Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
NÉPLAP 1955 január 9, vasárnap # Uj tanácsok as új esztendőben Járási kuli úrotthont, iskolát, gyógyszertárat építenek « nagykállói járásban } etiimugkölcsönzés Nyírbátorban A tanácsok ünnepélyes alakuló ülésein megalakultak a különböző állandó bizottságok is. Számos állandó bizottság már komoly munkát végez. A nyírbátori mezőgazdasági bizottság az címűit héten tartott ülést s itt a tavaszi munkák előkészítéséről volt szó. A bizottság elhatározta, hogy megszervezi a vetőmagkölcsönzési mozgalmat, hogy a tavasz beálltával minden gazdának jó vetőmagja le- 'gyen. Útjavítás Biriben Néhány nappal ezelőtt mentőautót hívtak Binbe ‘egy betegért. Az autó nem tudott a beteg házához elmenni, mert rosszak voltak az utak. Ez figyelmeztető volj,! Most a községi tanácstagok Adorján János tanácstag javaslatára útjavítást kezdeményeztek. Az •elbontott szeszgyár törmelékeit használják fel arra, hogy az utakat megjavítsák. Szakmai ankétok «8 megyei tanácson A megyei tanács végrehajtó bizottságának munkatervében szerepel a szakmai ankétok tartása is. Ezeket a megye illetékes vezetői, funkcionáriusai számára rendezik a jövőben. Januárban a szarvasmarhatenyésztésről, februárban a falu egészségügyéről, márciusban a falu áruellátásáról tartanak ankétot. Az ankétokat az illetékes szakosztályok szervezik. Januárban 17 megyei tanácstag tart beszámolót Az új tanácstagok teljesítik választóik iránti kötelezettségeiket. Ebben a hónapban 95 megyei tanácstag tart fogadóórát, 17 megyei tanácstag pedig beszámol a választóknak eddig végzett munkájáról. A nagykállói járási tanács 1955-ös tervei között szerepel a járási kultúrotthon felépítése. Az építkezéshez már az elmúlt évben hozzákezdtek 76.000 forinttal s most újabb beruházással folytatják az építést. Érpatakon és Geszte- réden kéttantermes iskolákat építenek. mélyfúrású A minisztertanács ismeretes határozata értelmében számos üzem, vállalat és intézmény kerül a tanácsok A kállósemjéni mezőgazdasági állandó bizottság ülést tartott s ezen az ülésen megvitatták: a községben, a volt Kállay birtokon hatvan holdnyi szőlőnek nincs gazdája, azt senki „Mi, a záhonyi vasúti góc dolgozói, felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére felajánlást tettünk a jobb munkára, I. negyedévi tervünk túlteljesítésére. Párosversenyre hívtuk ki a nyíregyházi vasúti góc dolgozóit az alábbi versenypontok teljesítésére: 1. Elegy továbbítási tervünket 5 százalékkal, a menetrend szerinti indítási tervünket 1 százalékkal, átlagos terhelési tervünket 2 százalékkal, kocsimozdítási tervünket 5 százalékkal, a rakodási időt 5 százalékkal, a kocsikihasználást 3 százalékkal, áruszállítási tervünkutat kap Geszteréd és Kállósemjén. Kállósemjén- ben 1955-ben gyógyszertárat is építenek 80.000 forintos költséggel. Biriben újjáépítik a tűzoltószertárat. — Ezek a nagyobb beruházások, azonban a községpolitikai tervek számos más beruházást is tartalmaznak. kezelésébe. Megyénkben 25 malmot vesznek át a tanácsok. Az átadás január 31-én fejeződik be. sem műveli. A bizottság úgy határozott, hogy felkutatja a szőlő gazdáit. Ha nem lesz jelentkező, a területet új bérlőknek adják ki művelésre. két pedig 2 százalékkal túlteljesítjük. 2. A vontatási, javítási költségeket 3 százalékkal csökkentjük. 3. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva, 4 százalékos szénmegtakari- tást érünk el." JAKAB FERENC, párttitkár SZŰCS SÁNÖOR, állomásfőnök GÖRÉNY GYULA, üb. elnök. * A nyíregyházi vasúti góc dolgozói elfogadták a versenykihívást. 25 malmot vesznek kezelésbe a tanácsok Megyei értekezletet tartottak az állandó bizottsági elnökök A megyei állandó bízott- I beszámolót Fábián Lajos ságok elnökei tegnap érte- j elvtárs, a megyei t anács kezletet tartottak Nyíregy- , végrehajtó bizottságának házán. A feladatismertető ' titkára tartotta meg. Hatvan hold szőlőt mentenek meg Kállósem jenben A záhonyi és nyíregyházi vasúti góc párosversenye Igj lesz a semmiből méntelep Ha valaki az elmúlt őszön végighallgatta a nagyhalászi lótartó gazdák mondásait az ibrányi méntelepen, az nyilván azt gondolta, hogy erre az alkalomra már hetekkel előre készültek a halásziak. Mindig azzal a szándékkal indultak útnak, hogy legrosszabb esetben egy-két, de legtöbb három óra alatt visszatérhetnek falujukba. Tévedtek. Ügy volt, hogy aki reggel elment, az csak késő est.e fordulhatott. vissza fogatával. Még az emberek csak kibírták volna nehezen, de sokan jószágaikat sajnálták az egész napos várakozás alatt. Várakozás? Még hacsak annyi lett volna! Mérgelődés, fázás, bajlódás a sárral, mert akkora sár- tenger vette körül a telepet, hogy alig lehetett mozogni. És mégis el kellett menni Ibrényba, a hatszáz lótartó gazdának, ha kis- csikót akart nevelni. Abba a községbe, ahol alig van 200 anyakanca. Dehát hiába! Ha egyszer Ibrányba rakták le a méntelep alapját, hát oda kell járni. Hanem azok a gazdák ugyancsak mondogatták a Világukét, akik már harmadszorra is eredmény nélkül tértek vissza Halászba! Volt mit hallgatni a tanácsnak, rrieg egy egész sor szervnek, amelyeknek valami kevés közük van a méntelep létesítéséhez, Kezdték a szidást a méngondozókon, segédeiken, az állattenyésztő állomáson, a községi és járási tanácson, később szó- bakerült a megyei tanács is, aztán a Földművelésügyi Minisztérium és így sorba. Legtöbbet mégis a debreceni méntelep hallgatott) mivel közvetlen felügyelete alá tartozik az ibrányi méntelep is. Beszéltek az emberek fűt. fát, mentek Ponciustól Pilátusig, eredménytelenül. A szóbeszéd még csak nem is lett volna feltűnő az illetékeseknek, hanem az már nagyon aggasztó volt, hogy az egykor híres csikónevelő köz-1 ségben egyre kevesebb jó-; kedvű, szilajkodó, tánclépésben járó csikó van. De hát mit lehet tenni? — sopánkodtak. — Mit? — kérdezte Fráter György, a nagyhalászi népfront-bizottság elnöke Nagy András járási tanácselnökhelyettestől a lakásában lévő kisgyűlés alkalmával néhány nappal a tanácsválasztás előtt. — Hal én megmondom —’ nézett ez a mindenttudó gazda a kíváncsiságtól pirosodó arcú elnökhelyettesre. — Azt, hogy méntelepet építünk. Magunk. Akkor majd adnak mént Halásznak — nyomta meg a szó végét és tekintetével bíztatta a többi gazdát is. — Vagy akarják, vagy se — segített Fráternek valaki a lócáról. — Segítünk — mondta röviden. Másnap reggel Fráter György, Bodnár Imre és még néhányan felmentek a tanácsházára. Megkérték Ángyán Zoltán tanácstitkárt, hogy írjon a nevükben egy kérvényt a járási állattenyésztő állomásnak, hogy legyen segítségükre. Papír került az írógépbe, majd postázták. A járás is helyesnek találta a kezdeményezést. Javaslatukkal együtt továbbították a kérelmet a megyéhez. Közben a gazdák szervezkedni kezdtek. Először c sak a tervekről beszéltek. A méntelep helyét jelölget- ték. Aztán a szükséges anyagokról kezdtek vitatkozni. Mert nem volt semmi fedezet a méntelepre. Annak azonban meg kell lenni, ha törik, ha szakad! Meghallotta Nagy József is Fráterék kezdeményezését. Mindjárt ment a tanácshoz, mivel maga is tanácstag. ígéretet tett szomszédai nevében, hogy ők is segítenek. Pedig Nagy József nem volt érdekelve a A napkori gazdakör munkájáról Községünkben mióta megalakult a gazdakör, igen nagy népszerűségnek örvend. A gazdakör által rendezett előadásokon minden alkalommal szép számmal jelennek meg a dolgozó parasztok: fiatalok, idősebbek egyaránt. Már | nyolc előadást tartottunk. Három alkalommal filmet j mutattak be a község nevelői az állati kártevők szaporodásáról, amit az agro- nómusok szakelőadással bővítettek ki. Imrei Ferenc agronómus a helyes trágyakezelésről tartott előadást. Azt is ismertette, hogy a helytelen kezelés milyen károkat okozhat. A kiszórás módját is tudatosította. Később art mondotta el, hogy miként lehet a trágyalevet összegyűjteni. (A trágyadomb j körül keskeny csatornát húznak és azt egy mélyebb gödörbe vezetik.) Én a gyümölcskertészet feladatairól tartottam előadást. Ismertettem a Nagy Sándor-féle metszési módszert, amit igen nagy érdeklődéssel hallgattak a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák. Javasoltam, hogy a simaházi vessző gyökerez tetését terjesszük el az egész faluban. Gazdakörünk nemcsak gyümölcs- és növénytermesztési előadásokat tart, hanem segítséget adunk az állattenyésztés fejlesztéséhez is. Nagymáté György jószágtenyésztéssel foglalkozó előadása igen termékeny vitát hozott, amelyben arról volt szó, hogy milyen eljárásokkal eredményes a megtermékenyítés. Majd a vemhességről és meddőségről vitáztunk. Az elmondottakon kívül sok más dologgal is foglalkozik gazdakörünk. Sokan panaszkodtak az elmúlt évben alkalmazott mezőőrökre. Ugyanis tavaly több alkalommal jelentették a napkori termelők, hogy terményüket megdézsmálták a határban. Hogy ezt a helyzetet megszüntessük, a gazdakör tagjai olyan mezőőrök megválasztására tettek javaslatot, akik szívügyüknek tekintik a határvédelmet. A szakelőadások mellett egyéb rendezvényeket is szervezünk, amelyek a gazdakör tagjainak szórakozását szolgálják. Veréb Miklós kertész-agronómus, Napkor.1 Gondos uazda tanácsai Az elmúlt. hét folyamán ismét több kérdés érkezett a „Gondos gazdához ’. Ezek legtöbbje arra kér választ, miképpen kezeljük a téli hónapokban állatainkat. Az elhangzott kérdésekre ösz- szefoglalóan az alábbiakban adja meg válaszát, amelyekben az érdeklődők mindegyike megtalálja a feleletet. NEVELJÜNK EDZETT ÁLLATOKAT! A téi folyamán a Kocákat naponta két Ízben jártasuk meg a szabadban. — Egy-egy j ártatás ideje 30— 60 perc legyen. Vemhesség idején a kocákkal hideg vizet ne itassunk. A bőséges almozásra különösen nagy gondot fordítsunk. A malacok téli mozgatása enyhe napokon edzi és növeli ellenállóképességüket. 2—3 hetes kortól kezdve fokozatosan szoktassuk hozzá a malacokat a déli órák napfényes, tiszta levegőjéhez. A malacetető terek, kutricák, vályúk tisztaságára, a padozat és a kifutó sármentesen, szárazon tartására a legnagyobb gondot fordítsuk. így egészségesek lesznek és gyorsabban fejlődnek a malacok. A jártatás és edzés azonban nem csak a sertésekre vonatkozik, hanem valamennyi állatunkra. A növendékek és a kifejlődött állatok jártatása napi 1—2 órán át — a síkos, fagyos út és a hóíúvásos idő kivételével — nagyon fontos állataink egészsége szempontjából. Az ilyen állat edzettsége révén sok betegséget elkerül. Nagyobb hidegek esetén a bővebb takarmányozás és almozás ugyancsak fontos teendő. A hideg elleni védekezésre ugyanis több energia keil.1 Szűkös takarmányozás és gyenge almozás mellett az állat csökkenti hozamát, vagy soványodik, mert ai takarmányban kapott energiát főként a hideg elleni védekezésre fordítja. A FAGYOTT TAKARMÁNY ELVETÉLÉST OKOZ Vizenyős takarmányaink a gondatlan gazdánál gyakran fagykárt szenvednek! Már önmagában ez íis elég baj, de ezt egyesek tetézik azzal, hogy meg is etetik állataikkal. Nem csoda így, hogy a növendékek megbetegszenek, vagy a vemhes állatok elvetélnek. Ha már mindenképpen értékesíteni akarjuk a fagyott répát, tököt, burgonyát, stb. akkor ezt csak pácolás útján tehetjük meg és csakis nem vemhes, kifejlődött állatainkkal etethetjük meg ta- pácolás után 48 óra mulváA legelők trágyázására az enyhe téli napok alkalmasak. Ennek az a lényege, hogy apró és érett istállótrágyával végezzük és egyenletesen teregessük elv A trágyalével való öntözésre ugyancsak a téli idő a legalkalmasabb. Még oedigi az az időpont, amikor a hóolvadás megkezdődik. ‘ Ugyanis tekintélyes -zálli- tási költséget takaríthatunk meg azzal, hogy higítatla- nul öntözhetjük ki a tömény trágyalevet a hóbontotta legelőre.A hiányzó vizet a hóié pótolja. Halállományunk megóvása érdekében el ne mulasz- szuk a holtágakban és a te- leltetokben megfelelő sűrűségben a lékek vágását! méntelep létesítésében, mert neki nincs lova. Tehénfogattal dolgozik. De ha az egész falu ügyéről van szó, nem ismer fáradságot. Közben megérkezett a megyétől a válasz. Miiven nehezen várták ezt a napot! És mennyi reményt fűztek a válaszhoz az emberek! És mi történt7 Csodák, csodájára, a megyei tanács elutasította kérelmüket. Nehogy azt higgye valaki, hogy feladták a harcot a halásziak! Ellenkezőleg. Azt mondták: mostmár csakazértis! Üjabb levelet írtak. Ezúttal nem a megyéhez, hanem Debrecenbe. Egyenesen a méntelep felett felügyeletet gyakori ó szervhez. Innen sem késett a válasz. De elutasító hangú volt ez is. Ekkor aztán iűzbe jött a falu. Egyöntetűen elhatározták, hogy megvalósítják tervüket. Mert mi akadálya annak, hogy saját költségükön, társadalmi munkával felépítsék a méntelep laboratóriumát és egyebet? Űjabb levél ment Debrecenbe. Válasz helyett leutazott Nyit- rai elvtárs Halászba, körülvették, magyarázták tervük jelentőségét. Majd újra Halászba utazott Nyitrai elvtárs, ismét megbeszélte vezetőivel a halásziak kérelmét és végre változtattak véleményükön a debreceniek. Nem is fogadták volna el a halásziak azt az elutasító indokot, hogy 10 kilométer körzetben nem lehet megváltoztatni a méntelepek helyét. De miért? Hisz Nagyhalászban háromszor annyi anyakanca van, mint Ibrányban! Ezt belátták a debreceniek is. A nehezebbik részén most már túl voltak. Igen ám, de honnan lesz anyag a laboratóriumhoz? Ki építi azt fel? Erre adjon választ valaki! Ferkó elvtárs, a megyei tanács akkori elnökhelyettese e napokban kint járt Nagyhalászban. Mikor megtudták ezt, felkeresték néhányan a lótartó gazdák közül. Kérték, segítsen. Meg is Ígérte. Nem késett a segítség. De csak 2000 forintot kaptak, Nem baj — mondták. Akkor is lesz méntelep. Termelési bizottsági ülést hívtak össze. Főleg a méntelep miatt. Még csak itt mutatkozott meg egyszer a halászi gazdák tettrekész- sége! Valamennyien részt vállaltak az építésből. Munkával. Megvették a követ. Ezt egy nap alatt hordták a méntelep kijelölt helyére. Márton Károly ötször fordult fogatával. A 6000 darab tégla is egy nap alatt került az épület helyére. Ha kevés volt 10 fogat, volt 20. Vig András közben a homokot is biztosította fogatával. Ekkor jött egy másik akadály. Nem volt faanyag. Sebaj — mondta a tanácselnök. Megkérték Harsány! Mihály telektanyai tanácstagot, segítsen. Hisz nekik is érdekük a méntelep. Különösen Harsányi Mihálynak, aki arról híres a faluban, hogy a legjobb csikókat neveli. Másnap Roma András „telekesi“ tanács- titkár telefonon értesítette a halászi tanácsot, hogy mehetnek a fáért. Fel is mentek. De honnan lesz cserép a laboratóriumra? Ezzel a Béke tsz. segítette a halásziakat. Mikor megvolt minden anyag, Németh János megkezdte az épít; kezést. Lerakta az alapot és néhány ember segítségével egykettőre felhúzták a falat is. Még ebben a hónapban megkezdődik a fedeztetés Nagyhalászban. Nem kell most már bosszankodni, hogy nem lesz kiscsikó. — Azokat a gazdákat dicséret illeti, akik részt vesznek a méntelep építésében. A népfront-bizottság pedig serkentse további | sikerek elérésére a falu , népét maguk és az ország gyarapításáért. Nagy Tibor. * ___
