Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

Tanácsaink feladatai a vállalatok, intézmények átvétele után A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának nemrégiben megjelent határozata a tanácsok gazda­sági önállóságának kialakításáról és megszilárdításá­ról szól. Arról, hogy tanácsaink ezután mind nagyobb mértékben rendelkeznek saját eszközeikkel és arról, hogy növekszik a tanácsok irányítása alá tartozó vál­lalatok, kulturális és szociális intézmények száma. A határozat nyomán már megyénkben is átvettél; Tanácsaink a téglagyárakat, kereskedelmi és szállítási vállalatokat, élelmiszeripari üzemeket, mozikat, könyv­tárakét, múzeumot, csecsemőotthonokat, gyógyszertá­rakat és más vállalatokat. Az, hogy ezek a vállalatok ezután a tanácsok irányítása alá tartoznak, komoly jogokat és hatáskört biztosít a tanácsoknak és azok végrehajtó bizottságainak. E jogok gyakorlásával együtt azonban lényegesen javítani kell a vállalatok és intézmények irányításával kapcsolatos tanácsi munkát. Fokozott gondot kell fordítani a tervek maradék­talan teljesítésére, az ellenőrzésre, a minőség javítá­sára, a termelékenység emelésére, az önköltség csök­kentésére, az állami és a munkafegyelem megszilár­dítására. A tanácsvezetőknek tökéletesen el kell sa- I átitatniuk a vállalatok irányításához szükséges gazda­sági és műszaki ismereteket. Ezeknek a vállalatoknak a munkáját össze kell hangolni a lakosság igényeivel és a dolgozók érdekében ki kell használni a helyi irá­nyítás minden előnyét. Ha a végrehajtó bizottsági tagok és a tanácsi dolgozók felelősséget éreznek ezért a munkáért, a lakosság előtt növekedni fog a tanács tekintélye. A gyakorlatból láthatjuk, hogy _ tanácsai»*;,; azok Végrehajtó bizottságai, osztályai, csoportjai, általában tudatában vannak, hogy a feladat jó végrehajtása, a felelősségteljes munka a lakosság jólétét emeli, Egy- t'észük azonban még nem él teljes mértékben a most kapott lehetőségekkel, nem keresi eléggé a vállalatot átadó minisztériummal a kapcsolatot, nem igyekszik megismerni ezeknek a vállalatoknak belső életét. A tanács dolgozói alaposan nézzék még a leltárt, az adminisztrációs számvitelt és ragaszkodjanak ah­hoz. amit a minisztertanács határozata előír, vagyis az ottlévő anyagokat és alkatrészeket hiánytalanul biztosítsák a vállalatnak. Becsüljék meg az új és a régi' szakembereket, akik eddigi jó munkájukkal kitűntek. Rendszeresen tartsanak segítő ellenőrzést, idejében tárják fel az esetleges hibákat, s ezek kija­vításához azonnal adjanak hathatós segítséget. Ezt azért is tehetik meg könnyebben, mint azelőtt, mert a tanács is, a vállalat is helyben van. Néhány szót a vezetők kötelességéről. Természe­tesen első és legfontosabb kötelességük a társadalmi tulajdon védelme, a tervíegyelem, a munkafegyelem megtartása. Nem egyszer fordult elő, hogy laikusok figyelmeztettek bennünket az egyes vállalatoknál meg­mutatkozó anyagpazarlásra, az anyagok helytelen tá­rolására, az anyagromlásra. Volt olyan eset * is, hogy a termelési költségek csökkenése helyet1., azok emel­kedése következett be. Éberen kell tehát figyelni az anyagfelhasználást. Figyelni kell arra, hogy a leg­megfelelőbb anyagot a legmegfelelőbb mennyiségben, a legmegfelelőbb helyen használják fel. Nem szabad megtűrni a liberalizmust, ne kíméljék azokat, akik a dolgozó nép vagyonával hanyagul, nemtörődöm mó­don, csáki szalmájaként bánnak. A tervezőmérnök a ceruzával és logarléccel, a kereskedelmi dolgozó az áru helyes kezelésével, a könyvelő a nyilvántartással, a munkás munkaeszközével — ha jól bánik — egy­formán takaríthat meg anyagot. A most átvett kereskedelmi vállalatok dolgozói szakmai tudásuk állandó fejlesztésével, udvarias bá­násmóddal, jobb áruellátással segítsék elő a vásárlók tízezrei igényeinek kielégítését. A tanácsoknak, akik egy sor mozinak is új gazdái lettek, első feladatuk a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése. Ennek érdekében gondoskodjanak arról, hogy a mozikban megfelelő gépészek legyenek. Kérdezzék meg a dől- , gozókat, milyen műsort szeretnének, tartsanak kap­csolatot a helyi párt-, a helyi népfront-szervekkel. Használják fel minél ötletesebben és gazdagabban a j mozi által kapott lehetőségeket a fiatalság nevelésére, a falu szocialista átalakítására. Tanácsaink ne csupán hivatalok legyenek, hanem váljanak gazdasági, szervező és kulturális-nevelő j szervekké, a falu és a város fejlődésének mozgatóivá. Ezt várja tőlünk a párt, a kormány, ezt várják tőlünk | a dolgozók, akik a legutóbbi tanácsválasztés idején , szavazatukkal erősítették meg, hogy bíznak taná- í csainkban. Kocsis László, n megyei • tanács végrehajtó bizottsága) tervosztályának vezetője. * c4 /eisyjibadaliul oerseny élenjárói «I oltán y f er in enfit I ó büszkeségei Akik példái mutatnak Ssaholcshákárt Január 20-án Szaboícsbá- kán gazdagyűlés volt. Ezen a gyűlésen tárgyaltuk meg, hogyan is készüljön közsé­günk április 4-re, felszaba­dulásunk tizedik évforduló­jára. ­Számos gazda párocver- j senyre kelt egymással. Varga Károly ver- senyre hivta Baka Já­nost istállótrágyakeze- lés, kihordás valamint a vetőmagvak és szer- ? számok gondos előké­szítésére. Hasonló kihívások tör- j téntek a begyűjtés terén is. Gyöngyösi Miklós vállalta, hogy április 4-re félévi bs~ romíibeadását teljesíti és kifizeti az első félévi adó­ját. Ehhez a felhíváshoz igen sokan csatlakoztak. A gazdagyűlés óta meg is indult a munka sokkal fo­kozottabban községünkben és a begyűjtés terén is van máy néhány példamutató1 gaz$a, akivel dicsekedhe­tünk. »Gyüre Károly 13 hol­das és Gy. Szauiszló ‘tifcván 10 holdas dol­gozó parasztok már nem csak a félévit tel­jesítették, hanem baromfi­ból az egész évi adóságukat lerótták. Szarvas István levelező. HARMAN ERZSEBET a mechanikai üzemrészben j dolgozik. Az a feladata, 'uogy a ládákat, — ame­lyekbe a különböző minő- ségű dohányleveleket válo­gatják, — rendszeresen ürítse, hogy a válogatók zavartalanul dolgozhassa­nak. Naponta 33 mázsa vá­logatott dohányt kell ren­deltetési helyére továbbí­tani Harman Erzsébetnek. Ezzel szemben rendszere­sen 8—10 mázsával túltel­jesít. SZAKÁL MIHÁLY a gépifermeníáló üzemve­zetője. 880 dolgozó munká­ját irányítja, fives tervét december 10-én, export- tervét december 15-én tel­jesítette az üzemrész. Iga­zolatlan mulasztás és bal­eset nem volt. 1955 január­havi tervüket csütörtö­kön teljesítették. — Sze­kál Mihály jő munká­jáért megkapta a sztahano­vista oklevelet. Egy kiváló sertésgemdozó A baktalórántházi Úttörő termelőszövetkezetnek nem nagy híre van a megyé­ben, hiszen a szövetkezet nem nagy és valami na­gyon különleges dolgot sem tettek még, ami híressé tet­te volna őket. A felszabadulási verseny­ben azonban elég dereka­san megállják a helyüket. Különösen szép ered­ményeket ér el Kirilla László sertésgondozó. i Még novemberben fialt 24 ' darab anyakocájuk. A 24 Ességbe tömörít! megyénk egész lakosságót a Hazafias Népfront o békekongressztis előkészületei során A IV. békekongresszuyra való készülődés során nem­zeti egységbe tömöríti a városi* és falusi lakosság minden rétegét a Hazafias Népfront megyénkben is. Több nyírségi községben a népfront-bizottság és a bé­ke-bizottság „Emlékez- zünk”-békeesteket rende­zett. Ezekre a gyűlésekre meghívták azokat a csalá­dokét is, akik a háború alatt elvesztették hozzátar­tozójukat, vagy valami sú­lyos anyagi kár érte őket. Eljöttek a gyűlésre azok az férfiak is. akik a fronton karjukat, lá­bukat, vagy féiszemii- ket elvesztették. Számos falu népfront-bi­zottságának tagjai „család- látogatásokat” tartanak ezekben a hetekben. így plédául Nyírbátorban, Üj- fehértón, Baktalórántházán a népfrontbizottsági tagok azt ismertették, hogy mi­lyen nagyszerű célkitűzé­sek, tervek valósulnak meg községükben, s ennek so­rán felhívták a dolgozókat, hogy minden erővel vegyék ki részüket a békeharcból, mert csakis békében, nyu­godt . életkörülmények lrö* zött lehet ezeket a terve­ket megvalósítani. A megye szatmári 'részén, ahol még ma is elevenen élnek a fo­nóesték, több faluban a fopóházakban is megemlé­keztek a békeharcról. — Tisztaberekén például Sal­jai Sándor igazgató-tanító, nspfroníbizoítsági tag szá­molt be a fonóestéken a faín dolgozóinak a Béke­világtanács felhívásáról. Az egész megyében be­kapcsolódtak a békeaiá- írásgyüjtésbe a népfront­bizottságok. TiszalöKön a népfront-bizottság felhívá­sára a gimnáziumi tanulók 69 díszes, békegaiambcs aláírásgyűjtő ívet készítet­tek. Az aláírásgyűjtésben több mint félszáz népfront­bizottsági és tanácstag vesz részt. A község egyik leg­lelkesebb alírásgyüjtője is népfrontbizottsági tag: Ká­bái Sándor, a Tiszr.löki ■ Erőmű dolgozója. A íisza- löki népfrontbizottsági ta­gok kezdeményezése nyo­mán alig pár nap alatt több mint félezer dolgozó szavazott aláírásával nagy békeművünk, a Tiszalöki Erőmű és bé­kés építőnnrakánk nagy alkotásainak megyédé-; sere. A népfront-bizottság elha- j tározta, hogy díszes dobozt j készíttet a helyi kisiparé- j sokkal és abban gyűjtik össze az aláírt békeíveket, j Több községben pedig, mint Mátészalkán is — ahol mintegy 8000 alá­írás gyűlt össze — a népfront- és a béke­bizottság tervbevette, hogy díszes albumokat készíte­nek és ezekbe foglalják bele a békeíveket. Az értelmiségi dolgozó­kat is bevonták a nép­front-bizottságok a kong­resszusi előkészületekbe. Az Ismeretterjesztő Társu­lat keretében mintegy 39 helyen tartanak elő­adást az aktuális nem­zetközi eseményekről és az atomenergia bé­kés célokra való fel- használásának. szovjet terveiről. Tegnap Nyíregyházán az értelmiségi klubban ren­deztek vitaestet a város értelmiségi dolgozói, amely­re a népfront és a béke- bizottság meghívta Lont.ai László újságírót, az „Érte­lem a Vádlottal; padján” a kiadvány íróját is. mangalica anyától 135 da­rab malac született. Ez azt jelenti, hogy 5.7-es fiaiási átlagot értek el. A meg­született malac azonban még nem felnevelt malac Sok helyen meg van a szép fialás, de leválasztáskor már csak fele, vagy a har­mada van csak a malacok­nak. Kirilla László keze alatt azonban csupán három malac hullott el, ami téli nevelésnél na­gyon szép teljesítmény. Becsületes, odaadó munka eredménye, hogy a napok­ban 132 darab makk-egész­séges malacot adott át Ki­rilla László. Szabó József járási tudósító. ,fSxa k munkás akarok lenni“ A Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatnál dolgozom mint segédmunkás. Átla­gos havi keresetem 1.500' forint. Szakmunkás aka­rok lenni. Látni akarom annak a gépnek a teljes mű­ködését, amely megkönnyí­ti a mezőgazdasági munkák elvégzését, — a traktorét! Úgy gondolom, hogy a ta­nulás és a jó munka si­kere nem fog elmaradni. Oprics János, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozója. Világ, proletárjai egge Aid telek ! Nyíri Pajkos (4. old alj | Vir.ct folyam. 34. szám ,\K\ MT.U.K 1955 Január 29, szombat ™ ^................... ..............—--------—-------

Next

/
Thumbnails
Contents