Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
G NÉPLAP 1955 január Ifi, vasárnap Dicséret az áldozatkész munkáért A hóakadályok elhárítása a megye közútjairól Üjév napjával beköszöntött a szokatlanul kiadós, egyhetes havazás, a mező- gazdaság nagy örömére, mert a hótakaró jótékony védelmet nyújt a vetések részére a káros fagyok ellen. Annál nagyobb zavarokat és forgalmi akadályokat okozott azonban a közúti közlekedésben, főleg megyénk területén, ahol az idén országos viszonylatban is legnagyobbmérvű volt a havazás és pár nap alatt átlag 20—30 cm. vastag botakaró borította a megye egész területét és a később keletkezett mérsékelt szél elég erős volt még ahhoz is, hogy a megye mintegy 1900 km. kiépített közúthálózatában 0.60 m-től 2 m-ig terjedő hófúsásokat okozzon, ami az egész gépi közúti forgalmat, a megye vérkeringését úgyszólván megbénította. Az Utefu nyíregyházi vállalattal karöltve sikerült tehergépkocsikra szerelt gépesített hóekék bevetésével felvenni a küzdelmet az éjjel-nappal szakadatlanul tartó havazással, sőt amilyen mértékben emelkedett a hóréteg vastagsága, olyan mértékben sikerült szaporítani a hóekék számát úgy, hogy az elhárítás később már 4 gépesített hóekével folyt. Daróczi Lajos, Ferenci János, Juhász József, Bus Vilmos, Besák János, Fenyvesvölgyi János gépkocsivezetők fáradságot nem kímélve, éjjel-nappal a kormánykerék mellett végezték nehéz munkájukat. A munkagépek állandó és folyamatos üzemképességét Siska Mihály és Juhász János szerelők biztosították, akik ugyancsak éjjel-nappal készenlétben állva, nagyon jó munkát végeztek. Ök szerelték fel a hóekéket is. Községi tanácsaink is nagymértékben elősegítetlek, hogy viszonylag ,elég gyorsan járható állapotba hozhattuk az összekötő és bekötő útjainkat. 'Ezt a munkát 14 fahóeke végezte, melynek egy részét állati erő vontatta, ámít a községi tanácsok bocsátottak rendelkezésre. A fahóekék zömét azonban gépi vontatók végezték. Ezeket az erőgépeket az egyes gépállomások bocsátották rendelkezésre. E téren példamutató volt a fehérgyarmati gépállomás vezetője, aki a hóakadályok láttára nyomban felajánlotta az összes számbajöhető erőgépeket. Nagy segítséget nyújtott a közlekedés és postaügyi minisztérium azzal, hogy a budapesti Tefu vállal ától leküldött egy nagyteljesítményű tehergépkocsira szerelt hóekét, amely a betonúton végzett igen jó munkát. Segítséget nyújtott a minisztérium azzal is, hogy a Tiszavasváron székelő Kotróvállalat dózerét is rendelkezésre adta. Nem lehet viszont szó nélkül elmenni ugyancsak a Tisza- vasváriban székelő Betonépítő Vállalat eljárása mellett, ahol mindent megtettek — és hozzátehetjük sikerrel — hogy a vállalat dózerét elvonják a hóakadályok elhárítási munkáiból, amiért az orvosi segítségre, gyógyszerre szoruló környékbeli lakosság bizonyára nem dicséri meg. Fáradságot nem kímélve éjjel-nappal egyaránt munkába álltak és irányították j a gépesített hóekék munkáját a kirendeltség technikusai: Hollós András, Simon Miklós, Borbély György, Szakács István, Szakács Ferenc, akik az Útfenntartó I Vállalat körzetvezetőivel, j különösen Pcthc Miklóssal, Lengyel Andrással, Csaba! Józseffel, Sipos Gusztávval karöltve, példamutató, ál- j dozatos munkát végeztek, I melynek eredményeként ja- I nuár 9-én estére járható állapotba kerültek az ösz- szes főközlekedési összekötő és bekötő utak. A Közlekedés- és Postaiigyi Minisztérium Közúti Kirendeltsége. Etetik a íiemesvadakat, $ irtják a cliivaclat a szabolcsi vadászok A megye közel egymillió holdján 108 vadászbrigád gazdálkodik. A hideg idő beálltával szálas és szemestakarmánnyal látták el az éhező vadakat. A fácánt, foglyot és más hasznos szárnyasmadarakat féleresz alatt etetik fűmaggal, ocsuval és egyéb más szemestakarmánnyal. Különös gondot fordítanak azonban a megye 600 őzére, melyből legtöbb található a jánk- majtisi 1000 holdas állami erdőben. A csengeri vadásztársaság tagjai idejében gondoskodtak kedves vadjaik takarmányozásáról. Több szekér szálastakarmányt helyeztek el az erdő őzjáratain felállított etetőkben. A tiszavasvári vadászok pedig a nyulak etetésére rendezték be területüket. A szálastakarmányt kopár területeken helyezték el, a répát, fagyott burgonyát pedig gyümölcsösök környékén. A szabolcsi vadászok az j etetéssel egyidőben mérgezett húst és vérrel összekevert mérgezett magvakat raktak ki a ragadozó szőrPfóghczdűünek a művészettörténeti előadások Művészettörténeti előadássorozatot indít a megyei tanács népművelési osztálya és a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Az első előadást január 19-én tartják. Az előadás címe: A görög építészet. Előadó: Ko- lozsvári-Kiss Árpád. Az előadásokat minden alkalommal a József Attila kultúrház földszinti előadótermében tartják meg délután G órai kezdettel. més, szárnyas vadaknak. A tiszanagyfalui vadászbrigád területén igen elszaporodott a róka. A mérgezett madarakat és húsdarabokat hóvihar idejében helyezték el, s azóta több elpusztult rókát találtak a szőlők, bokrok és nádasok területén. Hétíon újra Nyíregyházán vend égszere pel a Csokonai Színház Hétfőn este 7 órai kezdettel Nyíregyházán a József Attila-kultúrházban tart vendégjátékot a debreceni Csokonai Színház együttese. Bemutatásra kerül Kisfaludy: „Hoppon maradt vőlegény” (Csalódások) című háromfelvonásos vígjátéka. Főszerepben Soós Imre Jászai Mari-díjas, Simor Erzsi, Örkényi Éva, Mensáros László és több neves debreceni színész. Jegyek a kultúrházban kaphatók. Vay gróf berkeszi kastélyának 99 szobájában szé- delegve (no, elég régen) és unalomból unalomba esve, a közelgő vész rémképei közepette aligha álmodta meg, hogy alig egy évtized múlva 240 gyermek veszi bit tokba az akkori léhaságok házát és megteszi első lépéseit boldog otthona megteremtésének. Szomorító érzés síró gyermeket látni. S micsoda tengernyi öröm egy hatalmas gyermeksereg kacagása! Coopperfield Dávid, a kis Dávid szomorú történetét ki ne ismerné? A lelencsors kétségbeesett fájdalma sír a könyv lapjairól. Ma már ne keress idétlen, szürke ruhába öltöztetett lelenc-gyermeket, akit tíz-egynéhány év előtt még láttál szerte az országban — kiadva, mint egy kölcsön- jószágot, hogy embertelen munkával pénzéhes embereket gazdagítson. Értsd meg: lelenc-gyermek nincs többé! 2. Eredetileg 99 szobája volt a berkeszi kastélynak. Két oldalán szárnyépületeket toldottak hozzá, s így ma mintegy 150 helyisége van. A szárnyépületek előrenyúlnak, az út felé, s a főhomlokzattal együtt közrefogják az épület előtti kertet. No, nemcsak ennyi a kert. Húsz holdas park övezi a kastélyt, ősi fákkal, tóval, uszodával. A főépületben legnagyobbrészt a hálószobák vannak, s az irotlák. A balszárnyban a pedagógusok lakásai, s a játéktermek, a jobbszárnyban étkező, iskolahelyiségek, betegszobák. A gyermek nyugodt éjszaka után, melyet kényelmes, tiszta ágyban tölt el, vizvezetékes uszodában tisztálkodhat, étkezni a nagy. több mint háromszáz férőhelyes étkezőben nyílik alkalma. Az iskola osztálytermei nem zsúfoltak, s felszerelése egyre gazdagodik. A játéktermekben ezernyi lehetőség! Hetenként kétszer- háromszor filmvetítés, hiszen keskenyfilmvetítő gépük van. A parkban lehet korcsolyázni, sízni. És tanulni. Huszonegy jó pedagógus készíti el őket a hattól tizennégyéves kor közötti gyermekeket a felsőbb iskolára, s a közösségi életre, f 3. Eddig jnintegy ötmillió forintot fordítottak a gyermekotthon építésére, berendezéseire. Még további megvalósítani valók vannak, a befejezésig, valószínű, 7 millióra növekszik a ráfordítások összege. Hatalmas pénz! De a mi szocialista hazánk nem kis Dávidokat akar nevelni, MINDNYÁJUNK FIAI Az építkezés azonban meglehetősen húzódott. Az építő vállalat már a múlt év május elsejére ígérte az épület átadását. A gyermekotthon vezetője, Barna Lajos igazgató, a múlt év végén — megsokallva a halogatást, — saját felelősségére elhatározta a beköltözést. S akkor kiderült, — a használatbavétel után, — hogy a lassú építkezés ellenére sok hiba maradt. A vakolat pattog, némelyik szoba fala olyan, mintha összelövöldözték volna. A fűtőtestek a középső épületrészben egyáltalán nem fűtöttek, az egyes kéményekbe befalazták a kéményfalazó gerendát, és sok kémény csak a padlásig megy. Ablakok, ajtók nem voltak betéve egyes helyeken, satöbbi. A nevelők áldozatos munkával fogtak hozzá a hiányok pótlásának, a hibák megszüntetéséhez Egyes dolgokon segíteni meglehetősen nehéz. A fűtőtestek nem kielégítőek itt, nem szolgáltatnak elég meleget, azonkívül sok fűtőtest bakelitlapja máris összetört. Ugyancsak letörnek a műanyagból készült kilincsek, s a szűkre méretezett, falbaépí- tett szekrényekbe nem fér a fogas. Hogy a konyhába betegyék a gőzfőzőüstöt, két ajtót és a falat kellett kibontani. A birtokbavétel megtörtént, — a többi már csak kellemetlen, de lehet rajta segítehi. S mi hiszünk benne, hogy a segítség nem marad el. Kétszáznegyven nagyhitű gyermek is bízik ebben, kiknek apaságát mi mindannyian — az egész ország vállaltuk. Látogassunk be a betegszobákra — öt percre. A többi helyiségektől teljesen elzártan, külön kis folyosón vannak ezek, s az orvosi rendelő. Valóságos kis kórház. öten, vagy hatan fekszenek az egyik szobában, tíz év körüli fiúk. Na, nem kell megijedni, semmi komoly baj, csak egy kis torokfájás (valószínűleg a sízés közbeni sok kiabálástól). — Van-e lázad? A bamaszemű gyermek homlokához nyúl: — Már nem igei). — Hogy hívnak? — Lengyel Ferenc. — És mintha csak a tárgyhoz tartozna, siet hozzátenni: — Szeretnék már felkelni. Nincs semmi bajom. Az igazgató nevetve borzolja meg a gyermek haját. Gyermekeknek, úttörőknek Az ember és sí köve Forró völgyön haladtam át. Mikor elhagytam, meredek hegyoldalt láttam meg. Egy ember jött le, felvett a vállára egy nagy kerek követ, felmászott a hegyre, onnan legurította a követ. Aztán megint lejött, felcipelte a követ és megint legurította. Amikor a követ felcipelte a hegyre, nehezeket nyögött, amikor legurította, hangosan nevetett. — Megkérdeztem tőle: — Barátom, miért erői- köd öl olyan szörnyen, és aztán mit nevetsz? így felelt: — Ezzel a kővel minden bánatot és örömet átélek. Nincs egyebem, mint egy nyomorúságos darab kövem, de bánatom és örömöm mérhetetlenül nagy. Soknak ezrével van arany- rúdja, akkora, mint ez a kő, de az aranyuk ott hever haszontalanul, nem okoz nekik bánatot, nem szerez nekik örömet. Ez tetszett nekem! Milyen jól beszélt az ő szűkszavú egyszerűségében. (Orbeliani grúz meseíró könyvéből.) Mit gondolsz IGEN vagy NEM ? Rágyujthatott-e Petőfi foszforos gyufával a pipájára, amikor „befordult a konyhára”? Olvashatta-e Bem apó, hogy Ilaynau osztrák tábornokát egy londoni gyár munkásai véresre vertek? Átutazhatott-e Verne Gyula, a híres francia regényíró a Simplon-alagúton? Fúthettek-e Salamon visegrádi várbörtönében szénnel, hogy a király télen meg ne fagyjon? Hallgathatott-e Liszt Ferenc telefonhírmondót? Rajzolhatta-e Dürer műremekeit grafitceruzával? Irhatott-e Jókai Mór vezércikket Rákóczi hamvainak hazaérkezésekor? Köszönthette-e a Magyar Tanácsköztársaság május elsejei felvonulását 48/49-es szabadságharc vörös- sipkás katonája? Volt-e tudomása Dózsa Györgynek arról a pa-, rasztforradalomról, amelynek Karácsony György volt a vezére? önthettek-e az István király ellen merényletet! tervező Vazul fülébe forró vasat is, nemcsak ólmot? — Várj csak! Ráérsz még játszani eleget! Andor Ferike, Dunbár Laci, meg Hajner Jóska is mosolyognak, s tiszta, bizakodó tekintetükkel keresik az igazgató szemét. Barna Lajos — a kiváló pedagógus —• azonban töprengve fordul hozzánk. Ezt mondja: — Szerencse, hogy nincs súlyos betegünk. Mert' orvosunk nincsen. Illetve van Demecser községben lakó' körzeti orvos, azonban annak öt községe van, rengeteg a dolga, s ha egy hóvihar járhatatlanná teszi az utat,! — mint most a hetekben, — akkor mitévők legyünk?; Nagyon kellene egy körzeti orvos Berkesére is. Kitűnő ápolónőnk van, de ez kevés. 5. A tanteremben. Komolytekintetű, széparcú fiúcska áll fel a pádból, amint megszólítod. Várakozóan néz rád, nyílt arca csupa bizalom. — Hogy hívnak, gyermekem? — Tóth András. — Aztán szeretsz-e sízni? Szégyenlősen mosolyog. — Most tanulok. —- Hát nyáron mész-e táborozni? — Szeretnék. — S jó itt lenni? — Bizony. — Szeretne többet mondani: — Nagyon szép lesz itt a nyáron. Nagyon szép lesz. fi. Ez a park, mely a kastélyt körülveszi, valóságos gyermekparadicsom lesz nagy kiterjedésével, fáival* levegőjével, s a játék sok lehetőségével. Jókedvű, barnára sült gyermekhad tölti majd itt legszebb éveit: a gyermekkort. S az otthon épülete is azt mutatja, hogy berendezésével, szépségével, otthonosságával, csodálkozásra fogja késztetni a látogatót. A pedagógusok áldozatkész emberek, s nem sajnálják a fáradtságot arra, hogy a berendezés a legszebb, a legízlésesebb legyen. S az iskola megfelelő szemléltető eszközökkel, korszerű gyakorlati anyaggal legyen ellátva. Külön város ez itt, hol a jövő emberei, a kö_zös-ij ségért élő és harcoló emberek nevelkednek, a mindnyájunk fiai. SIPKÁT BARNA.
