Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

NÉPLAP 1953 január 25, szombat Gazdakör a voít- Rákóczi-kasfélyban Az öreg néni gondosan el- j olvasta az ív szövegét, az- \ tán fennhangon mondta: — Ila kell százszor is alá- i , ! írom! Papácsiné búcsúzott. Mo- ‘ solyogva szorította meg az' asszony kezét: „Még sokan, várnak bennünket. A legközelebb eső ház j a jtaján kopogva, Barkó j András néphadseregünk egyik tisztje fogadta az ismerőst. Hellyel kínálták. Csakhamar megindult a be­szélgetés. — Boldogan es örömmel 'róni alá az ívet. S ha arra szükség van, eleiünk arán is megvódjük a békét! Kemény kézszorítás a búcsúzás jele. . így járta még tovább Pa­pácsi elvtársnő az Arany János utcát. Mindenhol egységesen írták alá a Béke-Világtanács felhívásá­val ellátott békeiveket. Amikor kcső este haza­felé indult, már 25 aláírás volt az íren jelképéül an­nak. hogy a nyíregyházi Arany János utca lakói békeszerető emberek. BÁLINT LAJOS. Hűvös, ködös téli este van. Papácsi Aladárné elv- társnő, a IV. kerület párt­szervezetének népnevelője útba indul. Családlátoga­tásra megy az Arany János utcába. Á Italában mielőtt elindul, gondosan és alapo­san elökészül. Most — az eddiginél is jobban, „Na- Won fontos dologról kell beszélnem“ — gondolta. Már a korábbi családláto­gatások alkalmával is na­gyon sokan érdeklődtek a megalakult új tanácsok munkája, a t'áros szépség­rendészete és fejlődése iránt, sokan egyéni problé­májukat mondták el, taná­csot kértek. De az utóbbi időben különösen megnőtt az emberek érdeklődése a . nemzetközi helyzet alaku­lása iránt. Ez az érdeMő-, des követelte meg az álo-' posabb előkészületet. A segítséget elsősorban a pártszervezet titkárától kér-: te. A Szabad Nép cikke] nyomán közösen vitatták meg a Nyugat-Németország f elf egyvérzésé re irányuló j párizsi egyezmények lénye-: gét, a Béke-Világtanacs új felhívását. Gondosan jegy- ] zett mindent. Aztán végig-, gondolta: kik is laknak tu­lajdonképpen az Arany Já­nos utcában, hogyan érin-' tette őket a háború. Elkészített jegyzetével út­nak indult. Már az ajtó ki­lincsét fogta, amikor a 15 éves Katika lánya utána szólt: — Édes anyukám! Add ide azt az ivet. én is ír­jam alá... így hát elsőként saját leá- ! nya neve került az ato-m-] bomba és Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ellen •tiltakozó ívre! Papácsiné megsimogatta i leánya haját, aztán eiste-, tett. Első útja özv. Vári La­josáéhoz vezetett, Az öregedő asszony nagy í örömmel és barátsággal fo­gadta a kedves vendéget aki már megszokott segítői és tanácsadó ebben az utcá­ban. (Ha valakivel:■ prob-: lámája van, vagy segítséget' akar kérni, még munkahe­lyén is megkeresi, az ut cán megállítják.) Megkezdődött az esteli beszélgetés. Sok minden. szóba jött. Az utca problé­mája: a téli időjárás miatt- a kútban nincs elegendő víz. emiatt gyakran távolabbrai kell eljárni. Aztán az egyé­ni és napi problémák. És így esett szó a mai nemzetközi | helyzetről, a Szov jetunio' békepolitikájáról, az atom­fegyver betiltásáról. S ami-: kor Papácsi elvtársnő Nyu-\ gat-Némctorszúg újrafcl- i agyvérzéséről beszélt az öreg néninek, könny csil- lant meg a' szemében, — Az elmúlt háborúban, három fiamat vesztettem eV Milyen boldogan élhetnének ’ most. Hát mondja, mit te­hetek én a békéért... Papácsiné táskájából elő­tétté az aláírásgyűjtő ívet, j a tollat és az asszony elé j tette. — Tessék aláírni ezt a felhívást. Ezzel az aláírá­sunkkal is tiltakozzunk Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen, újabb', gyilkosságok eltet. Építeni akarunk, nem pedig; újabb pusztulást \1 int egy 250 évvel ez- \- 1 előtt a vajai „Rákó- czi" kastélyban fáklyafény I | mellett született a szabad-1 ságharc haditervének egy. [ része. A vajai kurucok is i innen indultak el a szabad-: ságukért vívott harcokba. Ma is innen indul el min- j den javaslat, terv, mely, aJ termelés eredményeinek j I emelésében is igen jelen-! fős. A vajai népfront-bi-1 zottság is itt rendezett egy: kiállítást a község minta-' gazdáinak szép terményei-'. i bői. Azóta is itt beszélik j men a község gazdaköréne!:\ tagjai a soronkövetkezö j Termelési feladatokat és a1 legjobban bevált módszere-! két. A régi fáklyák mellett ja­nuár 23-án kigyulladt a', villany, a hosszú lócák he-] I lyett kerek, le terített aszta-] lók mellen olvassák a dol­gozó parasztok a község1 í 1000 kötetes könyvtárának' j könyveit, melynek mintegy i I negyven százaléka mező- . i gazdasági, állattenyésztési és gyümölcstermelési szak­könyv. Mindemellett nagyj segítséget nyújtanak a tér-1 nielési tapasztalatok, mód- j szerek megismerésében a' község agvonómusai is : Kovács József, Fucskó Lász- ló és Sütő Sándor agronó- musok hstenkint háromszor tartanak előadást a gazda-1 kör tagjainak. Sokminden­ről esik itt szó egy-egy \ ilyen estén, míg 50—60 dől-' gozó parasztnak kielégítőj választ adnak a kérdések­re. A legutóbbi megbeszélé-1 sen a csillag! iirt-veiás elő­nyeiről. és a gyümölcster-i ineiés legfontosabb mun- j kútról, a metszésről, a per-' metezésröl folyt a vita. Ve-, gül elhatározták, hogy se­gítik egymást csillagfürt-1 vetőmaggal, s az eddig gon­dozatlanul hagyott 60 hol- j das gyümölcsösüket közö- sen kezelik. A metszést már' meg is kezdték, csupán az\ idő gyengülésére várnak,' hogy idejében niegkezdhes-! sék a trágyázást, s az el­múlt évekről gyomosan ma­radt gyümölcsös talaját fel-| szánthassák. Folyik o hajózás a Dnyeperen Egészen rendkívüli a tél a Dnyeper mentén. Av idő januárba hajlott és a folyamot még mindig nem borítja, jégpáncél, hul­lámai vidáman kergetik egymást. Kahovka, Her- szon és más városok vidé­kén megszakítás nélkül közlekednek a vontatóha­jók. Szállítják az ipar­cikkeket és élelmiszere­ket. A legkülönbözőbb fehérárat viszik a kahov- kai vízierőmű építkezésé­hez. A herszoni folyami kikötő dolgozói nem zár­ták le a hajózási idényt és napról-napra növelik ter­ven felüli teljesítményü­ket. A Dnyeperen szállított aruk mennyisége az idén jelentősen megnövekszik. A herszoni folyami kikö­tő felkészül a tavaszra. Buzgón javítják a hajó­kat, a gépeket. A kikötő dolgozói elhatározták, hogy az Ukrán Legfelső Tanács választásainak tiszteleté, e határidő előtt előkészítik a flottát a hajózási idény­re. Hí skozza a tavalyi és idei tél közötti különbségeket? A nyíregyházi Állami Erdőgazdaság dolgozói is csatlakoztak az országszer­te meginduló mozgalomhoz. Fakitermelő munkások, élenjáró dolgozók hordták és adták kézről kézre az aláírásgyűjtő ivekét. 1346 munkás, idős és fiatal, férfi és nő írta. nevét a gyűjtő­it-ic, hogy ezzel is kifejezze tiltakozását a fasizmus fel- támasztása ellen. Aláírá­suk mellé ilyen szövegeket írtak: „Mi, Szabolcs me­gyében az új erdőfejleszté­si terv mielőbbi megvalósí­tásán dolgozunk, nem pe­dig országok és népek el­pusztításán.“ Mások ezt ír­ták: „Fával szépített, por­mentes. egészséges közsé­geket akarunk, nem pedig romos házakat, síró gyár­in ekeket.‘‘ Dankó András. I Még mindannyiunk élénk j emlékezetében él a tavalyi zord tél. Most — amikor már el­múlt egy téli hónap — | megkönnyebbülve állapít- ! juk meg, hogy van ugyan ! tél, nem olyan kemény! í mint a tavalyi. Sokakban ! felmerül a két tél össze- ! hasonlítása alkalmával a kérdés: vajon mi lehet | ezeknek a különbüzőségek- i nek végső magyarázata? — j Miért van egyszer tartós | nagy hideg, máskor pedig 1 úgyszólván hó nélkül mú­lik el a tél. Viszont más alkalomkor, — mint most is, — alig győzzük jár­dáinkat tisztán tartani a sok hó miatt. Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk, egy má­sik kérdést kell tisztáz­nunk. Vajon az időjárás kialakulása az egyes föld­területek fölött történik és ott állandósul, vagy pedig helyről helyre vándorol a már kialakult időjárási ál­lapot? Tapasztalat szerint Európa időjárását az A kemecsei járásban is befejezéshez közeledik a szövetkezetek tervkészítése. A tervkészítés iránt min­den eddiginél nagyobb az érdeklődés. A szövetkezetek többségében kollektív munkát jelent. A berkeszi Bajcsy-Zrilinszky tsz-ben például az intéző bizottság előbb csak tervjavaslatot készített s ezt közgyűlésen vitatták meg. A végleges tervet csak ezután készítette el a közgyűlés által megválasztott tervkészítő bizott­ság. Hészíves/uek ebben a munkában a gépállomások agronúmusai. Különösen dicséretet érdemelnek a de- mecseri gépállomás agronúmusai, akiknek munkáját nemcsak szívesen vesziK, hanem igénylik is a szövet­kezetek. A szövetkezetekben nagy gondot fordítanak a jö­vedelmezőségre. Ennek érdekében egyes szövetkeze­tekben kisegítő üzemágakat létesítene!;, másutt je­lentősen fejlesztik az állatállományt. A vasmegyeri Micsurin tsz-ben ebben az évben a jelenlegi SO-ról 51-rc emelik a fejőstehenek számát. A kemecsei Dó­zsa tsz-ben továbbra is fenntartják a jól jövedelir. :■/> sertéshizladát. annyi különbséggel, hogy ezután a hl- zónakvalót is saját maguk nevelik. Erre a célra 40 anyakocát állítanak be. Emellett a szövetkezet gersli- hániolót üzemeltet. A nyírbogdányi Partizán tsz-ben kalapácsos darálót helyeztek üzembe. A tervkészítés munkájának tapasztalatairól Tar­jám Pál, a kemecsei járási tanács szövetkezeti cso­! portjának vezetője még a következőket mondotta el: — A járás legtöbb szövetkezetében nagy körülte­kintéssel tervezték meg a terméshozamokat is. Figye­lembevették az eddigi eredményeket, s a gépállomá­soktól várható segítséget. A demecseri Úttörő, a nyírbtígdányi Dózsa és Partizán, valamint a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky tsz-ben az idén gépi permetezőre terveztek. Ez lényegesen csökkenti a munkaegység­ráfordítást. Ä nagyhalászi Petőfi termelőszövetkezet­ben tavaly búzából 10 és fél mázsás, cukorrépából 190 mázsás átlagtermést értek el. Az idei gazdasági évre még jobban felkészültek a szövetkezetben. Ennek alapján búzából 13 mázsás, cukorrépából 200 mázsás termésátlagot állapítottak meg. Hasonlóan jártak el a kemecsei Kossuth és még sok más szövetkezetben is. Előfordult azonban, hogy egyes szövetkezetekben fel­tűnően alacsonyan állapították meg a terméshoza­mot. A felülvizsgáló bizottság a 30 felülvizsgált terv­ből hatot adott vissza a szövetkezeteknek. A sányői Kossuth tsz-ben a napraforgó, a demecseri Dimitrov és a nagyhalászi Vörös Csillag tsz-ben a búza ter­méshozamát jóval a már eddig elért átlagokon alul állapították meg. Az érintett szövetkezetek vezetői és tagjai a felülvizsgáló bizottság javaslataival egyet­értettek és ennek alapján átdolgozták a terveket HÍREK A felszabadulási munkavSr- senyben elenláró dolsczok rí. száré míisoros estet rendez va­sárnap este 6 órai kezdettel a MstSVíír-Szoviet Társaság varó ssi szervezete. A miisort a Szov­jet Légierők kultúrcsooortja Ad la # Teáuujj meglátogattuk a Gázértókeíftö Vállasat, nyíregy­házi telepét. Az irodába,) so­kon vártak a ’gázrezsó kiadá­sára. Cseh Gyula elv tára á télen vezetője közölte, hogy a; decemberre ezóió utalványok tulajdonosai részére meeérfcez- tek a gázrezsók. Kiosztásuk mivonta folyamatosan törté-' nik. A decemberi utalványokra, legkésőbb február 10-ig kiad­lak a gázrezsókat. A tíszavasvári teglakvar a december havi tellesitée alán­ján országos első lett a tégla­gyárak égetési versenyében. Január aO-íg esedékes tégla- égetési tervüket i$ 125 száza­lékra téliesítettek « Január )3-tol március 31-ir iivesgyü.itési hóaaoot rendez »> Mftlf Vállalat. A na-eyiiaiáezxj általános iskola úttörőcsapata lelkesen kapcsolódott a trrü.i., téebe. Minden pajtás vállaltad hogy 10 darab üvezet srvü.it március 51-ig. A sryü.ités sikere érdekében versenyre hívták az; ibrányi általános Iskola paj­tásait. valamint a - megye nézés * iskoláit a- 10 dara-bo* mozgalom sikeréért. ¥ 1954-ben 1900 új postahi­vatalt és 600 mozgó posta- állomást létesítettek Kíná­ban. 1955-ben további 2000 postahivatallal és közel 80.000 kilométeres közleke­dési vonallal bővül 3 kínai postahálózat. * Az állami és vegyes ke­zelésben lévő textilüzemek 1954-ben 3.3 százalékkal tel­jesítették túl évi tervüket. A textilüzemek dolgozói 170 millió méterrel több pamut-anyagot gyártottak, mint 1953-ban. Ez a meny- nyiség 34 millió öltönyhöz elég. Észak Sarkvidék, az At­lanti-óceán és a Föld­közi-tenger fölött ki­alakuló légtömegek ala­kítják ki. Tavaly a hideg és a szá­raz sarkvidéki levegő ter­jesztette ki uralmát úgy­szólván egész Európára. A' másik két tényező szóhozj sem jutott. Az idén más a! helyzet. Az Azori-szigetck, Spa­nyolország és a Föld­közi-tenger felől állan­dóan áramlanak Euró­pa fölé a rendkívül enyhe és páradús lég­tömegek és páraíerhü- ket itt hó vagy eső alakjában hullatják alá. A sarkvidéki levegőnek] csak időnként jut szerep,! mint pl. az elmúlt naplók­ban, amikor a délvidékij légtömegek áramlási ereje, időlegesen meggyengülj vagy kimarad. E feltűnő küiönbözösc- gek végső okait még nemi sikerült kideríteni. Egy fiatal magyar tu­dós, Péczely György kimutatta, hogy a Föld­közi-tengeri időjárási hatás szabályos ismét­lődéseket mutat. E felfedezés lehetőséget fog adni, hogy egyes év-í szakok időjárását legalább! nagy vonásokban előre je-! lezni tudják. Ezen az alapon remél* hetjük, hogy a tél mégj hátralévő szakasza sem fogj kellemetlen megiepetések-í kel szolgálni, és hamarosan! eljön a várvavárt tavasz. Ambrózy Gc/aj a TTIT tagjai A békeharc okmányainak diadalmas útja I láírásgyii jtő úim* \ marokpapi politikai iskola li a 11 aratóinak ti 11 a k ozása A marokpapi politikai is­kola hallgatói a hét elején 1 szokásos szemináriumra gyűltek össze. Amikor a po­litikai iskola vezetője is negjött, akkor elsősorban .1 napi politikai kérdéseket vitatták meg. így esett ’szó ■t békeharcról, a Béke-Vi- ágtanács felhívásáról: min­ién becsületes, hazáját sze­rető ember emelje fel til­r takozó szavát az atomgeng­szterek, az új háborúra spekulálók ellen. Erről be­szélgettek valamennyien a hallgatók, dolgozó parasz­tok. kisiparosok és elhatároz­ták. hogy ott azonnal vala­mennyien aláírják az ívet és felemelik tiltakozó sza­vukat a nyugatnémet rnili- tarizmus újra feltámasztása ellen. A bakialórántházi járás , eríiletén kettős munka fo-, yik ezekben a napokban J \ népfront-bizottságok és j 1 tanács dolgozói a közsé-i ;ek lakóival együtt vitat-! fák meg a községek fej­ődését, felemelkedését, a gazdasági és kulturális tér-! ’eket. Ezzel karöltve azon-! 3an sokat beszélnek a IV. nagyar békekongresszus; ilőkészítéséről. Minden köz­ségben elítélik azokat a lel-' liiismeretlen lélekkufáro- icat. akik Nyugat-Német- í írszágban a fasizmus fel­élesztésére fenik fogukat. Helmeczi Miklós vajai1 lolgozó paraszt, aki úgy a• mezugazdasagi munkában, \ < mini a beadásban élenjár. i már eddig is több békegyv- : lést tartott. Nyírmadán Ke-1 i lemen Jánosná beszélt aj ! béke jelentőségéről és 3 8 j ' dolgozó paraszt adta aláírá- ] sát a béke megvédéséért. Tisza l'erancné kisgyűlé-l sén is sokan vettek részt. ' Tisza Ferencné férje az j előző háború áldozata és | most három gyermeke van.! : Hallgatóival együtt elítéli > az új háborúra spekuláló- ' kát. Szikszói, Péter j hívási békebizottsági j titkár. Százai* tiitaUuzaial* Tervkészítés a kemeesef járás term elősző' veik eze I eil>en

Next

/
Thumbnails
Contents