Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

1955 január 1b, vasárnap

NÉPfcAP->

Sok-sok kincset érő javaslat

Szakemberek tanácskozása a megye mezőgazdaságának felvirágoztatásáról

jetiden délután a megyei pártbizottság szervezésében, a megyei tanács végrehajtó bizottságának termében jöttek össze a megye tudósai, szakemberei, kutatói, hogy megbeszéljék megyénk mezőgazdaságának fontosabb kérdéseit. A megbeszélésen résztvett Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Teichman Vilmos, a kisvárdai kísérleti állomás igazgatója, Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós, Németh György, a gyulatanyai kísérleti állomás kutatója, Piacsek András, a vásáros- naményi borzderes-faj átalakítójának vezetője, Vin- cze József, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, valamint Nagy Sándor, Lakatos Sándor, Krakonperger Mihály, a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei.

A megbeszélésen Westsik Vilmos indította el a vitát, aki a talajerő utánpótlásé- j ról, a talajerő növeléséről beszélt.

Abban állapodtak meg, hogy továbbra is a csil- lagfürt-trágyázás az alapja a homoki trágyázásnak.

A szervestrágya használata mellett azonban a műtrágya használatát is ajánlja. A műtrágyáról úgy beszélt, mint a talajélet fontos tényezőjéről. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására, a több évtizedes tapasztalat alapján kidolgozott vetésforgókat javasolta.

Ezek közül különösen a 7 szakaszos vetésforgó jóságát emelte ki, amelyben az istállótrá- gya, valamint a zöldtrágyázás kombinációja érvényesül.

Beszélt arról, hogy a tavasz folyamán a gyenge őszi vetéseinket feltétlenül fel kell segélyezni fejtrágyázással. A fejtrágyázásra szánt pétisót két részletben adjuk ki.

Teichman Vilmos a vetöburgonya kiválasztásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a talajt a pusztító széltől meg is kell védeni, ezért saját érdekében mindenki óvja a fasorokat. Sőt

javasolja új fasorok létesítését is.

Németh György, a gyulatanyai kísérleti állomás vezető kutatója a kötött talaj csillagfürtjéről beszélt: „Megvan az előfeltétele annak, hogy kekvirágú csillagfürttcl savanyú erdőségi talajainkat bőséges trágyával elláthassuk.

De lehet szaporítani kötött talajon a fehér édes csillagfürtöt is.“ — Beszélt arról, hogy a szabolcsi klímát meg kell változtatni, megfelelő fásítással és a belvizlevczető csatornák vizlevezetését korlátozni kell,

hogy a nyár folyamán a legnagyobb szárazság idején is megfelelő szinten tudjuk tartani a talaj nedvességét.

Nagy Sándor a gyümölcsösök gépesítését szorgalmazta.

Minél több oldaiozó tárcsát. mankós ekét javasol, hogy ezekkel a fa alját is géppel lehessen megművelni.

A termelőszövetkezetek részére 100 darab motoros permetezőgép beállítását javasolja. Különféle gazdasági permetezőgépek teljesítőképességének kihasználása érdekében a gyümölcstermelé- si körzetekben működő minden földművesszövetkezetben legyenek alkatrészek, hogy ne kelljen a dolgozó parasztoknak, tsz-eknek egy tömlőért, vagy szórófejért Nyíregyházára utazni.

Elmondotta még azt is, hogy a megyében számtalan olyan gyümölcsöskert van, melyet a gazdája elhanyagolt azért, mert idősek a fák.

Ezeket a Iákat helyes mechanikai munkával és permetezéssel meg lehet fiatalítani

és termésünket a megyében minden nagyobb befektetés nélkül 2.000 vagon gyümölccsel növelhetnénk.

Benei Andor, a Borforgalmi Vállalat szakértője, a homoki szőlőtelepítés gazdasági jelentősegéről beszélt.

Azt mondotta, hogy az elhanyagolt, kiöregedett szőlők megújításával minden különösebb gazdasági hozzájárulás és erőfeszítés nélkül holdanként 50 hl. mustot lehetne elérni. Azt tanácsolta, hogy minél több i'u- tóhomokot telepítsünk be szőlővel, ennek érdekében

létesítsenek a szabolcsi tsz-ek cs a szabolcsi gazdaságok szőlőiskolát. Ezután Piacsek András az

állattenyésztésről szólt. Elmondotta, hogy a szarvasmarhatenyésztésben gyors fellendülés csak a termelő- szövetkezetekben várható, kitenyésztési munkával. A tenyésztési munka egyéni parasztgazdaságban is kifejleszthető, de ez a fejlődés évtizedeket vesz igénybe.

Külön kiemelte: növelni kell a rétek és legelők talaja táperejét.

A rétekre és legelőkre nagy gondot kell fordítani, hogy ne legyenek tövises, zsom- békos legelők, mert erre maga a gazdálkodó fizet rá. Hangsúlyozta, hogy harcot kell indítani az állattenyésztő szakembereknek, agronómusoknak

a meddőség ellen.

Az agronómusok ne csak növénytermesztéssel foglalkozzanak.

Westsik Vilmos az állattenyésztés problémáihoz is hozzászólt és igen helyesen hangsúlyozta, hogy speciális homoki állattenyésztést honosítanak meg a megyénkben.

A kappan, pulyka, gyöngyös hizlalása főtt burgonyával, csillagfürttel igen gazdaságos. Általában javasolta a baromfitenyésztés felkarolását, végül javasolta, hogy minél több termelőszövetkezeti paraszt és egyénileg dolgozó látogassa meg a homokkutató kísérleti gazdaságot, a kisvárdai burgonyanemesítő telepet, a gyulatanyai kísérleti gazdaságot, a borzderes-faj átalakító gazdaságot, hogy megismerjék a tudomány által elért eredményeket.

Ez a tanácskozás hasznos volt. A tanácskozáson felvetettek valóraváltása hasznára válik a megye dolgozó parasztságának. A javaslatok megvalósíthatók.

(M. T. Sajtócsoportja.)

Lapzártakor érkezett:

A balkányi és kislétol gépállomás befejezte o gépjavítást

A balkányi gépállomás a következő táviratot küldte szerkesztőségünknek:

„Ml, a balkányi gépállomás dolgozói örömmel jelentjük, hogy a téli gépjavítást a mai napon befejeztük.’*

A kislétai gépállomás ugyancsak táviratban jelentette: Tegnap befejezte az erőgépek javítását.

A kemecsei járási tanács terveiből

Minden megválasztott tanácstag kötelessége, hogy jó munkával viszonozza választói bizalmát. Ezt tartom én is legfontosabb kötelességemnek. Az 1955-ös év igen nagy feladatokat ró reánk. Mint járási tanácselnök, legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a járási és községi tanácstagokkal győzelemre vigyük a kormányprogramot. Ezek megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha segítem a tanácselnököket, az apparátus dolgozóit, hiszen közöttük sok az új, akik a mostani tanácsválasztáskor kerültek hozzánk. Tervet dolgoztam ki, hogy melyik községi tanácsot, mikor látogatom meg. A helyszínen nyújtok segitséget munkájukhoz. Megszervezem a rendszeres tapasztalatcserét. A legjobb módszereket minden községben bevezetjük.

Képzelt, művelt tanácsi dolgozók

Tervet készítünk arra is, hogy a járási tanácstagok a községekben tartsák meg fogadóóráikat és az ott felmerült jogos panaszt 24 órán belül, amennyiben lehetséges — elintézzük. A járási tanácstagok a fogadóórák mellett beosztás szerint rendszeresen látogatják körzetüket.

Tervet dolgoztunk ki a tanácsapparátus dolgozóinak oktatására. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem rendelkeznek kellő szakmai képzettséggel, 5 hónapos államigazgatási iskolára küldjük.

A tanácstagokról

Tervszerűen foglalkozunk a tanács állandó bizottságaival is. A november 28-án megtartott tanácsválasztás óta sokat javult a tanácsok tömegkapcsolata. Látogatottabbak a tanácsülések, amelyeken a dolgozó parasztok számos jó javaslattal segítik munkánkat. Nagyhalász községben a választópolgárok Nagy József tanácstagot azzal bízták meg, hogy a körzetükben lévő útszakaszt sármente- síttesse, intézze el, hogy ménistálló legyen a községben. A tanácstag közbenjárására a végrehajtó bizottság a község dolgozó parasztjainak javaslatát megvalósította. Nyírbogdányból Wakszmann Gyula járási tanácstag azt javasolta, hogy a községben létesítsenek szikvíz- üzemet, mivel ehhez a felszerelés, gépek megvannak. Javaslatát a községi tanács

megvalósítja. Ugyancsak ebben a községben javasolták, hogy a gyártelephez távoleső iskolát, mivel ott mindössze két- három család lakik, építsék át a faluba. Ezt a javaslatot bevette a helyi tervbe a községi tanács.

Höveijölt a terméshozamot

Elkészítettük az 1955. évi mezőgazdasági tervet. Számvetést csináltunk: ha’ a 13.500 holdat kitevő gabonavetésterü-j tétünkön csak 1 mázsával növeljük a termésátlagokat, ez 13.500 mázsa termés- többletet jelent, vagyis ha egy ember' évi szükségletére 3 mázsát számítunk; 4500 ember évi szükségletét fedezzük. —; Járásunk kukoricavetésterülete 3200 hold. Ha csak két métermázsa termés-! többletet számítunk, ez 6400 mázsa tér-1 méstöbbletet jelent, melyből 1280 darab sertést lehet meghizlalni. Ilyen számításokat végeztünk a többi növényféleségeknél is. És hogy termésátlagainkat növelni tudjuk, ennek érdekében járásunk területén 4 gazdatanfolyamot szerveztünk. Emellett a járás agronómusai minden községben szakmai előadásokat tartottak és tartanak ma is, az időszerűi mezőgazdasági munkákról, a jövőbeli: feladatokról. Az agronómusok mellett nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozó parasztokra is támaszkodunk. — A községekben eddig még soha nem látott termelési kedv tapasztalható. A dolgozó; parasztok időben kihordták a trágyát és jelenleg is hordják a földekre. A közeljövőben trágyahordási hetet rendezünk. Megnézzük a járás területén a gyümölcsösöket is, hisz a kemecsei járásnak eléggé nagy gyümölcsösterülete van. — Tervünk az, hogy olyan segítséget adunk a gyümölcstermelő tsz-eknek és gazdák-, nak, hogy járásunkból mennél több exportgyümölcsöt tudjunk elszállítani. Biztosítjuk részükre a szükséges permetezőszereket, gépeket.

Nagy gondot fordítunk arra, hogy községünkben tovább szilárduljon az állampolgári fegyelem. Úgy dolgozunk, hogy ebben az évben járásunk területén ne forduljon elő durváskodás, önkényeskedés a begyűjtésben.

Munkánkat nagymértékben megkönnyíti a népfont-bizottságok megalakulása és működése.

Elmondta: Madarász Istvánná, a járási tanács vb elnöke

Az „utlvariaV' kiszolgálás

Falusi házaspár kereste fel a nyíregyházi Bútorér- tckcsítő Vállalatot tegnap délelőtt. Székeket vettek.

Kifizették azok árát — ót- azonnal vitték is. Dekát nem addig van az. — Amíg a különféle blokkokat ki nem állítják, nent könyvelik és iktatják, addig nem a vevőé a szék. Dohát honnan tudhatta volna ezt a két boldog vásárló. Ha nem is tudta, hát hamar megtanulta az udvariasnak éppen nem j mondható figyelmeztetésre.

— Hé, az istenit maguknak! Hova szaladnak, még meg sem kaplak és máris . rohannak! — kiáltott a vásárlók után a Bútorértékesítő Vállalat alkalmazottja.

Egyszóval csúnyán meg- : feledkezett arról, hogy ó a kiszolgáló s az illetők ! pedig a vásárlók! Pedig ( ennyit tudni elemi kötelesség.

<b. i.)

I,ámpttiiveg lámpával vagy — lámpa nélkül?

Tudvalevő, hogy ahol nincs villany, ott lámpával kell — vagy legalább is kellene világítani. A lámpa az nem mai keletű találmány, már sok évvel ezelőtt meghonosították falvainkban. Mostanában azonban ezeknek a világító szerszámoknak a fele van meg. Ugyanis a legtöbb községben nem lehet kapni — lámpaüveget. — Aztán van olyan község is,

— példa rá a fehérgyarmati járás néhány községe

— ahol van ugyan 11-es lámpaüveg. de nem adják el, csak lámpával együtt. De ki bolond még egy lámpát venni, amikor neki csak lámpaüvegre van szüksége? Ez éppen olyan ostoba dolog, mint amikor egy embernek leszakad a kabátjáról a gomb, de másikat nem tud venni csak akkor, ha a kabátot is megveszi hozzá

23 éta munka a (fúzkazánbau

Lökös Ferenc távozóban felelte két kislányának: „majd holnapi.

*

EZEN AZ ESTÉN a pihenés és a gyerekekkel való játszás helyett munkába sietett, pedig délután hagyta abba. Mire a vállalathoz ért, már mindenről tudott. Az ' üzemben Pető Gábor fűtő tájékoztatta a történtekről.

— Most az egyes és kettes kazán látja el az üzemet. Mit csináljunk? Tüzes a kazán. — így a fűtő.

Fiilöp elvtárs, a vállalat igazgatója, Gégény elvtárs, a párttitkár és többen türelmetlenkedtek a. hiba miatt. Lokos elvtárs látta tekintetükből, hogy benne bíznál:. Megnézte a hibát és azt, hogy milyen forró a kazán. A fejét csóválta.

— Ki kell cserélni két csövet. — mondta.

— Legalább 8 órát kell várni, amíg valamennyire lehűl a kazán — jegyezte meg a fűtő.

— Holnapután megjön a nyersolajszállítmány. Fejteni kell! Ha nem lesz kazán, állni fog a munka., nagy lesz a kiesés, sok lesz a kötbér. Erre gondolj Lökös elvi társ ... Te, mint párttag ..

A művezető félbeszakította a párttitkár beszédet Már határozott.

LÖKÖS FERENC, a nyír■ bogdányi kőolajipari vállalat dolgozója most végzi a; hetedik osztályt. Esténként iskolába jár. A napokban is ott találta meg az üzemi küldönc.

— Művezető elvtárs! Baj \ van! Kilyukadt a BV ka- \ zán forresöve. Azonnal jöj- I jön be dolgozni!

— Tyűh, a teremtésit! —

> pattant fel helyéről a ka- j zánházi művezető. — Tanár I elvtárs, el kell menni! —

I szólt és meg sem várta a

választ, már kívül volt az iskolán.

— Pető Gábor vette észre a hibát. Tudja művezető elvtárs, 6 most a fűtő. Ahogy benézett a kémlelőlyukon a tűztérbe, látta, hogy két forrcsőből is szivárog a víz. Gibás, az energetikus leállíttatta a kazánt. Nagyon várják Lökös elvtársat, — sorolta az ember.

A művezető előbb hazament. Felesége már tudott az esetről. Tudta, hogy nincs addig pihenés a férjének, míg ki nem javítják a hibát.

— Apukám, mikor jössz haza?

— Mikor fogsz velünk iálssani?

— GYERÜNK ELVTÁR- j j

SAK. Fogjunk hozzá! Szer- j számot, állványt ide. Lesze- j: reljiik az ajtót. Aztán hi-1 vassanak be még embere-! két. ! i

Mire az ajtót leszerelték, I már Huszár Pál fűtő is ott! volt, Pékár András kazánlakatos, Soltész József, Mészáros József, Krizsonovszki ' József, Ágoston Pál fűtök 1 és Zsíros Tibor gépész is se- < gítségükre sietett. Krizso- . novszki a levett kazánajtón ( á.t a kazánba nézett. Való- { Sággal ömlött belőle a hőség. Egy darab fával megkotorta a kazán falát. A ■ fa meggyulladt tőle.

— Ebbe akartok ti be- bemenni? — kérdezte.

— Igen, ebbe. ,

— őrültség! A levegő ! ■ gázos is.

— Felváltva leszünk i bent. A csövet ki kell cse- j' rélni. — volt a művezető 11 határozott válasza és tekin- ] tétét végighordozta tár- j sain, — Én megyek be cl- j sőnek. Ki jön utánam?

Többen is jelentkeztek J ( 1 egyszerre.

— No, ez derék dolog, —j mondta a művezető aztán gondolkozott. — Kereszthu' zatot csinálunk, hogy hamarabb hüljön a kazán,

I hogy eltávolodjék a gáz, és,

friss levegőnk legyen

A példamutatás magával ragadta. a pártonkívüli munkásokat Is.

— így már más. így márj én is dolgozom. — mondtai Krizsonovszki.

HOZZÁKEZDTEK a két forrcső kicseréléséhez. Patakokban csörgött arcukról a veríték. De helytálltak. Közben még három hibás csövet találtak. Azt is kicserélték.

Huszonhárom órai hősies munka után jelentették: Ki lehet próbálni a kazánt!

Ezt már mások végezték, ők pedig mcgmosakodtalCt ettek, — de azért megvárták az eredményt. A párt- titkár, a vállalatvezető és az üzem művezetői szintén ott voltak közöttük.

Sikerült kijavítani a kazánt. Folytathatják a termelést, a nyersolajfejtést. Nem lesz fekbér, nem lesz lemaradás a tervteljesítcsbpn, a munkaversenyben.

A párttitkár Izgzct szorított a hősies munkát végző dolgozókkal. Büszkén nézett Lökös elvtársra: „Nagy munka volt, kommunista munka volt Lökös elvtárs!“ O. A,