Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

Csak az idejében végzett szakszerű munka biztosít nagy termést Bemutatták a „Téli alma-termesztés* című színes magyar filmet í \ísmüépító Vállalat as ájahh vsat lakosók kósőtt Tegnap délelőtt a nyír­egyházi Béke-moziban be­mutatták a megyénkben ké­szült „Téli alma-termesz- és” című új magyar szak- tűmet. A bemutatón részt vettek, megyénk párt- és tömegszervezeteinek veze­tői, ott volt Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, West- sik Vilmos Koss.uth-díjas kutató, tanácsok, állami gazdaságok szakemberei, számos termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó pa­raszt. Időszerű teendők a gyümölcsösben A íiimbemutatót dr. Mol­nár Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd rövid bevezetőt tartott Nagy Sándor me­gyei kertészeti íelügyelő. — lágy Sándor a napi teen­dőkre hívta fel a figyel­őiét, elsősorban is a téli mechanikai munkákra. Sok helyen azt hangoztatják, hogy nem alkalmas az idő i faápolásra. Ezt a pató- pálosdi felfogást a máté­szalkai állami gazdaság példája megcáfolja, ahol e héten is állandóan folyt a védekező munka. Jól vég­zett mechanikai munka nélkül íeljesértékű tavaszi permetezést nem végezhe­tünk. A télből . már kifelé, haladunk, 'a várakozásra árnyoldala is, amire a ha­tóságoknak, szakemberek­nek fel kell figyelni és a helyes mederbe kell terel­ni a telepítést. Sok kétes fajtájú csemete kerül ülte­tésre. Különösen nagy ve­szély van a szőlőtelepítés terén. Az egyénileg dolgozó parasztok előszeretettel te­lepítik a direkttermő fajtá- kat( Noa, Feri). Ezt első­sorban törvény tiltja, mert rontjuk vele a magyar bor hírnevét, de orvosilag ki­mutatott tény is, hogy a direkttermő fajták bora magas faszesz tartalma miatt igen ártalmas az egészségre. j Ezután elsötétült a ie- ! rém és megkezdődött a j film vetítésre. Ssaboics-szatmári gyümölcsösök a mozi vászntin Egy téli szobai képpel in­dul a film. A . barátságos szobában gyönyörű szabol­csi Jonathán almával kí­nálja vendégét egy pesti háziasszony. Almaevés köz­ben a nagyszerű gyümölcs termelésére terelődik a szó. A beszéd nyomán a vász­non megjelenik az almások telepítése. A helyes sor- és tőtávolság rajzban való is­mertetése után a fiatal fák évenkénti korona-alakításá­val folytatódik a film. A film szerkesztői nagy helyet szenteltek a szak­szerű téli mechanikai mun­kálatoknak. Nagyszerűen rzékelteti a vásznon meg­jelent kép, hogy a le nem kapart odvas repedésekben milyen jó helyet lelnek a Vártevők áttelelő alakjai. Megismerkedhetünk a film tanulmányozásakor a Nagy Sándor-féle Uo- ronaalakitó és termőre való metszéssel. Valamennyi kártevő elleni védekezésre is feleletet ka­punk a film kockáin: kü­lön csoportosítva, hogy me­lyek ellen keli ideg-, vagy gyomorméreggel védekezni. A film befejező részé­ben megjelennek a he­lyesen kezelt sza bölcs- szatmári tsz-ek és egyéni termelők gyü­mölcsösei, ahol szakszerűen végzik a gazdag szüretet. Láthatjuk többek között a sóstóhegyi Vörös Csillag, a nyírbogdá- nyi Partizán dúsan termő gyümölcsöseit, amint a i szorgos munkáskezek ara­ny atérő almahegyeket lak­nak nagy óvatossággal. Be­mutatja a film, hogy a nagyüzemi gyümölcsterme­lés mellett nem szabad el­hanyagolni az egyénileg ter­melők házikertjeit sem. — Bállá Sándor dombrádi és Badacsonyi Tivadar kér- semjéni dolgozó parasztok 1953-ban több vagon ex­port almát adtak az állam­nak. A film végén látjuk, amint a világhíres szabolcsi Jonathánt egyenként se­lyempapírba csomagolják, hogy értékes gépek és ve- gyianyagok ellenértékeként elinduljon a külföldi pia­cokra. Téli alma expor­tunk 90 százalékát a sza- bol.es- szatmári almáskertek adják. Uzsoki elvtárs zárszava Az építőipar területén megkésve bár, de lelkese­déssel csatlakoztak a válla­latok dolgozói a Rákosi Mátyás Müvek által kezde­ményezett felszabadulási munkaversenyhez. A késés oka, hogy későn kapták meg a vállalati terveket. A napokban a Vízműépítő Vállalat tiszalöki főépítés­vezetőségének dolgozói is megtették felajánlásukat április 4 tiszteletére. Csendes Antál építésve­zető többek között így szólt munkatársaihoz: „Az ország szeme újra Tiszalök felé irányul. A tiszalöki erőmű­építkezés az egész ország­ban, de más országokban is a munka fogalmává vélt. A jó hírnév arra kötelezi az építkezésnél dolgozókat, hogy becsületes, jóminősé­gű munkát végezzenek.” Több mint 300 dolgozó véleménye szerint született meg az alábbi felajánlás: „A magasépítési mun­káknál a kábelcsatornát, az Irodaépületet, és az állo­más kerítését, valamint a esőcsatorna építési munká­latait március 31 helyett március 25-re befejezzük. Az eröműcsarnok alsó szintjének betonozását, az első szint összes falazasi és vakolási munkálatait már- cfus 31 helyett március 2£-re, a felvizi oldalon a. burkolómunkákat március 15 helyett február 28-ra, a díszítő munkák elkészíté­sét, a műkő felrakását és a hajózsilipnél az ütköző ge­rendák elhelyezését április 30 helyett március 31-re be­fejezzük. A kézi földmunkák ja­nuár és február havi ter­vét havi 5.000 köbméter he­lyett 6.000 köbméterre tel­jesítjük, a márciusra elő­irányzott 8.000 köbmétert pedig 9.600 köbméterre tel­jesítjük. A dózerekkel dol­gozó brigádok teljesítménye még a havi ütemezés sze­rinti 4.500 köbméter helyett 5.000 köbméter lesz és így az előirányzott munkát 5 nappal előbb fejezik be. Az erőmű-épületben a kapcsollócellák vasalásának elkészítését és beszerelését (11 nappal határidő előtt) február 20-ra elkészítjük. Az első és második sza­kasz turbina vasszerkezeti tartozékait, valamint a ká­belcsatornák készítését már­cius 30 helyett március 1-re, továbbá az I., II., III. szá­mú turbinák vaskorlátainak készítését és felszerelését) március 15 helyett március! 5-re bevégezzük. Az erőmű-építkezés dől-: gozói nevében: Kérik Gábor párttitkár. •Járcsics István: üb. elnök. László Endre főépítésvezstő.”; A nyíregyházi Antal bo­korban a dolgozók egysé­gesen fejezték ki tiltakozá­sukat Nyugat-Németország új rafelfegyvérzésé ellen, az angol-amerikai imperializ­mus háborús törekvéseivel szemben. 150 dolgozó paraszt írta alá a negyedik magyar bé­kekongresszus elnökségének címzett tiltakozást, amely a többi között kijelenti: „A nyíregyházi Antal bokor dolgozó parasztsága aggódva figyeli az imperia­listák háborús mesterkedé-l sét. Kérjük a békekongresz-i szust, hallassa a mi tiltá-l kozó szavunkat is. Tiltakozunk a Nyugat-i Németország újrafelfegy-j vérzésé ellen. Tiltakozunk! az atomfegyverek gyártása ellen. Tíz év eredményeit akarjuk megvédeni. A ta­vaszi mezőgazdasági muw kák időbeni elvégzésével id segítjük a béke védelmét.“! Az István-malom 11 dől-] gozója szintén aláírta a! békeívet. Hit valósítottak meg felaiánldsuKDóii a Ntjíriiogdáiiiü Kóolalipari Vállalati dolgozói? Megyénkben elsőként a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat dolgozói csatlakoz­tak a felszabadulási mun­kaversenyhez. A dolgozók lelkesedéséből fakadó érté­kes felajánlásokat a Nép­lap december 23-i számá­ban közöltük. Azóta több­ször is írtunk a vállalat jó munkájáról. Most arról szá­molhatunk be, hogy a fel­ajánlás január 20-ig esedé­kes részét többségében tel­jesítették. Rába László íervosztály­A filmveítés után zárszót Uzsoki elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mon­dott. Uzsoki elvtárs elmon­dotta, hogy a párt Sza- bolcs-Szatmár megyében mindig az elsőrendű kérdé­sek között foglalkozott a szabolcsi homok aranyá­val, a téli almatermeléssel. Hangsúlyozta beszédében, hogy a szabolcsi alma nemcsak a nemzetgazdaság szempontjából jelentős, ha­nem a termelőszövetkezetek és egyénileg termelő parasztok sajátos ér­deke is minél többet és jobbat termelni. Az almatermelést szak­szerűen folytató termelőszö­vetkezetek zárszámadási adatai mindig megmutat­ták, hogy a mi megyénkben egyik fő üzemágnak az al­matermelésnek kell lenni. Ezt igazolják a nyírbogdá­nyi Partizán, a fényeslit- kei Fürst Sándor, a sza­mosbecsi Dózsa, a tatárfalvi Ady és még egy sor ter­melőszövetkezet több éves tapasztalatai. Erről tanús­kodnak a filmen is látható Bállá Sándor dombrádi és Badacsonyi Tivadar sza- moskéri egyénileg termelők eredményei is. Az öt mázsa, rozs helyett azonban a 100—150 mázsa alma nem magától terem egy holdon. Gondos, szak szerű, szorgalmas munka gyümölcsei ezek az ered­mények. Ez a film is azt a célt szolgálja, hogy a tu­domány'és a szabolcsi pa­rasztok páratlan tapaszta­latait a legszélesebb körök­ben megismertesse, s a hí­res szabolcsi almatermelést még híresebbé tegye. A párt, az állam a vé­dekezőszerek és egyéb anyagi támogatások mellett ezzel a filmmel is segítségére siet a szabolcsi almatermclők- nek. hogy ismerkedjenek meg a ! legkorszerűbb eljárásokkal, amivel almatermelésünk színvonalát már ebben az esztendőben is jelentősen emelhetjük. Uzsoki elvtárs befejezőül felhívta a megjelent párt­ós állami funkcionáriuso­kat, valamint a szakembe­reknek a figyelmét ennek a filmnek a propagálására és a filmen, valamint az an- I keton hallottak gyors to- I vábbadására. j Legfontosabb teendő ! most a téli erőművi munkálatok szakszerű mielőbbi befejezése és a gyümölcsösök talajá­nak trágyázása. Erre a munkára kell az erőket szervezni a termelő­szövetkezetekkel és terme­lési bizottságokban, hogy mire eljön a kikelet, egyet­len fa se legyen ápolatlan megyénkben. Csikós Balázs. A laskodi mezőgazdasági állandó bizottság tagjai el­határozták, hogy a körzeti agronómussai karöltve fo­kozottabb felvilágosító munkát végeznek a több termelés előmozdítására. Arra törekszenek, hogy a községben minél több gazda fészkesen vesse a kukoricát és a napraforgót. A korai burgonya biztosítása érde­kében pedig minél több vetőgumót csíráztassanak. A Méneslátó dűlő futó­homokos részének megkö­tésére 8 holdon fásítanak, 10 holdon pedig csillagfür­töt termesztenek az apa­állatok takarmányozására. E területek és a többi tar- talékíöldek megművelését egyaránt haszonbérleti szer­ződések útján fogják bizto­sítani, Nyírjákó község dolgozó parasztsága többek között a tél folyamán pótolja a hiányzó szőlőkarókat és rendbehozzák gazdasági fel­szereléseiket, a hiányzó szerszámokat és anyagokat pedig megvásárolják a föld­művesszövetkezetben. Vető­maghiányukon egymásközti cserével segítenek. 12 hold burgonyát fészkesen, 10 hold kukoricát pedig négy­zetesen vetnek. A" szűkös takarmányellá- tottság miatt az átteleltetés biztosítása érdekében moz­galmat indítanak a takar­mányszalma szecskázására és pácolására. Hetenként egy szakelőadást tartanak. A felsorolt és más verseny- pphtok alapján párosver­senyre hívták ki Nyírkércs községet. vezető közölte, hogy a féld ajánlás 1. pontjában vállalt kötelezettségeket nem tud* ták megvalósítani A nagy* lengyeli nyersolaj fehér* áru hozamának normáhoa viszonyított növelésével es előirányzatnál 17 tonna] gázolajjal adtak többe» népgazdaságunknak. A fel* ajánlás esedékes részét 236.3 százalékra teljesítet* ték. A tóahnológiai tüzelő* anyag felhasználásának 0.T százalékos csökkentését válj lalták és a vállalásban szeJ replő mennyiség január 20-ig esedékes részét V tonnával túlteljesítették. —J Ezt a felajánlást 133 százaJ lékra teljesítették. A ne* gyedév végéig vállalt 15 tonna finomított parafinJ bői 5 tonnát teljesítettek. AJ 60 tonna présolaj többlet térd melésből nem érték el a> várt mennyiséget. A trakj torolaj fínomítási veszteséi csökkentésével a felajánlás! esedékes részét két tonnáj val, 16 százalékkal túlteije* sítették. Előreláthatólag hold nap befejezik havi tervüd két. A kocsiálláspénzt 99 százalékkal csökkentették. A fűtőolajos tartály beépíd tését a fűtőolaj rendszerbej valamint a gyógy benzin-j alapszedő tartály bekötésé a vezetékrendszerbe csaj februárban valósítják megj Világ fifaletá^aí egyesülhetek! N »SL__. ||1 a| iÉj jg&gM, Ili Ilii .1 mai számban s Interjú Kovács Istvánnal, a megyei népfront-tágéit­ÍBb™8*-*" Twi TOpfiir ioSPwfflPlr ság titkárával. (2. oldal.) JCüClliü. A földművesszövetkezet — a fala nagy tömegszcrvc­Wm ÄISsBfiS MSÍ mk 38$ D. V. Szkolbelein akadémikus válaszai Starobeen iuui .11 ji jn'.s' i iniui ..... .... amerikai újságíró kérdéseire az atomenergia fel­használásáról (3. oldal.) XH. évfolyam, 22. szám A KA 30 F|[ L|;|{ 1955 január 27, csütörtök _ s.______________________________ ___________________________J 150 aláírás az Antal bokorban nincs idő, néhány hét és itt lesz az első permetezés ideje. a műtrágyának nem a zsákban, hanem a föld­ben a helye. A műtrágyát még a bóra ki kell szórni, hogy az ol­vadó hóval a talajba jut­hasson. Elmondta Nagy Sándor, hogy az elhanyagolt Tisza- és Számos-menti gyümöl­csösök felújítása megkez­dődött. Ezt a munkát tel­jes erővel tovább kell foly­tatni. Befejezésül megemlítette, hogy örvendetes látni, mi­lyen telepítési láz van j megyénkben, azonban ennek van nérni j A dolgozó parasztok is jobb munkával készülnek a felszabadulás ünnepére

Next

/
Thumbnails
Contents