Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-25 / 20. szám
195ö január 25, kedd NBPLAF A Béke-Világtanács irodájának kibővített ülésén hozott határozatok visszhangja SZÓFIA A bolgár sajtó messzemenően kommentálja a Béke- Világtanács irodájának ülését és az ülés eredményeit. Valamennyi bolgár lap hangsúlyozza, hogy a bolgár nép éppúgy, mint minden békeszerető nép, lelkesen helyesli a BVT irodájának határozatait és mindent elkövet azok mégvaló- sítása érdekében. BERLIN A Neues Deutschland kiemeli a határozatok azon fejezeteit, amelyek a párizsi egyezmények ratifikálásának és valóraváltésának meghiúsítása, a német miii- tarizmus újjáteremtésánek megakadályozása mellett szállnak síkra, és amelyek követelik a felhalmozott összes atomfegyverkészlet megsemmisítését, s az atomfegyvergyártás beszüntetését. VARSÓ A Glos Pracy a többi között ezeket írja: met Wehrmacht részvételével folytatandó atomháború irányzata egyes olyan bur- zsoá kormányok hivatalos irányvonala, amelyek önként vagy nyomás alatt támogatják a világuralomra törekvő amerikai imperialisták bűnös cselekedeteit. A béke és a háború kérdésében — hangsúlyozza a lap — a széles néptömegeké az utolsó szó. BUKAREST A Scinteia vezércikke kiemeli e határozatok rendkívül nagy jelentőségét a békeharc szempontjából. — Rámutat, hogy a világ népeihez intézett felhívás megfelel a népek közös törekvéseinek. Hangsúlyozza, hogy a történelmi felhívást százmilliók írják majd alá. HELSINKI A Ny Tid című lap amellett száll sikra, hogy Franciaország is vegyen részt az atomháború élleni mozgalomban. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága azzal kapcsolatban, hogy közeledik a gyarmati rendszer elleni harc nemzetközi napja (február 21.), felhívással fordult a világ ifjúságához. A DÍVSZ titkársága felhívja a gyarmati és függő országok fiataljait, fokozzák harcukat a háborús agresz- szió politikája ellen, a bel- ügyekbe való külföldi beavatkozás ellen, valamint az ellen, hogy külföldi katonai támaszpontokat építsenek országuk területén. A Német Szakszervezeti Szövetség Düsseldorfban székelő országos vezetősége közölte, hogy a bányászok, a vasmunkások, valamint az alapanyagiparban foglalkoztatott tisztviselők és mérnökök csaknem száz százaléka teljesítette a szakszervezetek felhívását és szombaton, a nagy tiltakozó sztrájk napján a munkáltatók kérései és fenyegetései ellenére sem jelent meg munkahelyén. A sztrájkban 550.000 bányász, 240.000 vasmunkás, továbbá 45.000 tisztviselő és mérnök vett részt. A bányászok és a fémipari dolgozók szakszervezete köszönetét mondott tagjainak a sztrájkutasítás egységes teljesítéséért, valamint azért, hogy hősiesen és fegyelmezetten vívták meg a nagy sztrájkcsatát. Georg Reuter, a Német; Szakszervezeti Szövetség ! alelnöke vasárnap ki jelen-j tette: — Tévednek, akik azt hiszik, hogy a szombati tiJ-j takozó sztrájk csupán i Reusch vezérigazgatónak a I munkásjogok felszámolását' sürgető kijelentése ellen} irányult. Noha e provoká-j ció robbantotta ki a sztráj-j kot, a dolgozók az átmeneti munkabeszüntetéssel Nyu- j gat-Németország tervbe vett j üjrafelfegyverzése ellen és! a béke fenntartásáért küz- j döttek. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy 10 esztendővel ezelőtt, 1945 január 24-én jelent meg első kiadása a felszabadulás után. A náciktól kifosztott, bombákkal megszaggatott épületben nehéz körülmények között indult meg a munka. A romeltakarítással egyidö- ben a rádiófigyelőszolgálat kezdte meg a hírszolgáltatást, a belföldi szolgálatot ellátó munkatársak pedig az új élet első eseményeiről, a közérdekű kérdésekről szereztek információkat. Az első 30—40 gépelt oldal terjedelmű kiadáson a kül-> földi rádiókban hallott hírek, továbbá hadijelentések, a Nemzeti Bizottság közleményei, Vas Zoltán nyilatkozata, a debreceni kormány intézkedései és az élelmiszerellátásról adott közlések jelentek meg. ö||C5fn r !> ytlFftPT “ ÖU'íJlW/ -IV C.P-E. I \ ssakazervexeti bizalmija BUSKO ERZSEBET szak- szervezeti bizalmi kíváncsian nézte a vele egy műszakban dolgozók teljesítményszázalékait. Megjegy- zett magának néhány nevet az élenjárók és a lemaradók közül. Aztán Suska elvtárssal, a szakszervezeti bizottság elnökével tartott rövid megbeszélést. Elmondta hogy mi a szándéka. Elgondolásának sikeres megvalósításához kapott néhány jó tanácsot. AZ ASSZONYOK és lányok munka után a 10 napi teljesítményszázalékokról beszélgettek. Itt-ott vitatkoztak is, hogy a sztahanovista válogatóknak mindig olyan magas a százaléka. Hogy lehet az, hogy nincs másnak is annyi, mit például Iszlai Gábornénak?.. — Dolgozik is Iszlainé, nem tereferél, hanem szaporán jár a keze!... — Így az egyik munkásasszony. — A, nem igaz az, én is igyekszem és még sincs Annyi százalékom, mint neki! — válaszolt a másik asszony s így toldotta meg a beszédet: — Neki adják a legjobb dohányt. — Na, azt már nem! — így a harmadik. — Te is olyat kapsz mint ő és a többi! — A gyakorlat meg az a 30 év a válogatásban amióta a munkát végzi, sokat jelent! ... — jegyezte meg Drotárcsikné. — Úgy igaz!... Nekem is felül van a százalékom a normán, én is régebben itt dolgozom, mégsem tudok több mázsát válogatni, mint Erzsiké néni. — Ezt Buskó Erzsébet mondta. — Oda ültem én Erzsiké néni mellé, hogy tanuljak... Egy hét múlva 170 százaléknál jártam, de ő még többet csinált. — Nem is lenne itt baj, ha az újak (újmunkások) jobban igyekeznének! — vetette oda Harmann Erzsébet. — Biztos, hogy túlteljesítenénk a felajánlást! Fekete Józsefné, aki eddig szótlanul válogatta a dohányleveleket, most szomorú arccal fordult a vitatkozó asszonyok és lányok felé. Szemében sértődöttség látszott. Zajácz Júlia is úgy érezte, nagyon igazságtalanok az elhangzott szavak. Csendes munkások. Keveset beszélnek. Most se szóltak, csak nyeltek egy nagyot. — Hallod, Harmann Erzsi, inkább segítenél a gyengébbeknek, minthogy így beszélsz!... — hallatszott a kiáltás a terem túlsó feléről. A vita még akkor is tartott. amikor műszak régén rendbetették a munkahelyet és tisztán hagyták ott a váltóműszaknak. A szak- szervezeti bizalmi szorongott, hogy mitévő legyen. Az asszonyok, amikor a százalékról beszélnek, a keresetet is látják mögötte. Maga előtt látta Zajácz Júlia és Fekete Józsefné szomorú arcát. Miért is nem mondtak oda a kötekedőknek? ... De talán jobb is. ¥ — MONDJA, FEKETE NÉNI, mennyit keresett maga decemberben?... — kérdezte Buskó Erzsébet a bizalmi, miközben műszak után az öltözőbe mentek a többiekkel együtt. Az asszony egykedvűen válaszolta: — Itt a papír, nézd meg. A bizalmi elvette a kötényzsebből elökotorl papírt, elolvasta és visszaadta. — Nem sok. 780 forint. — Kis szünet után újra kérdezett. — És a 10 napi százaléka mennyi volt? ... — Nem sok. 72 százalék. Igyekszem de nem megy a munka. — Április 4-re tett felajánlást? ... — Ugyan. — Hátha el tudná érni a 100 százalékot! Mindenki telt már felajánlást a műszakban csak maga nem. Ha többet teljesítene, magának is jobb lenne. — Tudom én azt. — Akkor?... — Majd meglátom. •* ISZLAt GÁBORNÉ már felöltözködött, mikor Buskó Erzsébet bizalmi még mindig az asszonnyal beszélgetett. De amikor meglátta! Iszlainét, utána kiáltott: — Várj meg Erzsiké néni.'! Én is megyek. Elkísérlek, j A bizalmi magára kapta j kabátját s már ment isj Iszlainé után. Elmondta neki, hogy miről beszélt Fekete Józsefnével és Zajácz Júliával. — Segíteni kellene nekik, hogy ők is többet teljesítsenek, több pénzt vigyenek haza fizetéskor. Terád gondoltam Erzsiké néni! ... Ott dolgozom melletted ... Látom, te nagyon érted a munkát. Sokat tanulok tőled én is. Mi lenne, ha magad mellé vennéd Fekete nénit? Az élenjáró munkásasszony vállalta, hogy segíteni fog Fekete néninek és Zajácz Júliának is. Nem mulasztjuk el megírni, hogy mit jelentett ez a segítség a két norma alatt teljesítő munkásnak. Bizonyára nem lesz hiábavaló a segítés. O. A. Miért csökkentette a nagyecsedi Vörös Csillag szarvasinarhaáliományát ? Megyénk mezőgazdaságában az utóbbi években általában szép fejlődést értünk el. Ez a fejlődés azonban nem egyenletes. Különösen az állattenyésztésben mutatkozik elmaradás,' amely a szarvasmarhate- nyésztésbeh, ezen belül is a tehenek létszámában és a tejhozamban a legnagyobb. Kormányunk számos intézkedéssel (pl. korpajuttatási kedvezménnyel), legjobb tudományos és gyakorlati szakembereink pedig szaktanácsokkal sietnek seJ gítségül a baj megszüntetésére. Ennek sok esetben volt is foganatja, de úgy látszik, nem mindenütt. —• Legalább is -erről győzöd-' tem meg a napokban ai nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezetben. A Vörös Csillag közepes erejű szövetkezet: 112 sző-! vetkezeti tag kezén 511! hód jó szántó van többek között. # Mit mutat a* állattenyésztési terv? | Termelési tervét már el- í készítette a szövetkezet. A járási tanács felülvizsgálta, a tagság a közgyűlésen elfogadta. Annál megdöbbentőbb, hogy a juhállomány és a baromfiállomány megfelelő fejlesztése mellett a ■ szarvasmarhaállomány több, ; mint 23 százalékkal, a ser- ' lések száma pedig 51 száza- j lékkai csökken év végére a I múlt évihez hasonlítva. 1 Zoltán Miklós elnök, í Murguly elvtárs, a helyettese, Boros Mária könyvelő, Sarkadi Gizella és számos más szövetkezeti tag körülbelül egyértelműen arra hivatkoztak, amikor a csökkenés okairól érdeklődtem, hogy ez a két állattenyésztési ág hozott legkevesebb hasznot. Pedig a legtöbb költséget ezekre fordították. A fejési átlag például most 4.5 liter, de a zöldla-í karmányozás idején sem; volt sokkal több. A takarmányokkal szűkén állanak. Silójuk nagyon jó, de széna nincsen, csak takarmányszalma. A mérlegi szerint 61 mázsa abrakhiány mutatkozik, bár ez a daráló hasznából fedezve lesz. Hivatkoztak arra is,: hogy az őszön 16 hold pillangóst vetettek, de a súlyos egérkárok miatt valószínűleg tavasszal ki kell szántani. .4 nagyhasznú szarvasmurhaállomány titkai megfelelő takarmányozás és szakszerű ápolás Ezekben a válaszokban van ugyan j gazság, de nem nyugtatják meg azt., aki a jobb holnap megteremtéséért lelkesedik. Vajon van-e lehetősége a Vörös Csillagban a jobb állattartásnak, a jövedelmezőbb tejtermelésnek? — Kétségtelen, hogy a szarvasmarhatenyésztés aránylag nagyobb befektetést és költséget igényel, mint az állattenyésztés többi ágai. De ugyanakkor a haszna is nagyobb! Ezt számtalan állat- tenyésztő gazdaságunk példája bizonyítja. Az is biztos, hogy egyik évről a másikra nem térül meg az összes belefektetett költség. (A sertéstenyésztésnél azonban nem így áll a dolog, mégis itt mutatkozik a legnagyobb csökkenés!) A szövetkezet földjei a nagyecsedi határban a legjobbak közé sorolhatók. A talaj iránt legigényesebb pillangósoktól kezdve az abraktakarmányokig mindent megterem. A tej értékesítése a beadáson felül a szabadpiacon nagyon is lehetséges, hiszen a szükségletek még nagyobbak ezen a téren, mint a termelés. A szövetkezet állatállománya mugyar-tarka fajta, —■ Nem kell különösebben bizonygatni tejtermeioKépes- seget, világhírre emelkedett az már. Bar arra hivatkoztak, hogy rosszak, tejtermelésük nem igen fokozható, mégis csupán 3 olyan tehén van az állományban, amelyeket elöregedés és meoaoség miatt ki kell cserélni, Mi tehát a teendő a nagyszámú állomány kialakítása érdekében? Schandl József Kossuth-díjas tudósunk és kivétel nélkül valamennyi szakemberünk, gyakorlati Állattenyésztőink véleménye szerint két fő tennivaló van itt: megfelelő takarmányozást és szakszerűbb ápolást kell megvalósítani a Vörös Csillagban is és mindenütt, ahol hasonló a helyzet. A Vörös Csillagban a múlt évihez képest az egyéni részesedést magasabbra tervezték, többek között a takarmányfélékből is. Árpából és burgonyából például több, mint háromszorosát akarják kiosztania múlt évi részesedésnek. Ez helyes dolog. Hiszen gazdálkodásunk végső célja a jövedelem fokozása, az életszínvonal állandó emelése. A feladat az, hogy ugyanakkora területen kell fokozni a takarmánytermelést jobb talajműveléssel, jobb széna- és abraktermeléssel és főleg takarmánynövényeknek trágyázott földbe való vetésével. A Vörös Csillagban azonban nincsen elegendő trágya. Az állatlétszám csökkentésével jövőre még kevesebb lesz. — Tűrhetetlen az a gyakorlat, amit ottlétemkor is tapasztaltam, hogy egy szövetkezeti tag egyéni termelőnek adja el a szalmát, ahelyett, hogy a szövetkezet vásárolná meg és készítene belőle trágyát. Az áliatápolás az őszihez képest már javult, de még ezen a téren is sokat tehetnek. Még most is csak kétszer fejnek, de hogy hogyan, arról csak általában beszéltek a vezetők. Az ellenőrzés legyen elmélyültebb, részletekre is kiterjedő és fokozatosan az érdemszerinti takarmányozás bevezetésével párhuzamosan vezessék be a jól bevált termelési módszereket. Az állattenyésztés e két fontos ágának ilyen nagymérvű csökkentésével nem lehet egyetérteni, mert kevesebb haszon mellett a föld termőereje is veszélyben van. Csakis fejlett, jel takarmányozott és jól ápolt tehenészet fokozza a gazdálkodás színvonalát, emeli a szövetkezeti tagok jólétét. Zajtai Antal. A DÍVSZ felhívása a világ ifjúságához A felhívás fokozott harc-; ra szólít fel az üldözés és a megkülönböztetés ellen, a demokratikus szabadság- jogokért, az ifjúság jobb' életszínvonaláért, a nemzeti! kultúra felvirágoztatásáért,! a nemzeti függetlenségért j és a békéért. A felhívás befejezésül a következőket mondja: — A február 21-i ünnepet kapcsoljátok össze az V. VIT előkészületeivel! Legyen 1955 február 21. újabb sikerek napja az ifjúság fokozódó egységéért folvó harcban! A párizsi egyezmények értelmében a német militaristák atomkutatásokat folytathatnak. Európa népeinek érdekében mindent el kell követni Németország újraegyesítése és annak érdekében, hogy a német állam a béke, ne pedig az európai háború tényezőjévé váljék. Ilyen Németország megteremtéséért szólít most harcba a Béke-Világtanács. prága A Beke-Világtanács irodájának ülését — írja vezércikkében a Rudé Právo — azoknak a legutóbbi nemzetközi eseményeknek a megvitatására hívták össze, amelyek kiemelték az atomháborús készülődésekkel és Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatban a népeket fenyegető veszély komolyságát. A legutóbbi események arról győzik meg a népeket, hegy az újjászületett nyugatnéA ntjogahtómef dolgozón szómban szfrdiKfa az OírofelfeguverzÉs ellen irámjult Víz éve jelent meg az MTI első kiadósa a felszabadulás utón Hevesebb állat — kisebb jövedelem
