Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

1955 január 1b, vasárnap NÉPfcAP-> Sok-sok kincset érő javaslat Szakemberek tanácskozása a megye mezőgazdaságának felvirágoztatásáról jetiden délután a megyei pártbizottság szervezésében, a megyei tanács végrehajtó bizottságának termében jöt­tek össze a megye tudósai, szakemberei, kutatói, hogy megbeszéljék megyénk me­zőgazdaságának fontosabb kérdéseit. A megbeszélésen résztvett Varga Sándor elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, Fekszi István elv­társ, a megyei tanács vb. elnöke, Teichman Vilmos, a kisvárdai kísérleti állomás igazgatója, Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós, Né­meth György, a gyulatanyai kísérleti állomás kutatója, Piacsek András, a vásáros- naményi borzderes-faj át­alakítójának vezetője, Vin- cze József, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, vala­mint Nagy Sándor, Lakatos Sándor, Krakonperger Mi­hály, a mezőgazdasági igaz­gatóság szakemberei. A megbeszélésen Westsik Vilmos indította el a vitát, aki a talajerő utánpótlásé- j ról, a talajerő növeléséről beszélt. Abban állapodtak meg, hogy továbbra is a csil- lagfürt-trágyázás az alapja a homoki trágyá­zásnak. A szervestrágya használata mellett azonban a műtrágya használatát is ajánlja. A műtrágyáról úgy beszélt, mint a talajélet fontos té­nyezőjéről. A termelőszö­vetkezetek gazdálkodásá­nak megjavítására, a több évtizedes tapasztalat alap­ján kidolgozott vetésforgó­kat javasolta. Ezek közül különösen a 7 szakaszos vetésfor­gó jóságát emelte ki, amelyben az istállótrá- gya, valamint a zöldtrá­gyázás kombinációja ér­vényesül. Beszélt arról, hogy a ta­vasz folyamán a gyenge őszi vetéseinket feltétlenül fel kell segélyezni fejtrá­gyázással. A fejtrágyázásra szánt pétisót két részletben adjuk ki. Teichman Vilmos a vetö­burgonya kiválasztásának fontosságáról beszélt. Hang­súlyozta, hogy a talajt a pusztító széltől meg is kell védeni, ezért saját érdeké­ben mindenki óvja a faso­rokat. Sőt javasolja új fasorok lé­tesítését is. Németh György, a gyula­tanyai kísérleti állomás ve­zető kutatója a kötött talaj csillagfürtjéről beszélt: „Megvan az előfeltétele annak, hogy kekvirágú csillagfürttcl savanyú erdőségi talajainkat bő­séges trágyával ellát­hassuk. De lehet szaporítani kötött talajon a fehér édes csillag­fürtöt is.“ — Beszélt arról, hogy a szabolcsi klímát meg kell változtatni, megfelelő fásítással és a belvizlevczető csator­nák vizlevezetését kor­látozni kell, hogy a nyár folyamán a leg­nagyobb szárazság idején is megfelelő szinten tudjuk tartani a talaj nedvességét. Nagy Sándor a gyümöl­csösök gépesítését szorgal­mazta. Minél több oldaiozó tár­csát. mankós ekét java­sol, hogy ezekkel a fa alját is géppel lehessen megművelni. A termelőszövetkezetek ré­szére 100 darab motoros permetezőgép beállítását ja­vasolja. Különféle gazdasági permetezőgépek teljesítőké­pességének kihasználása ér­dekében a gyümölcstermelé- si körzetekben működő min­den földművesszövetkezet­ben legyenek alkatrészek, hogy ne kelljen a dolgozó parasztoknak, tsz-eknek egy tömlőért, vagy szórófejért Nyíregyházára utazni. Elmondotta még azt is, hogy a megyében számta­lan olyan gyümölcsöskert van, melyet a gazdája elha­nyagolt azért, mert idősek a fák. Ezeket a Iákat helyes mechanikai munkával és permetezéssel meg lehet fiatalítani és termésünket a megyében minden nagyobb befektetés nélkül 2.000 vagon gyü­mölccsel növelhetnénk. Benei Andor, a Borfor­galmi Vállalat szakértője, a homoki szőlőtelepítés gazdasági jelentősegéről beszélt. Azt mondotta, hogy az el­hanyagolt, kiöregedett sző­lők megújításával minden különösebb gazdasági hoz­zájárulás és erőfeszítés nél­kül holdanként 50 hl. mus­tot lehetne elérni. Azt taná­csolta, hogy minél több i'u- tóhomokot telepítsünk be szőlővel, ennek érdekében létesítsenek a szabolcsi tsz-ek cs a szabolcsi gazdaságok szőlőiskolát. Ezután Piacsek András az állattenyésztésről szólt. El­mondotta, hogy a szarvas­marhatenyésztésben gyors fellendülés csak a termelő- szövetkezetekben várható, kitenyésztési munkával. A tenyésztési munka egyéni parasztgazdaságban is ki­fejleszthető, de ez a fejlő­dés évtizedeket vesz igény­be. Külön kiemelte: növel­ni kell a rétek és lege­lők talaja táperejét. A rétekre és legelőkre nagy gondot kell fordítani, hogy ne legyenek tövises, zsom- békos legelők, mert erre maga a gazdálkodó fizet rá. Hangsúlyozta, hogy har­cot kell indítani az állatte­nyésztő szakembereknek, agronómusoknak a meddőség ellen. Az agronómusok ne csak növénytermesztéssel foglal­kozzanak. Westsik Vilmos az állat­tenyésztés problémáihoz is hozzászólt és igen helyesen hangsúlyozta, hogy speciális homoki állat­tenyésztést honosítanak meg a megyénkben. A kappan, pulyka, gyön­gyös hizlalása főtt burgo­nyával, csillagfürttel igen gazdaságos. Általában java­solta a baromfitenyésztés felkarolását, végül javasol­ta, hogy minél több terme­lőszövetkezeti paraszt és egyénileg dolgozó látogassa meg a homokkutató kísér­leti gazdaságot, a kisvárdai burgonyanemesítő telepet, a gyulatanyai kísérleti gaz­daságot, a borzderes-faj át­alakító gazdaságot, hogy megismerjék a tudomány által elért eredményeket. Ez a tanácskozás hasznos volt. A tanácskozáson fel­vetettek valóraváltása hasz­nára válik a megye dolgozó parasztságának. A javasla­tok megvalósíthatók. (M. T. Sajtócsoportja.) Lapzártakor érkezett: A balkányi és kislétol gépállomás befejezte o gépjavítást A balkányi gépállomás a következő táviratot küldte szerkesztőségünknek: „Ml, a balkányi gépállo­más dolgozói örömmel je­lentjük, hogy a téli gépja­vítást a mai napon befejez­tük.’* A kislétai gépállomás ugyancsak táviratban jelen­tette: Tegnap befejezte az erőgépek javítását. A kemecsei járási tanács terveiből Minden megválasztott tanácstag kö­telessége, hogy jó munkával viszonozza választói bizalmát. Ezt tartom én is leg­fontosabb kötelességemnek. Az 1955-ös év igen nagy feladatokat ró reánk. Mint járási tanácselnök, legfontosabb felada­tomnak tartom, hogy a járási és köz­ségi tanácstagokkal győzelemre vigyük a kormányprogramot. Ezek megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha segítem a tanácselnököket, az apparátus dolgozóit, hiszen közöttük sok az új, akik a mos­tani tanácsválasztáskor kerültek hoz­zánk. Tervet dolgoztam ki, hogy melyik községi tanácsot, mikor látogatom meg. A helyszínen nyújtok segitséget munká­jukhoz. Megszervezem a rendszeres ta­pasztalatcserét. A legjobb módszereket minden községben bevezetjük. Képzelt, művelt tanácsi dolgozók Tervet készítünk arra is, hogy a járási tanácstagok a községekben tart­sák meg fogadóóráikat és az ott felme­rült jogos panaszt 24 órán belül, amennyiben lehetséges — elintézzük. A járási tanácstagok a fogadóórák mellett beosztás szerint rendszeresen látogatják körzetüket. Tervet dolgoztunk ki a tanácsappa­rátus dolgozóinak oktatására. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem ren­delkeznek kellő szakmai képzettséggel, 5 hónapos államigazgatási iskolára küld­jük. A tanácstagokról Tervszerűen foglalkozunk a tanács állandó bizottságaival is. A november 28-án megtartott tanácsválasztás óta so­kat javult a tanácsok tömegkapcsolata. Látogatottabbak a tanácsülések, amelye­ken a dolgozó parasztok számos jó ja­vaslattal segítik munkánkat. Nagyhalász községben a választópolgárok Nagy Jó­zsef tanácstagot azzal bízták meg, hogy a körzetükben lévő útszakaszt sármente- síttesse, intézze el, hogy ménistálló le­gyen a községben. A tanácstag közben­járására a végrehajtó bizottság a község dolgozó parasztjainak javaslatát megva­lósította. Nyírbogdányból Wakszmann Gyula járási tanácstag azt javasolta, hogy a községben létesítsenek szikvíz- üzemet, mivel ehhez a felszerelés, gépek megvannak. Javaslatát a községi tanács megvalósítja. Ugyancsak ebben a köz­ségben javasolták, hogy a gyártelephez távoleső iskolát, mivel ott mindössze két- három család lakik, építsék át a faluba. Ezt a javaslatot bevette a helyi tervbe a községi tanács. Höveijölt a terméshozamot Elkészítettük az 1955. évi mezőgaz­dasági tervet. Számvetést csináltunk: ha’ a 13.500 holdat kitevő gabonavetésterü-j tétünkön csak 1 mázsával növeljük a termésátlagokat, ez 13.500 mázsa termés- többletet jelent, vagyis ha egy ember' évi szükségletére 3 mázsát számítunk; 4500 ember évi szükségletét fedezzük. —; Járásunk kukoricavetésterülete 3200 hold. Ha csak két métermázsa termés-! többletet számítunk, ez 6400 mázsa tér-1 méstöbbletet jelent, melyből 1280 darab sertést lehet meghizlalni. Ilyen számítá­sokat végeztünk a többi növényfélesé­geknél is. És hogy termésátlagainkat nö­velni tudjuk, ennek érdekében járásunk területén 4 gazdatanfolyamot szervez­tünk. Emellett a járás agronómusai min­den községben szakmai előadásokat tar­tottak és tartanak ma is, az időszerűi mezőgazdasági munkákról, a jövőbeli: feladatokról. Az agronómusok mellett nagy tapasztalatokkal rendelkező dol­gozó parasztokra is támaszkodunk. — A községekben eddig még soha nem látott termelési kedv tapasztalható. A dolgozó; parasztok időben kihordták a trágyát és jelenleg is hordják a földekre. A közel­jövőben trágyahordási hetet rendezünk. Megnézzük a járás területén a gyümöl­csösöket is, hisz a kemecsei járásnak eléggé nagy gyümölcsösterülete van. — Tervünk az, hogy olyan segítséget adunk a gyümölcstermelő tsz-eknek és gazdák-, nak, hogy járásunkból mennél több ex­portgyümölcsöt tudjunk elszállítani. Biz­tosítjuk részükre a szükséges permetező­szereket, gépeket. Nagy gondot fordítunk arra, hogy községünkben tovább szilárduljon az ál­lampolgári fegyelem. Úgy dolgozunk, hogy ebben az évben járásunk területén ne forduljon elő durváskodás, önkényes­kedés a begyűjtésben. Munkánkat nagymértékben meg­könnyíti a népfont-bizottságok megala­kulása és működése. Elmondta: Madarász Istvánná, a járási tanács vb elnöke Az „utlvariaV' kiszolgálás Falusi házaspár kereste fel a nyíregyházi Bútorér- tckcsítő Vállalatot tegnap délelőtt. Székeket vettek. Kifizették azok árát — ót- azonnal vitték is. De­kát nem addig van az. — Amíg a különféle blokko­kat ki nem állítják, nent könyvelik és iktatják, ad­dig nem a vevőé a szék. Dohát honnan tudhatta volna ezt a két boldog vá­sárló. Ha nem is tudta, hát hamar megtanulta az udvariasnak éppen nem j mondható figyelmeztetés­re. — Hé, az istenit maguk­nak! Hova szaladnak, még meg sem kaplak és máris . rohannak! — kiáltott a vá­sárlók után a Bútorérté­kesítő Vállalat alkalma­zottja. Egyszóval csúnyán meg- : feledkezett arról, hogy ó a kiszolgáló s az illetők ! pedig a vásárlók! Pedig ( ennyit tudni elemi köte­lesség. <b. i.) I,ámpttiiveg lámpával vagy — lámpa nélkül? Tudvalevő, hogy ahol nincs villany, ott lámpával kell — vagy legalább is kellene világítani. A lám­pa az nem mai keletű ta­lálmány, már sok évvel ezelőtt meghonosították falvainkban. Mostanában azonban ezeknek a vilá­gító szerszámoknak a fele van meg. Ugyanis a leg­több községben nem lehet kapni — lámpaüveget. — Aztán van olyan község is, — példa rá a fehérgyar­mati járás néhány községe — ahol van ugyan 11-es lámpaüveg. de nem adják el, csak lámpával együtt. De ki bolond még egy lámpát venni, amikor ne­ki csak lámpaüvegre van szüksége? Ez éppen olyan ostoba dolog, mint amikor egy embernek leszakad a kabátjáról a gomb, de má­sikat nem tud venni csak akkor, ha a kabátot is megveszi hozzá 23 éta munka a (fúzkazánbau Lökös Ferenc távozóban felelte két kislányának: „majd holnapi. * EZEN AZ ESTÉN a pihe­nés és a gyerekekkel való játszás helyett munkába sietett, pedig délután hagy­ta abba. Mire a vállalathoz ért, már mindenről tudott. Az ' üzemben Pető Gábor fűtő tájékoztatta a történ­tekről. — Most az egyes és ket­tes kazán látja el az üze­met. Mit csináljunk? Tüzes a kazán. — így a fűtő. Fiilöp elvtárs, a vállalat igazgatója, Gégény elvtárs, a párttitkár és többen türel­metlenkedtek a. hiba miatt. Lokos elvtárs látta tekinte­tükből, hogy benne bíznál:. Megnézte a hibát és azt, hogy milyen forró a kazán. A fejét csóválta. — Ki kell cserélni két csövet. — mondta. — Legalább 8 órát kell várni, amíg valamennyire lehűl a kazán — jegyezte meg a fűtő. — Holnapután megjön a nyersolajszállítmány. Fejte­ni kell! Ha nem lesz kazán, állni fog a munka., nagy lesz a kiesés, sok lesz a köt­bér. Erre gondolj Lökös elv­i társ ... Te, mint párttag .. A művezető félbeszakí­totta a párttitkár beszédet Már határozott. LÖKÖS FERENC, a nyír■ bogdányi kőolajipari válla­lat dolgozója most végzi a; hetedik osztályt. Esténként iskolába jár. A napokban is ott találta meg az üzemi küldönc. — Művezető elvtárs! Baj \ van! Kilyukadt a BV ka- \ zán forresöve. Azonnal jöj- I jön be dolgozni! — Tyűh, a teremtésit! — > pattant fel helyéről a ka- j zánházi művezető. — Tanár I elvtárs, el kell menni! — I szólt és meg sem várta a választ, már kívül volt az iskolán. — Pető Gábor vette ész­re a hibát. Tudja művezető elvtárs, 6 most a fűtő. Ahogy benézett a kémlelő­lyukon a tűztérbe, látta, hogy két forrcsőből is szi­várog a víz. Gibás, az ener­getikus leállíttatta a ka­zánt. Nagyon várják Lökös elvtársat, — sorolta az em­ber. A művezető előbb haza­ment. Felesége már tudott az esetről. Tudta, hogy nincs addig pihenés a fér­jének, míg ki nem javítják a hibát. — Apukám, mikor jössz haza? — Mikor fogsz velünk iálssani? — GYERÜNK ELVTÁR- j j SAK. Fogjunk hozzá! Szer- j számot, állványt ide. Lesze- j: reljiik az ajtót. Aztán hi-1 vassanak be még embere-! két. ! i Mire az ajtót leszerelték, I már Huszár Pál fűtő is ott! volt, Pékár András kazán­lakatos, Soltész József, Mé­száros József, Krizsonovszki ' József, Ágoston Pál fűtök 1 és Zsíros Tibor gépész is se- < gítségükre sietett. Krizso- . novszki a levett kazánajtón ( á.t a kazánba nézett. Való- { Sággal ömlött belőle a hő­ség. Egy darab fával meg­kotorta a kazán falát. A ■ fa meggyulladt tőle. — Ebbe akartok ti be- bemenni? — kérdezte. — Igen, ebbe. , — őrültség! A levegő ! ■ gázos is. — Felváltva leszünk i bent. A csövet ki kell cse- j' rélni. — volt a művezető 11 határozott válasza és tekin- ] tétét végighordozta tár- j sain, — Én megyek be cl- j sőnek. Ki jön utánam? Többen is jelentkeztek J ( 1 egyszerre. — No, ez derék dolog, —j mondta a művezető aztán gondolkozott. — Kereszthu­' zatot csinálunk, hogy ha­marabb hüljön a kazán, I hogy eltávolodjék a gáz, és, friss levegőnk legyen A példamutatás magával ragadta. a pártonkívüli munkásokat Is. — így már más. így márj én is dolgozom. — mondtai Krizsonovszki. HOZZÁKEZDTEK a két forrcső kicseréléséhez. Pa­takokban csörgött arcukról a veríték. De helytálltak. Közben még három hibás csövet találtak. Azt is ki­cserélték. Huszonhárom órai hő­sies munka után jelentet­ték: Ki lehet próbálni a kazánt! Ezt már mások végezték, ők pedig mcgmosakodtalCt ettek, — de azért megvár­ták az eredményt. A párt- titkár, a vállalatvezető és az üzem művezetői szintén ott voltak közöttük. Sikerült kijavítani a ka­zánt. Folytathatják a terme­lést, a nyersolajfejtést. Nem lesz fekbér, nem lesz le­maradás a tervteljesítcsbpn, a munkaversenyben. A párttitkár Izgzct szorí­tott a hősies munkát végző dolgozókkal. Büszkén né­zett Lökös elvtársra: „Nagy munka volt, kommunista munka volt Lökös elvtárs!“ O. A,

Next

/
Thumbnails
Contents