Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

NÉPLAP 1956 jatmár J51, péntek 4 dombradi felhívás nyomán Február 10-re befejezi a gépjavítást a nyírmadai gépállomás az elsők lesznek ebben a versenyben, mert ők leg­többet kaptak az államtól, hiszen ott van a községük határában a tiszalöki duz­zasztó és már is öntözhetik földjeiket. Eddig már 40 dolgozó paraszt teljesítette egész évi sertésbeadását. Cs. Balogh Járos 6 holdas dol­gozó paraszt már 1956-ra is adott be sertést. D. Nagy József 14 holdas dolgozó paraszt a sertés mellett Az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezet az el­múlt évben 10 holdon ter­melt dohányt. Már a pa­lántaneveléstől kezdve gon­dosan végezték minden munkáját. Meg is lett en­nek az eredménye, összes termésük 89 mázsa és 48 kiló, tehát majdnem 9 má­zsa holdankint. A világos I. például 18.35 mázsa, vilá­gos II. 28.29, barna í. 7.91, barna II. 16.43 mázsa lett többek között. A dohány beváltási ára­ként 91.073.97 forintot, pré­miumként pedig 82.370.12 forintot kaptak. Ezen kívül jégkár cimén 8.393 forintot fizettek ki részükre. Közel 170.000 darab cigaretta pénzértéke 20.283 forint. — Végeredményben a 10 hold dohány 202.120 forintot ho­zott a szövetkezet tagjai­nak. A prémiumból a dohány­termelő munkacsapat tag­jai megérdemelten jutottak szép részesedéshez. Bakos János munkacsapatvezető például 1900. özv. Kántor Istvánná 547, Horváth Má­ria pedig 553 forint pré­miumot kapott. módosítással, hogy az adó­zási terv teljesítésében is versenyre lépnek a domb- rádiakkal. Január 15-én nyilvános tanácsülésen vál­lalták, hogy február 20-ra negyedévi adófizetési ter­vüket teljesítik. Ezt a felajánlást ügy telje­sítik, hogy a pénzügyi ál­landó bizottság tagjai öt részre osztották maguk kö­zött a községet. Minden állandóbizottsági tagra 9 választási kerület jutott. Az állandóbizottsági tagok minden kerületben a meg- válaszott tanácstag segítsé­gével aktívahálózatot építe­nek ki és a kerületek is egymással versenyre kel­nek. Pivarnyik Sándor vb. elnök. Újra hírei lesz a barabási szőlőtermelés Községünkben újra fel­lendül a szőlőtermelés. — Ilyen igyekezettel még so­ha nem fedték a szőlőt, mint az őszön. Alig van fe­detlen terület. Voltait ter­melők, akik szakadó eső­ben, de az utolsó tőkéig el­végezték a fedést. Többek között ilyen termelő volt Csatári Sándor és ifj. Ko­zák Károly is. Nagy eredményeket ér­tünk el a trágyázásban is. Ritka esztendő volt még, hogy a szőlőterület 40 szá­zalékát egy évben megtrá­gyáztuk volna. A múlt őszön ennyi tei-ület kapott istállótrágyát. Balázsi Ber­talan, egyik kisparaszt — mind a négyszáz öl sző­lőjét megtrágyázta. Megindult újra a telepí­tés és a szőlőoltás is. Azon­ban szőlőkaróra volna szük­ségünk, amihez a felsőbb szervek segítségét kérjük. Papp Sándor, népfrontbizottsági elnök. Barabás. Kedden délután nagy peiyhekben hullt a hó. A nyírmadai gépállomás ud­varán ennek ellenére nagy volt a mozgás. Két Hoffer- gép püífögött. Bróthág bá­csiék pedig egy 1070-es cséplőszekrényt toltak ki az udvarra. Aztán megkezdődött az átvétel. Alapos munkát vé­geztek az átvevők, hosszúra, is nyúlt a vizsgálódás, de végül kimondták a döntő szót; A gépjavító brigád most is jó munkát végzett. Ez volt a véleménye Tóth Károlynak is, Ő a iegilleté- kesebb, hiszen egész éven át Tóth Károly dolgozik majd azon a gépen, ame­lyet most adtak át a mű- ncly dolgozói. — Jó lesz — hagyta hely­ben Tóth Károly, amikor leszállt a gépről. Jó mun­kát tud majd vele végezni a laskodi Vorosilov terme­lőszövetkezetben. A 13-ik kijavított gép te­hát megfelelt a ninőségi követelmény eknek. — Csak ilyen legyen a holnap átadásra kerülő két gép is, szólt megelégedetten Erdei Mihály főgépészhez Kovács István, a gépállo­más igazgatója. Határozottan feleit erre Erdei elvtérs: — Hiszen vállaltuk. Eddig meg is tartották. Vállalták a dolgozók, hogy a téli gépjavítás ideje alatt 1759 munkaórát takaríta­nak meg. A Simon brigád egy gépnél 80 munkaórát takarított meg. Egy főjaví­tott gépre 320 munkaóra volt adva, és 240 óra alatt készült el. Hasonlóképen gyűlik a forint az anyagtakarékos­ság révén is. Sok kopott al­katrészt esztergálnak hasz­nálhatóvá a műhely dolgo­zói. De a megtakarítások nem mennek » minőség ro­vására, amint ezt az átvé­teli jegyzőkönyvek is mu­tatják. Kovács elvtárs fiókjában nap mint nap több az át­vételi jegyzőkönyv. A 20 erőgépből kedd délig 13 ké­szült el. Emellett már négy cséplőszekrény, négy arató­gép, 10 eke, 4 kultivátor, 10 vetögép, 6 tárcsa várja munkára készen a tavaszt január 18-ától. Pedig nem volt könnyű a nyírmadaiaknak. Nem volt traktorfőtengely go­lyóscsapágyuk. Addig men­tek, érdeklődtek, amíg meg nem tudták, hogy a nagy­varsányi gépállomáson fe­lesleges is van belőle. Cse­réltek. A nvímadaiak adtak járókerék csapagyat. a nagyvarsányiak pedig kise­gítették a madaiakat trak­torfőtengely golyóscsapágy- gyal. Jól halad a felszabadulá­si versenyvállalás teljesíté­se Nyírmadán, Már arról folyik a szó, hogy nem feb­ruár 20-ra, hanem február 10-re befejezik az erőgé­pek, ekék, vetőgépek, tár­csák. kultivátorok, henge­rek, fogasok, mütrágysszó- rók javítását. ilorjak gyógyít fisa fo k h agyai árat Egyes növények bakté­riumölő, a bélrendszerben a rothadás és erjedés folya­matait gátló, étvágyjavító és a sebek behegedését meg­gyorsító illő anyagokat, úgynevezett fitoncidokat tartalmaznak. A tudomány kimutatta, hogy például 1 gramm fokhagymában né­hány kilogrammnyi bakté­rium és protoza (parányi véglény) megsemmisítésé­hez elegendő mennyiségű fitoncidalin van. J. Andrijan szovjet állat­orvos a Vorosilovgrad-te- rületi Litvinov-szovhozban kolibacilusok által megfer­tőzött borjakon próbálta ki a fokhagyma gyógyhatását. Megtisztított fokhagymát húsdarálón megőrülte és az így nyert pépet felforralva átszűrte, majd 40 Celsius fokra lehűtött vízzel eresz­tette fel. (3 gramm péphez 100 gramm vizet adott hozzá.) A vizes fokhagyma­kivonatot a beteg borjak­nak szájon keresztül adta be, két-három nap folya­mán kétszer-háromszor, 30 —50 köbcentis adagokban, a borjú súlyától függően. A fokhagymának a belek nyálkahártyáját ingerlő ha­tását 30—50 gramm rici­nusolaj egyidejű beadásá­val semlegesítette. Utóbb ricinusolaj helyett 15—20 gramm halzsírt adott be a. borjaknak. A halzsirban bőven van A- és D-vita- min, jód és foszfor, ame­lyek megjavítják az emész­tést és az anyagcserét. A beteg borjak a fokhagyma- kúra elején 18—24 óra hosz- szat semmi takarmányt nem kaptak. Ezután fokozatosan tértek át rendes takarmá­nyozásukra. A szovhozban 1952—1953- ban 150 beteg borjút gyó­gyítottak fokhagymával. A borjak 96.6 százaléka meg­gyógyult. Teljes gyógyulá­suk 5—6 nap alatt követke-1 zett be. 176« brutto regiszter tonnáé óriáskomp a Jangcén | A Kínai Népköztársaság­ban, Vucsang és Hankou között nemrégiben forga­lomba helyeztek egy 1760 bruttoregisztertonnás óriás- kompot. A komp, amely egyszerre 16 megrakott te- hervonatot tud szállítani, a Peking—Hankou és Kan­ton—Hankou útvonalakon! biztosítja az összeköttetést, amíg az új Jangce-híd: 1957-re elkészül. Csütörtökön délután történt. A múzeumba igyekez­tem a Benczúr-kiáHítást megnézni. A Zsdánov-utcán csoportosulást láttam. Mi lehet az? Nem sokat tud­tam meg, csak annyit mondtak, hogy egy gyerek megszökött. Illetve már vissza is jijtt. Láttam a gye­rek arcán végigpergő könnyeket, amely megrendített. Este tudtam meg Harmat- Sándor elvtárs, az Állami Gyermekvédő Intézet igazgatójától, hogy' délután mi ls történt tulajdonképpen. Tímár Sandri 12 éves, de már sokfelé ismerik. A rendőrőrszobákon sűrűn jelentkezik, persze, nem magától, összetalálko­zik az őrjárattal éjfél előtt, vagy éjfél után gyanús csatangolás közben. Ilyenkor invitálják meg barátsá­gos beszélgetésre. Az is előfordult már, nem is cgv- szer, hogy az italbolt látogatói közül emelik ki. Más gyermek megijedne az ilyen meghívástól, húzódozna: talán sírna is. Sandri nem. így. Neki gyakorlata var. már, tudja, hogy nincs mit félni. Jó fekvőhelyet kap. meg is kínálják ennivalóval, szépen beszélnek vele. Ma a csavargás okát kérdezik, nem válaszol, földre szegezi tekintetét és hallgat. Mást mindent elmond készségesen, hol járt. mit csinált, mióta nem volt ott­hon, pénzét megmutatja, udvarias, előzékeny. Régeb­ben. ha a csavargás okáról kérdezték, sírt és hallgatott, Most már nem sír. összeráncolja a száját és hallgat. A tanulás nem érdekli, pedig régebben kitűnő tanuló .volt. Annyit tud, hogy nem bukik meg, most hatodik osztályba jár. Mi történhetett ezzel a gyermekkel? A harmadik osztályba járt. Egy délután összevere­kedett egyik osztálytársával. Sandrit úgy kellet lehá­mozni ráta, valósággal meg akarta ölni társát. Ünne­pélyre készült az iskola. A harmadik osztály is meg­kapta a maga feladatát. Sandrinak is jutott szerep, összejöttek próbára, utána, az udvaron játszotta!;. Téglalapokat, négyzeteket rajzoltak a homokba és ab­ban ugráltak. Játék közben összevesztek. Egyik sem akart engedni. „Na látod, hogy nincs igazad?“ — kér­dezte Jóska. „Nem, mert úgy van, ahogy én mon- domr -r felelte Sandri „De. nincs úgy’ — „De. úgy Az első csavargás van!" — „Nahát, látom most mar. hogy te is olyan íjo firma vagy. mint az anyád!" Sandri erre nem tudott mit válaszolni. Csak nezett nagy szemek­kel rá. Nem értette, nem tudta, mi az a „jó firma“, de érezte, hogy anyjáról rosszat- mondtak. Az ő édesany­járól, aki a legszebb, legokosabb, legszentebb minden : asszony között. Jó firma? Mi lehet az. csak tudná? Mindegy, az anyját nem hagyja. Azzal nekiugrott, ütötte, verte, marta társát, nem■ nézett sehova, nem bánta, hogy ő is kap, már vérzik is. Szétválasztották őket. Ruhája elszakadt, arca véres lett. Bekísérték a nevelőszobába. Az egyik tanítónő megmosta, de bár­hogy is kérdezte Sandrit, hogy miért bántotta társát, ■nem válaszolt. Ilyet mondott az ő édesanyjára! — Nagyon, de nagyon szerette édesanyját. Azt a szép. szomorú arcát, a meleg kezét, simogató tekintetét. Lá­tott képeket, azokra azt mondták, hogy szentek. Nem tudta. mi az, de édesanyját ilyen szentnek tartotta. Mikor beteg volt, édesanyja ágyára iilt, kezét a fejére tette, és mintha menekült volna tőle a betegség. Ö mi­lyen jó is volt. — A hatodik osztály szakkörről jött ki. Ebbe az osztályba járt Sandrinak egy nagyobbacs­ka barátja. Közel laktak egymáshoz, sokszor együtt jöttek az iskolába és együtt mentek haza. — Miért verekedtél, Sandri? — Megsértette a mamámat. — Mit mondott? — Azt mondta, hogy „Te is olyan jó firma vagy, ■mint az anyád." Te nem tudod, hogy mi az a ..jó firma“ ? — De tudom. — És ezért verted meg? — Nem kapott még elegei. — Mondd már mi az? — Hát tudod, az azt jelenti, hogy ... — és szép sorjában elmondta, hogy kire mondják azt, hogy „jó firma". — Ügy-c ez sértés? — kérdezte a magyarázat után. Így megsérteni a mamámat! De. adok én neki! Hiszen hazugság az egész, te is tudod. — Sandri. én csak azt mondom neked, ne kezdj megint verekedni. Hátha neked nincs igazad. — Te is azt mondod, te is sértegeted a mamámat? — Én nem sértegetem, de sok mindent beszélnek. En is hallottam. Nálunk mesélték a mamának, de énj is hallottam. A mamám is tudja. Sok mindent beszél^ nek az iskolában is. Tudják a fiúk is. — De hazugság az egész, az én mamám nemj olyan, te is tudod, jársz hozzánk! Csak ráfogják, mérv szép és jó, mert nekik nincs ilyen mamájuk. — Jó, jó, dehát mért nincs veletek az apád? Miért ment el tőletek? Te is mondtad, hogy minden-j félét küld neked és egyedül él Pesten és nem jön' hozzátok lakni. Miért? Sandri meelevődüt(. Egyszer ó is kérdezte az anyját, mikor megint küldöttj valamit neki az apja, hogy „Apuka miért nincs ve-', lünk. Miért nem jön haza soha?" Anyja nem vála­szolt. Akkor nem tűnt fel neki, de most hirtelen át-, gondolta azt, ahogy, akkor anyja hallgatott. Most meg­döbbent.. Mi lehet itt? — Nem megyek haza, menj csak — mondta ba­rátjának. — Gyere haza Sandri. hagyd az egészet. — Most nem megyek, majd később. Bement a térre és leült egy padra. Gondolkodott. Úgy homályosan visszaemlékezett egyes eseményekre. Óvodás volt... és egyszer egyre több hangoskodást! hallott. — „Aztán apu elment. Nemsokára jött egy másik bácsi. Anyu azt mondta, hogy apu helyett jött. Azután megint jött egy másik bácsi. Beteg lett anyu­ka. Láttam aput, egyszer eljött hozzánk és el akart vinni, Most már értem, megmagyarázták. Sokat sír­tam. Nincs többé anyukám." Akkor éjjel Sandri nem ment haza, az volt asi j első csavargása. Ügy, mosdatlanul, éhesen, készületle- i rtül. ment iskolába, és ekkor kapta az első egyest. # — És most hogy van Sandri — kérdeztem Har- | mai elvtársat, — Ügy látjuk most már, hogy jól. — feleli és őszi j haját a halántékán hátrasímítja. — Sajnos, vannakj i itt még többen is. Ilyen Sandrik. SZENTESI MAGDA SS A felszabadulási versenyt begyűjtés terén, a dombrá- diak kezdeményezték. En­nek a versenynek már meg van a kezdeti eredménye. A kisvárdai járásban az el­múlt héten sertésből 173, vágómarhából 104 mázsa, ba­romfiból pedig 33 mázsa került beadásra. Rétközbe- rencsen, ahol az elmúlt he­tekben igen gyengén ha­ladt a begyűjtés, miután csatlakoztak a dombrádiak felhívásához, az első hé­ten 110 kiló baromfit, 950 kiló sertést, 2300 liter tejet adtak be. A község dolgozó parasztjai vállalták, hogy március 18-ra teljesítik első negyedévi beadásukat. A tiszalöki dolgozó pa­rasztok, amikor csatlakoz­tak a dombrádiak felhívá­sához azt vállalták, hogy Pátroha délgoxúi adófizetési Tei'senyre hívják Domhrádot | egész évi baromfi- és tojás- , beadását is teljesítette A dombrádi felhíváshoz lelkesen csatlakoztak a nyíregyházi tanyabokrok dolgozó parasztjai is, hogy a negyedéves tervüket ma­radéktalanul teljesítsék fel-; szabadulásunk 10-ik évfor­dulójára. Juhasz Isivan, a megyei begyűjtési hivatali propagandistája. Patroha község dolgozó parasztjait a dombrádiak í begyűjtési versenyre hív- ' iák. Ezt a versenyt a pát- I rohaiak elfogadták azzal a 10 hold dohány 202 ezer forintot jövedelmezett

Next

/
Thumbnails
Contents