Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 11. szám

A felszabadulási verseny sikeréért harcol a falu Csatlakozások a nagykállóiak felhívásához Termelőszövetkezeteink felszabadulási versenymoz­galmának beindulása óta — rövid néhány nap alatt — lapunkban számos termelő­szövetkezet csatlakozásáról adtunk hírt. Sokkal na­gyobb azonban azoknak a csatlakozásoknak a száma, amelyek valójában létrejöt­tek. Ezeki'ől részletesen be­számolni szinte lehetetlen. A mai napon például 15 szövetkezettől érkezett ver­senyfelajánlás. A szakolyi Vörös Sugár tsz. versenyterve szerint — mint szinte kivé­tel nélkül valamennyi tsz- versenyterv — az őszi ka­lászosok jó átteleltetésére, fejtrágyázásra, vetőmagtísz- titásra, gépek és eszközök kijavítására, stb. gondolnak a tagok elsősorban. Nem is lehet ez más­ként hiszen a kenyér a legfontosabb az ország számára. Ha kenyér van, minden van! De gondolnak sorban mindenre, ami fontos a tagok jóléte és az ország szem­pontjából. Így a dohány termeléséhez szükséges me­legágyak elkészítéséről is március 20-ig. A trágyát szakszerűen fogják kezelni, sőt idejében beszerzik a ta­karáshoz szükséges molinót is. A kállósenijéni Petőfi tsz. többek között a gyümölcs­termesztés fejlesztésére is felajánlást tett. 3 hold gyümölcsösük­ben elvégzik a törzs­ápolást és metszést feb­ruár 1-re. Ezen kívül még a tél folya­mán — ahogy az idő enge­di — hozzáfognak 10 hold újgyümölcsös telepítési munkáihoz, mert március 20-ra már az ültetést is be akarják fejezni. A nyíregyházi Dózsa tsz. arra is gondol versenyfel­ajánlásában, hogy a helyi adottságokat jól kamatoz­tatja a jövedelmezőség szempontjából. Ezért többek között 500 libát állít be, amely­ből 50 darabot törzsál­lománynak hagy meg. A keltetőállomástól 500 na­poscsibét vásárol és saját erőből keltet még 200 csir­két. A tyúktörzset 200 da­rabra emeli. A dombrádi dolgozó parasztok versenyfelhívása az állami kötelezettségek teljesítésére Csatlakozások a fehérgyarmati gépállomás versenyéhez Ismeretes, hogy a fehér- gyarmati gépállomás ver­senyfelhívásához a deme- cseri és a nagyhalászi gép­állomás párosverseny for­májában csatlakozott, amelyről be is számoltunk olvasóinknak. Ezeken kívül a tyukodi gépállomás me­gyénkben a legelsők között jelentette csatlakozását az RM. Művek felhívásához, amelyről a Szabad Nép is beszámolt. A tyukodi gépállomás február 10-re javítja ki erőgépeit, a munkagépeket pedig feb­ruár 18-ig. Amellett, hogy a javítási munkákat kiváló minőségben hajtják végre, a tervszerinti munkaidőből 650 munkaórát —■ 3.700 fo­rint értékben — takaríta­nak meg. Az anyag- és al­katrész megtakarítás terén. 28 százalék elérését tűzték ki a dolgozók kezdeménye­zésére. — Ennek pénzbeli értéke 25.000 forint. Célul tűzték ki azt is, hogy a körzetükbe tartozó terme­lőszövetkezetek téli gépja­vítását szervezeti és politi­kai megsziláiv „ását segí­tik. A gépállomás pártszer­vezete azt vállalta, hogy a párttagok példamutatás! t elősegíti és a rendszeres p litikai oktatásba bevon. ■ az összes dolgozókat. „Szerte az egész ország­ban mindenütt komoly vállalásokat tesznek az ipari dolgozók széles tö­megei felszabadulásunk méltó megünneplésére. Ebből a nemes verseny­ből mi, dombrádi dol­gozó parasztok sem ma­radhatunk ki. Hiszen nemcsak az ipari dolgo­zók, hanem községünk dolgozó parasztsága is na­gyon sok segítséget ka­pott felszabadulásunk óta: villanyt, óvodát, napközi otthont, új mélyfúrású kutakat, fűrésztelepet kaptunk. Községünk me­zőgazdaságának fejleszté­séhez pedig pártunk és kormányunk júniusi hatá­rozata és annak nyomán megvalósult intézkedések sorozata adott mérhetet­len segítséget. Igen na­gyot fejlődtünk azóta, de ez még csak a kezdete annak, amit községünk lakossága a jólét útján el­érhet. Ehhez azonban az szük­séges, hogy még többet termeljünk és állami kö­telezettségeink pontos tel­jesítésével több kenyeret és egyéb élelmicikket juttassunk hazánk dolgo­zóinak asztalára. Ennek érdekében Dombrád köz­ség dolgozó parasztjai a következő felhívást intéz­zük megyénk dolgozó pa­rasztságához: VÁLLALJUK, bogy 1955. I. negyedévi sertés-, marhabeadási ter­vünket márlcus 20. nap­jára, tojás- és baromfi­beadási tervünket pedig március 25. napjára ma­radéktalanul teljesítjük. Te.jbeadásunkat havonta a beütemezés szerint fo­lyamatosan rendezzük. — Egyidejűleg vállaljuk azt is, hogy a múlt évről fennálló tartozásainkat a legrövidebb időn belül megadjuk államunknak. Egyben ezzel tiltakozunk a háborús gyújtogatok fegyverkezési hajszája el­len. Mi donibrádiak egy­ségesen felsorakozzunk a béke megvédéséhez. Albert István vb. el­nök, Ardó Ferenc nép- front-biz. elnök, Pócsik Bertalan párttitkár, Zup- ku Jánosné begyűjtési áb- elnökc, Bara György be­gyűjtési csop. vez., Szűcs Ferenc tsz.-elnök. A köz­ség dolgozó parasztjainak nevében: Formeszter Sán­dor, Mátyás Ferenc, Be- rencsi Béla. A nyírmadai gépállomás 21 traktor és 178 darab kü­lönböző munkagép kijaví­tására tett fogadalmat. Vál­lalták, hogy azokat a gépe­ket, amelyeknek javítási határideje február 25, a ha­táridő előtt 5 nappal kija­vítják. A másik csoport javí­tási munkáit pedig má­jus 30. helyett május 20-ra végzik el. Munkaórák, anyag és alkat­rész megtakarítással össze­sen 33.149.50 forintot taka­rítanak rpeg- 1 A tavaszi szántás-vetési munkálatokat határidőre 104 százalékban 3 százalé­kos üzemanyagmegtaljarí- tással végzik el. A szakem­berek segítségével a kalá­szosokból a tervszerintiek­kel szemben átlag 8 száza­lékos emelkedést kívánnak elérni. Egyéb tavaszi nö­vénynél pedig 3 százalékos terméstöbbletet fog eredmé­nyezni versenyük. A tavaszi munkák be­indulásáig 10 szakmai előadást tartanak a ter­melőszövetkezetekben, hogy a tervfeladatok végre­hajtásának lehetőségeit megismerjék. Különösen a fejlett termelési módszerek megismertetésére helyezik a főhangsúlyt. Az egyénileg dolgozó parasztoknak több se­gítséget kívánnak nyúj­tani, mint eddig. A népfront-bizottság segít­ségével tudatosítják a gépi munka jelentőségét, előnyét és még a tél folyamán meg­kezdik a szerződések meg­kötését. Az ismertetett por­tokon kívül számos egyéb felajánlást tettek a nyírma­dai gépállomás dolgozó!, amelyek teljesítésére páros­versenyre hívták az ófe­hértói gépállomás dolgo­zóit. Az első versenyértéke­lést január 20-ra javasolták a nyírmadaiak. Kíváncsiak vagyunk a kihívott fél vá­laszára is. Éjjeli szolgálat a 9-es gyógyszertárban PARASZTSZEKÉR állt meg a nyíregyházi Dózsa György-utcai 9-es gyógy­szertár előtt. Az ember a kendőbe bugyolált asszony kezébe adta a gyeplőt, az­tán a zsebébe kotorászott. — Ejnye, hová is tettem azt a receptet a nagy siet­ségben? — De hiszen a kezében szorongatja — mondotta az asszony. — Igyekezzék kend, ne időzzön sokat a patiká­ban. — Hol kell itt bemenni, hisz le van húzva a rolló? — tanácstalanul állt a gyógyszertár előtt, aztán el­olvasta a megvilágított fel­A régi kállai vár egyénk területén csak- nem minden köz­ségnek megvan a sajá­tos történelmi múltja. Ezt legszebben Kisvárda bizo­nyította be a legutóbbi kiállítás megrendezése al­kalmával. Nagykálló is sok évszázados múltra tekint írást: „A készenléti szolgá­lat csak sürgős szükség esetében vehető igénybe.” Neki bizony sürgős volt, hiszen nem azért kocsiká- zott be éjnek idején Nyír­telekről. Megnyomta a csengő gombját és nemso­kára barnahajú gyógysze­résznő jelent meg a kis ablakban. — Tessék, mit óhajta­nak? — kérdezte kedvesen. — Kurucz János gyógy­szeréért jöttünk a nyírte­leki állami gazdaságból, itt a recept. Dr. Sibak írta. — Nagyon sürgős! A GYÓGYSZERÉSZNÖ megnézte a keltezést és el­olvasta a receptet. Látta be­lőle, hogy idegnyugtatóra van szüksége a betegnek. — Nem olyan „nagyon sür­gős”, mint az ember mond­ta, de ha már vidékről be­fáradtak, kiadta a gyógy­szert. — Rendben van, mind­járt hozom a gyógyszert. Amíg várni kellett, az ember le-, s fel járkált a gyógyszertár előtt. Meg­nézte az órát. — Negyed 3 van. Há­romra otthon leszünk — mondta. Aztán, amikor meg­kapta a gyógyszert, a lovak közé csapott az ostorral és trappba vitték a gyógy­szert a betegnek. JANCSÓ ILONA volt az ügyeletes gyógyszerész szér­iára virradóra. Tőle tudtuk meg, hogy minden éjjel este 9-től reggel 8-ig tarta­nak készenléti szolgálatot. Minden három napban sor kerül egy-egy gyógysze­részre. Ilyenkor a napi 8 órai munka után éjszakai ügyeletet tartanak. — A gyógyszertár egyik szobájá­ban pihenhetnek, ha nincs munka. — Ha szól a csengő, tal­pon kell lenni és ki kell adni a gyógyszert. Részben kész gyógyszert, injekciót, részben pedig készítendő gyógyszereket kell kiszol­gálni — mondotta a gyógy­szerésznő. Azt is elmon­dotta, hogy bizony gyak­ran felzavarják olyan dol­gokért, amelyek nem olyan sürgősek. Például előfor­dul, hogy aspirinért, ka­millateáért, zaharinért, vagy vaselinért zavarják az ügyeletest. — Olyan eset is előfor­dul, hogy három-négy hét­tel előbb írt recepteket jön­nek beváltani. — Ilyenkor persze bosszankodunk, hogy miért vált ilyen sürgőssé a gyógyszer kiváltása éjsza­ka, ha eddig ráért. Panaszkodott, hogy az emberek sok esetben igaz­ságtalanul durvák, türel­metlenek. Sokat kell nyelni és tűrni az emberektől. — Kérem, írja meg a Néplap­ban, — kérte — hogy az emberektől több megbecsü­lést várnak a gyógyszeré­szek, akik éjiel-nappa’i munkáinkkal szolgálnak a •’én érdekében.” Kérésüket im itt tolmá­csoljuk. O. A. rÜttáy vr&(etálam <>qtpe ifi fjetek / N jwyg ■ J& 3B3| «PP a Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezetének munká­iig ||i|| tSsm/lgiSKf járói (2. oldal.) Hm Jlpm Nyelvőr (2. oldal.) *H| Pravda-kommentár a costaricai helyzetről (3. oldal.) _______________ ______________________________ Min nevet Amerika (4. oldal.) A Világ legjobb labdarúgócsapata (4. oldal.) XII. évfolyam, 11. szám ÁRA 50 I'ILLÉR 1953 Január 14, péntek ^ ________________________ ócUllui I-, ­---------- ----- “ Újabb párosverseuy Nyírmada és Ofehertó kozott Történelmi hetet rendeznek Nagy kallóban ki is döntötték. Most kértük a kutatásokhoz az országos történelmi kutatóintézet se­gítségét. Van itt feltárni való bő­ven. Török sír. a vár alag- utjai, a görög katolikus templom ismeretlen krip­tája, aztán, valószínű hon­foglaláskori sír, melyet ab­ból állapítottunk meg, hogy az emberi és lócsontok együtt vannak eltemetve. Sok érdekesség kerül itt ' napvilágra, melyekkel Kalló ifjúságát, dolgozó népét meg kell ismertetni. A tör­ténelmi múlt emlékeinek összegyűjtése eredménye­ként rendezzük meg A'agy- kállóban is a történelmi hetet. SZABADOS JÓZSEF. I tartották a fontos megye­gyűléseket is. A volt hóhér házának a telkén jelenleg építkezés folyik. Ott bont­ják a volt kaszinó helyisé­gét, melyet egykor Jósa András megyei főorvos a hóhér telkére építtetett. Az épület falát már egy helyen vissza. Ebben az esztendő­ben ünnepeljük Nagykálló fennállásának 600 éves év­fordulóját. Sok és büszke történelmi eseménynek örö­köse Nagykálló. Rákóczi Fe­rencnek itt gyártották a hős kurucok a salétromot a szabadságharc idején. Itt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents