Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
1955 január 39, vasárnap NÉPLAP a Napjaink eseményeihez t TAJVAN, KÍNA LEGNAGYOBB Irta: CSEN HAN-SENG SZIGETE Kína legnagyobb szigete Tajvan, amelyet most külső erők átmenetileg elszakítottak az anyaországtól. A kínai nép azonban feltétlenül fel fogja szabadítani. Hatalmas hegylánc szeli át a szigetet észak—déli irányban. A hegylánctól nyugatra termékeny lapály terül el. — Gazdagon terem itt a rizs, cukorrépa,, ananász és banán. Az északnyugati völgykatlan tájáról híres. A sziget háromötödét erdőségek borítják és ezek — egyebek kötött — a világ kámfor- és kámforolaj termésének 70 százalékát adják. A gyönyörű táj és gazdag növényvilág vonzotta Tajvanba a portugál hajósokat, akik 1590-ben pillantották meg először a szigetet és azt Ilha Vormosának (szép sziget) nevezték el. Tajvanban sok az ásványi kincs is. Az északnyugati völgykatlanban, becslések szerint 400 millió tonna szén van, délen olajmezők terülnek el, északon kén és arany van, keleten azbeszt. Az aluminium nyersanyaga, a bánost óriási mennyiségben található itt. A szigetet vasútvonalak hálózzák be. Az országutak a sziget legszédítőbb meredélyeire is felfutnak. Tajvan legnagyobb kikötői — északon Kilung és délen Kaohsziung (Takao) — ősi kereskedelmi központok. — Nemzetközi hajóforgalmat is lebonyolíthatnak. Stratégiai szempontból ellenőrzik a tajvani tengerszorost. I sziget népei és történelme Kína régi történetében Tajvan szigetét különféle néven ismerték. Jelenlegi nevét a XVII. század második felében nyerte. A lakosság 97 százaléka — 8 milliónál is több — kínai, őseik a kilencedik században Fűiden és Kvantung tartományokból jöttek ide. A többi három százalék, vagyis .’40.000 lélek — kaosan nemzetiségű. Ez a maláj eredetű néptörzs a VI. században került ide Kvantung tartomány délkeleti partjairól, Hajnan szigetéről, Szu- matrából, Borneoból és a Fülöp-szigetekről. A kis kaosan nemzetiséget hazafiassága és bátorsága jellemzi. Mindig a kínaiakkal vállvetve harcolt a betolakodott idegenek és a hazai zsarnokok ellen. Az amerikai támogatással garázdálkodó Csang Kaj- selc-banda nemzeti elnyomás alatt tartja. A XII. századra visszanyúló kínai feljegyzések is megemlékeznek Tajvanról. A IX. században, amikor megkezdődött a kereskedelem Tajvannal és a Penghu. (Pescadores) szigetekkel, Li Csier.-vu vezette oda a kínai bevándorlók első csoportját. A második letelepedési hullám a XII—XIV. század között indult el, amikor sokan Tajvan-szigetén kerestek menedéket a mongol és tatár betolakodók ellen. , A Pescadores szigeteken már a XIV. században volt ! kínai közigazgatás. A XVI. | század végén itt és Tajvan- I ban helyőrséget állítottak 1 fel, hogy útját állják a japán bóozönlésnek. Hidejosi és Tojotomi japán földesűr, miután Koreát elpusztította, dél felé akart terjeszkedni. A XVII. század elején az európai tengeri hatalmak szemet vetettek erre a területre és megkezdték a Csendes Óceán nyugati partvidékének kifosztását. 1926- ban don Antonio Carnio de Valdes parancsnoksága alatt a Fülöp-szigetekről spanyol katonaság érkezett Észak- kelet-Tajvanba. A spanyolok lö évig uralkodtak ott. ők alapították Casidor (jelenleg Huvey), Santo Doming ímcst Tansui) és San Salvador (most Kilung) kikötőket. Tansui, Kilung és Tajpej között utakat is építettek. Minthogy 500-nál több spanyol soha nem élt itt, ezeket a munkálatokat természetesen kínaiak végezték el. A hollandok már 1624- ben megvetették lábukat Dél-Tajvanban. Később kiűzték a spanyolokat és 38 évig maradtak a szigeten. Alattuk épült Zeelandia (most Anping) és Providentia (most Tajnan). Ebben az időben már körülbelül 100.000 kínai lakott Tajvanban. 1652-ben zendülés tört ki a Dutch East India Company zsarolásai és korrupciója ellen; a lázadást Kuo Huaj-ji vezette (a hollandok Bűzetnek nevezték). A felkelők megtámadták Providentiát és négyezren közülük (Kuo is) életüket vesztették a harcban. A hollandok azután még ezer kínait kivégeztek. Tíz évvel később Ceng Csen- kung kínai nemzeti hős (akit Koxinga néven ismertek), miután az anyaországban szembeszállt a mandzsukkal, arra kényszerítette a hollandokat, hogy adják meg magukat és takarodjanak a szigetről. Ceng Csen- kung indította el a harma- j dik bevándorlási h ullámot. ] Ez a XVII. század végéig , tartoft. Tajvan kínai lakos- | sága ekkor már . 200.000-re | emelkedett. Ceng Csen-kung fia, Cseng Csín kifejlesztette a tengeri kereskedelmet. Több nagy hajót építettek, hogy Japánnal, Sziáminál, Indo- kínával és a Fülöp-szige- iekkel kereskedjenek. Tajvan rezet hozott be, s cukrot, sót, ként és aranyat exportált. Ceng Csen-kung unokája, Csen Ivu-suang 1683-ban békét kötött a mandzsudinasztiával, amely akkor Pekingben uralkodott. Megindult a negyedik bevándorlási hullára. Egymás után vették művelés alá a földeket. A XIX. század közepén Tajvan lakossága a kétmilliót is meghaladta. A sziget 1885-ben önkormányzatot nyert. Liu Ming- csuan volt az első kormányzója. Eltörölték a mandzsu dinasztia bevándorlási tilalmát és megindult az ötödik bevánd^’-lósi hullám. — Megnyílt Kilung és Tajpej között a vasúti közlekedés. Közben idegen hatalmak tobbízben próbálkoztak Tajvanban s a korrupt, gyenge és áruló mandzsu dinasztia nem tudott nekik ellenállni. Amerikaiak, japánok egymás után szálltak partra és tűzték ki lobogójukat. Az 1894/95. évi kínai—japán háború során egy Li Hung- csang nevű áruló átadta a szigetet Japánnak. A kínai és a kaosan nép soha nem nyugodott bele ebbe az árulásba. Hadsereget szerveztek és 1895. telén kemény harcokat vívtak a japánokkal, de ezek számbeli fölénye végül is győzött. A japán polgári és katonai személyek száma 1895 és 1945 között 320.000 volt. Legalább húsz felkeléssel kellett szembenézniök. 1930- ban kaosan építőmunkások Hua Kang tanító vezetésével ismét fellázadtak, s elfoglalták Vusát és Tajesun- got. A japánok gázbombákat alkalmaztak ellenük. — 1-Iua Kang és sok társa inkább öngyilkosságot követett el, semhogy megadja magát. 1934-ben és 1941-ben újabb felkelések törtek ki. 1945-ben, a japán fegyverletétel előtt partizáncsapatok alakultak. Tajvanban mindig ez volt a jelszó: egyesülni Kínával. Ezért az eszméért a félszázados japán uralom alatt 500.000 ember adta életét. II máseiffk vHégtálmré mái! A második világháború alatt a fasiszta tengely ellen harcoló szövetséges hatalmak (köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia) 1943 december 1-én a kairói nyilatkozatban kimondták, hogy „a japánok által a kínaiaktól elrabolt minden területet, így Mandzsúriát, l* ormózát és a Pescadores- \ szigeteket vissza kell adni \ Kínának". Roosevelt elnök | rádióbeszédében kifejtette, | hogy azt az egyszerű igazságot alkalmazzák, hogy az elrabolt tulajdont vissza kell juttatni annak, akié volt. Az 1945. évi potsdami nyilatkozatot — amelyet a Szovjetunió is aláírt, mielőtt a japánellenes háborúba belépett — megerősí- I tette a kairói nyilatkozatban foglaltakat. A japánok fegyverletétele után a Kuomintang Tajvanban is rablógazdálkodásba fogott. 1947-ben golyókkal válaszoltak a lakosság békés tiltakozására. Erre a szabadságszerető nép sztrájkokkal felelt. Csang Kaj- sek borzalmas mészárlást rendezett. Mikor a Kuomintang uralma a szárazföldön összeomlott, Tajvan is várta a felszabadulást. De az amerikai hajók a szigetre hozták Csang Kaj-sek ko-rrupt rendszerének és hadseregének maradványait. Pedig az amerikaiak sem merik tagadni, hogy Tajvan Kína szerves része. Truman 1950- ben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem szándékoznak beleavatkozni a kínai polgárháborúba. j Acheson hangsúlyozta, hogy Formoza: kínai tartomány. A tettek azonban megcáfolták a szavakat. A 7. ameri- kai flotta 1950-ben meggá- j tolta Tajvan felszabadná-! sát. Csang Kaj-sek zsarnok I rendszerét pénzzel és fegy- j verrel támogatják. A kuo-! miniangista hajók és repü- j lőgépek több mint 470 kínai ; hajót süllyesztettek el, 1.300 halászt megöltek, vagy fog- ) lyul ejtettek, kalóztámadá- ! sokat intéztek az anyaország ellen és 67 hajót elra- \ holtak. Ezek közül 43 angol hajó. A Rosita nevű angol hajó kapitányát megölték. A kínai nép el van szánva Tajvan felszabadítására. Tajvan vissza fogja nyerni szabadsécrít. amelyért oly ! sokat küzdött és áldozott. \ Központi .Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) ban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken hetven százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező" beadás csökkentése, a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-bsn hetven új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek szama 4900-al növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecse- mőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak a rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont, 1400 férőhellyel, nyolcvan általános iskolát, 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont, nyolcezer férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26.000- en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez, képest 13 százalékkal, azi ifjúsági műveké 29 száza-j lékkai emelkedett. Az év folyamán — első- ' sorban falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt. 25 millióval több, mint 1953- ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a hat milliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy négyezer területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelóí'izeték száma 1954-ben 190.000-rel nőtt, az év végén meghaladta ar 1,270.000-ret. Budapest, 1955 január i'.l KÖZPONTI STATISZTIKA HIVATAL■ ara-- f m ifeÄIi KÜLPOLITIKAI KÉPES KRÓNIKA "uvrl-émerikai imperialisták gyors ütembe fel akarják fegyverezni a nyugatnémet hadsereget. — Adenauer bonni kancellár, a felfegyverzés „lelkes" híve. Kész örömest hozzájárul a német hadiipar újjá- teremtéséhez. Képünkön: Adenauer (középen) egy asztalnál Kruppal (jobbszclen), Hitler ágyú gyárosával. Nem veti meg azonban Adenauer az amerikai ha- diportékát sem. Második képünk hadirepülőgépet ábrázol — Amerika készítette a nyugatnémet hadseregnek. tartanak az amerikai háborús politikusok. Harmadik képünk német atomlöveget mutat be. Lili Marler, afféle katona- sári voit a hitleri Németországban. Alakja „meg- ihlette” az egyik sláger- szerzőt, dalt írt, amelynek ütemeire menetelve Varsóban és Párizsban, Ukrajna, ban és még sok országban térdig gázoltak a vérben a hitlerista katonák. Aden- r.'-er Németországában mindenre visszaemlékeznek,! r.mt „dicső”. A „régi szép idők” emlékére neveztek el egy mulatót Lili Marleunrt,
