Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

1955 január 39, vasárnap NÉPLAP a Napjaink eseményeihez t TAJVAN, KÍNA LEGNAGYOBB Irta: CSEN HAN-SENG SZIGETE Kína legnagyobb szigete Tajvan, amelyet most külső erők átmenetileg elszakítot­tak az anyaországtól. A kí­nai nép azonban feltétlenül fel fogja szabadítani. Hatal­mas hegylánc szeli át a szi­getet észak—déli irányban. A hegylánctól nyugatra ter­mékeny lapály terül el. — Gazdagon terem itt a rizs, cukorrépa,, ananász és ba­nán. Az északnyugati völgy­katlan tájáról híres. A szi­get háromötödét erdőségek borítják és ezek — egyebek kötött — a világ kámfor- és kámforolaj termésének 70 százalékát adják. A gyönyö­rű táj és gazdag növényvi­lág vonzotta Tajvanba a portugál hajósokat, akik 1590-ben pillantották meg először a szigetet és azt Ilha Vormosának (szép sziget) nevezték el. Tajvanban sok az ásványi kincs is. Az északnyugati völgykatlanban, becslések szerint 400 millió tonna szén van, délen olajmezők terül­nek el, északon kén és arany van, keleten azbeszt. Az aluminium nyersanyaga, a bánost óriási mennyiség­ben található itt. A szigetet vasútvonalak hálózzák be. Az országutak a sziget legszédítőbb mere­délyeire is felfutnak. Taj­van legnagyobb kikötői — északon Kilung és délen Kaohsziung (Takao) — ősi kereskedelmi központok. — Nemzetközi hajóforgalmat is lebonyolíthatnak. Straté­giai szempontból ellenőrzik a tajvani tengerszorost. I sziget népei és történelme Kína régi történetében Tajvan szigetét különféle néven ismerték. Jelenlegi nevét a XVII. század máso­dik felében nyerte. A lakos­ság 97 százaléka — 8 millió­nál is több — kínai, őseik a kilencedik században Fű­iden és Kvantung tartomá­nyokból jöttek ide. A többi három százalék, vagyis .’40.000 lélek — kaosan nem­zetiségű. Ez a maláj ere­detű néptörzs a VI. század­ban került ide Kvantung tartomány délkeleti partjai­ról, Hajnan szigetéről, Szu- matrából, Borneoból és a Fülöp-szigetekről. A kis kaosan nemzetisé­get hazafiassága és bátorsá­ga jellemzi. Mindig a kí­naiakkal vállvetve harcolt a betolakodott idegenek és a hazai zsarnokok ellen. Az amerikai támogatással garázdálkodó Csang Kaj- selc-banda nemzeti elnyo­más alatt tartja. A XII. századra vissza­nyúló kínai feljegyzések is megemlékeznek Tajvanról. A IX. században, amikor megkezdődött a kereskede­lem Tajvannal és a Penghu. (Pescadores) szigetekkel, Li Csier.-vu vezette oda a kí­nai bevándorlók első cso­portját. A második letelepe­dési hullám a XII—XIV. század között indult el, ami­kor sokan Tajvan-szigetén kerestek menedéket a mon­gol és tatár betolakodók el­len. , A Pescadores szigeteken már a XIV. században volt ! kínai közigazgatás. A XVI. | század végén itt és Tajvan- I ban helyőrséget állítottak 1 fel, hogy útját állják a ja­pán bóozönlésnek. Hidejosi és Tojotomi japán földesűr, miután Koreát elpusztította, dél felé akart terjeszkedni. A XVII. század elején az európai tengeri hatalmak szemet vetettek erre a terü­letre és megkezdték a Csen­des Óceán nyugati partvi­dékének kifosztását. 1926- ban don Antonio Carnio de Valdes parancsnoksága alatt a Fülöp-szigetekről spanyol katonaság érkezett Észak- kelet-Tajvanba. A spanyo­lok lö évig uralkodtak ott. ők alapították Casidor (je­lenleg Huvey), Santo Do­ming ímcst Tansui) és San Salvador (most Kilung) ki­kötőket. Tansui, Kilung és Tajpej között utakat is épí­tettek. Minthogy 500-nál több spanyol soha nem élt itt, ezeket a munkálatokat természetesen kínaiak vé­gezték el. A hollandok már 1624- ben megvetették lábukat Dél-Tajvanban. Később ki­űzték a spanyolokat és 38 évig maradtak a szigeten. Alattuk épült Zeelandia (most Anping) és Providen­tia (most Tajnan). Ebben az időben már kö­rülbelül 100.000 kínai lakott Tajvanban. 1652-ben zendü­lés tört ki a Dutch East In­dia Company zsarolásai és korrupciója ellen; a láza­dást Kuo Huaj-ji vezette (a hollandok Bűzetnek nevez­ték). A felkelők megtámad­ták Providentiát és négy­ezren közülük (Kuo is) éle­tüket vesztették a harcban. A hollandok azután még ezer kínait kivégeztek. Tíz évvel később Ceng Csen- kung kínai nemzeti hős (akit Koxinga néven ismer­tek), miután az anyaország­ban szembeszállt a mand­zsukkal, arra kényszerítette a hollandokat, hogy adják meg magukat és takarodja­nak a szigetről. Ceng Csen- kung indította el a harma- j dik bevándorlási h ullámot. ] Ez a XVII. század végéig , tartoft. Tajvan kínai lakos- | sága ekkor már . 200.000-re | emelkedett. Ceng Csen-kung fia, Cseng Csín kifejlesztette a tengeri kereskedelmet. Több nagy hajót építettek, hogy Japánnal, Sziáminál, Indo- kínával és a Fülöp-szige- iekkel kereskedjenek. Taj­van rezet hozott be, s cuk­rot, sót, ként és aranyat exportált. Ceng Csen-kung unokája, Csen Ivu-suang 1683-ban békét kötött a mandzsu­dinasztiával, amely akkor Pekingben uralkodott. Meg­indult a negyedik beván­dorlási hullára. Egymás után vették művelés alá a földeket. A XIX. század kö­zepén Tajvan lakossága a kétmilliót is meghaladta. A sziget 1885-ben önkor­mányzatot nyert. Liu Ming- csuan volt az első kormány­zója. Eltörölték a mandzsu dinasztia bevándorlási ti­lalmát és megindult az ötö­dik bevánd^’-lósi hullám. — Megnyílt Kilung és Tajpej között a vasúti közlekedés. Közben idegen hatalmak tobbízben próbálkoztak Taj­vanban s a korrupt, gyenge és áruló mandzsu dinasztia nem tudott nekik ellenállni. Amerikaiak, japánok egy­más után szálltak partra és tűzték ki lobogójukat. Az 1894/95. évi kínai—japán háború során egy Li Hung- csang nevű áruló átadta a szigetet Japánnak. A kínai és a kaosan nép soha nem nyugodott bele ebbe az árulásba. Hadsere­get szerveztek és 1895. te­lén kemény harcokat vívtak a japánokkal, de ezek szám­beli fölénye végül is győ­zött. A japán polgári és ka­tonai személyek száma 1895 és 1945 között 320.000 volt. Legalább húsz felkeléssel kellett szembenézniök. 1930- ban kaosan építőmunkások Hua Kang tanító vezetésé­vel ismét fellázadtak, s el­foglalták Vusát és Tajesun- got. A japánok gázbombá­kat alkalmaztak ellenük. — 1-Iua Kang és sok társa in­kább öngyilkosságot köve­tett el, semhogy megadja magát. 1934-ben és 1941-ben újabb felkelések törtek ki. 1945-ben, a japán fegyver­letétel előtt partizáncsapa­tok alakultak. Tajvanban mindig ez volt a jelszó: egyesülni Kínával. Ezért az eszméért a félszázados ja­pán uralom alatt 500.000 ember adta életét. II máseiffk vHégtálmré mái! A második világháború alatt a fasiszta tengely el­len harcoló szövetséges ha­talmak (köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia) 1943 december 1-én a kairói nyilatkozatban kimondták, hogy „a japánok által a kí­naiaktól elrabolt minden te­rületet, így Mandzsúriát, l* ormózát és a Pescadores- \ szigeteket vissza kell adni \ Kínának". Roosevelt elnök | rádióbeszédében kifejtette, | hogy azt az egyszerű igazsá­got alkalmazzák, hogy az elrabolt tulajdont vissza kell juttatni annak, akié volt. Az 1945. évi potsdami nyi­latkozatot — amelyet a Szovjetunió is aláírt, mi­előtt a japánellenes hábo­rúba belépett — megerősí- I tette a kairói nyilatkozat­ban foglaltakat. A japánok fegyverletétele után a Kuomintang Tajvan­ban is rablógazdálkodásba fogott. 1947-ben golyókkal válaszoltak a lakosság bé­kés tiltakozására. Erre a szabadságszerető nép sztráj­kokkal felelt. Csang Kaj- sek borzalmas mészárlást rendezett. Mikor a Kuomin­tang uralma a szárazföldön összeomlott, Tajvan is várta a felszabadulást. De az ame­rikai hajók a szigetre hoz­ták Csang Kaj-sek ko-rrupt rendszerének és hadseregé­nek maradványait. Pedig az amerikaiak sem merik ta­gadni, hogy Tajvan Kína szerves része. Truman 1950- ben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem szándékoznak beleavatkozni a kínai polgárháborúba. j Acheson hangsúlyozta, hogy Formoza: kínai tartomány. A tettek azonban megcáfol­ták a szavakat. A 7. ameri- kai flotta 1950-ben meggá- j tolta Tajvan felszabadná-! sát. Csang Kaj-sek zsarnok I rendszerét pénzzel és fegy- j verrel támogatják. A kuo-! miniangista hajók és repü- j lőgépek több mint 470 kínai ; hajót süllyesztettek el, 1.300 halászt megöltek, vagy fog- ) lyul ejtettek, kalóztámadá- ! sokat intéztek az anyaor­szág ellen és 67 hajót elra- \ holtak. Ezek közül 43 angol hajó. A Rosita nevű angol hajó kapitányát megölték. A kínai nép el van szán­va Tajvan felszabadítására. Tajvan vissza fogja nyerni szabadsécrít. amelyért oly ! sokat küzdött és áldozott. \ Központi .Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) ban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jöve­delem kereken hetven szá­zaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek meg­felelően csökkent a közü­leti fogyasztás és a felhal­mozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növe­kedése, valamint az idő­közben végrehajtott árle­szállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlago­san mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen meg­növelte az előző évinél jó­val nagyobb piaci felhoza­tal, a kötelező" beadás csök­kentése, a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses ter­meltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kór­házi ággyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 szá­zalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 szá­zalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés elle­nére a kórházak egyes osz­tályai, valamint a szakor­vosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-bsn hetven új böl­csőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek szama 4900-al növekedett. Az állam csaknem 90 millió fo­rint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecse- mőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: át­adtak a rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont, 1400 férőhellyel, nyolcvan általános iskolát, 190 tan­teremmel, 33 kultúrotthont, nyolcezer férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfo­lyamát és több mint 26.000- en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek pél­dányszáma az előző évhez, képest 13 százalékkal, azi ifjúsági műveké 29 száza-j lékkai emelkedett. Az év folyamán — első- ' sorban falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mo­zilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt. 25 millióval több, mint 1953- ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a hat milliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielé­gítésére az év végén mint­egy négyezer területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelke­zésre. A rádióelóí'izeték száma 1954-ben 190.000-rel nőtt, az év végén meghaladta ar 1,270.000-ret. Budapest, 1955 január i'.l KÖZPONTI STATISZTIKA HIVATAL■ ara-- f m ifeÄIi KÜLPOLITIKAI KÉPES KRÓNIKA "uvrl-émerikai imperialisták gyors ütembe fel akarják fegyverezni a nyugatnémet hadsereget. — Adenauer bonni kancellár, a felfegyverzés „lelkes" híve. Kész örömest hozzájárul a német hadiipar újjá- teremtéséhez. Képünkön: Adenauer (középen) egy asz­talnál Kruppal (jobbszclen), Hitler ágyú gyárosával. Nem veti meg azonban Adenauer az amerikai ha- diportékát sem. Második képünk hadirepülőgépet áb­rázol — Amerika készítette a nyugatnémet hadsereg­nek. tartanak az amerikai háborús politikusok. Harmadik képünk német atomlöveget mutat be. Lili Marler, afféle katona- sári voit a hitleri Német­országban. Alakja „meg- ihlette” az egyik sláger- szerzőt, dalt írt, amelynek ütemeire menetelve Varsó­ban és Párizsban, Ukrajna, ban és még sok országban térdig gázoltak a vérben a hitlerista katonák. Aden- r.'-er Németországában min­denre visszaemlékeznek,! r.mt „dicső”. A „régi szép idők” emlékére neveztek el egy mulatót Lili Marleunrt,

Next

/
Thumbnails
Contents