Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

[I E P L » P 193Ü januar 30, vasárnap «• A K T lil»l T K S XiirrhiadajiKoli Őrjáratban a nagyecsedi gépállomáson A nagyecsedi gépállomá- ,-on most, a téli gépjavítás idején, nem sok vezetőt ta­lálni. Legalábbis az egyik nap ezt igazolta. A műhely­vezető. a főgépész és még egy néhányan hivatalos ügy­ben voltak távol. Az igaz- gatóéknál örvendetes csalá­di esemény történt. Ez mind megérthető. Az viszont már aggasztó, hogy a minőségi ellenőr, a téli gépjavítás egyik főparancsnoka, akinek ott volna a helye a műhely­ben, az emberek között, az­zal állított elénk: „Most egy kicsit ittam, elvtársak ...“ Hogy mennyit ivott, azt í nem tudni. A tény az, hogy a nap délelőttiének nagyré­szét átaludta az irodában az egyik asztalra borulva. Né­hány szót azért sikerült ve­le is váltani, mielőtt végleg elnyomta volna az álom. — Említettük, hogy a gépállo­mások közötti versenyben a 22. helyen van Nagyecsed. — Mi ennek a lemaradás­nak az oka? — kérdezte Ál­dott elvtárs, a gépállomá­sok megyei igazgatója. — Nem kaptunk alkatré­szeket, azért vagyunk elma­radva, — magyarázta Szán­tó Géza minőségi, ellenőr, laposakat pislantva. — Igen! Kaptak pénzt Is, alkatrészt is. — Csak a traktorok javí­tásában vagyunk elmarad­va, — kezdett Szabó újra mentegetőzni, aztán akadoz­va folytatta: — Hát először is a mun­kafegyelemmel van baj... Ezt rögtön sejtettük. Sőt, már azt is láttuk, hogy a fegyelmezetlenség elsősor­ban néhány vezetőtől indul ki. AZ EMBEREKRŐL VALÓ GONDOSKODÁS — Majd én mindjárt vá­laszolok az elvtársaknak, — vágott közbe Gönczi István, a javító brigád vezetője. — Elsősorban az a hiba, hogy néhány traktorosnak még mindig nem fizették ki a iogos járandóságát. Kiderült rögtön, hogy ez 14 családot érint. Az ököri- tófülpösi Vörös Csillagban dolgozott traktoristák még a mai napig nem kapták meg fizetésüket. Az embe­rek emiatt elkedvetlenedtek. — Az biztos, hogy a fe­gyelemmel is baj van. — magyarázta tovább a javító brigád vezetője. — Pontos számvetés alapján az összes dolgozók munkáját figye- lembevéve, 29 munkanap esett ki igazolatlanul a tér- j melésből a gépjavítás ide- j jén. A vezetőség csak a napok- j ban hozott határozatot arra, hogy a lógósokai .felelősség­re vonják. AMIRŐL A DOLGOZOK BESZELNEK De nézzük meg. hogyan vélekednek a dolgozók. Egy új traktorost kérdeztünk meg először. — November 15. óta dol­gozom a gépállomáson, — kezdte Sárközi György. — Még nem tapasztaltam, hogy a vezetőség foglalkozott volna az emberekkel. Na­gyon sok a hiányzás. A fe- lelősségrevonás pedig min­dig elmarad. — Ha az ember meg­mondja az igazat, abból csak baja származhat. A disznó- ságot meg elnézik. Jó más­fél hónapja lehet, — mond­ta Magyar elvtárs. — hogy az egyik vontatás, Zoltán Miklós feketén fuvarozott. Azóta érdemleges intézke­dés ebben a dologban nem történt. — így van ez, — szólt közbe ismét Gönczi elvtárs. Habarovszk határterüle­tén lakik Bogacsov híres vadász-család. A család tagjai tigrisfogó művésze­tükről ismeretesek. Nem­régen jelentés érkezett Ha­barovszkba a ta igáról, hogy friss tigrisnyomokat fedez­tek fel. Bogacsevék kése­delem nélkül kimernek a tajgába és követték a ra­gadozók nyomait Nemso­kára két fiatal vadállatot értek «lói. amelyeket meg­kötöztek és különleges ket­recbe elhelyezve Moszkvá­ba küldtek. Matvej Boga- csev a híres I. P. Bogá­csét’ tigrisvadász fia. elége­dett a zsákmánnyal. Ezek a vadállatok az elsők, ame­lyeket az n részvételével fogtak. A képen: Vadászok az elfogott tigrissel. Az elő­térben Matvej Bogacsev és apja. (Foto V. Bajdalov.) Társadalmi muukával épül az oicsvai kuitűrottlioii A mi községünk Olcs- va. Ha a megye többi községeihez hasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy nem fejlesztette úgy kul­túráját, mint ahogy azt lehetett volna. Az elmúlt években például egy egész fenyveserdőt ter­meltünk ki a kultúrház építésére, de kultúrház még ma sincs. Vajon ki ezért a felelős? Az új tanács any- nyira éber, hogy a köz­ség kulturális, fejlődésére minden fillért félretesz. Szilveszterkor olyan mű­sort és bált rendeztünk. Mi,' a nyírbátori kenyér­gyár dolgozói is sokat gon­dolkoztunk azon, hogy ho­gyan ünnepeljük méltóan hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban 132 százalékra teljesítettük ter- j vünket. Elhatároztuk, hogy | még ezt az eredményt is j túlszárnyaljuk ebben az évben és mindent elköve-| tünk. hogy szebb, jobb ke­nyeret adjunk községünk í amelynek nemcsak anya­gi sikere volt. az erkölcsi siker mindent felül­múlt: — Arra szántuk ugyanis az ebből befolyt összeget, hogy kultúrhá- zat építünk. Bevételünk a 4.500 forintot is meg­haladta. Most megrendel­tünk három kocsi követ, hogy az alapkövet lete­gyük a kultúrház alá. Az egész falu kiveszi részét ebből a nagy munkából. Társadalmi munkában akarjuk megépíteni az épületet, s ez több mint 200 ezer1 forint hozzájáru­lást jelent, Hogyha égyüt- tesen nézzük a felajánlá­sok összegét, mintegy 300 ezer: forint értéket adna a község az új kultúrház- ba. Szükségünk lenne még 70—80.000 forintra. S ha ezt járási tanácsunk biztosítani tudná, kultúr- házunk felépülne. A. Tóth László. szaga, ahová el ne-jutottak volna ezek a gyönyörű ke- resztöitéses hímzések. Még Ciprus szigetén is volt állandó bizományosa a beregi háziipari szö­vetségnek. A háború alatt ezeknek a hímzéseknek, nagyrésze el­kallódott és -évről évre ha­nyatlott a hímzéseket készí­tő beregi háziipar is. Jelen­leg működik ugyan. Vásá- rosnaményban hímző kis­ipari szövetkezet, de ez sem mennyiségileg, sem minősé­gileg nem, tudja kielégíteni az igényeket/ Pedig a dol­gozók egyre inkább keresik, hiányolják a szép, ízléses, művészien hímzett kendő­ket, térítőkét és párnákat. Ennek az értékes, régi báziiparnak életrekel- tését tűzte célul a me­gyei tanács népművelési osztálya, amikor tervbe vette, hogy hímző-körö­ket szervez a beregi falvakban. | Mindenekelőtt végigjárták a tiszaháti községeket— Vá- ! sái’csnaményt, Tákost. Ger- gglyiugornyát, Tarpát és a többi falut — s számba vet­ték azokat a dolgozókat, akik még ismerik, még fog­lalkoznak hímzéssel, rákoson például a falu lakosságának mintegy fele Ismeri még a régi hímzoművészetei, de csak hébe-hóba készül egy-egy remekművű ’ hímzés. A megyei tanács népmű­velési. .osztálya tervbe vette, hegy - hímzekköröket - létesí­tenek a beregi kultúrottho- nokban; A napokban a vásáros- nainényi kultúrliázban már meg is alakult az első liímző-kör, ahol egyelőre 10—15 leány jön össze esténként. Elhatározták, hogy a leg­szebb beregi minták alap­ján készítik majd a hímzé­seket. A tervek közölt szere­pel az is, hogy a leg­szebb. legértékesebb hímzésekből kiállításo­kat rendeznek majd. A népművelési , osztály sg3’ik munkatársa, Korok- nay Gyula összegyűjti a ré­gi beregi hímzésmintákat, s ezeket még ebben az eszten­dőben — többszínű nyomta­tásban — könyvalakban is kiadják. Levelezőink hiányolják LASSÚ KINHALaL A csongen lőMmüvesszo- vetkc?etnck Rákoeíi út 63. sz. alatt van vaskercskcdéM üzlete. Az üzletben bizomá­nyi áruként mezogazdasast géoek. szekerek vannak, me­lyeket 1954 nyarán szállítot­tak le. A Képek azóta is a szabad ég alatt vannák el­helyezve. Verte okét az őszi eső, most pedig a hó és tagi- nem utolsósorban a rozsda hatásának vannak kitévé. SZABÓ JÁNOS. ELSZALAD AZ AUTÓBUSZ A beregszászi útszakaszon minden második nap van autóbuszjárat. Sokszor elő­fordul. hogy több dolgozó1 Csarodára akar menni az or­voshoz. (Nem súlyos bete, gekröl van szó.! Sajnos, csak' szeretne. Miért? Azért mert a sofór nem hallandó fölven­ni őket. Ha nagy kérésre fői is veszi, akkor pedig nem hallandó visszahozni. PÁLL ELEK Cergelyiugornya A MEZEI KÁRTEVŐK VÉDŐJE A tiszaszentmártoni uf Élet tsz. három évvel ezelőtt aoo darab gyümölosfát ülte­tett. A fák szépen feilődteU. de a tsz vezetői úgv gondol­ták. hogy az ültetéssel min­dent elintéztek. Télire ..elfe­leltették" bekötözni és a me­zei kártevők ellen védeni. Gondatlanságuknak meg is lett a káros eredménye. A gyümölcsfák 80 százaléka 30—40 centiméter magasság­ra körül van. rágva. Ilyen körülmények között nagyon kétséges, hogy Jövőre a fák továbbra is élni fognak. CSICSÓ ISTVÁN. Kőszívű emberek Tévedés ne essék, most nem Jókai híres regényé-' ről, színdarabjáról, a Kő­szívű ember fiairól van szó. Egyes vállalatok, szervek vezetőiről, akik érző szív helyett egy-egy kődarabot hordanak ma­gukban. Van erre példa sok.' Január elején közöltük la­punkban Kosztyu György pajtás kérelmét: A ge­bei földmű vessző vetkezeti boltban nem lehet kapni rajzlapot, olcsó szinesce- ruzát. Sem a földmuves- szövetkezeti bolt, sem pe­dig a Tanszercllátó Válla­lat üzlete nem válaszolt erre a kérésre. Van más eset is. Az elmúlt hónap­ban írtunk arról, hogy hogyan járt Debreceni Károly a földművesszö- vetkezcttel és a Húsipari Vállalattal. Eél évig dol­gozott, de amikor a mun­kabér kifizetéséről volt szó, akkor ezek a szervek — legfőképpen vezetőik — egymásra hivatkoztak és — nem fizettek. Nem gondolja a Húsipari Vál­lalat vezetője, hogy ideje lenne már az elmúlt évi munkabért kifizetni? Mit szólna ahhoz, ha ő maga nem kapna egy félévig fizetést? Ügye, nem érin­tené kellemesen? Nos, hát Debreceni Károlyt sem érinti és joggal el­várja, hogy jogos illetmé­nyét végre valahára kifi­zessék. Nem sorolunk több esetet. Ezek a példák is napnál világosabban bi­zonyítják, hogy vannak nálunk kőszívű emberek. Vannak, olyan igazgatók, vezet ők, akik semmibe ve­szik a dolgozók pana­szait és szeretnek elzár­kózni előlük a közönyös­ség elefántcsonttornyá­ban. Ne felejtsék el . az ilyen emberek, hogy né­pünk. a dolgozók bizal­mából kerültek helyükre. Ne veszítsék el ezt a bi­zalmat. (tv i .) — Hiába Hozott a pártveze­tőség határozatot arra, hogy Király László főgépész és Szabó Ferenc műhelyvezető kötelesek gondoskodni a szükséges gépalkatrészekről. Álljon itt egy statisztika a gépjavításról. A gépállomás­nak 20 traktora van. Ebből négy Nyíregyházán főjaví­táson. A megmaradt 16-ból (i traktor és három vontató van kijavítva. Tehát még 7 erőgép vér javításra. A ve­tőgépekkel, tárcsákkal, fo­gasokkal készen vannak. A cséplőgépek közül kilencet ! kell még javítani. | — Hogyan tudnák meg­szüntetni a lemaradást? —■ Ha volna anyag . .. ha­táridő előtt 8 nappal végez­nénk ... Megvizsgáltuk az anyag- ellátást. Csupán kisebb dol­gok hiányoznak, melyeknek összértéke nem tesz ki 500 forintnál többet. Lehet is kapni belőlük, csak meg kell őket rendelni. A hiá­nyokért tehát a vezetőség a felelős. AMIKOR MÉG A PÄRT­VEZETÖSÉG TEVÉ­• KENTS EGE ELEVEN VOLT De nem volt. ez mindig l így. Volt idő. amikor a .; nagyecsedi gépállomáson i jobban ment a munka. Ám .! akkor még, a pártszervezet is másképpen dolgozott. Rendszeresen megtartot­ták a vezetőségi üléseket. Veit idő, amikor a gépállo- , j más vezetőségét beszámol- . | tatták: hogyan áll a téli :; gépjavítás. Megnézték: biz- ! tosítva van-e legalább egy időre a szükséges gépalkat- I rész. És bizony jó volt, hogy ; , az elvtársak belenéztek a ; dolgokba, mert: hiányoztak ■ j kormány kön vök tengelyek.- j csapágyak.' vetőgép-esöveli , I és több apró alkatrész. Nya- -! kó elvtárs. a pártszervezet ' titkára ezért alaposan meg­s' j bírálta az igazgatót. ■ És ha i 1 kéthetes késéssel is, de vég­rehajtotta az igazgató a ve­:,zetőség határozatát. Útnak- j indította a gépkocsit alkat- i részekért. A minőségi mun- í ka ellenőrzésére határozatot i .hozott a pártszervezet. A -1 pártszervezet vezetősége ha­tározatna mondta ki, hegy minden kijavított gépet csak együttesen, az igazgató, a j főgépész, a műhelyvezető és j a minőségi ellenőr jelenlé­tében vesznek át. A pártve­zetőség minden szombaton felülvizsgált minden gépet: 1 rendesen vannak-e javítva., j A pártvezetőség tagjai rendszeresen kaptak felada- I tokát. Papp elvtárs. aki a > í műhelyben dolgozott, azért volt felelős, hogy a munka- , fegyelem megsértőivel fog­lalkozzon. Ha valaki hibát követett él, azt azonnal fi­gyelmeztette. Csáki Gyulát azért, mert munkaidő alatt evett. Szabó Ferenc műhely- i vezetőt és Király elvtársat, a főgépészt azért bírálta j meg', mert elkéstek & mun- | ! kából. MINDEN SIKER ALAPJA: RENDSZERES NE VELÖMUNK A j - . ­Számos .példa igazolja': : amikor a pártszervezet ve- i zetösége foglalkozott az em­berekkel, nevelte őket. nem ! veit hiba. Igv volt ez az ősz folyamán is, amikor a szán­tásról vagy., a vetésről volt szó. Figyelembevették a kongresszus határozatait, azt. hogy nagyobb segítséget kell nyújtani az egyénileg dolgozó parasztoknak és a i termelőszövetkezeteknek. A két Kelemen testvér -(trak­toristák) figyelmeztették az ököritófülpösi Vörös Csillag tsz. vezetőségét. hogy a Hosszú-dűlőbe ne vessenek I kalászost, mert itt négy I éven keresztül az volt; Ja­vaslatukat meghallgatták és napraforgót vetettek ide. — Nagy Béla brigádja az ösz- szes munkák 30—35 száza­lékát végezte egyénileg dol- i gozó parasztoknak. Nincs sok idő hátra a gépjavítás befejezéséig, Ja-j Hogy megjavuljon a munka,< ahhoz az szükséges, hogy a j gépállomás vezetősége.- a; pártszervezet vezetősége ül- j jön le és beszéljék meg a tennivalókat. Lendüljön fel újból a- pártszervezet politi­kai felvilágosító munkája és i akkor újból az elsők közé lógnak emelkedni. Meg van j erre minden lehetőség; ; FARKAS KÁLMÁN. és joltI* kenyerei adunk a ilul«o%ókiiak és a környék dolgozóinak. Azt akarjuk, hogy az 1955-ös esztendőben ne le­gyen senkinek se panasza munkánkra. Papp György nyírbátori kenyérgyár. (sóiét megkezdik a híres beregi hímzések készítését Vasárosnaménybau és környékén Ebben az esztendőben ép­pen negyedévszázada annak, hogy a beregi, falvakban — Vásárosnaményban és kör­nyékén — élctrekeltették a gyönyörű hímzéseket készítő beregi háziipari. Alig né­hány év alatt negyven ti­szaháti faluban több mint 600 leány készített már hím­zéseket. A sokszínű, hímes térítők, párnák, kendők csakhamar meghódították az egész országot és alig volt Európának elvan or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents