Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-05 / 280. szám
NCPUtf 1954 december 5, vasárnap •* P A K T É !• I T E S + Az elnöki tanács határozatai a tanácsok A falusi tanítók és a DISZ Az új szakasz politikája világosan és íélreérthetet- lenül megmutatja a falusi pedagógusok szerepét, helyét és feladatait az ország építésében. — Megmutatja, hogy milyen nagy és megtisztelő feladat vár rájuk az ifjúság nevelésében, abban, hogy hazáját szerető, munkaszerető, erkölcsös ifjúság nevelődjön fel városon és falun egyaránt. A falusi nevelők sokat tettek az ifjúság neveléséért, a DISZ. szervezeti életének megerősítéséért. — Sokat, de — őszintén meg kell mondanunk — nem eleget. Foglalkoznak az iskolán kívüli ifjúsággal, de nem állandóan, nem rendszeresen. Szabolcsbákán például a múlt évben az ifjúság egy háromfelvonásos színdarabot adott elő. — Több, mint 25 tagja volt a kultúrgárdának. Azóta viszont nem történt semmi. Elhanyagolták a kultúr- munkát. A járás néhány községében, mint Pátrohán Tiszabezdéden, Kékesén a tanítók nem élnek együtt az ifjúsággal. Csak addig foglalkoznak nevelésükkel, míg elvégzik a VIII. osztályt, utána leveszik kezüket róluk. Nem törődnek az ifjsággal, nem gondolnak arra, hogy kevés az a nevelés, amit az iskolában kaptak a fiatalok. A tanulók pedig az iskola elvégzése után is igénylik volt nevelőjük segítségét. Hogy mennyire így van ez, azt igazolja a Tiszakanyár fiataljainak példája. Örömmel veszik a lányok, hogy a DlSZ-szer- vezetben a tanítónők kézimunka-szakkört szerveztek; varrni, hímezni tanítják a lányokat. Nagyon szeretik nemcsak a fiatalok, hanem az öregek is Séra Margit tanítónőt, aki szívesen tanítja az ifjúságot. Hasonló megbecsülésnek orvén Góci Ilona nyírkarászi tanítónő is, akit úgy tekintenek a fiatalok, mint a csalódban az édesanyát. Még egy példát említek arra, hogy ha a falusi tanítók foglalkoznak a fiatalsággal, komoly eredményeket érhetnek el. Ternyei András Fényeslit- kén tanít. A fiatalok szeretik, becsülik. Kezdeményezésére a parasztfiatalok 10 tagú zenekart alakítottak. Ez annyira megtetszett a szülőknek, hogy ők maguk vásároltak hegedűket fiaik részére. Sajnos, nem mondható ez el minden egyes községi tanítóról. Olyanok is vannak, akik elzárkóznak ettől a munkától — bár ők maguk is ifjúsági sorban A Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat jelentése szerint sikerrel járt megyénkben a vas- és fém- hulladékgyüjtés. A novemberi vas- és fémgyüjtőhó- napban 80 vagon 99 mázsa vasat (130.5 százalék) és 145.74 mázsa fémet (108.6 százalék) gyűjtöttek a lelkes gyűjtők. A telepek közötti versenyt a nyírbátori telep nyerte, ahol a vashulladék- gyűjtési tervet 434.7 százalékra, a fémhulladékgyüj- tési tervet pedig 164.7 százalékra teljesítették. — A vannak még. Sokat tehetne pedig az ifjúságért, volt tanítványaiért az anarcsi Slac Anna és a komorói Mártha Mihály is. Ügy gondolom, már a tanítóképzőben és a főiskolán is fel kellene hívni a jövő pedagógusainak figyelmét a DISZ-munkára. Arra, hogy az oklevél birtokában nem nőnek ki egyszerre az ifjúság sorából; nem szűnnek meg tagjai lenni a DISZ-nek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fiatal tanítók egyrésze — amint kikerült az iskolából — úgy gondolja, hogy ezzel megszűnt a DISZ-tagjának lenni. Bizonyítja ezt Jakab Ilona dombrádi fiatal orosz szakos tanárnő példája is. Ott lenne a helye a Díszben a parasztfiatalok között, de nem jár el a DISZ- be, a fiatalok rendezvényeire. Az iskola befejezésével megszüntette DISZ- tagságát és minden kapcsolata megszűnt az isko- lánkívüli ifjúsággal. Mi, ifjúsági vezetők sem foglalkoztunk megfelelően a fiatal tanítókkal, tanárokkal. Sokkal többet el kell látogatnunk a középiskolai DISZ-szervezetekbe. Csak ha összefogunk, akkor tudjuk megerősíteni a DISZ-szervezeteket, az itt folyó kulturális, sport társadalmi életet. A Borzsova-tanyai Dimitrov és Űttörő tsz. dolgozói kéréssel fordultak a demecseri földművesszövetkezet vezetőségéhez, hogy a tanyán fiókboltot nyisson meg. A tanyán több, mint 80 család lakik. A szövetkezet vezetősége meghallgatta kérésüket és a községtől 5 kilométerre lévő Néhány évvel ezelőtt még kötelező volt a dohány termelése. Sokszor a parasztság csak különféle intézkedések hatására szerződött dohányt. A kötelező termelés azt eredményezte, hogy a termelők nem foglalkoztak szívvel-lélekkel a dohánytermeléssel. Ez megmutatkozott a termésátlagokban, főként a jövedelmezőségben, mivel az árak sem voltak kielégítők. A dohánytermelés terén is fordulatot hozott a múlt versenyben második Nyíregyháza, harmadik Vásá- rosnamény, negyedik Kisvárda, ötödik Mátészalka. A vasgyüjtő-hónap alkalmával a nyíregyházi úttörőházban hirdették ki a nyíregyházi úttörőcsapatok versenyének eredményeit. A nyíregyházi IV. számú általános iskola úttörőcsapata nyerte el az első helyet. A csapat 5.437 kg. vasat gyűjtött. A IV. számú iskola másodízben nyerte el a férngyüjtési vándor- zászlót. A fiatalok azt várják a fiatal falusi értelmiségtől, hogy éljen velük örömükben, nehézségeikben. így fogják megszeretni és megbecsülni munkájukat. Ahhoz, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a falusi értelmiség és az ifjúság között, elsősorban az szükséges, hogy a tanítók ne csendes szemlélői legyenek a fiatalok életének, hanem cselekvői, irányítói, nevelői. Rendszeresen vegyenek részt a DISZ-szervezet gyűlésein, javaslataikkal, kezdeményezéseikkel lendítsék fel a kulturális és sportéletet, szervezzenek szakköröket, tartsanak tudományos előadásokat, szervezzenek énekkart, stb. — Legyen a falu tanítója a fiatalok példaképe. A falusi DISZ-szervezet nem csupán a parasztfiatalok szervezete. A faluban élő minden dolgozó fiatalnak helye van benne. Csak így foghatjuk össze a falu dolgozó ifjúságát. Csak akkor számíthatunk komoly eredményekre, ha fiatal tanítóink és tanáraink sokkal jobban, mint eddig, bekapcsolódik az iskolán kívüli ifjúság nevelésébe falun is. Suszter János járási DISZ-titkár, Kisvárda. tanyán új boltot nyitott. A bolt vezetője Mikó Piroska tsz-tag. örülnek a dolgozók, hogy nem kell nekik 5 kilométert gyalogolni (sokszor napjában többször is), — hogy a legszükségesebb áruféleségeket beszerezhessék. A bolttal együtt italbolt is nyilt. Dorogi Mihály. év decemberi határozat. Ebben az évben már nem volt ritkaság a 15—20.000 forintos holdankénti jövedelem sem. A dohánytermelők újabb nagyarányú kedvezményt kaptak, amikor kormányzatunk 1955. évre a dohánytermelési árakat újabb 64 százalékkal emelte. A megkötött szerződések száma azt mutatja, hogy a termelők megkedvelték és jövedelmezőnek tartják a dohánytermelést. A nyírkarászi Május 1. termelőszövetkezet 5 holddal növelte a multévi területét, összesen 25 holdon termel dohányt 1955-ben. Kecsmár András dombrádi termelő 800 öl helyett egy holdon és 400 négyszögölön termel jövőre dohányt. Bartha Miklós petneházi termelő két hold helyett hármat készít elő a dohány számára. Petneházán a tervbevett terület 85 százalékára már megkötötték a szerződést. A kemecsei járás 72 százalékra teljesítette eddig a tervét. Iparkodjon minden termelő minél előbb megkötni az 1955. évi szerződést, nehogy a keretszámok kötöttsége miatt kimaradjon a dohány- termelésből. Gáti György üzemvezető h., Kisvárda. Megyénkben o vasgylijtő hónap eredménye: 80 vagon vas és 15 mázsa fém Új bolt nyílt a Borzsova-tanyán 61 százalékkal lesz magasabb a lóvéévá dobánybeválfási ár A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 18. és 19. számú határozatában szabályozta a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi, valamint a községi tanácsok bizottságainak működésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat megállapítja, hogy a tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó és ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Valamely feladat folyamatos el- tására állandó bizottságot, meghatározott ügyek előkészítésére, egyes szervek működésének, vagy egyes feladatok ’ végrehajtásának megvizsgálására pedig ideiglenes bizottságot lehet alakítani. Az állandó bizottságok Az állandó bizottságok feladata, hogy segítsék a tanácsot a rendelkezések végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében, ellenőrzik a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek, illetve hivatali szervezetének, valamint a tanács alá rendelt vállalatoknak és egyéb szerveknek tevékenységét, tanulmányozzák e szervek fejlesztésének lehetőségeit, ellenőrizzék a tanács hatáskörébe tartózó kérdésekben a tanács alá nem rendelt szerveket is és szervezzék, neveljék a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. E feladatok ellátása során az állandó bizottságok résztvesznek a helyi gazdasági terv és költségvetés összeállításának munkájában, a tanács végrehajtó bizottsága munkatervének kidolgozásában; összegyűjtik a lakosság javaslatait s felhasználják, vagy a megfelelő szerveknek továbbítják azokat; segítséget adnak a szak- igazgatási szervek munkájához és vizsgálataik során ellenőrzik ezeknek munkáját; tanulmányozzák a helyi erőforrások feltárásának lehetőségeit; elősegítik a rejtett tartalékok feltárását; az önköltség csökkentését; a takarékossági intézkedések megvalósítását. Az állandó bizottság munkája során a tanács alá nem rendelt szerveknél megvizsgálja a kulturális, szociális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartását; társadalmi ellenőrzést szervez az áruellátással, a helyi szükségletek kielégítésivel és a lakosságot érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban; támogatja a dolgozók szövetkezeteit, különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, résztvesz a minőségileg jobb és olcsóbb termelés lehetőségeinek kidolgozásában. Az állandó bizottság a dolgozókat felvilágosító munkával, tagjainak példamutatásával neveli állampolgári kötelezettségeik és a tanács habizottságairól tározatainak önkéntes teljesítésére. A tanács köteles állandó bizottságot szervezni — külön-külön vagy összevontan — a pénzügyi, a város és községgazdálkodási, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazda- sági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére. A helyi viszonyok figyelem- bevételével más feladatok megoldására is lehet állandó bizottságot alakítani. A fővárosban, valamint a megyei jogú városokban általában 13, a megyei tanácsoknál 9, a járási tanácsoknál 7, a járási jogú városokban ,továbbá a fővárosi (városi) kerületekben 8, a községekben pedig 2—5 állandó bizottságot célszerű szervezni az egyes feladatok megvalósítására. Minden állandó bizottság elnökből és legalább két tagból álljon, a bizottság tagjainak száma a tanácsok jellegétől függően 9-ig terjed. A bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet. Egy tanácstag csak egy állandó bizottságban vehet részt. A végrehajtó bizottság tagjait nem lehet az állandó bizottság tagjául megválasztani. Nem lehet az állandó bizottság elnöke a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek tanácstaggá választott vezetője vagy dolgozója sem. Az állandó bizottságok tagjainak jogai és kötelességei egyenlőek. Indokolt esetben a tanács az állandó bizottságból egyes tagokat visszahívhat és helyükbe másokat nevezhet ki. Az állandó bizottság feladatainak eredményes ellátása céljából munkájába bevonja a különböző munkaterületek szakembereit is. Az állandó bizottság köteles munkájáról beszámolni a tanácsnak. A végrehajtó bizottság és az állandó bizottság segíti és tájékoztatja egymást, de a végrehajtó bizottság, vagy annak tagja nem adhat utasítást az állandó bizottságnak. A végrehajtó bizottság köteles az állandó bizottságok munkájához minden támogatást megadni. Az állandó bizottság javaslatát a végrehajtó bizottság 30 napon belül köteles megtárgyalni, a beterjesztett kérdésekre pedig 15 napon belül válaszolni. Az állandó bizottság elnökét meg kell hívni a végrehajtó bizottság azon üléseire, amelyeken az állandó bizottság munkáját érintő napirendi pont szerepel. A felsőbb és alsóbb tanácsoknál szervezett állandó bizottságok nincsenek egymásnak alá vagy fölé rendelve. A végrehajtó bizottság szakigazgatási vagy hivatali szervei, a tanács alá rendelt szervek vezetői és dolgozói kötelesek az állandó bizottság ügykörét érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács alá nem rendelt szervek közül azok, amelyek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében vesznek részt, kötelesek lehetővé tenni az állandó bizottságnak az ellenőrzést. Más szerveknél — kivéve a fegyveres testületeket — a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartásának kivizsgálására is végezhet a bizottság ellenőrzést. Az állandó bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel^M^ lakosság egyéb zeteivel, figyelembe veszi javaslataikat es segíti azok megvalósulását. Az állandó bizottság nem helyettesítheti a tanácsot, nem végezhet ügyintéző tevékenységet, de ugyanakkor a végrehajtó bizottság vagy annak szakigazgatási szervei sem adhatnak át ügykörükbe tartozó hivatali feladatokat az állandó bizottságnak. i A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanácsok állandó bizottságai legalább kéthavon- ként, a járási jogú városi, a fővárosi (városi) kerületi és a községi tanácsok állandó bizottságai legalább havonként tartsanak ülést. Az ülésen tárgyalják meg a megoldandó feladatokat, határozzák meg ezek végrehajtásának módját és határidejét, osszák fel a munkát a bizottság tagjai között. Az ülés eredményességének biztosítása érdekében a napirendet közöljék előre á bizottság tagjaival. A tagok hallgassák meg választókerületükben a dolgozók véleményét a megtárgyalásra kerülő ügyről. Az állandó bizottság tagjait Rendszeresen értesíteni kell az ülésen előterjesztett javaslatok, észrevételek megvalósításáról, felhasználásáról. Célszerű, ha az állandó bizottság üléseire tanácskozási joggal meghívja aktíváit. —> Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az állandó bizottság a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveinél — községekben a hivatali szervezetnél, — valamint a tanács alá rendelt szerveknél, feladatkörén és működési területén belül, időnként vizsgálatot tart, ellenőrzi, hogy megtart- ják-e a törvényességet, a tanács és a végrehajtó bizottság rendelkezéseit, továbbá azt, hogy a végrehajtó bizottság intézkedései előmozdít- ják-e az ellenőrzött szerv munkáját. A vizsgálat közben különös gondot kell fordítani a lakosság javaslatai, észrevételei, panaszai elintézésének ellenőrzésére. Az állandó bizottság működéséről beszámol a tanács ülésén. Egyes kérdésekre vonatkozóan előterjesztést és javaslatot tesz a végrehajtó bizottsághoz és közli vizsgálatainak eredményét is. Az ideiglenes bizottságokat a tanács leginkább egy- egy határozat végrehajtásának ellenőrzésére, egyes átmeneti feladatok előkészítésére, a tanácsülés egy-egy napirendi pontjának vagy olyan feladatoknak előkészítésére vagy végrehajtására hozhatja létre, amelyek az állandó bizottságok működési területén kívül esnek. Az ideiglenes bizottság létrehozása, szervezete és munkája tekintetében az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
