Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
N R P U A P 1955' január 16, vasárnap egyszer és mindenkorra, véglegesen, megfellebbezhetetlenül és bizonyisten legeslegutoljára dűlőre vinni. Tehát ö az új és, aki nemcsak a földrajzot, de a történelmet sem tanulta meg. Nvugat-Németország fekvése. Nyugat-Németország a második világháború óta az Alpesektől a tengerig és a tengertől vissza az Alpese- kig egyfolytában íekszik. Fekvése annak tulajdonítható, hogy megakadályozzák azt, hogy talpraálljon. Még helyesebb, ha fekvéséről azt mondjuk, hogy ezen ország az Egyesült Államok előtt az Alpesektől a tengerig egyre mélyebben nyúlik el. Határait egyrészt Franciaország, másrészt Svájc, végsőfokon azonban Adenauer képezi, aki az amerikaiak által a fővárosban van elhelyezve és elválasztja ezen országot Európától, a civilizációtól, munkásait a gyáraktól, parasztjait a földektől, valamint Nyugat- Nemetországot az összes többi államtól. Folyamai között emlités- reméltó a Börze, amely a fővárosban folyik. A Börze erősen hullámzó,- kanyon völgyben folyó árfolyam, amely hordalékát a tengerentúl rakja le. Vize zavaros és a bankárok számára halászásul szolgál. Másik folyama a Revans, amely éppen folyamatban van és egyre nyíltabban folyik. A Duma. amely a parlamentben folyik, az Éhkopp és a Sajna, amely mindenütt folyik. Az ország a világháború j alatt földrajzilag átalakult. ! Egyes régebbi városai síkságokat, síkságai temetőket, temetői szántóföldet, szántóföldéi pedig repülőtereket képeznek. Parlamentjében több tűzhányó működik, fölváltva. Ügyszintén itt található az Alkalomkassza, amely óriási, sötét földalatti barlang és belül tele van lyukakkal. Lakosairól - röviden azt mondhatjuk, hogy amerikai tisztek képezik. Először tiszteket képeznek, azután bakákat is. Az' ország fővárosa tÉapn. Itt tartják az országgyűlést a reyanspolitikusok,. az amerikaiak pedig a kancellárt. Köln arról nevezetes, hogy gyönyörű műemlékei vannak. Ezen kívül pedig még arról nevezetes, hogy ezen műemlékek pillanatnyilag nem tekinthetők meg, mert' a háború alatt teljesen elpusztultak. München arról nevezetes, hogy maga a város nincs meg a valóságban, csak a térképen foglal el helyet. Nürnberg arról nevezetes, hogy itt voltak a mesterdalnokok, itt találták föl a nürnbergi tojásórát, ezenkívül pedig itt volt a nürnbergi per. Ez utóbbi azonban a feledés homályába merült. Az országnak igen nagy az idegenforgalma. Amerikai katonáknak meleg otthont nyújt, háborús bűnösöknek pedig kies nyaralóhelyéül szolgál. Bővelkedik szelídhajlatú, napfényes börtönökben, tölgyfákban. — Ezenkívül túlzottan bővelkedik kancellárban. Van tengere is: az utóbbi a par-: tokát, a kancellár a háborús bűnösöket mossa. Végül is a német császár elhatározta, hogy a hadianyaggyárosok megnyugtatására még egy háborút fog csinálni és ezt, — tekintettél kicsiny méreteire — világháborúnak nevezte el. A háborúban azonban olyan mellékkörülmények jöttek közbe, amelyek a császárt felbosszantották. Az egyik ilyen mellékkörülmény kétségtelenül az volt, hogy a többi ország is katonákat küldött ki, s a katonák állandóan lövöldöztek, sőt egy idő után bementek német területre is. ilyen körülmények között megnehezítették azt. hogy a | császár elfoglalja a világot. A németek ez után elkcr- gették a rtagybajuszú csá- ] szárt. de amíg a kergetéssel voltak elfoglalva, a császár helyét elfoglalta egy Hitler nevű káplár, aki abban kü- | lönbözött a császártól, hogy i rövid bajusza volt. Hitler ■J azt hangoztatta, hogy ő egy jószívű és megértő ember és nem minden népet akar megsemmisíteni, esak azo- j kát, amelyek nem németek. Éppen ezért még kell tartani egy egészen rövid hábo- \ rút. egy ..villámháborút ’. Ezután Hitler vásárolt egy földgömböt. hogy kijelölje a ..villámháború11 útját, de el- [ tévesztette a számítást, mert — amint később kiderült — a földgömb csak kicsinyi- ■ tett mása volt az eredeti" í nek, ami elkerülte a káp- j lár figyelmét. A „villámháború“ tehát j megvolt és valóban sikerült j néhány német várost dűlőre vinni és a birodalom kérdé- 1 sét megoldani, átalakítva most már tartománnyá. A háborúban az ellenség me- gint úgy viselkedett, ahogy azt nem várták volna tőle, i «öl az indulatossága meghaladt minden határt és el- ! foglalta Berlint. Mindezek után Hitler megüresedett kancellári szé- ! két Adenauer foglalta el, aki abban különbözik a császártól és Hitlertől, hogy neki semmiféle bajusza sincs. Adenauer most azon töri I a fejét, hogy hogyan lchet- ; ne a városokon, falvakon, fővároson és tanyákon túl- 1 menően magát a népet is A régi német politikusok ; az elmúlt századok folyamán egészen a mai napig két irányban fejtettek ki tevékenységet: 1. Hogy az egyes tartományokat birodalommá egyesítsék. 2. Hogy a birodalmat ismét tartományokra bontsák szét. A fenti célok érdekében ádáz, kemény és állandó háborút viseltek egymással és a környező népekkel, valamint azokkal a népekkel, amelyek nem környezték őket, de hadseregük volt és ezáltal alkalmasak voltak a hadviselésre. Végül is 300 évvel ezelőtt a, német fejedelmek elhatározták, hogy a háborúk kérdését véglegesen elrendezik, a városokat most végérvényesen dűlőre viszik és ezáltal békét teremtenek Európa Iwn. Ennek érdekében közösen elhatározták, hogy megtartják a 30 éves háborút, amelyet eredetileg csak 25 évre terveztek, de nem tudták abbahagyni, mert nagyon ínegtetszeli a katonáknak. Ezért addig folytatták ádáz és kérlelhetetlen eszközökkel, ameddig hadseregük volt. A harmincadik év végén rájöttek, hogy ha még tovább is folytatják, akkor nem tudják megrendezni a következő Háborút. Ezért megkötőitek a békét. Ezután több hosszabb és egy rövidebb háborút rendeztek. A rövidebb háborút nevezzük hétéves háborúnak, minihogy csak bét évig tartott. (Az öreg Faust, aki seholsem érezte jól magát. azzal bűnhődik, hogy elviszi az ördög Xyugat-Németországba. ahol egy készülő autorziágyúgyár tudományos intézetébe kerül laboránsnak.) FAUST (szakállal): Ösmercm a jelent s a múltat, Tudom, mit ember megtanulhat. Értem a filozófiái. Medicinát, históriát, S a felső matematikát. Mindent, mi tudható a Térben: ...De ami itt van, mégsem értem! TÁBORNOK (a gyár egyik vezetője, némi éllel): Herr Faust! Kissé... sok már a szöveg! tin német: tehát parancsot követ. FAUST (álmodozva): Engem a szabadság vezérel. Mért gondolkozzam más eszével?! Alit gyártanak itt? Milyen ágyút? S miért? Miért? Én mindent tudni vágyok! TÁBORNOK (nagyon gyanakodva nézi Faustot): FAUST (kétségbeesetten): Öh, mennyi titokzatos holmi? Az ész nem képes beléjük hatolni! A tudásban nem is remélek ... (Kétségbeesésében méregpeharat vesz elő.) Jöjj hát, te gyilkos, halálthozó méreg! (Ki akarja a méregpoharat inni.) TÁBORNOK (fölugrik, rárivall Faustra): ilolió! Herr Faust! Hogy lehet ily hanyag?! Vigyázzon. — kérem. — a méreg hadianya;: Hogy képzeli? Itt szónokol és lopva Mérgeket használ békésebb célokra? Hát meg ne lássam az effélét máskor! Mert ha ezt folytatja tovább. Még könnyen eléri a vád. Hogy anyagokat pusztít, külső megbízásból. FAUST (megnyugszik): A sors közbeszólt: élni kell S bár nem kecsegtet a siker, Meg kell tudnom, hogy mire kellenek Ezek a mérgek, ágyúk, fegyverek! TÁBORNOK (most már dühös): Nézze, Faust! Menjen Keletre, hol Eltűrik önnek, ha folyton papol. Filozofál, a fülembe recseg, És minden hadititkot kifeeseg. Megértem azt: a feje kissé ósdi. De minek fecseg! Uram, hova gondol? (Lenézően.) Tulajdonképpenis... ön hovávaJósi? FAUST (büszkén): Németföldi! Faust vagyok, a doktor. TÁBORNOK: Hogyha doktor, az szép. % igen derék! Viszont a dumából elég. (Mind a ketten leülnek, kinyílik az ajtó, bejön Meíisztó, amerikai szakértőnek öltözve, egy fiókördögnek álcázott hitlerjugenddel. Kísérők, fullajtárók, két boszorkány, mint újságírónak.) MEFISZTÖ: Amint látom, folyik a munka. De még több szakad a nyakunkba. A hadseregben az ember kevés. Lassan folyik a fölfcgyverkezés, S a baloldal se ül most veszteg. Egy cikkben megint lelepleztek. (A boszorkányokhoz.) Újabb adag kell a közvéleménynek, írják: a béke számunkra a lényeg. Írják, hogy ma egy nagyüzemben jártak, Hol szafaládét, kekszet s túrót gyárinak, De jobb, ha mégis .,. óvatosak lesznek. S ne írják meg. csak egyedül a kekszei! (Boszorkányok seprűnyélen el.) MEFISZTÓ (Fausthoz): No, doktor úr: itt harcolni lehet. Remélem, most már megelégedett. FAUST (töprengve): Igen... akarják ontani a vért, Csak azt nem tudom most se, hogy: miért? ÖRDüGFINEK ÁLCÁZOTT HITLER-JUGEND (előlép: Biztos helyes lesz, ha parancsba adják! Nincs szebb állás, ó nincs szebb, mint a hapták! És gyönyörű, ha ki lehet Szuronnyal vágni a belet! Gyilkolnék, mint az angyalok. Addig, míg én is meghalok. És dicső halálom után Keblére ölel majd Wo tán. (Díszlépésben elvonul.) FAUST (rémülten): Álomkép volt, mely imént rámniercdt? S az egész beszed nem volt igaz még sem? TÁBORNOK (szerényen): Kissé még félénk, s szelíd a gyerek. Pedig a kölyök az én nevelésem. (Faust tanácskérőén körülnéz.) ** (NYUGATNÉMET OLVASÓKÖNYV ARTISTAISKOLA NYUGAT-NEMETORSZAGBAN = Irtau ADENAUER FARKAS 1
