajdúszoboszlói termelőszövetkezetek pártszervezetei harcolnak a több termésért Néprajzi tájértekezlet kezdődött Debrecenben Csütörtökön délután Hajdú- megkezdődött a néprajzi rnegbe- Bihar, Szolnok és Szabolcs- széles. Este a résztvevők meg- Szatmár megyék néprajzi szak- 'tekintették a Debreceni Népi embereinek részvételével naprajzi Együttes próbáját, majd a Csöko- tájértakezlet kezdődött Debrecen- nai Színház „Ármány és szere H&jdufczoboezló határában nagyobb részben aranyat érő föld van. Az itt elterülő termelőszövetkezeteknek nagy tehetőségük '■an a legújabb agrotechnikai eljárások bevezetésével, új Uzecn- ágak meghonosításával, fejlesztésével gazdag, mintaszerű közös gazdálkodást kialakítani. Hajdúszóboszló határában 12 íenmelőszövéUcezet működik, közel 8000 hóid földön. T egtöbbjé- nek olyan lehetőségei vannak, amelyeknek kihasználása sürgős és fontos feladat. Hiszen itt fo- lyik majd el a város határát keresztül szelve a Keleti Főcsatorna. A Kösely több termelőszövetkezet földterületét érinti. Megvan a lehetőség gyümölcsös telepítésre, öntözéses területek fejlesztésére. HiiiPfipsen sacv feladat Hárul a kommunistákra ezekben a termelőszövetkezetekben. Az üzemi párt-alaoszerveze- teknek kell harcolni azért, hogy mindezt a tehetőséget — amelyek adva vannak — fejlesszék. i Természetes — a kommunistáik saját példájulckal, a munkához \ való jó viszonnyal, jó javaslatokkal mozgósítanák. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet például az elmúlt év folyamán igen sc.k nehézséggel végezte a munkát. Ehhez hozzájárult a vezetők sűrű cserélgetése, a munkafegyelem meglazulása. Nem szabad annak előfordulni egyetlen termelőszövetkezetben sem, hogy a kapás növényeket harmadosokkal művel tessék meg — mint ahogy ezt tették a Vörös Csillagban. A pártszervezet elnézte, hogy a tsz-nek sok értékes holmija feairdalészában hevert. A tanyakertek rendetlenek voltak, sok anyag és műtrágya elpusztult, a közös vagyon szinte csald szalmájához hasonlított. Ebből adódott, hogy év végén alacsony voit a jövedelem. Ét- milyen rosszul néz az ki, hogy ilyen tsz-ben a bankettre a 80 tagú termelőszövetkezet 12 birkát vág le. Nem lett volna szabad ezt megengedni a kommunistáknak. Különösen Tóth elvtársnak, az üzemi pártszervezet titkárának kellett volna fellépni erélyesen ezek ellen a jelenségek ellen. Nem elegendő csak a temtelő munkában jól dolgozni, ‘hanem a párttagok irányításával szinte harcba kell vinni az egész tsz tagságot a magasabb termelési eredményekért, a közös vagyon védelméért. A pártvezrtőség ebben a termelőszövetkezetben — és a többi kommunistáik is — tanulhatnak az elmúlt évi tapasztalatokból — az új gazdasági évijen meg kell szüntetni ezeket a visszásságokat. Az Uj Barázda Tsz-ben annak ellenére, hogy ’kevesen voltak a földterülethez, mégis megálltak a helyüket. Különösen jó példát mutatott a párttagság. Nem hátráltál!: meg sem rossz időben, sem a nagy területtől, adóig csinálták a munkát, míg el nem végezték. Bár itt is sok hiányosság volt — de ez munkaerőhiányból is fakadt. A hajdúszobosziói termelőszövetkezetek közül a legjobban törekvő s legjobban dolgozó tsz: a Szabadság A többi termelőszövetkezet példát vehet a Szabadságról. Tudvalevő, hogy Hajdúszoboszló fürdőváros, nagy az idegenforgalom, s éppen ezért rengeteg főzelék és gyümölcs fogyna. !ha a í evmelőjzö vetkezetek megtermelnék. A Szabadság Termelőszövetkezet 3 Joatasztrális holdon konyhaikertet létesített, hogy ezzel is hozzájáruljon a város ellátásához. Persze ez sem elégítette ki a szükségletet. Kicsit furcsa az, hogy Hajdúszoboszló határában 12 lermielőszövebkezet van és Debrecenből, vagy más vidékről kell a város zöldségszükségletét biztosítani. Sőt, a termelőszövetkezetek az ilyen irányú saját szükségletüket sem látják el. Nevetséges az, hogy egyik-másik termelőszövetkezet elnökének felesége a piacon vásárolja meg a zöldpaprikát, zöldhagymát és még több zöldségfélét. S hogy a Szabadság Termelőszövetkezet jövedelmezősége jobb veit, mint általában a többieké, az annak köszönhető, hogy kenyhakerté- szetükkel jelentős készpénz bevételt biztosítottal^. A hajdúszobosziói termelőszövetkezetekben most tárgyalja a tagság az új üzem-i terveket. Helyes az a kezdeményezés, hogy először párttaggyüléseken vitatják meg a tervet. Például az Alkotmány Termelőszövetkezet kommunistái azt javasolták, hogy nagy ügyeimet fordítsanak a víziszárnvasok tenyésztésére A tsz területén folyik keresztül a Kösely és tegalábn 500—600 darab liba és kacsa nőhet ott fel — szinte költség nélkül — a nyár folyamán. Ez a kezdeményezés igen jó jövedelmet biztosíthat a termelőszövetkezetnek s a tagságnak egyenként is, mert kevés munkaerőt köt le. Az Alkotmányban lévő kommunisták azt is javasolták, hogy kertészetet is létesítsenek, s ezt olyan helyen jelölik ki, hogy a szállítási lehetőségek is könnyűek lesznek, hogy más. mánkéban ne akadályozza ez a tagságot. A különböző párthatározatok felhívják a termel cisz"> vétkezőteket gyümölcsös és szőlő telepítésre. Igaz, hogy ez rögtön, az első évben nem jövedelmező, azonban a termelőszövetkezetek vezetőinek, s különösen a kommunistáknak nagyobb távlatokban kell gondolkozni — s ezeket a lehetőségeket ki ke!.’, használni. A Rákóczi Tsz pár szervezete és az igazgatósága '■■■ Szőtt igen jó az együttműködés, k itt közös erővel meg is oldották, hogy ebben az évben már gyümölcsöst létesítenek, ezenkívül konyha- kertészetet is. A termelőszövetkezet földjéhez közel van a víz, ennek helyes feiluisznalása előre is látható szép jövedelmet ígér. Figyelemre méltó az a mozgalom, amely most néhány termelőszövetkezetben tapasztatható. Április 4-e tiszteletére versenyeket kezdeményeznek. Például a Rákóczi Tsz tagsága felajánlotta, hogy hazánk felszabadulásának tízéves évfordulójára ’‘endbeúmz- zák a tanyaépületeket, s emellett még alaaasan felkészülnek a iavaszi munkákra A Petőfi Tsz-ben már a múlt esztendőben is komoly eredményeket hozott a verseny. Ebben a gazdasági évben különösen nagy gondot fordítanak a talajerő fokozására. A Pe’őfi Termelőszövetkezetnek van meg legjobban az adottsága ahhoz, hogy példamutató nagyüzemi, belterjes gazdálkodást folytasson, s hogy nagy meru^yíségű baromfit. valamint zölafőzrtéket tudjon piacra vinni. Csak még jobban kell gazdálkodniok a munkaerővel, mint az elmúlt esztendőben. Közeledik a tavasz, de még van elegendő idő ahhoz, hogy ben. Tapasztalatcsere átadásaként részt vett az tájértekezleten Bogár István, a Sárpilisi Népi Együttes vezetője és Hegedűs László, a Kalocsai Járási Kültúr- ház előadója. Az értekezlet első napján Muharai Elemér, a Nép- művészeti Intézet Néprajzi Osztályának vezetője tartott rövid előadást, majd szakcsoportonként lem” előadását. A kétnapos értekezlet célja, hogy népdal, népművészet, népi tánc, népmese gyűjtése, feldolgozása és továbbadása terén a helyes munkamódszereket beszéljék meg a három megye ikullúrmun- kásai. A tájértekezletet ma folytatják s a délutánt órákban fejezik. be. A HOPPON MARADT KÖZÖNSÉG minden termelőszövetkezetben újra számbavegyék a lehetőségeket, alaposan megvizsgálják a gazdasági terveket, ’hogy ebben a gazdasági évben nagy jövede- iiemroel. magas termésátlaggal dicsekedhessenek. A városi párt- 1 bizottság nagy körültekintéssel, a városi tanács segítségével felmérte a város határában működő termelőszövetkezetek lehetőségeit. Éppen ezekben a napokban szinte egyenként vitatják meg közösen a tsz-ek vezetőivel a gazdasági tervei és sok segítséget nyújtanak ennek helyes kialaíkításához. A 12 termelőszövetkezetben Közel 150 párttag dolgozik Ha a városi pár ybizoí/ iág továbbra is — egész éven át — üisson- lóan nagy figyelmei fordít a termelőszövetkezetek pártszervezeteire, igyekszik megértetni a terme lószövetkeze' ék t a gsága val a közös vagyon fejlesztésének jelentőségét, amellyel növelhetik a termelőszövetkezetek jövedelmezőségüket, akkor az elkövetkezendő évben sokkal gazdagabban zárhatnak a szobosziói tsz-ek, s magasabb jövettel srnhez jutnak a tagok is.A hajdúszobosziói termelőszö- vetkezetek előtt igen nagy lehetőségek vannak. A hőforrás, az oda érkező Tisza-viz gazdag, virágzó mezőgazdaság kialakítását teszi lehetővé. Hogy ez meg is valósuljon, a ternielőszövevkeze- tekben dolgozó kommunistáknak ■kell sikraszállni, bizonyítsák be mindjobban a nagyüzemi gazdái- kodás fölényét a kis parasztgazdaságokéval szemben. FÁBIÁN SÁNDOR Az elmúlt hét szombatján rendkívüli érdeklődéssel várta Nagyiéta színházkedvelő közönsége a Megyei Műsoriroda rendezésében bemutatásra kerülő K i s f a I u d i: „Hoppon maradt vőlegény0 című zenés vígjátékét. Az előadás napjáig el is kelt minden Jegy, úgyhogy azok, akik már nem kaptak, ott ácsorogtak szombat este a kultúrház előtt — gondolván, hogy a Műsoriroda megbízottjától talán szerezhetnek még Jegyeket. Ä Csokonai Színház művészei negyed hétkor érkeztek Nagyiétára. Sírni lett volna ked- vük, amikor meglátták a kultúr- házban a sivár és piszkos öltözőt, amelynek törött ablakán keresztül süvítve tört be a szél. A falakon jégcseppek csillogtak a villanyfényben. Kályha? Ilyen téii időre használt alkalmatosságot úgy lát- szik nem ismernek a nagylétai kultúrotthonban, s talán még azt sem tudják, hogy a művészek ilyen igényeket joqgal elvárhat- nak a kultúrotthon vezetőitől, Balázs Ödönné, a kultúrotthon igazgatója azonban- nemhogy nem készítette elő a kultúr- otthont az előadásra, hanem még az együttest sem várta. Fittyet hányva a művészeknek és a jegye- két megvásárló közönségnek — kerékpárral Vértesre igyekezett. A gondnok leányát, a fiatal K o- csis Erzsébetet bízta meg az együttes fogadásával. A Megyei Műsoriroda képviselője és a színház tagjai mindent elkövettek, hogy megtarthassák az előadást — ne szenvedjen kárt a közönség — a kultúrotthon igazgatója hibájából. Igyekezetük azonban hiábavalónak bizonyult. Valamelyik lomtárból szereztek ugyan kályhát, de mindez nem jelentett semmit, mert nem volt tűzre való. Nem gondoskodott Balázs Ödönné zongoráról sem, így hát minden jóindulat és erőfeszítés az előadás megtartására hiábavalónak bizonyult. Kegyes Mihályért, a járási tanács népművelési előadójáért is tűvé tették a községet. De mint később kiderült, ő is elutazott. így hát elmaradt az előadás, a nézősereg — amely közben már gyülekezett — nagy felháborodással vette tudomásul, hogy egy-két felelőtlen ember jóvoltából megfosztották őket egy jó szórakozást Ígérő előadástól. Hoppon maradt tehát Nagyiótán a közönség. Ezzel azonban még nincs lezárva az ügy. Az együttes kiutazása Nagyiétára bizony költséges volt. Nem- csak az autóbusz díjat kellett kifizetni, hanem a művészeket is. A kultúrotthon igazgató felelőtlenségével megkárosította az államot, könnyelműen herdálta a nép vagyonát! R eméljük, hogy Naqyléta kul- t úr életének irányítói a jövőben szép és felelősségteljes megbízatásukat nem adják ki albérletbe. Az illetékesek pedig nem halogatják a felelősségre vonást, hiszen nemcsak arról van szó. hogy elmaradt egy előadás, hanem arról is. hogy ez kárt jelentett az államnak. NÉMETI ÉVA. ÉLÉNK kultúrélei a beretiy6üJFalui járásban A téli időszakban, a berety- tyóújfalui járásban élénk kultúráiét folyik. A sápi kultúrotthon és sportkör színjátszói Gárdonyi Géza: A bor c. színművét mutatták be a községben, majd Bakonszegen, Bihartordán és Berettyóújfaluban. Jó kezdeményezés a sápiak részéről, hogy eredményeiket megosztják a szomszéd községeikkel is. Ezáltal a kultúrkap- csolatol: elmélyülnek, a műveltség terjesztésének ez a legkedveltebb módja általánossá válik és követőkre talál. A sápiak előadását tv! oln ár Ti- b or né nevelő rendezte. Csökmő község ifjúsága sem, tétlenkedik. A tél folyamán ők is „A bor“-ral léptek a közönség elé. Darvason vagy létszámú népi együttes működik és jél sikerült estéket rendez. Be- rettyószentmártonoan telkesen próbálják a „János vitéz“-t. D'Annunzio olasz költő szavaival szólva: „Helyettünk sírt és nevetett“ Verdi. A nagy zeneszerző nemcsak ’.lazája egyik legnagyobb fia, a világ is benne ünnepli az emberiség egyik legnagyobb zeneszerzőjét. ^ Pályája telistele volt megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel, de Verdi már életében is megértette pályája végső beteljesedését. A lejtőkkel és kaptátokkal teljes életpályát fiimnen ábrázolni nagy feladat. Először is ott (kísért minden életrajzi film főveszélye: a lexikonsze- rűség. A másik próba: hogy a film alkotói fölismerik-e a lényegest, elkerülik-e a lényegtelen események ábrázolását. S végsősoron a legfontosabb: filmszerű marad-e a filmy A „Verdi“ fűm alkotói a nagy zeneköltőhöz méltó filmet alkottak. Megtalálták a módját. tud módon maradjanak hűek a történeti eseményekhez, fölismerték Verdi életrajzában azokat a mozzanatokat, amelyek legjellemzőbbek a nagy zeneszerző pályájára. S ehhez járul az is, hogy rendületlenül hisznek a Verdi életét vezérlő, a haladó eszmék igazságában. Mudi OLASZ FILM A NAGY ZENEKÖLTO ÉLETÉRÖL Legfőbb érdeme a filmnek, hogy sokkal többet mond. mint a szokványos életrajzi filmek. Semmi szándékát nem láttuk annak, hogy a rendező, liaffaello Matarazzo valaminél hatásos látványosságra törekedett volna, de éppen a film egyszerűségével alkotott monumentálisát. Mert monumentális film a „Verdi“. Már Verdi életrajzában is van valami hatalmasság: első kudarcai, aztán a Kettős tragédia, hogy kisfiát és feleségét el kell vesztenie, majd második, nehezen beteljesedő szerelme, mindezek szinte a: ra kényszerítik, hogy világba kiáltsa a maga emberségét, S ez az emberség nagyon tiszta, a „Nabucco“, a „K’goletto“, a „Trubadúr“, a „Trnviata“ és az „Othello“ fájdalmas dallamain kap szárnyra, s nemcsak az olasz nép hangja hallatszik belőle, de benne zúg az em.be===== « ===== l ■ ra-.--- « = riség minden öröme és bánata. A Verdit alakító Pierre Cressoy ezt a zeneszerzőt mutatta meg. Nagy tehetsége szinte arra kényszeríti, hogy ezt íz ürömmel és bánattal teljes emberi életet maradandóan ábrázolja. A többi színész is méltó alakítást nyújtott ebben a filmóriásban. Nagy erdemea rendezőnek hogy a film mentes marad a lexikonszerűségtől. Semmi meigiUetödöt tsóget nem akar a nézőre kényszeríteni, minden természetesnek tűnik, ami a filmben történik. A színészek játékén is az érződik, hegy nem törekedtek a könnyebbik megoldásra: nem éreztetik, hogy nagy embereket aldkfta- nak. A filmben szereplő opera- részietek soha nem illusztrációk. Minden elhangzó árfe, minden látható operarészlet a cselekményből . következik, s elősegíti a végső mondandó kifejtését. Ezeket az áriákat a legkiválóbb élő olasz operaénekesek tolmácsolják: Mario del Monaco, Tito Gobbi, Irene Genna, Vito de Tarento, Őriét- to Moscucci. Kiss Károly
