Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 11. szám

N /„ I 1» A lyji január H, péntek P A H T’ft P < r É § ____________2L A kiskereskedelmi Vállalat pá r tszer vezetén e k inunk á ja ró I ii. Ot termelőszövetkezet téli gép és szerszám javításában segitnek a nagyhalászi Petőfi mesterei A pártszervezetnek 73 tagja és 6 tagjelöltje van. A tagság többsége régi párt­tag. A taggyűlések még sem elég aktívak, s íőleg kevés az egyszerű pártta­gok, a munkahelyeken dol­gozók felszólalása, bírálata. Több elvtársnak az volt a véleménye: régebben igen aktívak voltak a taggyűlé­sek és sokan fel is szólal­tak. Sőt alig lehetett a tag­gyűléseket befejezni, any- nyian kértek szót — s most a vezetőségen s cgy-két párttagon kívül alig akar­nak felszólalni. Vajon mi­ért nem szólalnak fel, mi­ért nem merik bátran és őszintén elmondani a párt­vezetőség, a vállalatvezető- ség munkájában észlelt hi­bákat? FURCSA VÉLEMÉNY EGY BÍRÁLATRÓL Megtudtuk: több oka van ennek. Először is a két-három vezető elvtárs felszóla­lása egy újabb „titkári beszámoló”-val ér fel. Legalábbis terjedelemben. Emiatt a taggyűlés sokáig tart. A résztvevők többsége így vélekedik: „minek húz­zam cn is az időt. holnap dolgozni kell.” Persze az ilyen vélemények helytele­nek. De ami még nagyobb hiba: az újabb „beszámo­lók” jobbára ismétlések, a gazdasági munkára — an­nak jó oldalára — s nem a pártszervezet politikai mun­kájára, sajátos helyzetük­ből adódó feladatokra, a hibák kijavítására irá­nyulnak. Másrészt, ha valaki őszintén és bátran elmond­ja a hibákat, ha megbírálja a vállalat vezetőséget, ha. több és nagyobb segítséget kér — nem igen talál meghallgatásra. A decemberi taggyűlésen történt: Gyöngyösi András elvtárs, a 29-es áruda veze­tője a következőket mond­ta: „A vállalat vezetőségé­től több ellenőrzést és se­gítséget várunk. Ne kössék magukat annyira az író­asztalhoz, hanem minél több segítséget adjanak kint, a munkahelyeken. Az esetleges elkövetett hi­bákra ott, a helyszínen mutassanak rá.” Erre az igen helyes és pártszerű bírálatra a válla­lat vezetősége, illetve igaz­gatója gyorsan „reagált”. Másnap Végvári elvtás (Szendrei István elvtárs kí­séretében) felkereste Gyön­gyösi elvtársat, a 29-es szá­mú árudában, s azt mondta: ..Hogyan gondoltad a tag­gyűléseken mondottakat Gyöngyösi elvtárs? Sze- mélyszerint rám értetted? Kár volt mondani azt a bí­rálatot — (s bizonygatni igyekezett ellenkezőjét) mert biztos bele fog kerül­ni a sajtóba,” Ez utóbbi­ban igaza volt Végvári elv­társnak. viszont azt sehogy- sem tudjuk megérteni: Gyöngyösi elvtárs munká­jában egyszeribe sok hiba akadt — míg azelőtt a leg­jobb árudavezetőnek is­merték el. s a legtöbb di­cséretet kapta. De nem az ez esrvetlen eset... EGYÜTT A DOLGOZÓK­KAL! Gyöngyösi eivtárs bírála­tában volt igazság. A vál­lalat vezetőségének való­ban meg kell javítani az ellenőrzést. Az ellenőrzés ne csak puszta látogatás Jegyen, hanem eleven, konkrét segítség. Ezt íeltét- fiíl' .T66 kel1 szívlelni a vállalat vezetőségének. De mi szükséges ehhez? Első­sorban a vállalat vezetősé­gen belül a kölcsönös bi­zalom megteremtése. _ A vállalatvezetés csak akkor lehet eredményes, ha mind több vezető, dolgozó vesz abban reszt segítő, tanács­adó, hibát feltáró véle­ménnyel. Végvári Miklós elvtars. igazgató sokszor nem bízik még a közvetlen munkatársaiban sem. _ SzentJcej István igazgajóhe_ lyettes jo elgondolásait vagy javaslatait sokszor nem veszi figyelembe csak azért, hogy neki legyen „igaza”. Hasonló példát le­hetne még felhozni Vég- v“” e'vtárs igyekszik fel­adatat jól ellátni, de e<*yet nem szabad elfelejteni«”- a munkatársak a dolgozók nélkül képtelenek az új szakasz politikájából adan­dó egyre nagyobb feladató- kai megoldani. Elsősorban a pártszerve­zetnek kell elősegíteni azt hogy alkotó, lelkes szellem bontakozzék ki a vállalatnál \ Éppen ezért a népnevelő I munkának nemcsak a vá­ros területére kell szorít­koznia, hanem elsősorban a vállalati életre. A párt nevelő, segítő és mozgósító szavanak mindenegyes ke­reskedelmi dolgozóhoz el kell jutnia. A KOLLEKTÍV VEZETÉS FONTOSSÁGA Demeter János elvtárs. a partszervezet titkára igen határozott, hibát nem tűrő elvtárs. De talán néha <úl „határozott” is. Sok esetben a pártszervezet vezetéséből túlságosan sokat vállal ma- gara. S ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy sze­retné — elkedvetlenedik __ Demeter elvtársnak nem szabad elfelejtenie: igazi pártvezetés csak a kollek­tív vezetés. Vagyis: a tag­ság támogatása nélkül nem lehet eredményes a vezetés. Demeter elvtárs nem az egész párttagságra támasz­kodik. Ezt bizonyítja a párt- vezetőség januárhavi mun­katerve is. A munkaterébe nagyon helyesen bevárták a munkafegyelem megszi­lárdításai. a pultagitáció megjavítását, a dolgozókkal való személyes foglalkozást, a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelmét. Valóban ezek nagyon helyesek és szükségesek, mert elég sok lazaság van még a vállala­ton belül, az árudavezetők­nel. (A fegyelmi határoza- t.ok, tömegét kellett hozni.) A lehetőség megvan arra hogy ezen változtatni tudja­nak. Viszont a pártszerve­zet elfelejtette azt. hogy a lehetőségek emberek utján válnak valósággá. Ke'es szó esett arról, hogy e fel­adatok sikeres végrehajtá­sára hogyan fogják mozgo- sítani a párt bizalmiakat, a népnevelőket. az egész párttagságot. A PÁRTVEZETÖSÉG és VÁLLALATVEZETÉS VISZONYA A partvezetőség igen ko­moly harcot indított a tár­sadalmi tulajdon fokozot­tabb megvédéséért. Erre nagy szükség van a válla­latnál De hogy ezt a har­cot sikeresen megvívjak, sokkal nagyobb együttmű­ködés szükséges a vállalat vezetőségével. A pártszer­vezetnek politikai munká­val elő kell segíteni a ^vál­lalat gazdasági célkitűzéseit, tervének teljesítését. — A vállalat vezetőségének pe­dig kérni és igényelni kell a pártszervezet segítségét. Éppen ezért a pártszerve­zet és a vállalat vezetősége között nincs és nem is le­het alá-, vagy fölérendelt­ségi viszony — ami saj­nos itt így van — hanem a kölcsönös bizalmon alapuló, egymás munkáját segítő he­lyes viszonynak kell kiala­kulni. Ezt a Kiskereske­delmi Vállalatnál sürgősen meg kell valósítani, mert enélkül nem lesz eredmé­nyes harc sem a társadalmi tulajdon fokozottabb meg­védéséért, sem más fel­adatok sikeres megvalósí­tásért! A FELSŐBB SZERVEK figyelmébe A jövőben mind nagyobb feladat vár a vevőkkel való bánásmód, a kereskedelmi dolgozók politikai nevelése terén a pártszervezetre. — Nehéz és állandó, de ugyanakkor hálás feladat ez- a dolgozók százezreinek megelégedését szolgáljak vele. Ám éppen ezért a kereskedelem dolgozóinak szerepét és a kereskedelem szerepét nemcsak a keres­kedelemben dolgozóknak kell megérteni. A felsőbb párt és állam1 szervek for­dítsanak sokkal nagyobb figyelmet a kereskedelmi munka megbecsülésére. — Legyünk tisztában azzal, hogy a kereskedelem lebe­csülése közömbösséget jelent a dolgozok mindennapi ele­iének alakulása iránt. Ahhoz, hegy a kereskedel­mi dolgozók megbecsüljek saját munkájukat, az :s hozzátartozik, hogy őket -s megbecsüljék. S ha »81 C=A a kereskedelem mindjob­ban befogja tölteni hivatá­sát mind nagyobb megelé­gedéssel fognak távozni a boltokból a vásárlók száz­ezrei! Bálint Lajos. Minden tankönyvet leszállítót tani: Szabó Jánosné újfehér­tói lakos levelében .zt panaszolta, hogy a nyíregy­házi könyvterjesztő válla­lat ismételt sürgetésre sem rendelte meg a hiányzó tankönyveket. * Mi a Zrínyi Ilona-gim- názium által rendelt min­den tankönyvet hiánytala­nul leszállítottunk. A pót­rendeléseknek szintén ele­get tettünk. Az volt a hiba. hogy központunk — való­I színűleg kiadáshiény miatti — nem tudott teljes mér-1 I fékben eleget tenni a pót- j rendelésnek és előfordulha- j I tott. hogy egyeseknek néni I j jutott könyv. A gimnázium | j tankönvvfelelősének — Pel- sőczi Zoltán tanár — állí­tása szerint azonban a kis- ! lány még decemberben ' megkapta orosz tanköny­vét. Miholecz András Nyíregyházi i Könyvterjesztő Vállalat A nagyhalászi Petőfi ter­melőszövetkezet kovácsa és kerékgyártója, minden vas és fa talajművelő eszközt elkészítettek a tavaszi mun­kára. Gulyás Ferenc a szö­vetkezet kovácsa nyolc sze­keret, 5 ekekapát, 3 ekét, és sok más mezőgazdasági szerszámot és gépet javí­tott meg. Emellett a tél be­álltával újra bevasalta a szövetkezet összes igavonó állatait, hogy a téli munka a síkos, jeges időben is za­vartalanul folyjon. Már elkészítette a lo­vak patáinak mérete szerint a tartalék pat­kókat is, hogy tavasz- szal ne legyen időki­esés a lovak vasalása miatt. Az eredményes téli javí­tási munkában közösen dolgoztak Nagy Gyulával, a termelőszövetkezet ke­rékgyártójával, aki a sze­kerek faalkatrészeit javí­totta meg. A Petőfi terme­lőszövetkezet szekérszinjé- ben sorban állnak a gon­dosan megjavított, új ke­rekű vetőgépek és szeke­rek. Nagy Gyula a nagy javítás után végig nézte a kéziszerszámokat is, s a re- pedtnyelű kapát, lapátot vagy egyéb szerszámokat új nyélre szerelte fel. Mi­után minden szerszámot megjavított, hozzá látott a tartalék alkatrészek gyártá­sához. Műhelyében már eddig is több mint 100 kerék­agy, 300 szekérkerék- küllő, és többszáz dur­ván megmunkált ke­réktalp látható. Mintegy 20 szekérkereket, szekérrudat és egyéb köny- nyen elhasználódó alkat­részt előre készít el, hogy a nyári javítás cserével, gyorsabban megtörténjen. A Petőfi termelőszövet­kezet kerékgyártójának lel­kiismeretes munkáját isme­rik a környék termelőszö­vetkezetei is, mert sorszor megjavította már szerszá­maikat. Most is vállalta, Gu­lyással együtt, hogy 5 termelőszövetkezet téli javítását végzi el. A nagyhalászi Dózsa ter­melőszövetkezetnek már át is adott egy új szekeret, s négy új tartalék kereket. Műhelye előtt sorba állnak a Vörös Csil­lag, Alkotmány és a Rákóczi termelőszövet­kezet szekerei is, melyekről csupán a vasalás hiányzik. Hozzálátott a többi szerszámok megjaví­tásához is, mellyel február 15-re teljesen befejezi az öt tsz. téli gép és szerszám­javítását. d (iatalfik nwvihh'él A Néplap f. /iá n.i maban Kopka János ele­óm ^eszélgXTTnatli 0esJl hasznos volt enne,c drhr-r „ .; ,Ql Problémájuk volt, foglalkolásokaldÓ a^meg elel° klubéletet, vagyis ho Sas: sr f után ,•* nevelőmunka 0}yr \ZJaT » JSS»\ fiatalok között, - akiknél ladTZ- ej:edménVt<>len ma­s-er ZlAen neVeUi Ulód-1 déIüklZlmafása- Viselke- tnnnl-i 1 ta az°kat a Iá-' tógátokat, akik szórakozni I 1há'hnl re,Htek a kultúr-' séae n kultúrház vezető- j •ege nem vette idejében ZZre ennek későbbi követ eTZZ*’ S ™ is sZL k- me°szüntetésére semmi intézkedést. E hibn ■ f6*» mér ™ kulturházból, s ~mar az a veszély fe­nyegette Mátészalkán « kultúra otthonát, hogy Vk°}CSteLen- rosszniultú fia- í ZZ- tanyájává válik. A kr-lturhaz vezetősége egy ideig tehetetlen volt ezek ntmaJÁTÍ°kkal köZ Z Z ^eqíelelá esz-; g-KST ÜSS SSL A Néplap cikkét a kul-i együZ VfZftősé^nek mind­egyike elolvasta, tanúimé Zjd ^ösenZZ hozzá k’nl lhO0VOn kezdjenek\ “menyet biztosítani tudják n Z ZháZ jÓ hírnevé1’ * a becsületes emberek szóra-• hozását és tanulását a ÍZnreSZel,éSen 0Ujan katá- lozat született, hogy a ja züüötTZ erkölcstelen, ’< zullot fiatalokkal szemben határozottal, tépnek % Klub-tagsagi könyvet rend­tuin-Tettek' s csak unnak tulajdonosai vehetnek részt I a szakköri foglalkozáso- j kon, azok szórakozhatnak I a kultúrházban. A tagsági1 könyv kiadása úgy történik, \ hogy a könyvet kérő fiata­lok adatait feljegyzik, s azoktól az üzemektől, szer­vektől, ahol a kérelmező dolgozik, véleményt kérnek munkájáról, viselkedéséről, s ha a vélemény jó, úgy kiadják részére a klub tagsági könyvet. Néhány napja kezdték meg a kui- túrház vezetői ezt a mun­kát, s ennek hírére már is számtalan fiatal pedagógus, diák, üzemi munkás és pa­raszt fiatal kérte a tagsági könyvet, látva, hogy ezzel biztosítva lesz a nyugodt szórakozás, tanulás. LÉVAI SÁNDORNÉ, a mátészalkai járási népm. csop. vezetője. nova késsülünk fel ? Ha megkérdeznék a harangozótói történetesen reg­gel úgy 7 óra előtt néhány perccel, hogy hová készül, valószínűleg úgy válaszolna: „Most éppen felkészülök a toronyba, mert mindjárt harangoznom kell.” A lépcsőházban álldogáló kislány talán ezt mon­daná: „Felkészülök nagymamához a harmadik crtie- letre.” A téli sport kedvelői, — alighogy beborítja puha palástjával a földet a hó, máris előkészítik skalpjai­kat és boldogan készülnek fel a hegyek közé! Vagy talán inkább készülődnek, — mert bizony nem kis időbe telik, míg minden szükség holmit összecsoma­golnak! Gondosan elökészül az útra a pilóta is, ha felké­szül gépével a levegőbe. De vajon hová készül fel leckéjével a diák, ha történetesen földszinti terem az osztálya? Miért mond­ják róla, ha jó tanuló, hogy: „Mindig felkészül az órára?” — Szegénynek talán valami magasan elhe­lyezett óraszerkezetre kellene fölhágnia, — de mivel nem tud, mindig csak „felkészül rá?!” Igazán nagy kár, ha kissé ügyetlen és nem ötös tornász, mikor különben olyan pontosan elkészül min­den órára! — De erős akarattal segíthet a dolgon, ha ugyanolyan kitartóan tornászik, mint amilyen lelki- ismeretesen készül elő a vizsgára hónapokon át. (Ha esetleg emeleti teremben tartják a vizsgát, akkor majd — az alapos előkészület után nyugodt lélekkel — készül felmenni a vizsgára, kezdet előtt 10 perccel.) A jó munkacsoport-vezető gondosan előkészíti a versenyre csoporttagjait. Igen, előkészíti és semmi­esetre sem „felkészíti”! — Mert ugyan ki vállalkoznék olyan szerepre, hogy valaki egyszerűen fogja és „fel­készítse” valahová, mint ahogyan terítéskor felkészíti a háziasszony az asztalra a sót, paprikát és a ke­nyeret?! Vagy képzeljük csak el, hogyan lehet felkészülni az előadásra, a munkaversenyre, a veszélyre, a harcra? Sehogysem! Mindnyájan igyekszünk jól clöké- szülni a munkaversenyre és ha drága hazánk védel­méről van szó, elkészülünk minden veszélyre és elké­szülünk a legelszántabb harcra is. S ha igazán szeretjük édes anyanyelvűnket, nem engedjük, hogy elhomályosuljon „fel” — igekötőnk Jelentése. Készüljünk hát elő alaposan a „felkészül" helytelen használata elleni harcra és sohase akarjunk felkészülni arra. amire csak el-, vagy előkészülhetiinU! Nyulasi Imréné tanár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents