Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

w e P L A F

1955 januar 21, csüfcöx‘tök

A Néplap postájából

Hol könnyebb megőrizni a pénzt ?

Kovács Istvánnal, a megyei népfront-bizottság titkárával

Bizonyára mindenkit érdekel, hogyan dolgozik megalakulása óta a Hazafias Népfront megyei irodája. Az sem közömbös számunkra, hogy milyen célkitűzésekkel, programal akarja végrehajtani az előttünk ájló feladatokat a megyei iroda, illetve az iroda segítségével hogyan dolgoznak a megye járási és községi népfront-szervei. — Hogy ezt megtudjuk, Kovács Istvánt, a megyei népfront-bizottság titkárát kerestük fel és vele beszélgettünk.

— Milyen feladataik vannak: és hogyan oldották meg ezeket a feladatokat?

A Hazafias Népfrontnak és tei’mészétesen a mi megyei bizottságunknak is sokrétű feladatokat kell megoldania. Ott kezdeném talán, hogy ami első és legfontosabb:

támogatnunk kell, sőt e!o kell segítenünk a lakosság javaslatait, jó kezdeményezéseit, amelyek megoldásra várnak.

Resztveszünk a községi gazdakörök szervezésében, patronáljuk al ezüstkalászos gazdatanfolyamokat, amelyek a jövő gazdaköreinek magvak Még a tanácsválasztás idején

megteremtettük jó kapcsolatainkat a tanács- szervekkel.

Természetesen elsősorban a j községi tanácsokkal, hi- i szén ezek dolgoznak együtt; a népfront községi szerveivel.

Aztán el kell intéznünk a ! hozzánk érkezett levelekben felsorolt panaszügyeket. A dolgozók már szívesen fordulnak irodánkhoz. Ez abból is kitűnik, hogy november 15. óta 156 levelet kaptunk, amelyben a dolgozók egyéni problémáival, tsz-problémákkal, javaslatokkal, községi kérdésekkel, gyárépítési javaslatokkal is találkozunk. A 156 kérelem közül 147 jogos volt és 137-et már el is intéztünk. A függőben lévőket pedig továbbítottuk a megyei hatóságokhoz, illetve a végrehajtó szervek- • 'hez.

Az elintézett ügyek közül néhány: Szalóczi Béláné nyíregyházi lakosnak közbenjárásunkra a tanács pénzügyi osztálya 598 forinttal csökkentette jövedelemadóját. Ugyancsak mi intéztük el, hogy a raka- mazi dolgozó parasztoknak megadták jégkár címén a '.leadási kedvezményt. — A népművelési minisztérium pedig jóváhagyta a tor- nyospálcai dolgozók kul- túrház építése iránti ké- ■ relmét.

Vagy egy másik dolog. A tiszalöki szőlősgazdák elha- lározták, hogy leromlott szőlőjüket körülkerítéssel, csősz beállításával és szölőápo- lási tanfolyam rendezésével megjavítják. Közbenjárásunkra utaltak ki részükre 12.000 méter tüskés drótot. Ezenkívül gazdakörüknek, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói munkaközössége útján szőlő- művelési tanfolyamot szerveztünk. Aztán számos más

lyezett összeg visszakerül az állam vérkeringésébe és hasznos mindnyájunknak.

Mind többen megértik ezt, de mégis akadnak olyanok, akik otthon őrizgetik. Remélem ezek száma naponta kevesebb lesz.

Nyeste Ferenc OTP járási propagandista.

tSejflteuek a iiözséj* <lol<£o*ói

tát elfogadták és az utca dolgozói támogatták. Ez a példa is azt bizonyltja, hogy helyes, ha a község problémáit a falu dolgozóival közösen beszélik meg.

Futkos András Vencsellő.

„ILYEN MEG NEM VOLT!“

Öles plakátokon hirdették napokon keresztül a „nagy számot", a „Mosoly együttes” vendégjátékát Nyíregyházán, a József Atiila-kultúrházban. Két előadást terveztek és a közbejött akadályoktól eltekintve mind a kettőt meg is tartották. {Sajnos !)

A „Mosoly együttes" kétszer mutatkozott be. Egyszer 25-én, kedden este fél hatkor, másodszor ugyanaznap fél 9- kor. S kétszer érezte a nyíregyházi közönség, hogy itt valami nincs rendben a mosoly körül. Igazuk volt. Már a bemutatkozásnál, illetve az

A meggyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a népművelés továbbfejlesztéséről

nek. A nyíregyházi képzőművészek műtermet kapnak a város központjában.

Még az év első negyedében megoldják Nyíregyháza dolgozóinak moziellátását. Az erre a célra alkalmas helyiséget már ki is jelölték. A falusi lakosság kulturális igényeinek jobb kielégítéséért a megye szatmári részén, Jánkmajtison művészszállást rendeznek be a Faluszínház tagjai részére.

Az ismeretterjesztő munka összehangolása végett megyei előadói munkaközösséget, a megyei monográfia elkészítésére szerkesztőbizottságot szerveznek. Az első negyedév végén megindul a Szabolcs- Szatmári Szemle című folyóirat.

Nyíregyházán, Tarpán, Fehérgyarmaton és Tisza- bercelen szobrot emelnek Móricz Zslgmond, Esze Tamás és Bessenyei György emlékére. A Hazafias Népfront kezdeményezésére a megye' nagyjairól: Móricz Zsigmond, Benczúr Gyula, Esze Tamás, Tarpai Márton, Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, Zalka Máté és Szamuelly Tibor nevéről utcákat, tereket, intézményeket neveznek el.

előadás kezdeténél hamar az arcára fagyott az cm-' bőrnek a mosoly. így. ahogy mondom, a szó szoros értelmében vett mosoly. (Az együttessel együtt.)

Röviden arról van sző, hogy hangverseny hclyetl fülsiketítő lármát csaptak az együttes tagjai. — Nagy jóindulattal talán megfelelne ez egy mulatóba, de nem a város kultúrházába, ahol szórakozni és művelődni vágyó közönség jött össze. Vannak egyes művészeti vezetők, műsorirodák, vagy más népművelési szervek, akik esetleg azt gondolják, hogy Nyíregyházának minden jó. Nekünk más a véleményünk, azokkal a dolgozókkal együtt, akik azt mondják: ezek a közbotrányt okozó „műsorszámok” egyszer s mindenkorra szűnjenek meg.

A cikk elején említett plakát úgy hirdette, hogy „ilyen még nem volt!” Reméljük, nem is lesz.

K. J.

I» lí H T i; 1* í T K &

_____________£

fi földmüvesszövelkezet - a ialu nagy tömegszervezele

dési feleslegből több mint 1 millió forintot fizettek ki nekik vásárlási és értékesítési visszatérítésként. Ezenkívül számos intézkedésükkel segítik a tagok és a dolgozó parasztok anyagi erősödését. Igen nagy segítség a dolgozó parasztoknak — különösen a kispa- rasztoknak — az. hogy földművesszövetkezeteink mezőgazdasági gépeket kölcsönöznek nekik. Az utóbbi időben földművesszövetkezeteink több mint 20 darálót. helyeztek üzembe, s most újabb 12 daráló üzembe helyezése van folyamatban. Egyre több az olyan község, ahol a dolgozó parasztnak nem kell kilométereket szekereznie. hogy a

takarmányozáshoz szükséges darálást elvégezze; ezt. az időt egyéb munkára fordíthatja.

Földművesszövetkezetei nk tehát kezdenek jó irányban haladni. Kezdik betol, teni azt a feladatukat, hogy a város és a falu közötti árucsere fejlesztésébe bevonják a dolgozó parasztság tömegeit, és ezzel erősítsék a munkás-paraszt szövetséget. Sok községben a dolgozó parasztok mégsem érzik magukénak a szövetkezetei. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy az irányításban nem mindenütt. jut megfelelően érvényre a földművesszövetkezet tömegszervezeti jellege.

b'ö) dmiívessxiivcthexet ein h nélitínv hibáiét

Számos községben az igazgatóság nem ismeri eléggé és csak hiányosan ellenőrzi a szövetkezet munkáját. A szövetkezet kereskedelmi tevékenységét a tagság megkerülésével, felülről irányítják. Különösen

azokban a községekben vannak problémák, amelyekben a szövetkezet nem önálló, mert a körzeti rendszer bevezetésével más községhez csatolták. Pl. Lányán a lakosság mindenből kevesebbet kap. mint Tiszakerecsenyben, mert az utóbbi község — bár kisebb a fogyasztó közönsége — körzeti székhely, az ügyvezető is odavaló, s ő nem igazságosan osztja el az árut. A nem önálló szövetkezet igazagtósága az ügyvezetővel sem tud érintkezni. Decemberben pl. a lónyai tanács és a népfrontbizottság értekezletet hívott össze, hogy megbeszéljék a földművesszövetkezet, problémáit, de az ügyvezető el sem ment ide, mint ahogyan pártvezetőségi ülésre sem megy, bár többször meghívták. Ezeket a szövetkezeteket nem a tagság irányítja, hanem az ügyvezető és a járási szövetség, körrendeletek útján. Az ilyen bürokratikus irányítással természetesen nem lehetnek megelégedve a szövetkezeti tagok. Sokkal nagyobb önállóságot kell tehát adni a földművesszövetkezeteknek, hogy a tag- I ság érezze: ő a szövetkezet X\ gazdája,

■ Szövetkezeteink nem tölthetik be megfelelően a szerepüket addig, amíg olyan helytelen módon árusítanak, mint december utolsó hetében Szamossályiban, ahol — „felsőbb utasításra“ hivatkozva — lámpaüveget ősak lámpával

együtt adtak el. Ez nem a szocialista kereskedelem- módszere, s nem alkalmas! arra. hogy növelje a szövetkezet tekintélyét.

Földművesszövetkeze te- inkhek sokkal többet kellett volna tenniök a szövetJ kezeti gazdálkodás legegyr szerűbb formáinak mégis* mertetéséért. A termelési társulatok létrehozását elhanyagolják; csak az utób-' bi időben változtattak ezen némileg. Ma a megyében 8 gyümölcstermelő, 2 rizster-: melő és 7 méhész-szakcsoport működik, de még igen sok a tennivaló ezen a téren, s itt pártszervezeteink, tanácsaink a helyi népfront-bizottságokkal együtt sokat kell hogy segítsenek a földművesszövetkezeteknek.

Eddig pártbizottságaink és pártszervezeteink sem tettek meg mindent azért, hogy a szövetkezetek munkája megjavuljon. Egy-egy nagyobb feladat megoldásában nem támaszkodtak eléggé a földművesszövetkezetre, tagságának nagy erejére. A pártvezetőségek nem ellenőrizték kielégítően a földművesszövetkezetek tevékenységét, s ezért

(Folytatás a 3. oldalon.)

Takarékpénztárban dől- gozom. Sok ember meg- * fordul minálunk és sok: olyan esetnek vagyok ta- i nuja, ami összefügg a pénz-j zel, a takarékossággal. Így! érthető, ha most is arról írok, és legtöbbet arról j beszélek.

Nálunk a baktalóránt-1 házi járásban igen sokan I

félreteszik pénzüket, takarékbetétet váltanak. Hogy ez mennyivel jobb. mint a ládafiában őrizgetni, azt sok példa bizonyítja. A takarékban biztonságban van, az állam szavatol a betett őszszegért. Aztán a betevő kamatot is kap pénze után. De az sem mindegy szá-: munkra, hogy az itt elhe-;

volt: Áts Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront elnöke azt javasolta a Dózsa György utcai lakosoknak, hogy szélesítsék ki az utcát, mert ez á megyei útvonal már hovatovább nem tudja lebonyolítani az egyre nö-j vekvő forgalmat. Javasia- |

Vencsellőn nemrégiben a Hazafias Népfront és az állandó bizottságok tagjai összegyűltek, hogy megöe- széliék a község terveit. Már ezen a gyűlésen is nagyszerű javaslatokat tettek a dolgozók. Az egyik ilyen javaslat a következő

! lommal a tamjesok beszá- ■ mólnak eddig végzett munkájukról. Gyümölcstermelési előadásokat tartunk ! Nyíregyházán, Dombrádon I és Fényeslitkén, jflmbemu- i tatóval egybekötve. Szakelőadást a gyümölcsösök ápolásáról. kezeléséről | Nagykállóban, Mándokon, Csengerben és általában a járási székhelyeken,, nagyobb községekben. 1 Február hónapban tapasztalatcseréi tartunk a burgonyatermelők részére több községben.

Nyírbátorban „A homoki I gazdálkodás útjai" címen tart előadást rendezésünkben Egerszegi tudományos | kutató. Tiszalökön a juhte- nyésztők részére rendezünk tapasztalatcserét, Mátészalkán szarvasmarhabemutatót tartanak.

Most adjuk ki: „10 év eredményei és a Hazafias Népfront szaboles- szatmár megyei bizottságának célkitűzései" című füzetünket. Egyszóval van itt jócskán tennivaló . K. J.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a megye kulturális helyzetét. Megállapította, hogy az utóbbi időben határozott javulás tapasztalható a népművelési munkában. Szükséges azonban, hogy a lehetőségek határain belül tovább fejlesszék az elért eredményeket. — Ezért a népművelési osztály javaslata alapján a vb. határozatot hozott a megye kultúréletének további megjavítására, fejlesztésére.

A határozat szerint a képzőművészet elősegítése érdekében Nagyar községben művésztelepet létesítedolgot elintéztünk, ilyen például az, hogy a tisza- nagyfalusi dolgozók kérésére a megyei szövetkezeti Osztály olaj cseretelepet létesített a községben. Egykét községben orvosi állás betöltését kértük az egészségügyi minisztériumtól. — Néhány helyre pedig állami beruházást kértünk.

— Milyen téren mutatkoznak eredmények?

— Eredmények egész munkánk területén vannak. A vajai gazdakör például, amelyet ugyancsak mi alapítottunk meg, országos jelentőségű kiállítást rendezett áh mezőgazdasági ter- melvényekből, itt számoltak be az új módszerekről az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek tagjai. A megyében már 15 gazdakör működik.

— Részt vesznek-e a bé- kealáírásgyiijtési mozgalomban ?

— Igen, részt veszünk. E hónap közepén közös megbeszélést tartottunk a megyei békebizottságon arról, hogy népfront-szerveink hogyan kapcsolódjanak be a békeaiáírásgyüjtési mozgalomba. Eddig is tartottak a községekben békebeszélgetéseket, kisgyűléseket, s most a Nyugat-Németor- szág felfegyverzése elleni tiltakozásképpen emlékezőesteket tartunk. Természetesen

bekapcsolódunk a negyedik magyar békekongresszus előkészítési munkájába is.

Tisztaberekén Sallai Sándor igazgató-tanító, a népfront-bizottság tagja fonc- estéken beszéli meg a dolgozó parasztokkal, hogyan vehetnek részt a béke megvédésének munkájában.

— Februárban tartjuk többek között a falunapokat, amelyeket bizottságaink szerveznek. Ez alkaAz új szakasz politikája-1 nak megvalósításában nagy szerepük van a földműves-! szövetkezeteknek. A földmű-1 vesszövetkezet a dolgozó pa- : rasztság önkéntes társulása, j a falu legnagyobb tömeg- j szervezete, amely feladatait a szövetkezeti tagságra és a dolgozó parasztságra támaszkodva hajtja végre.

Megyénk földművesszövetkezeteinek munkája 1953 j júniusa óta sokat javult. I Tavaly sok olyan árucikket | hoztak forgalomba, amely az előző években a falun alig, vagy egyáltalán nem volt kapható. Földművesszövetkezeteink sok segítséget adtak a dolgozó parasztok termelési eredményeinek növeléséhez azzal, hogy ha nem. is elég. de lényegesen több mezőgazda- sági gépet — elsősorban kisgépet — hoztak íorga-: lomba, mint az előző évek-j ben. Az áruellátás jelentős javítása erősítette a dolgozók és a szövetkezet kapcsolatát. A földművesszövetkezetek jóval magasabb jövdelmet is juttatott tagjaiknak: az 1054: évi műkő-