Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-04 / 29. szám
1955. FEBRUAR 1. PERIEK L P L á P j ELTEMETTÉK DR. ZSOLDOS SÁNDORT Dr. Zsoldos Sándort, a Magyar Népköztársaság egészségügyi minisztere: csütörtökön széleskörű, mély részvét mellett kísérték utolsó útjára. Zsoldos Sándor holttestét az Orvosok Háza fekete, vörös és nemzetiszínú drapériákkal bevont Semme I weis- termé ben ravatalozták fel. Már reggel fél kilenctől sokan keresték fel a magyar egészségügy nagy halottjának ravatalát. Fél kilenctől díszőrséget állva vett búcsút a Minisztertanács számos tagja, az Egészségügyi Minisztérium dolgozói, a fővárosi és a megyei kórházak igazgatói, a rendelőintézetek vezetői, a megyei tanácsok egészségügyi osztályvezetői, egyetemi tallérok és hallgatók, az egészségügyi > zakiskolák növendékei. Tíz óra 4b perckor állt dísz-őrséget Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Acs hajós, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai. Végül az Egészségügyi Minisztérium vezetői, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagjai, az orvostudományi egyetemek dékánjai, a SZOT és Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának képviselői adóztak diszőrséget állva Zsoldos Sándor emlékének. Ezután Zsoldos Sándor koporsóját a Kerepesi temetőbe szállították, ahol a Kossuth-mauzóleum előtti térségen ravatalozták fel. A temetésen megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Acs Lajos, Szalai Béla, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Buta István, a Politikai Bizottság póttagja, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, a Minisztertanács számos tagja, valamint Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. .felen volt a temetésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A ravatalnál Apró Ajita.1, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében mély megrendüléssel, a súlyos veszteség érzésével búcsúzom dr. Zsoldos’ Sándor elvtársi! fUkstó;, barátunktól, Népköztársaságuník egészségügyi miniszterétől, kiváló kommunista harcostársunktól, akit életének legszebb éveiben ragadott el közülünk a halál ■*— mondotta többek között Apró Antal. — Aki közelebbről megismerte Zsoldos elvtársat, becsülte, tisztelte, szerette. Dr. Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter éieie, munkája, a dolgozó r.ép, a párt iránti hűsége, áldozatkészsége példakép mindannyiunk számára.-— A Magyar Népköztársaság kormánya saját halottjának tekinti Zsoldos elvtársat, aki nemcsak a magyar egészségügy fejlesztésében, hanem a Minisztertanács, a törvényhozás munkájában, népi demokratikus államiunk erősítésében is tevékenyen részt vett. Az ö munkája, egész tevékenysége példakép a népet szerető, a szocializmus győzelméért harcoló vezetők számára. Az Egészségügyi Minisztérium dolgozói nevében Simon Lajos, az egészségügyi miniszter első helyettese vett búcsút Zsoldos Sándortól. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszer- vezető nevében dr. Szabó Zoltán, a szakszervezet eLnöke mondott búcsúbeszédet. A búcsúbeszédek elhangzása után a koporsót a díszsírhelyre vitték, s a Himnusz hangjai mellett bocsátották le a sírba. A frissen 'hantoii sírra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében Acs Lajos, a Politikai Bizottság tagja a Központi Vezetőség titkára, a Minisztertanács nevébe« Hidas István, a Minisztertanács einöív’nelyet te se helyezett, koszorút. Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének koszorúját Szabó Gergely, a Minisztertanács titkárságának vezetője helyezte el. A Népköziár- saság Elnöki Tanácsa nevében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Jánosi Ferenc főtitkár, az Egészségügyi Minisztérium nevében Simon Lajos, a miniszter első helyettese helyezett el koszorút a síron. Ezután, egyéb tömegszervezetek, intézmények, hivatalok koszorúit helyezték el a síron. A NAGY CSALAD KÖZÖS AJÁNDÉKOT AD AZ IFJÚ PÁROKNAK A több mint háromezer holdon gazdálkodó földesi Rákóczi Ter- meló'szövetkezet 450 főnyi tagsága jómódban, egyetértésben él, mint egy nagy család. Közösen örülnek a fiatalok boldogságának. Sűrűn kerül sor mostanába lakodalomra. Október óta tizenöt fiatalpár esküdött. Varga Margit, Végh Kató, Papp Erzsiké, Nagy Albert és Nagy ístván gazdag lakodalmáról mosolyogva beszél- nek a Rákóczi Tsz-ben. Nagy esemeny volt Körösi Y'ilma és Szőlosi István esküvője, mert ők mindketten a Pákóczi Tsz tagjai. Egyetlen lakodalom sem telt ki egy napból. Minden fiatalasszony új bútort vitt otthonába. A nagy család, a termelőszövetkezet tagsága közös ajándékot adott az ifjű pároknak. A közgyűlés határozata szerint valamennyien egy fél hóid kuko- rica termését kapták- Szép példája ez a közösség szerető gondos kodásának. FÁJDALOM NÉLKÜLI SZÜLÉS A Piatra Neamt-i közkórházban egy külön osztályon megkezdődtek az első kísérletek a Román Népköztársaságban a fájdalom nélküli szülés levezetésére. Ugyanekkor ebben a ban rövid időn belül egy onkológiai intézet is megnyílik, modern berendezéssel. Március elején megnyílik a megyei kórház Hazánkban ma nemcsak üres szólam, hogy legfőbb értek az ember. Ennek bizonyítására százával találhatóik a példák mindennapi életünkben. Ragadjunk lei a legfrissebbek közül egyet, mégpedig azt, hogy rövidesen megyei kórházat kap Hajdú-Bihar. Eddig nem volt Ilyen Debrecenben. A Városi Kórház és a Megyei Gyermekkórház egymástól különállóan működnek, mos! azonban, miután az Egészségügyi Minisztérium a megye számára engedélyezte a kórházi ágyak számának növelését, alkalom nyílik arra, hogy a meglévő kórházakat összevonják. Ezzel az ösz- szevonással, e a vele egyidőben történő ágybővítéssel Debrecenben 850 ágyas megyei kórház létesíti. A működéshez szükséges berendezések, szakmai felszerelések legnagyobb részét az illetékes szervek már biztosították. Az új megyei kórházat előreláthatólag március elején már a betegek szolgálatába állítják. Igen nagy jelentőségű lépés lesz ez megyénk egészségvédelmének javítása terén, mert a kórházi férőhelyeik száma 370 ággyal bővül, s így végleg megszűrök a túlzsúfoltsággal járó rengeteg nehézség. Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet az országos gépipari tanácskozáson A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az Országház kongresszusi termébe tanácskozásra hívta össze a gépipar legjobb dolgozóit, hogy az elmúlt idők eredményei, hiányosságai alapján megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági terv feladatait. A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hidas István, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Szalai Béla könnyűipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és poslaügyi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Szőnyi Miklós, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Eljöttek az ipar legjobb munkásai, kiváló műszaki dolgozók, a műszaki tudomány több képviselője, az üzemek párt- és szakszervezeti vezetői. Bíró Ferenc, a kohó- és gépipari miniszter első helyettesének elnöki megnyitó szavai után Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott beszámolót. A miniszter beszédét követő vitában felszólalt: Pálmai József, a DIMÁVAG igazgatója, Bujtor János, az Autóvillamossági Gyár igazgatója, Dezső Ferenc, a KGM Mezőgépipari Igazgatóságának főmérnöke. Pontosan 12 óraikor a tanácskozás részvevői egyperces néma felállással adóztak az elhúnyt egészségügyi miniszter — Zsoldos Sándor — emlékének, kit ezekben a percekben kísértek utolsó útjára. Dózsa Tihamér, a Ganz Vagon- és Gépgyár pártbizottságának titkára szólott ezután, majd Ráz só Imre akadémikus és Varga József, a Csepel Autógyár művezetője beszélt.----—.—mmmsm — i Debrecen készül a IV. magyar üékekongresszusra Az elmúlt hetekben Debrecen dolgozói kultúrműsorral egybe-; kötött békeesteken választották meg azokat a békeküldötteket, akik üzemüket, körzetüket, utcájukat képviselik a városi béke- '■ értekezleten. Közülük választják meg azokat, akik Debrecen bé- • keharcosait a IV. magyar békekongresszuson Budapesten képvi- selik. A küldöttválasztó értekezletet az MSZT nagytermében február 13-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartják meg. fi párizsi sajtó az osztatlan elismerés hangján ír a Magyar állami Képi Együttes hatalmas sikeréről Azok a párizsi reggeli lapok, amelyek szerdán még nem számoltak be a Magyar Állami Népi Együttes bemutatkozásáról, csütörtökön közölnek cikket az eseményről. Az egytől egyig dicsérő, sőt lelkes hanaú lapjelentések nyomán egyre jobban kibontakozik a Magyar Állami Népi Együttes hatalmas sikere. Még az olyan szélsőjobboldali lapok is, mint például az Aurore vagy a Fi- _ garo, a legnagyobb elismerés 1 hangján írnak a bemutatóról, * (Tudósítónktól.) Pápaszemes, őszülő hajú parasztbácsi beszél az emelvényen. Rajta a kigombolt háromnegyedes Ica bút s ahogy két kezét az asztalra teszi, előrevetett tekintete különös erőt •Ugároz. A szónok: id. Kulcsár Imre. Vele szemben vagy három- százötvenen ülnek, s akinek nem jutott szók, az áll, mert a hajdúszo- vátiak erre az estére szájával jöttek a kul- túrotthonban rendezett békegyűlésre. A hogy ez az idős parasztbácsi, akinek kérges tenyere munkában eltöltött évtizedeket tükröz, ráncos homloka pedig az idők múlását jelzi, a tömeghez beszél, szavait nagy figyelemmel hallgatják. A béke megvédéséről szól s ahogy nézzük a feléje tekintő arcokat, a könnybeszokő szemeket, a gondolatok után kutatunk. Balogh Ká- rolyné, az Uj Kenyér Termelőszövetkezet tagja talán arra emlékezik, amikor a háború ban elesett férje halálhírét hozták. Szabó Zsig- mondné a nap szinte minden percében a békére gondol, hiszen élebtársa két lábát vesztette el a háborúban. Özv. Kiss Józsefné, az Előre Termelőszövetkezet tagja most is maga előtt látja két szép fiát. ..Dehogy akarom — mardas a lelkében —, hogy ez a két fiam az én apám és férjem sorsára kerüljön, akiket a háború vett el tőlem.“ Bogár József kiegyenesedne, hogy úgy nézzen szembe azokkal, akik a háborút akarják. Kiegyenesedne, de neim cA SZIVEK BÉKÉS MELEGÉVEL TELI HAJDÚSZOVÁTI KULTÚROTTHONBAN tud, mert a háború nyomorékká tette... Ko- vácsné ott a nyolcadik sorban. Tíz élő gyermek anyja. S van-e olyan édesanya, aki szíve melegéről a halálba küldené gyermekét? Nincs és Kovács János- rut Hajdúszovátról is tagja a békét hőn óhajtó édesanyák sokmilliós táborának. Két kezével botjára támaszkodik a nyolcvan éves Julcsa néni: özv. Galgóczi An- talné. Merengő szemének tekintetéből olvasva, a gondolatok talán unokái felé szállnak, akik fiatalok s akiknek még oly drága az élet, E gy nagy család ez a hajdúszováti békegyű- iés, emberi szívek békés melegével töltött a kultúrotthon. Nem Siang- zatos szavak röppennek a béke megvédéséről, hanem paras ztem bőreik törtsógével, asszonyok el érzékeny ülő hangján a szívek nyílnak ki ezen a januári estén. Bíró Lajosné, az Uj Kenyér Tsz tagja így beszél: — Igazságos ügyért harcolunk. Ha a népeknek drága a béke, akkor kétszerié drága nekünk, anyáknak, akik az élet és nem a háború száméra szültük gyermekeinket. Hajdú- szó váti anyák! Hangos szóval tiltakozzunk a háború ellen. Legyen béke és pusztítsák el az atombombákat! Fejkendős, pirosarcú parasztlány áll fel. Sápi Ilona DISZ fiatal. Alig lehet húsz esztendős. — A hajdúszováti fiatalok nevében szólalok fel — mondja. — Megtárgyaltuk, hogy mi, községbe!! fiatalok mivel segíthetjük a békét. Jó munkánkon kívül a DISZ szervezet tagjai azt is vállaltuk, hogy békeal állásokat gyűjtünk nemcsak a községben, hanem a tanya- világban is. Elmegyünk és bekopogtatunk a házakba, elbeszélgetünk a családok tagjaival és úgy tudatosítjuk, hogy mit kell tenni ezekben a napokban. Azt akarjuk, hogy a békealáírások mögött a háború iránti gyűlölet adjon eret mindenkinek a munka végzéséhez. Nekünk, fiataloknak is nagyon, de nagyon drága a béke s a diszisták is követelik az atombombák betiltását, azoknak megsemmisítését. M egható pillanat következik. Az ember szemébe könny szökik, amikor árván maradt lösfiú, G. Nagy Lacika, lép a bé- begalambbal díszített színpadra. Szembenéz a figyelő tekintetekkel, öntudatosan csak env- nyit mond: — Mi, úttörők is békét akarunk! S amikor megtapsolják, az emberek szíve hevesebben ver. Ki ne gondolna gyermekére, fiainak, lányainak boldogsággal eltervezett jövőjére s ökölbeszorul a kéz, ha az jut gondolatba: vannak, akik e boldogságra atombombák készítésével akarnak törni. Több mint tízen szólalnak fel a békegvű lécen. Köztük van Gabor András lelkipásztor is. aiki javaslatot tesz: küldjön tiltakozó táviratot a gyűlés az Országos Béketanácsnak. béralapra szövegezik a távirat sorait, amikor javaslat hangzik el a községbeli békeküldöt+ek választására. A hajdúszovátiak februárban Derecskére mennek a járási béke- taláikozóra, hogy ott megválasszák a járás küldötteit a IV. magyar békekor,gresszuí- ra, A nevek hallatakor taps csattan s amikor szavazásra szólítják az egybegyűlteket, magasba emelkednék a .kezek. Húsz bókeküldöttet választott Hajdúszovát. Sok fiatal van a küldöttek között. Ezek egyike a 19 esztendős Balogh Margit, aki édesapját veszítette el a világháború során. Fekete hajú, mosolygós tekintetű fiatal lány. Bizakodó tekintete tele tervekkel. A béke-est még nem ért véget. A színpadra a híres hajdúszováti pa- rasztkórus tagjai lépnek. Fiatal a vezetőjük is: Szatmári Károly, az iskola igazgatója. Feláll a kórus s csend üli meg a termet, amikor ifjak és idősebbek éneke száll. K odály Békedala“ tölti be a kuUúroittihonit. De ahogy az ablakokból kiszűrődik a fény a havas téli estébe, úgy szárnyal a béke-dala, hogy megtöltsön minden békéért munkálkodó család' otthont,;« J